Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-17 / 89. szám

1980. április 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyüzemek a kistermelőkért Több figyelmet a hús minőségére Tudományos ülésszak a sertéstenyésztésről n „csövesek” és a falak Végre! Készül az egyből születő két szoba. Leválasz­tották a leválasztandókat. állnak a falak. Már a köz­ponti fűtés szerelői dolgoz­nak. Fűrészelnek, hajlítanak, centizik a csöveket. A se­rénykedésnek csak a mun­kaidő végét, a belső fülek­ben mindig pontosan jelző sziréna sivítása vet véget. A satuban marad a hosszú cso­darab. Ideje is pihennie alig egy fél órája vágták le be­lőle azt a részt, amelyiket volt idő a Pózt vivő háló­zathoz hegeszteni. Már csak a lakó ólálkodik az udvaron, a satupad körül. Tapasztalatlan szemét a há­romméteres csőcsonk repedt- sége vonzza. (Mire nem fi­gyel az emlber! Nem számít a hajlítás pontos íve, a de­rékszögben fűrószelés szak- szerűsége. Mit sem ér neki a csőszerelők szakértelme.) Máris ideges lesz: „Potyára dolgoztak szegények! Elszö­kik majd a gőz ...” A lakót egyre feszíti az aggodalom nyomása. Aztán egy hang kinyitja belső sze­lepeit: ,,A serénykedés köz­ben ki figyelhet minden ap­róságra?” Az izgalom elszáll — mint a gőz a repedésen. Hiszen úgysem lesz senkinek sem bántódása. bűnbakot nem találnak a műszaki átadás­kor. Mert más a gyártási hi­ba. és más a csőszerelő mun­ka. A válaszfalak minden­hol megvannak. Vagy ez csák ürügy? — vész — Tudományos ülésszakot tartottak tegnap élelmiszer- ipari és agrár szakemberek­nek Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. A tanácskozás a sertéstenyésztés időszerű kér­déseivel. valamint a sertés­hústermelés és az ipari igé­nyek összefüggéseivel foglal­kozott. A rendezvényt Mohá­csi Ottó, a megyei pártbizott­ság titkára nyitotta meg. Mondandójában szólt arról, hogy az idei tervek szerinti 1 millió 170 ezer tonnányi sertéshús-termelés jelentős feladat elé állítja a gazdasá­gokat, s nem kevésbé a fel­dolgozó üzemeket. E tanács­kozás — mely egyik rendez­vénye a XI. Szolnok megyei műszaki heteknek — segíthet felmérni az eredményeket, feltárni a problémákat, s megkeresni a megoldások módozatait. Szolnok megyében ez az ágazat dinamikusan fejlődött az elmúlt években, — az it­teni gazdaságok adják a ha­zai sertéshús-értékesítés majd nyolc Százalékát. A fejlődés köszönhető egyebek között az új sertéstelepek munkábaállásának, a kis­termelők és a nagyüzemek javuló kapcsolatának. A tegnapi rendezvény első előadását Piltár László, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt igazgatója tartotta. Vázolta az ipar igényeit, a hazai szükségletek és az ex­portkívánalmak kielégítésé­nek feltételeit. Elmondta: a hazai ellátás növekedését fémjelzi, hogy ma már az egy Iákosra jutó húsfogyasz­tás eléri a 70 kilogrammot évente. Az exportálható ter­mékek között is jelentős hely jut a feldolgozott sertéshús­nak. Mindez az előállítandó mennyiség fokozását és mel­lette a hús minőségének ja­vítását is megköveteli. Az el­múlt években a sertésállo­mány nagysága a rekordok kapuját döngette, ami nem csékély eredmény. A jövő­ben azonban fokozott figyel­met kell fordítani arra, hogy a feldolgozó üzemek minél több zsírtalan, úgynevezett „nemes húshoz” jussanak. Kiemelten szólt az előadó a szállításokról, arról, hogy az év első negyedében kevesebb sertés érkezik a feldolgozó üzemekbe, máskor pedig a kívánatosnál jóval több. s ez időmként — hűtőkapacitás hiányában — arra készteti az ÁHT-t. hogy akkor is ex­portáljanak. amikor a piaci körülmények kedvezőtlenek. A rendezvény második előadásában Horváth Ádám. a MÉM csoportvezetője ele­mezte sertéstenyésztésünk helyzetét. Egyebek között szólt arról; fontos feladata a gazdaságoknak, hogy az ál­lományon belül használják ki a genetikai adottságokat s ecsetelte a tartástechnoló­giai követelmények betartá­sát. fontosságát. A tudományos ülésszak ezután hozzászólásokkal foly­tatódott. Kívül ázik, belül csurog Klubkönyvtár lyukas tetővel, épületfelújítások tervek nélkül Már az általános iskolában megtanulják a kisdiákok; a víz folyékony halmazállapot­ban a magasabb helyekről