Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

1980. április 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II KÜLPOLITIKÁI * KÖRKÉP Harmincöt esztendő tanulsága politikai számvetés ünnepi nap­jai — mint ezek a mostani na­pok is — mindig együtt járnak azzal, hogy túltekintünk saját országhatárainkon; egyszerre je­lentik a mérlegkészítés idejét és a jövő felmérését is. Az MSZMP kongresszusá­nak a világhelyzetéről adott értékelése jó alapot ad ehhez a mérlegkészítéshez sezt igen nagy érdeklődéssel tanulmányozza párttagságunk és egész népünk. Hiszen a szocialista tudat fejlődésével, a táguló látókörrel együtt jár a nemzetközi esemé­nyek bonyolult kölcsönhatásainak felis­merése is. A mai világhelyzetben, a nemzetközi fejlemények kihatnak az egyes országok belső életére is. Ha például a leszerelés kérdéseiben gyorsabban tudnánk eredmé­nyeket elérni, javulna a nemzetközi lég­kör, csökkenne a háborús veszély, akkor a felszabaduló összegeket békés célokra lehetne hasznosítani. Jelenleg a világ naponta egymilliárd dollárt költ fegyver­kezésre. Egy újabb, esetleges fegyverke­zési hullám további összegeket vonna el a szociális, társadalmi és kulturális kere­tekből. Más összefüggésekben is olyan kölcsönhatások állnak fenn a kül- és bel­politika között, -amelyeket minden fele­lős politikaformáló testületnek figyelem­be kell vennie. Ami a mi pártunkat és államunkat illeti, annak egész tevékeny­ségét a felelősség egysége hatja át. Kádár János kongresszusi előadói beszé­de részletesen szólt erről az összefüggés­ről, „Pártunk és kormányunk a beszámo­lási időszakban a XI. kongresszus állás- foglalásainak megfelelően végezte nemzet­közi tevékenységét. Hazánk, népünk ér­dekeit képviselve, a proletár internaci­onalizmus és a békés egymás mellett élés elvét követve arra törekedtünk, hogy hoz­zájáruljunk az enyhülés térhódításához, a béke megszilárdításához és a nemzeti füg­getlenség, a szocializmus, a társadalmi haladás erőinek gyarapításához:” Ezeknek a szavaknak, amelyek kifejezik politikánk elméleti megalapozottságát és osztály jellegét, fedezete a Magyar Népköz­társaság egész nemzetközi tevékenysége. Külpolitikánk következetesen küzdött az enyhülésért, a kontinensünkön végbement történelmi változásokért, és lehetősegeink­nek megfelelően mindent megtett azért, hogy az európai földrész ne lehessen többé a háború tűzfészke. Szavainkkal és tette­inkkel is a haladó, az antiimperialista erőik mellett álltunk. Az MSZMP helyzetértékelése világos képet ad a sokszor ellentmondásos nem­zetközi folyamatokról, higgadtan elemző módon mérve fel hatásukat és jelentősé­güket. Az imperializmus szélsőséges kö­rei a kínai vezetők aktív támogatásával. Afganisztáni ürügyén — ahol a Szovjet­unió a nemzetközi joggal összhangban vá­laszolt a segélykérésre — olyan kampányt indítottak, amely egyrészt általában a szocialista rend ellen irányul, másrészt él akarja hárítani az imperializmust ter­helő felelősséget a helyzet éleződéséért. Ezt a felelősséget azonban nem lehet el­hárítani. Valójában már a helsinki kon­ferencia után — amely korszakos ese­mény volt Európa történetében — érezhe­tően fokozódott a nemzetközi reakció el­lentámadása. Ennek alapvető célja az volt. hogy megbontsák a jelenleg fenn­álló egyensúlyt és katonai erőfölényre tegyenek szert. Ennek az enyhüLésellenes fellépésnek egyes szakaszait jól nyomon lehet követ­ni. Tükröződött ez a SALT módosítására irányuló első amerikai kísérletekben, s abban, hogy elvetették a Szovjetunió és az Egyesült Államok kimunkált közös állásfoglalását a közel-keleti helyzet re vo­natkozóim. A törekvés még világosabban megmutatkozott, a NATO 1978. évi