Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-04 / 80. szám
1980. április 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II KÜLPOLITIKÁI * KÖRKÉP Harmincöt esztendő tanulsága politikai számvetés ünnepi napjai — mint ezek a mostani napok is — mindig együtt járnak azzal, hogy túltekintünk saját országhatárainkon; egyszerre jelentik a mérlegkészítés idejét és a jövő felmérését is. Az MSZMP kongresszusának a világhelyzetéről adott értékelése jó alapot ad ehhez a mérlegkészítéshez sezt igen nagy érdeklődéssel tanulmányozza párttagságunk és egész népünk. Hiszen a szocialista tudat fejlődésével, a táguló látókörrel együtt jár a nemzetközi események bonyolult kölcsönhatásainak felismerése is. A mai világhelyzetben, a nemzetközi fejlemények kihatnak az egyes országok belső életére is. Ha például a leszerelés kérdéseiben gyorsabban tudnánk eredményeket elérni, javulna a nemzetközi légkör, csökkenne a háborús veszély, akkor a felszabaduló összegeket békés célokra lehetne hasznosítani. Jelenleg a világ naponta egymilliárd dollárt költ fegyverkezésre. Egy újabb, esetleges fegyverkezési hullám további összegeket vonna el a szociális, társadalmi és kulturális keretekből. Más összefüggésekben is olyan kölcsönhatások állnak fenn a kül- és belpolitika között, -amelyeket minden felelős politikaformáló testületnek figyelembe kell vennie. Ami a mi pártunkat és államunkat illeti, annak egész tevékenységét a felelősség egysége hatja át. Kádár János kongresszusi előadói beszéde részletesen szólt erről az összefüggésről, „Pártunk és kormányunk a beszámolási időszakban a XI. kongresszus állás- foglalásainak megfelelően végezte nemzetközi tevékenységét. Hazánk, népünk érdekeit képviselve, a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvét követve arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az enyhülés térhódításához, a béke megszilárdításához és a nemzeti függetlenség, a szocializmus, a társadalmi haladás erőinek gyarapításához:” Ezeknek a szavaknak, amelyek kifejezik politikánk elméleti megalapozottságát és osztály jellegét, fedezete a Magyar Népköztársaság egész nemzetközi tevékenysége. Külpolitikánk következetesen küzdött az enyhülésért, a kontinensünkön végbement történelmi változásokért, és lehetősegeinknek megfelelően mindent megtett azért, hogy az európai földrész ne lehessen többé a háború tűzfészke. Szavainkkal és tetteinkkel is a haladó, az antiimperialista erőik mellett álltunk. Az MSZMP helyzetértékelése világos képet ad a sokszor ellentmondásos nemzetközi folyamatokról, higgadtan elemző módon mérve fel hatásukat és jelentőségüket. Az imperializmus szélsőséges körei a kínai vezetők aktív támogatásával. Afganisztáni ürügyén — ahol a Szovjetunió a nemzetközi joggal összhangban válaszolt a segélykérésre — olyan kampányt indítottak, amely egyrészt általában a szocialista rend ellen irányul, másrészt él akarja hárítani az imperializmust terhelő felelősséget a helyzet éleződéséért. Ezt a felelősséget azonban nem lehet elhárítani. Valójában már a helsinki konferencia után — amely korszakos esemény volt Európa történetében — érezhetően fokozódott a nemzetközi reakció ellentámadása. Ennek alapvető célja az volt. hogy megbontsák a jelenleg fennálló egyensúlyt és katonai erőfölényre tegyenek szert. Ennek az enyhüLésellenes fellépésnek egyes szakaszait jól nyomon lehet követni. Tükröződött ez a SALT módosítására irányuló első amerikai kísérletekben, s abban, hogy elvetették a Szovjetunió és az Egyesült Államok kimunkált közös állásfoglalását a közel-keleti helyzet re vonatkozóim. A törekvés még