Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-06 / 81. szám
1980. április 6. SZOLNOK MEGVFI NÉPLAP 5 „...ÉN, JÓZSEF ATTILA, ITT VAGYOK!” A költő és korunk HA ÉLNE. NÉHÁNY NAP MÚLVA 75. SZÜLETÉSNAPJÁN KÖSZÖNTENÉNK... TALÁN SAJÁT SZAVAIVAL KÉRNÉNK: „ÜLJ LE KÖZÉNK ÉS MESÉLI." FAJÓ AZ IGAZSÁG; NEM TEHETJÜK. MA MÁR CSAK EMLÉKEZHETÜNK. 1. Tavaszodván, ünnepek idején felbolyduLt méhkas az öcsödi iskola. A falaikon híres festők reprodukciói, az egyik teremben a diákok rajzai: egy táncoló medve, teknő fölé görnyedő nőalak, toporzékoló kisfiú, Dunában úszó dinnyehéj ... Ismerősek a képek, József Attila verseit idézik. Asztalos Pisti csak néz rám. hunyorog, és fel nem foghatja, miért faggatom. Mi érdekes van az ő életében, talán az, hogy állami gondozott? De hiszen ez nem jelent semmit. — Én nagyon szeretem a nevelőszüleimet, és ők is szeretnek engem. — mondja határozottan. — Jó itt Öcsödön, kétszobás, fürdőszobás lakásunk van. Apuka a té- eszben dolgozott most már nyugdíjas, velünk él még atyus- is, ő a nagyapám — teszi hozzá magyarázatként. — Tudod-e. hogy József Attila is élt Öcsödön? — Gyerekkorában a testvérével együtt ide adta ki a menhely, és neki nagyon rossz volt, nem engedték iskoláiba, malacpásztornak tar-» tolták, de aztán értejött a Mama. — A te mamád el szokott-e jönni? — 0 nem szokott meglátogatni engem, a testvéreimet sem ismerem. Ök is állami gondozásban élnek valahol. — Nem hiányoznak? — Majd ha felnövök lehet, hogy megkeresem őket. — József Attila verseit ismered-e? — Nem... egy sem jut eszembe. Majd csak jövőre tanulunk József Attiláról. 2. És akik már tanultak róla. vajon •mennyire és hogyan ismerik a költőt? Erről beszélgettünk Szu- chy Mártával, a szolnoki Csanády körúti általános iskola magyarszakos pedagógusával. — A gyerekek alsó tagozatos korukban már találkoztak a nevével, könnyedebb verseivel. Ismerik tehát. El is mondják: ..József Attila egyik legnagyobb magyar költőnk.” Azt azonban, hogy miért, már nem tudják megmondani. Gyakorlatilag tehát az órákon kell eljutni odáig, hogy a mondat mögé értelem és érzelem is kerüljön. Az óraszám viszont nagyon kevés, nincs arra mód, hogy elmélyedjünk az anyagban, a legapróbb részletékig megbeszéljük a verseket. — A tankönyv mennyire köti a pedagógust? — A tananyagot át kell venni, ez azonban nem jelenti azt. hogy a könyv szövege „szentírás”, s hogy a verseket nem értelmezheti ki-ki egyéni módon. Én lehetőséget adok erre. jobban is örülök a gyerekek önálló véleményének, mint annak, ha csupán bemagolják, 'és könyv nélkül fújják a verselemzéseket. Az egyik legnagyobb gondom viszont az, hogy a mai gyerekek túlságosan messze kerülték József Attila korától. Hiába elevenítettük, fel történelmi ismereteinket, alapvető különbségeket — mint például a szegénység és gazdagság ellentétét — nem értik, nem érzik át. Mindenesetre szeretném, ha megértenék József Attila verseit, s igazán felismernék a költő jelentőségét. — S mennyire sikerül ez? — Azt hiszem, az órákon csupán a gyerekek érdeklődését kelthetjük fél egy-egy költő iránt. Ha ez sikerül, később is olvassák verseit, s ahogy nőnék, okosodnak, mind többet értenek majd belőlük. Az évfordulóra egy József Attila műsort állítottunk össze néhány nyolcadikos tanítványommal. Azt hiszem ők igazán megszerették a költőt. 