csúcs­találkozóján, ahol elfogadták a katonai költségvetéseik reálértékben, évi . három százalékos emelését és hosszútávú fegyver­kezési programot dolgoztak ki. Ez azt, jelenti, hogy tekintet nélkül a diplomáciai fejleményekre, szinte az év­ezred végéig automatikusan be kívánják programozni a fegyverkezési hajszát. E veszélyes tendenciát fejezte ki a NATO 1979. évi brüsszeli határozata is, mintegy 600 új közép hatótávolságú nukleáris ra­kéta telepítéséről Nyugat-Európában. Ha erre sor kerülne, ez nemcsak egyes eu,ré­pái szocialista országokkal — a Szovjet­unióval, Magyarországgal s más államok­kal — szemben jelentené a fenyegetés új dimenzióját, hanem alapjában veszélyez­tetné Európa biztonságát is. Mindehhez legutóbb még olyan lépések is járultak, amelyek az imperial izmus közvetlen ka­tonai jelenlétének, beavatkozásának foko­zására irányulnak. Emlékezetes az ameri­kai döntés a támaszpontok hálózatának bővítéséről, és új százezres beavatkozó hadtest létesítéséről... Mindezekkel a jelenségekkel is nyíltan számot' vetve, az MSZMP kongresszusán az a meggyőződés jutott kifejezésre, hogy a jelen nemzetközi helyzetben az imperi­alizmus próbálkozásait vissza lehet verni: a reakciós körök ellenoffenzívája hibás számításokon alapul. Az erőfölény kora elmúlt és többé nem hozható vissza. Ez a megállapítás nem óhajainkra épül, ha­nem a tényekről levont következtetésekre s ezért erősíti megalapozott optimizmu­sunkat. Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a ha­ladó és békeszerető erők összefogásával és közös fellépésével reális a lehetőség az enyhülés vívmányainak megvédésére, egy új világháború kirobbantásának megaka­dályozására. Ami Európát illeti: tömör és lényegre törő az analízis. Nem könnyen megjár­ható lépcsőfokokat hagytunk magiunk mögött s az elért magaslatokról új le­hetőségeket. pillantunk meg, tisztábban és világosabban, mint korábban. Az európai haladásnak — s a haladás itt nem csupán politikai mozgást jelent, hanem előreha­ladást, progressziót — alapvető eleme a földrész sorsáért felelősséget érző töme­gek küzdelme, szervezett ereje. Fontos azonban az is, hogy az európai ügyekben érintett tőkés országok vezető köreiben is mind többen ismerjék fel azt, hogy most józanságra, realitásérzékre van,szük­ség az enyhülés megvédéséhez, a tovább­lépés előfeltételeinek megteremtéséhez. Magyarország az európai biztonság to- vábtaszilárdításán munkálkodik. Mi a hel­sinki záróokmányt a maga teljességében hajtjuk végre, s ennek megfelelően fej­lesztjük együttműködésünket, minden or­szággal, amely hajlandó erre. Ugyanilyen alapon készülünk a madridi -találkozóra és síkraszállunk olyan európai értekezlet mielőbbi megtartásáért, amely bizalomerő­sítő intézkedéseket tárgyalna meg, s el- torfaszotná az utat a hidegháború vissza­térése előtt. Szükségesnek látjuk a SALT- II törvénybe iktatását, az újabb közép hatótávolságú rakéták telepítésére hozott NATO-döntés végrehajtásának felfüggesz­tését, hogy ily módon létrejöhessenek a fegyverkezést csökkentő további tárgya­lások reális feltételei. Harmincöt esztendő talán nem nagy idő a történelem léptékével mérve — még­is maradandó tanulságokat kínál. Ilyen az is, hogy a szolidaritás és az együttmű­ködés az imperialistaellenes harcban el­választhatatlan a béke védelmétől. Ez valóiban a kor parancsa. A Központi Bi­zottság beszámolója e történelmi tanul­ságot így summázta a kongresszuson: .,A Magyar Szocialista Munkáspárt megkü­lönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő kapcsola­tainak erősítésére. Pártunk, népünk számára is nélkülöz­hetetlenek Lenin pártjának, a szovjet kommunisták történelmi jelentőségű ta­pasztalatai. Tovább fejlődtek és bővültek kapcsolataink a szocialista országok test­vérpártjaival ; az új társadalom építésé­nek kérdéseiben folytatott tapasztalatcse­rék igen értékesek számunkra. A kölcsö­nös szolidaritás elvének megfelelően erő­sítettük és. erősítjük internacionalista kapcsolatainkat a tőkés és a fejlődő or­szágok kommunista és munkáspártjaival. Pártunk az imperialistaellenes küzdelem közös céljától vezetve erősítette kapcso­latait a fejlődő országok nemzeti demok­ratikus pártjával, nemzeti felszabadító mozgalmaival.” Központi Bizottság külpolitikai A számvetése elméleti megalapo­zottságot, nyíltságot, egyértelmű­séget, töret lenséget és követke­zetességet tükröz. Félreérthetet­lenül kifejezésre jut felelősségünk érzete: tudjuk, nemcsak nézői, hanem részesei is vagyunk a világ változásainak; a világ- eseményekre általában, s testvérpártjaink harci körülményeire különösen a legna­gyobb hatást szocialista építőmunkánk sikereivel, eredményeinkkel, vívmánya­inkkal és rokonszenvet keltő példánkkal gyakoroljuk. Vajda Péter MOSZKVÁBAN Százezer lakás épül évente Moszkvában évente 100 ezer lakást adnak át. Nagy számban épülnek iskolák, óvodák és bölcsődék, orvo­si rendelőintézetek, kulturális és szolgáltató létesít­mények. Felvetődik tehát a kérdés: van-e a városban további beépítetlen terület? öt év múlva Moszkva je­lenlegi határain belül ki­merülnek a tartalékok, nem lesz hol építkezni — véli Szimon Matvejev moszkvai építész. . A szovjet főváros fejlesz­tési. tervének második tíz­éves időszakában (1981— 1990) ehhez kell igazodnunk. A tervezők figyelme arra irányul, hogy a régi város­részekben folyó építkezések ne borítsák fai a szóbanfor- gó negyed megszokott élet­rendjét, az új létesítmények pedig ne rontsák a koráb­ban kialakult városképet, ne szenvedjen kárt a környező élő természet. A régi városrészek foghí­jainak beépítése nem az egyetlen járható út. Jelentős építkezési területeket ■ nyer­hetünk, ha megszüntetjük Moszkva olyan ipari és más gazdasági jellegű létsítmé- nyeit. amelyek nem alkot­ják a város életének szerves részét, vagy ártalmasak az egészségre. Az utóbbi évek­ben számos ilyen és ehhez hasonló objektum került szanálásra. Szimon Matvejev szerint újabb, rendelkezésre álló építkezési területet jelenthet a különösebb értéket nem képviselő elavult lakóházak lebontása. Évente 500 ezer négyzetméternyi terület sza­badult fel ilyen módon. Eldől a háború utáni első ötéves tervben épült „öt­szintes” házak sorsa is. 12 millió négyzetméteres terü­letről van szó, ami az egész lakásállomány mintegy 10 százalékát jelenti. Az 50-es és a 60-as évek­ben kisméretű ötszintes há­zakat emeltek, amit a sür­gető lakáshiány tett indo­kolttá. A szalagrendszerben gyártott típusházak rövid időn belül megszüntették a lakáshiányt Moszkvában. Napjainkra ez a típus min­den tekintetben ‘ idejét múl­ta. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy jelentős részüket — 3,5 millió négyzetméteres területen — megérné le­bontani, és helyükre korsze­rű, komfortos lakásokat épí­teni. 1981-ben elkezdik az öreg épületek szanálását. Előzetes számítások szerint az így felszabaduló területe­ken lehetőség nyílik akár 2—2,5-szer annyi lakás épí­tésére is, ha a házak felfelé, a magasba terjeszkednek. Más lesz a sorsuk azok­nak az ötszintes házaknak, amelyek még felújíthatok. Az építészek az emeletek számának növelését javasol­ják. Ennek megvalósítására az ötszintes házak esetében két lehetőség kínálkozik: az egyik a ráépítés, á másik pedig egy-egy épület meg­emelése aláépítéssel. A szak­emberek a második megol­dást tartják célszerűbbnek, jóllehet ez a költségesebb, és kivitelezés szempontjából is bonyolultabb. 1981-től a moszkvai épí­tőipar főként 16—125 emele­tes házak építését tervezi. 1985 után a város túlnő je­lenlegi határain. Erre szá­mítva a moszkvai Városi Tanács a várost övező autó­körpályán kívül néhány ezer hektár földterületet lefoglalt városépítés céljaira. Ezek a területek főként gyorsfor­galmú autópályák mellett húzódnak. A Gyedu, APN—KS BULGÁRIA A petróleumlámpától az atomreaktorig Bulgária villamosítása szá­zadunk legelején kezdődött. Akkor építették fel Szófiá­tól nem messze, Pancsere- vóban az első vízierőművet. Sajnos, a következő negy­venöt évben alig * történt elő­relépés: egészen a második világháború végéig Bulgária viHamosenerigia-hálózata rendkívül gyengén fejlett maradt. 1944-ben az ország valamennyi villamos erőmű­vének összteljesítménye 131 3990 kilowattórát, másszóval majdnem 90-szeresére nőtt. -Bulgária, amely a világhá­ború előtt az utolsó előtti helyet foglalta el Európá­ban, ma az egy főre eső vil- lamosenerg ia - felh a s znál ás­sál megelőzi Magyarorszá­got, Lengyelországot, Olasz­országot és szorosan megkö­zelíti Franciaországot. Az ország valamennyi energiaforrása egy egységes rendszerbe van kapcsolva. Kozluduj atomerőmű megawattot, az éves villa- mosenergi a - termelés 311 mil­lió kilowattórát, míg az egy főre eső villaimosenergia- felhasználás 45 kilowattórát tett ki. A második világháború befejezése után élteit 35 év alatt a bolgár energiagaz­dálkodásiban gyökeres válto­zás ment végbe: a villamos- erőművek teljesítménye 7518 megawattal, vagyis 57 sze­resére. az éves ö6szvillamos- energia-felhasználás 35 305 millió kilowattórával, vagyis 113-szorosára nőtt, az egy főre jutó villamosenengia- felhasználás pedig elérte a Elkészült a 220 kilovoltos, s a 400 kilovoltos távvezeték is. Bulgáriát 1967-ben kap­csolták be a KGST energia­rendszerébe. Villamos táv­vezeték köti össze Bulgáriát továbbá Jugoszláviával és Törökországgal és ezenkívül tervezik egy közös távveze­ték építését Görögországgal is. A szocialista Bulgária energiagazdálkodását nap­jainkban a tervszerű és fo­lyamatos fejlődés, a forrá­sok maximális kihasználása és az atomenergia fokozott hasznosítása jellemzi, Erire szükség is van, hiszen az ország nem gazdag energia- forrásokban. A helyi lehetőségek maxi­mális kihasználására szem­léletes példa a Vosztocsno- MaricsZki-medence szénré­tegének kiaknázása. Ez az ország egyik legnagyobb lelőhelye, de az itt található szén elég gyenge minőségű. Ennek ellenére az utóbbi 10—15 évben a medencében a szénkitermelés gyorsított ütemben fejlődött. Ma a medence a „Haricá-Vosztok” energetikai komplexum bá­zisául szoligái. A kialakított három külszíni fejtés Euró­pa legnagyobb bányái közé tartozik. Itt naponta mint­egy 50 ezer tonna szenet bányásznak, ezt egy 500 és egy 600 megawatt ■ teljesít­ményű hőerőműben haszno­sítják. A „Marica-Vosztok” komplexum harmadik hőerő­művének első két energia­blokkját is üzembe helyez­ték, amelynek a teljesítmé­nye az építkezés teljes be­fejezése után eléri a 840 megawattot. Emellett a komplexum részét képező bányákban korszerűsítést és bővítést is terveznek, s fel­építik a negyedik hőerőmű­vet, 1000 megawatt teljesít­ménnyel. öt évvel ezelőtt fektették le az alapokat a bolgár energetika legkorszerűbb te­rületén. Az ország és a Balkán büszkesége az első atomerőmű, a „Kozloduj”, amelynek, első egységét 1974. július 24-én helyezték üzem­be. A következő év szep­temberében beindult a má­sodik egység is, így az erő­mű kapacitása elérte a 880 megawattot. A „Kozloduj” jelenleg épülő újabb blokk­ját két-három év múlva fe­jezik be. Miien Bankov

Next

/
Oldalképek
Tartalom