világosabban megmutatkozott, a NATO 1978. évi csúcstalálkozóján, ahol elfogadták a katonai költségvetéseik reálértékben, évi . három százalékos emelését és hosszútávú fegyverkezési programot dolgoztak ki. Ez azt, jelenti, hogy tekintet nélkül a diplomáciai fejleményekre, szinte az évezred végéig automatikusan be kívánják programozni a fegyverkezési hajszát. E veszélyes tendenciát fejezte ki a NATO 1979. évi brüsszeli határozata is, mintegy 600 új közép hatótávolságú nukleáris rakéta telepítéséről Nyugat-Európában. Ha erre sor kerülne, ez nemcsak egyes eu,répái szocialista országokkal — a Szovjetunióval, Magyarországgal s más államokkal — szemben jelentené a fenyegetés új dimenzióját, hanem alapjában veszélyeztetné Európa biztonságát is. Mindehhez legutóbb még olyan lépések is járultak, amelyek az imperial izmus közvetlen katonai jelenlétének, beavatkozásának fokozására irányulnak. Emlékezetes az amerikai döntés a támaszpontok hálózatának bővítéséről, és új százezres beavatkozó hadtest létesítéséről... Mindezekkel a jelenségekkel is nyíltan számot' vetve, az MSZMP kongresszusán az a meggyőződés jutott kifejezésre, hogy a jelen nemzetközi helyzetben az imperializmus próbálkozásait vissza lehet verni: a reakciós körök ellenoffenzívája hibás számításokon alapul. Az erőfölény kora elmúlt és többé nem hozható vissza. Ez a megállapítás nem óhajainkra épül, hanem a tényekről levont következtetésekre s ezért erősíti megalapozott optimizmusunkat. Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és békeszerető erők összefogásával és közös fellépésével reális a lehetőség az enyhülés vívmányainak megvédésére, egy új világháború kirobbantásának megakadályozására. Ami Európát illeti: tömör és lényegre törő az analízis. Nem könnyen megjárható lépcsőfokokat hagytunk magiunk mögött s az elért magaslatokról új lehetőségeket. pillantunk meg, tisztábban és világosabban, mint korábban. Az európai haladásnak — s a haladás itt nem csupán politikai mozgást jelent, hanem előrehaladást, progressziót — alapvető eleme a földrész sorsáért felelősséget érző tömegek küzdelme, szervezett ereje. Fontos azonban az is, hogy az európai ügyekben érintett tőkés országok vezető köreiben is mind többen ismerjék fel azt, hogy most józanságra, realitásérzékre van,szükség az enyhülés megvédéséhez, a továbblépés előfeltételeinek megteremtéséhez. Magyarország az európai biztonság to- vábtaszilárdításán munkálkodik. Mi a helsinki záróokmányt a maga teljességében hajtjuk végre, s ennek megfelelően fejlesztjük együttműködésünket, minden országgal, amely hajlandó erre. Ugyanilyen alapon készülünk a madridi -találkozóra és síkraszállunk olyan európai értekezlet mielőbbi megtartásáért, amely bizalomerősítő intézkedéseket tárgyalna meg, s el- torfaszotná az utat a hidegháború visszatérése előtt. Szükségesnek látjuk a SALT- II törvénybe iktatását, az újabb közép hatótávolságú rakéták telepítésére hozott NATO-döntés végrehajtásának felfüggesztését, hogy ily módon létrejöhessenek a fegyverkezést csökkentő további tárgyalások reális feltételei. Harmincöt esztendő talán nem nagy idő a történelem léptékével mérve — mégis maradandó tanulságokat kínál. Ilyen az is, hogy a szolidaritás és az együttműködés az imperialistaellenes harcban elválaszthatatlan a béke védelmétől. Ez valóiban a kor parancsa. A Központi Bizottság beszámolója e történelmi tanulságot így summázta a kongresszuson: .,A Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolatainak erősítésére. Pártunk, népünk számára is nélkülözhetetlenek Lenin pártjának, a szovjet kommunisták történelmi jelentőségű tapasztalatai. Tovább fejlődtek és bővültek kapcsolataink a szocialista országok testvérpártjaival ; az új társadalom építésének kérdéseiben folytatott tapasztalatcserék igen értékesek számunkra. A kölcsönös szolidaritás elvének megfelelően erősítettük és. erősítjük internacionalista kapcsolatainkat a tőkés és a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival. Pártunk az imperialistaellenes küzdelem közös céljától vezetve erősítette kapcsolatait a fejlődő országok nemzeti demokratikus pártjával, nemzeti felszabadító mozgalmaival.” Központi Bizottság külpolitikai A számvetése elméleti megalapozottságot, nyíltságot, egyértelműséget, töret lenséget és következetességet tükröz. Félreérthetetlenül kifejezésre jut felelősségünk érzete: tudjuk, nemcsak nézői, hanem részesei is vagyunk a világ változásainak; a világ- eseményekre általában, s testvérpártjaink harci körülményeire különösen a legnagyobb hatást szocialista építőmunkánk sikereivel, eredményeinkkel, vívmányainkkal és rokonszenvet keltő példánkkal gyakoroljuk. Vajda Péter MOSZKVÁBAN Százezer lakás épül évente Moszkvában évente 100 ezer lakást adnak át. Nagy számban épülnek iskolák, óvodák és bölcsődék, orvosi rendelőintézetek, kulturális és szolgáltató létesítmények. Felvetődik tehát a kérdés: van-e a városban további beépítetlen terület? öt év múlva Moszkva jelenlegi határain belül kimerülnek a tartalékok, nem lesz hol építkezni — véli Szimon Matvejev moszkvai építész. . A szovjet főváros fejlesztési. tervének második tízéves időszakában (1981— 1990) ehhez kell igazodnunk. A tervezők figyelme arra irányul, hogy a régi városrészekben folyó építkezések ne borítsák fai a szóbanfor- gó negyed megszokott életrendjét, az új létesítmények pedig ne rontsák a korábban kialakult városképet, ne szenvedjen kárt a környező élő természet. A régi városrészek foghíjainak beépítése nem az egyetlen járható út. Jelentős építkezési területeket ■ nyerhetünk, ha megszüntetjük Moszkva olyan ipari és más gazdasági jellegű létsítmé- nyeit. amelyek nem alkotják a város életének szerves részét, vagy ártalmasak az egészségre. Az utóbbi években számos ilyen és ehhez hasonló objektum került szanálásra. Szimon Matvejev szerint újabb, rendelkezésre álló építkezési területet jelenthet a különösebb értéket nem képviselő elavult lakóházak lebontása. Évente 500 ezer négyzetméternyi terület szabadult fel ilyen módon. Eldől a háború utáni első ötéves tervben épült „ötszintes” házak sorsa is. 12 millió négyzetméteres területről van szó, ami az egész lakásállomány mintegy 10 százalékát jelenti. Az 50-es és a 60-as években kisméretű ötszintes házakat emeltek, amit a sürgető lakáshiány tett indokolttá. A szalagrendszerben gyártott típusházak rövid időn belül megszüntették a lakáshiányt Moszkvában. Napjainkra ez a típus minden tekintetben ‘ idejét múlta. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy jelentős részüket — 3,5 millió négyzetméteres területen — megérné lebontani, és helyükre korszerű, komfortos lakásokat építeni. 1981-ben elkezdik az öreg épületek szanálását. Előzetes számítások szerint az így felszabaduló területeken lehetőség nyílik akár 2—2,5-szer annyi lakás építésére is, ha a házak felfelé, a magasba terjeszkednek. Más lesz a sorsuk azoknak az ötszintes házaknak, amelyek még felújíthatok. Az építészek az emeletek számának növelését javasolják. Ennek megvalósítására az ötszintes házak esetében két lehetőség kínálkozik: az egyik a ráépítés, á másik pedig egy-egy épület megemelése aláépítéssel. A szakemberek a második megoldást tartják célszerűbbnek, jóllehet ez a költségesebb, és kivitelezés szempontjából is bonyolultabb. 1981-től a moszkvai építőipar főként 16—125 emeletes házak építését tervezi. 1985 után a város túlnő jelenlegi határain. Erre számítva a moszkvai Városi Tanács a várost övező autókörpályán kívül néhány ezer hektár földterületet lefoglalt városépítés céljaira. Ezek a területek főként gyorsforgalmú autópályák mellett húzódnak. A Gyedu, APN—KS BULGÁRIA A petróleumlámpától az atomreaktorig Bulgária villamosítása századunk legelején kezdődött. Akkor építették fel Szófiától nem messze, Pancsere- vóban az első vízierőművet. Sajnos, a következő negyvenöt évben alig * történt előrelépés: egészen a második világháború végéig Bulgária viHamosenerigia-hálózata rendkívül gyengén fejlett maradt. 1944-ben az ország valamennyi villamos erőművének összteljesítménye 131 3990 kilowattórát, másszóval majdnem 90-szeresére nőtt. -Bulgária, amely a világháború előtt az utolsó előtti helyet foglalta el Európában, ma az egy főre eső vil- lamosenerg ia - felh a s znál ássál megelőzi Magyarországot, Lengyelországot, Olaszországot és szorosan megközelíti Franciaországot. Az ország valamennyi energiaforrása egy egységes rendszerbe van kapcsolva. Kozluduj atomerőmű megawattot, az éves villa- mosenergi a - termelés 311 millió kilowattórát, míg az egy főre eső villaimosenergia- felhasználás 45 kilowattórát tett ki. A második világháború befejezése után élteit 35 év alatt a bolgár energiagazdálkodásiban gyökeres változás ment végbe: a villamos- erőművek teljesítménye 7518 megawattal, vagyis 57 szeresére. az éves ö6szvillamos- energia-felhasználás 35 305 millió kilowattórával, vagyis 113-szorosára nőtt, az egy főre jutó villamosenengia- felhasználás pedig elérte a Elkészült a 220 kilovoltos, s a 400 kilovoltos távvezeték is. Bulgáriát 1967-ben kapcsolták be a KGST energiarendszerébe. Villamos távvezeték köti össze Bulgáriát továbbá Jugoszláviával és Törökországgal és ezenkívül tervezik egy közös távvezeték építését Görögországgal is. A szocialista Bulgária energiagazdálkodását napjainkban a tervszerű és folyamatos fejlődés, a források maximális kihasználása és az atomenergia fokozott hasznosítása jellemzi, Erire szükség is van, hiszen az ország nem gazdag energia- forrásokban. A helyi lehetőségek maximális kihasználására szemléletes példa a Vosztocsno- MaricsZki-medence szénrétegének kiaknázása. Ez az ország egyik legnagyobb lelőhelye, de az itt található szén elég gyenge minőségű. Ennek ellenére az utóbbi 10—15 évben a medencében a szénkitermelés gyorsított ütemben fejlődött. Ma a medence a „Haricá-Vosztok” energetikai komplexum bázisául szoligái. A kialakított három külszíni fejtés Európa legnagyobb bányái közé tartozik. Itt naponta mintegy 50 ezer tonna szenet bányásznak, ezt egy 500 és egy 600 megawatt ■ teljesítményű hőerőműben hasznosítják. A „Marica-Vosztok” komplexum harmadik hőerőművének első két energiablokkját is üzembe helyezték, amelynek a teljesítménye az építkezés teljes befejezése után eléri a 840 megawattot. Emellett a komplexum részét képező bányákban korszerűsítést és bővítést is terveznek, s felépítik a negyedik hőerőművet, 1000 megawatt teljesítménnyel. öt évvel ezelőtt fektették le az alapokat a bolgár energetika legkorszerűbb területén. Az ország és a Balkán büszkesége az első atomerőmű, a „Kozloduj”, amelynek, első egységét 1974. július 24-én helyezték üzembe. A következő év szeptemberében beindult a második egység is, így az erőmű kapacitása elérte a 880 megawattot. A „Kozloduj” jelenleg épülő újabb blokkját két-három év múlva fejezik be. Miien Bankov