az alacsonyabb felé igyek­szik. A tiszaderzsi klub­könyvtár építői ezen a fizi­ka órán valószínű hiányoz­hattak, mivel a csupabeton, lapostetős intézmény teteje meglehetősen egyenetlen, sőt befelé lejt. A hiba aszályos hónapokban még csak elvi­selhető, ha azonban pityer- gősre fordul az idő, dézsá- nyi esővíz pingál térképváz­latokat bent a falakra. Te­heti, hiszen a tetőszigetelés csapnivaló, sőt már a vil­lanyt is ki kellett kapcsolni a helyiségből, miivel a ned­ves falak vezették az elek­tromosságot. Ráztak a falak Az épülethez eredetileg központi fűtést álmodtak, a pénz azonban elfogyott, így a már elkészült tetőt újra feltörték, és a zimankósabb hónapokra gondolva kéményt emeltek. Az már igazán cse­kélység, hogy a technológiai sorrendet felcserélték: előbb rakták fel ugyanis a bádog­szegélyt azután a szigetelést. Így aztán a víz nemcsak be­felé. hanem a fal tövére is csurog. Az építmény jelen­leg az abádszalóki nagyköz­ségi közös tanács tulajdona. Sürgős átalakítása időszerű, hiszen hovatovább életveszé­lyessé válik. A tervek ké­szülnek, bár a hibák kijaví­tása a legderűlátóbb számí­tások szerint is több mint egymillió forintot húz ki az illetékes tanács zsebéből. Egy faluval arrébb, Tisza- szentimrén öt tanácsi tulaj­donban levő épületet újíta­nak fel. A Mikes Kelemen úton egy régi épület renová­lásával pedagógus szolgálati lakást, és két személy ré­szére szolgálati szobát ala­kítanak ki. A szolgálati lakásnál épí­tési napló sehol, ez pedig szabálysértés. Pedig lenne mit beírni: a fürdőszoba padlója szemmel láthatóan domború (!) és a lefolyó a dombokra került, így a víz a küszöb előtt fut össze. A vízelvezető nyílások tele van­nak építési törmelékkel, ami dugulást okozhat. Ez pedig a kifestett fal újabb bontá­sával járhat. A villany- boyler kapcsolója a boyler- től 15 (!) centire, a fürdő­szobába került, ami szabály­talan és életveszélyes. A nagyszoba ajtaját istállóaj­tóknál használatos pánttal rögzítették a sarokvasra. A zárak, kilincsek záráson kí­vül mindenre jók... A korántsem teljes hiba­lista után eszébe jut az em­bernek az unos-untiglan em­legetett: minőség, munka­szervezés. Úgy tűnik, mind­ezt nem lehet napjainkban elégszer ismételni. Akár a Luca széke Újszentgyörgyön a volt is­kolát óvodává alakítják. El­ső látásra úgy tűnik, itt szervezettebben halad a munka. Illetve haladna, de építési terv nincs csak egy hevenyészett rajz. Ha vi­szont a kőművesek a rajz szerint dolgoznak: az ajtót a beépített cserépkályha miatt nem lehet kinyitni, a felhúzandó válaszfal pedig „nekifutna” egy ablak kel­lős közepének. Azaz vagy a fal kerül arrébb, vagy az ablak szűnik meg. Műszaki ellenőr kísérőm hamarosan művezetővé válik, és a hely­színen tisztázzák a tanács­talan emberekkel a részle­teket. Árajánlat, szerződés nincs. A munkát itt is és Tisza- szentimrén is — valameny- nyi helyen — a kunmadara- si Költségvetési Üzem vég­zi. Az átadási határidő 1979. december 31. volt. Az üzem vezetője szerint a tervet, mármint az árbevételi ter­vet tavaly is teljesítették, noha tételesen jónéhány vál­lalásnak nem tettek eleget. „Nem győztük erővel”, — érvelt. Nincs felelős a környéken Valami elfogadható van a védekezésében, de én mégis befejezésképpen a tiszader­zsi klubkönyvtárhoz térek vissza. Az épületet kilenc éve emelték, kár bolygatni az esetet, mondhatja az ol­vasó. Elvégre azóta az épí­tő. a helybeli Kossuth Ter­melőszövetkezet egyesült az abádszalóki Lenin Tsz-el, a felelősök közül senki sem dolgozik a környéken. Ez így igaz, csak a „pót­díjat” most fizeti a jogutód tanács. Illetve nemcsak a hivatal. Mi, valamennyien, mivel ezt az egy vagy két­millió forintot jobb, hasz­nosabb célokra is fel lehet­ne használni. \ Elfogadhatatlan és megen­gedhetetlen, hogy tanácsi felügyelet alá tartozó épü­letek átalakításait, felújítá­sait mindenféle műszaki, költségvetési terv nélkül vé­gezzék. Ráadásul, meglehe­tősen ellenőrizetlen, laza, szervezetlen munkatempó­ban. Elvégre az itt eltöltött munkaidőt ,— és nyugodtan 'leírhatjuk — esetenkénti ló­gásokat is valakinek meg kell fizetni. a tiszaderzsi példa szerint olykor kétszer is... D. Szabó Miklós Közös érdekück a szocialista demokrácia kiteljesedése Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Újabb jelentős állomásához érkezett az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának előkészítése. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap a Parla­ment Vadásztermében meg­tárgyalta az időszerű moz­galmi feladatokat és válasz­tási felhívást fogadott, el. A tanácskozáson részt vettek és az elnökségben foglaltak helyet: Kádár János, a Ma­A tervezet előterjesztése Kállai Gyula, a HNF Or­szágos Tanácsának elnöke megnyitó beszédében méltat­ta belpolitikai életünk két nagy eseményének, a párt XII. kongresszusának és felszabadulásunk 35. évfor­dulójának jelentőségét. Ez­után S'arlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a HNF Országos Taná­csának főtitkára ismertette a választások előkészítésének politikai és mozgalmi felada­tait. s előterjesztette a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa választási felhívásának tervezetét. — Az állampolgárok alap­vető jogának gyakorlására, arra, hogy szavazataikkal el­döntsék. kik legyenek kép­viselőik a tanácsokban és az országgyűlésben, június 8-án kerül sor — hangoztatta. A közbeeső időben kell lebo­nyolítani azokat a jelölő- és választási gyűléseket, ame­lyeken eszmecserét folytat­hatunk több millió állam­polgárral hazánk mai hely­zetéről és jövőjéről, az egyes emberek örömeiről és gond­jairól. Az a célunk, hogy a politikánkat megértő és el­fogadó emberek — most épp úgy, mint a múltban is — szavaz;:lukkal támogassák a népfront választási program­ját. vállaló jelölteket. A „vá­lasztási felhívás” arra szólít fel mindenkit, hogy június 8-án szavazataival a szo­Kádár János felszólalása Kádár János, az MSZMP KB első titkára a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Gáspár Sán­dor. a Szakszervezetek Or- száigos Tanácsának főtitká­ra, Korom Mihály, a Köz­ponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, valamint Apró Antal, az országgyűlés el­nöke. cializmus céljaira is mond­jon igent. — Politikánkról az első szakaszban mintegy 60 000 tanácstagi és 352 képviselői . körzet, jelölőgyűlésein kell szólni. Ezt követően az ugyancsak szépszámú válasz­tási gyűlésen a jelöltek és a jelölők egyaránt politikai céljaink jelentőségéről, s az ezek elérésével megvalósuló jövőről fognak szólni. — Hallatlanul nagy erő van a nemzeti egységben, s ez nemcsak az értékek lét­rehozásában. hanem az em­beri kapcsolatok alakulásá­ban is jelentős szerepet ját­szik. Á társadalom osztá­lyainak és rétegeinek, a kü­lönböző generációknak jobb ma az egymáshoz fűződő kapcsolata, mint történel­münk során bármikor. Ezt kell a következő hetekben a választási munkában fel­használnunk arra, hogy nö­vekedjék az emberek érdek­lődése a haza és az egész nép sorsa iránt. Befejezésül Sarlós István kifejezte meggyőződését, hogy a választás olyan poli­tikai akció, amelyben né­pünk hitet tesz szocialista törekvéseink mellett. A vitában felszólalt Papp Gyula, Szeged város Taná­csának elnöke;. Havas Mik­lós, a HNF Komárom me­gyei Bizottságának titkára. Bartha Tibor református püspök. Gulyás Pál, a Nép- szabadság munkatársa. Az ülésen felszólalt Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára is. Elöljáróban arról szólt, hogy közvéleményünk, s a nemzetközi visszhang egyaránt elvi, reális és nyílt tanácskozásnak minősítette társadalmunk vezető erejé­nek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak XII. kong­resszusát. Elvinek, mert eszméinkhez, politikánkhoz és céljainkhoz ragaszkodva vizsgálta helyzetünket, és a további tennivalókat. Reális­nak, mert eredményekről és gondokról egyaránt szólt, közeli és távolabbi szocialis­ta céljainkat szem előtt tartva, s nem vágyainktól vezéreltetve határozott. A fejlődés ütemének, a célja­inkhoz vezető utaknak és módoknak a felkutatásánál a valóságos helyzetből kiin­dulva foglalt állást. S végül joggal tekinthették nyíltnak a kongresszust azért., mert ország-világ előtt zajlott. Ez a nyíltság pártunk politiká­jából, munkastílusából, munkamódszeréből, s abból a nagyon fontos elvből kö­vetkezik, hogy a párt csak a tömegekkel