3. A kunszentmártoni gimnázium tanulói határozottan állítják: József Attila neve számukra nemcsak felirat az iskola homlokzatán. — Emlékszem, általános iskolás koromban megtanultam József Attila A mama című versét. Csak most jöttem rá. itt a gimnáziumban, hogy milyen tiszta, milyen emberi, menynyi szeretet van benne — mondja Csabai Éva. — Nagyon sokszor olvasgattam a Kései siratót is, nem értettem, de megfogott a hangulata. Nagyon nagy hatással volt rám. Máig is inkább az érzelmek felől közeledem József Attilához. Magával ragad a tisztasága, őszintesége, embersége. Én is ilyen életre vágyóim. — Én azért szeretem József Attila verseit, mert egyszerű szavakkal, igaz szívvel tud szólni hazaszeretetről, szerelemről, szeretetről, a munkások, a szegényemberek igazáról. Éz nagyon sokat jelent, (hiszen az ember oly gyakran hall frázisokat, lelketlenül elmondott ..prédikációkat” ezekről a témákról! — jegyzi meg Berkes Imre. József Attila szobra a kunszentmártoni gimnázium előtt — Csak nagyon ritkán látom József Attiláit mosolyogni, ha a verseit olvasom — mondja Rákóczi Éva. — Szomorú és kitaszított ember volt, pedig mindenkinél többet látott meg kora Magyar- országából. Sokszor elgondolom, milyen jó lenne, ha megérte volna'a szabadságot, a ..rendet’’, a harmóniát, amire annyira vágyott. — József Attila úgy szerette a hazáját, mint ahogyan csak kevesek. Pönbe ment a világgal, hazája sorsáért. aggódott érte. Mi nyugalomban élünk, nem tudjuk mi a harc — veszi át a szót Kovács Éva. — Azt hiszem a hazaszeretet érzését József Attila versei mindannyiunkban elmélyítették. Szerettük a hazánkat, de hogyan? Azt mondták szeretni kell. hát szerettük azt. ami eljutott hozzánk belőle. Erre az érzésre azonban különösebben senki sem nevelt. — Szerintem nagyon sokat mond József Attila költészete a mai fiataloknak — mondja Csabai Éva. — Tudom. hogy -minden költő a saját korának alkot, de szerintem csak akkor igazán maradandó ä' költészete, ha örökérvényű' gondolatokat hagy az utókorra. József Attila ezt írja: „A minden^ég- gel mérd magad” szerintem ennél többét útravalóul senki sem adhat a fiataloknak. 4. És mit jelent József Attila az idősebbeknek? Kiss Imre, a MÁV Járműjavító Üzemében dolgozik idestova 45 éve. A karbantartó osztály József Attila Szocialista Brigádjának vezetője. — Miért választották József Attilát névadóul? — 1964-ben döntöttünk úgy. hogy felvesszük a költő nevét. Annak idején a brigád 80 százaléka valamelyik iskola padját koptatta. Főleg a fiatalok tanultak. József Attila költészetével, munkásságával is megismerkedtek. Megszerették, példaként emlegették. És igazuk volt. hiszen József Attila az első proletár költőnk. Mi munkásemberek vagyunk, közel érezzük őt magunkhoz. Török Erzsébet (Fotó: T. Katona László A Mama — gyermekszemmel KONGRESSZUS UTÁN Művelt emberfők sokasága (társadalom annyit ér, amennyit kreatív, munkára, alkotásra kész, erős, egészséges emberrel rendelkezik, és any- nyit tud felmutatni majd, amennyit hasznosítani tud tagjainak képességeiből. Mi most- építőmunkánk mai periódusában minőségileg új és a korábbiaknál komplikáltabb feladatok elé nézünk. A stabil politikai hatalom lehetőséget ad, hogy minden erőnket a gazdasági tényezők megoldásának szenteljük, és nyilvánvaló, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása csak a szocialista magyar társadalom céltudatos munkájának eredménye lehet. Az értelmes élet alapja a jól végzett munka. A szocialista társadalom ezért munkára neveli alkotó tagjait, arra, hogy szellemük, kezük ügyességét a társadalom egészének érdekében kamatoztassák, azért hogy megvalósulhasson hazánkban az emberiség ősi nagy álma. Minden emberi tevékenység kötve van a közösséghez. Az igazi emberi érték csak az emberiségen, ' egy konkrét kis közösségen keresztül nyilvánul meg, .és életünk értelme csak akkor és úgy lehet saját magunk önmeg- va’lósítása, ha önmagunk értékei igazi értékek társainknak, szűkebb és nagyobb közösségünknek, társadalmunknak is. Nyilvánvaló, ha az egyéni boldogság, az emberi lét értelmes feltétele az ember önmegvalósítása és ha éz az önmegvalósítás a munkában,, az alkotásban jelenik meg és válik társadalmi értékké, akkor a társadalomnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy minél több kulturált,‘művelt tagja legyen. Az a társadalom, amelyiknek szorongatóan nagy feladatokat - kell elvégeznie, annak szükségszerűen csak- egy módon lehet felkészülni ezekre á feladatokra: a társadalmi agyat — az emberfők sokaságának összességét — kell aktívabbá, érzékenyebbé, felkészültebbé tenni. Amikor azt mondjuk, hogy a tudomány ma a termelés szerves része, akkor gyakorlatilag arra utalunk, hogy az alapkutatásokon túl ma már minden tudományág, szinte minden képviselője — ha a társadalom jól gazdálkodik vele — konkrét termelési érték forrása. Természetes válóság lett, hogy a szellemi érték anyagi valóság, és minél több ilyen mobilizálható agykapacitással találkozunk, annál nagyobb a létrejött anyagi termékek köre. Régi példasor bizonyítja, hogy az iparilag fejlett országok gazdasági potenciája nemcsak a felhalmozott anyagi tőkében, — természetesen abban is — há- nem elsősorban a megszerzett szellemi tulajdonban található. Abban, hogy az emberiség által felhalmozott tapasztalatanyagot iskolák, főiskolák, egyetemek, rendszerében jól őrzik, jól közvetítik ki a társadalom tagjainak, természetesen a megadott osztálykonlátaikon belül. Ezt — — az emberiség közkincsét — a maguk érdekében a maguk osztályérdekeinek megfelelően sajátítják ki. Az emberiség tapasztalatanyagának, tudásának minden társadalomban természetes átörökítője az iskola. Ma már az iskola egyet jelent a tudással. De ez a tudás csak az alap, a készség megalkotója. Az egyes ember képességének kell hozzá társulni, hogy hasznos társadalmi értékeket teremtő, az elődök munkáját továbbfejlesztő kreatív ember váljék az egyénből. A jó iskola jó készségeket teremt. Ezért hát biztos, hogy az iskola a legolcsóbb gazdasági beruházás, amely a legkevesebb ráfordítással a legtöbb értéket termeli. Mert nemcsak közvetlenül a ■falba beépített tégla' társadalmi beruházásban megvalósuló érték, hanem egy magunkévá tett, gondolatmenetünkbe beépített felismerés is, hiszen lehet hogy abból fog kisarjadni hogyan lehet olcsóbb vagy jobb téglát, funkciójának jobban megfelelő falát teremteni. Ezért hát az olcsó beruházások közé tartozik minden olyan beruházás is, amely az iskolán túl a társadalom tagjainak kulturáltságát, gondolkodóképességét, alkotókészségét fejleszti. A szellemileg gazdagodó ember nem marad meg önmaga agyának korlátain belül, biztosan ki akar törni koponyájának csoriífalái közül, ahogy Bertrand Russel mondta: „Ha érdeklődésünket egyre szélesítjük személyes életünk egyre növekvő mértékben olvad össze az univerzális élettel.” Amit Széchenyi tudott a múlt században: „Egy ország gazdagságát a művelt emberfők sokasága teszi” — azt Bertrand Russel a közösségi létben tekinti bizonyítottnak. A. szocializmus pedig össztársadalmi cél, csak az egész társadalom teljes erőfeszítésével valósítható meg. ezért fontos- az, amit a XII-, kongresszuson Kádár János elvtárs mondott: a kultúra, a művelődés ügye nemcsak a kultúra, a művelődés munkásainak bel- ügye, hanem az egész társadalom közös ügye, gazdasági feladataink megoldásának forrása. Ahhoz, hogy előre tudjunk lépni,. a napi gyakorlatban javítani kell a szellemi erőfeszítésre irányuló magatartásunkat. Hiszen „a szocialista építés nélkülözhetetlen feltétele a társadalom műveltségi színvonalának emelése” és ez pedig „nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy tovább erősödjenek társadalmunk szocialista vonásai.” Sz. M. Minden Éppen Színvonalas műsor, igényes előadás Pedagóguskórusok parlamentje és találkozója Szolnokon Úttöröküldöttség utazott Párizsba Pénteken Párizsba utazott a Magyar. Úttörők Szövetségének kulturális delegációja* hogy részt vegyen a Francia Pionírszervezet április 12-ig tartó nemzeti gyermekfesztiválján. Hazánkat a KISZ Központi Művészegyüttes úttö- < rő együttesének 16 láncosa és a Rajkó zenekar 6 tagja képviseli. Művészet ' és ifjúság A művészet és ifjúság rendezvénysorozat vizuális bemutatóját pénteken nyitották meg a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A seregszemlén 36 felsőoktatási intézmény hallgatóinak, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium diákjainak, valamint a Somogyi Fotó- és Filmklub tagjainak munkái szerepelnek. Békéscsabán Diákszlnjátszá napok Tegnap befejeződtek a békéscsabai diákszínjátszó napok. A rendezvénysorozaton 19 együttes igyekezett bizonyítani tudását a zsűri előtt. A háromnapos versenyen teljes Cson.g»á,d megyei siker született, hiszen a bíráló bizottság a rendelkezésre álló aranydiplomákat — négyet — szegedi és hódmezővásárhelyi együtteseknek ítélte. Szépen szerepeltek megyénk diákszínjátszói is. az újszá- szi gimnázium- diákszínpada ezüst-, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium bronzdiplomát kapott. Örvendetesen növekedett az utóbbi' években a pedagóguskórusok száma — állapították meg pénteken Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az óvónő, tanító, tanár dalosok első országos parlamentjén. Amíg 1973-bani a pécsi fesztiválon mindössze tizenhét pedagógus-énekkar lépett a közönség elé, az idén egy országos találkozón negyvenhat kórus mutathát- ná be műsorát. A Szolnokon — az Alföld pedagóguskórusiaiinak találkozója keretében — megrendezett parlamentre szinte valamennyi együttes elküldte képviselőit. A tanácskozáson Fasanig Árpád zeneszerző bevezetője után, az énekkarok művészeti, belső nevelési munkájáról, a fenntartó szervek támogatásáról vitatkoztak a résztvevők. A bevezető előadás — amelyben Easang Árpád egy felmérés alapján elemezte a pedagógusegyüttesek helyzetét — és a hozzászólások egyaránt meggyőztek arról, hogy az énekkarok egyre javuló színvonalú műsorokkal, fejlett énekkuLtúróval előkelő helyet vívtak ki maguknak az amatőr kórusok mozgalmában. Jelenleg a pedaigó- guskórusok 80 százaléka rendelkezik larainydl plomás vagy ennél maigasafob minősítéssel. Ugyanakkor sok helyen gondot okoz az utánpótlás biztosítása, s meglehetősen kevés a vegyeskar. ' Már hagyomány, hogy háromévenként Szolnokon találkoznak az Alföld pedB- góguskórusai. A hét énekkar. — a törökszentmiklósi Liszt Ferenc kórus, a Békés me- gvei, a kisvárdai, á csongrádi, a debreceni, a kecskeméti együttes, valamint’ a házigazda szolnoki Kodály kórus a tanácskozás után megkoszorúzta a szolnoki felszabadulási emlékművet. Ezt követően ugyancsak a művelődési központban dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára megnyitó szavai után bemutatták főként hazai, kortárs szerzők alkotásaiból összeállított műsoraikat. A zsűri elismeréssel szólt a produkciőkróL Valameny- nyi együttes igényes műsorral lépett pódiumra. A szakemberekből álló zsürii az összehasonlítás helyett — hiszen a bemutatkozó együttesek különböző minősítéssel rendelkeznek — minden kórus teljesítményét korábbi színvonalához viszonyította. Megállapította, hogy az érieké karok sokat fejlődtek az utóbbi időben; előadásuk hatásosabb. műsoruk színvonalasabb. a bemutatott művek megformáláisa. igényesebb, a hangzás tisztább lett, mint a korábbi években. Az értékelés után jó hangulatú baráti találkozóra került sor, majd tegnap városnézéssel ért véget az Alföld pedagóguskórusaimak harmadik találkozója. — tg —