együtt tud és akar haladni népünk törté­nelmi útján. A kongresszus nagyon fontos eredménye — hang­súlyozta a Központi Bizott­ság első titkára —, hogy meg­erősítette és továbbfejlesz­tette politikai irányvona­lunkat a párt munkastílusát és munkamódszerét tükrözte a párt egységét, a párt és a tömegek összeforrottságát. Sikeréhez az irányelvek ta­pasztalatokban gazdag vitá­ja is hozzájárult, amelyben hozzávetőleg egymillióan — párttagok és pártonkívüliek — vettek részt. Ebben ak­tív szerepet játszott a Ha­zafias Népfront is; irányító testületéi, aktivistái érdemi segítséget nyújtottak a ha­tározatok kidolgozásához. A népfront sokat segített ab­ban is, hogy a pártunk XII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny hatásosan mozdítsa elő or­szágépítő terveink megvaló­sítását­Kádár János a továbbiak­ban kiemelte, hogy a Haza­fias Népfront sok-sok éve eredményesen dolgozik né­pünk szocialista egységének, összeforrottságának erősíté­sén . Jelen tős a szerepe abban, hogy népünk politikailag érettebbé, felelősebbé vált, ismeri az ország ügyeit és részt vesz azok intézésében. Ez a fejlődés pártunk szövet­ségi politikájának köszönhe­tő, annak, amit vallunk, s kongresszusunk megerősített: a fejlett szocialista társada­lom nemcsak a kommunis­táknak. hanem az egész nép­nek épül. s csak az egész nép műveként valósulhat meg. Szövetségi politikánkat, amely megtestesíti a dolgozó osztályok és rétegek, a párt­tagok éS pártonkívüliielk. a materialisták és a hívők ösz- szefogását, a jövőben is foly­tatni fogjuk. Ennek a politi­kának távlatai vannak: az osztálynélküli társadalom megteremtése, a város és a falu. a fizikai és a szellemi munka között meglévő kü­lönbségek megszüntetése. E feliadatok megoldásában a párt. amely történelmi kül­detésének tekinti az osztály- nélküli társadalom felépíté­sét. a jövőben is épít,, számít a Hazafias Népfrontra. Ká­dár János nagy elismeréssel szólt a Hazafias Népfront ak- t ivistáinak tevékenységéről, a mozgalomban dolgozó párttagokról és pártonkívü- li szövetségesekről, s tolmá­csolta a párt Központi Bi­zottságának őszinte köszöne­tét munkájukért. Nehéz belső és nemzetközi feladatok várnak megoldás­ra — folytatta a párt első tit­kára —, s ennek megfelelő szigorú, kemény munkaprog­ramot hirdetett meg a XII. kongresszus. Mi bizakodóak vagyunk és bizakodásunknak megvan a reális alapja. A munkásosztály hatalma szilárd, s nagy erőnk a szo­cialista nemzeti egység. A felszabadulás 35. évforduló­ját ünnepelve ismét megál­lapíthattuk. hogy óriási tár­sadalmi változások korát él­tük: a nép megteremtette saiát hatalmát, bevonult az alkotmány sáncaiba. A ma­gyar nép századokra is visz- szatekintve e három és fél évtized alatt vált először egységes nemzetté. Vigyáz­zunk erre az egységre, gya­rapítjuk, erősítsük tovább. Amióta népünk a törté­nelmi haladás útjára lépett, felemelt fejjel nézhet a sze­mébe barátnak és ellenfél­nek egyaránt. Népünk ‘be­csülete és tisztessége nagy érték, olyan kincs, amelyet valamennyiünknek őriznünk, gazdagítanunk kell. Kádár János ezek után a közelgő választásokról szól­va aláhúzta annak nagy bel­politikai fontosságát, hiszen az határozza meg legfőbb államhatalmi testületünk, az országgyűlés, s a helyi nép- képviseleti szervek, a taná­csok összetételét. Közös ér­dek tehát, hogy a választól Összejöveteleken még jobban kiteljesedjen a szocialista demokrácia, s az ország ve­zető testületéibe a legráter­mettebbeket jelöljék. Vége­zetül. eredményes munkát kívánt mindazoknak, akik részt vállalnak a képviselő- és tanácstag-választások elő­készítéséből. sikeres lebo­nyolításából. önzetlenül mun­kálkodnak a köz érdekében. Választási felhívás A vitában elhangzottakat Sarlós István foglalta össze, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — Kállai Gyula javaslatára — elfogad­ta az országgyűlési képvise­lő- és tanácstag választások előkészítéséről, a mozgalmi feladatokról szóló beszámo­lót. Ugyancsak jóváhagyta a „Választási felhívás”-t, s megbízta a HNF országos tit­kárságát, hogy tegye közzé a dokumentumot. (A felhí­vás az 1. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom