Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. április 16. „Elzárva" a várostól Á dolgozókhoz kellene alkalmazkodni Azt hiszem, amiről írok, nemcsak az én problémám. Alcsiszigeten lakom, a vá­rostól mintegy 3—4 kilomé­terre a Holt-Tisza partján. Autóbusszal 15 perc a me­gyeszékhelytől, amelytől nem voltunk „elzárva” mindad­dig, amíg nem vették el tő­lünk az ún. utolsó, ia vasút- állomástól ‘22,40-kor induló autóbuszt. Jelenleg 21,30-kor van módunkban busszal ha­zajönni. Ha ezt elkéssük, ma­rad a 'taxi, amely tudvalé­vőén nem olcsó közlekedé­si eszköz. Munka után bemehettünk a városba — színházba, mo­ziba és a művelődési ház­ba egy-egy előadásra. Ez a három szórakozási lehetőség a legolcsóbb a fiatalok szá­mára. A 22,40-es járat meg­szüntetése ezektől is meg­foszt bennünket. — Taxira ugyanis nem telik mindig, mert a tarifahatárt jelző tábla is a Kertváros szélén van..! Bizony, nagy segít­ség lenne, ha ezt a táblát a 6-os busz végállomására he­lyeznék. Hát még a 22,40- es járat visszaállításának mennyire örülnénk. Vígh Anna Szolnok A minap telefonon felhív­tam a Gelka szolnoki. Má­tyás király úti 'kirendeltsé. gét, hogy bejelentsem: el­romlott a hűtőszekrényem. A megrendelést felvevő hölgy udvariasan tudtomra adta, hogy- délután 16 óráig a nap bármely szakában szí­vesen állnak rendelkezésem­re. Csupán egy ia bökkenő: a feleségem is, én is 16 órá­ig dolgozunk. A Gelka ille­tékese javasolta, hogy ve­gyek ki szabadságot, Igen- ám, de kb. egy évvel ezelőtt — szintén a hűtőszekrény miatt — egy nap szabadság nem bizonyult elegendőnek; a megjelölt napon ugyanis nem jelentkezett a szerelő. Szabadságom nem sok van, nem szeretném a háztartási gépek javítására elkótyave­tyélni. Érthetetlennek tartom, hogy a szolgáltató vállalat nem alkalmazkodik a dolgo­zókhoz. Miért nem fordít he­tente legalább egy napot ké­ső délutáni, esti javításokra? Juhász László Szolnok Ünnepségek megyeszerte Jubileumi jutalom 1. Postánkban az elmúlt na­pokban több beszámoló érke­zett április 4-i rendezvé­nyekről. Szilák Lászlóné ve­zető óvónő a jászapáti II. sz. napköziotthonos óvoda ünnepségéről tájékoztatott bennünket. Hazánk felsza­badulásának 35. évfordulójá­ra lelkesen készülődtek a gyerekek — írta. Segítettek a dekoráció készítésében. Megilletődve szavaltak, éne­kelték a szülők, a meghívot­tak és a nevelők örömére. A szocialista brigádja az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulási évfor­dulója tiszteletére 1072 óra közhasznú társadalmi mun­kát végzett — írta Sántha Lajos a városi tanács pénz­ügyi, terv- és munkaügyi osztályáról. A szocialista bri­gádok a helyi általános is­koláknál karbantartási, fes­tési munkákat végeztek, és a strandfürdő környékének ren­dezésében tevékenykedtek. maguk készítette kis vörös és nemzetiszínű zászlóikat kegyelettel helyezték el az elesett szovjet hősök emlé­kénél. „Nekünk, nevelőknek az a célunk, hogy olyan felnőt­tekké váljanak piciny gyer­mekeink, akik tudnak, akar­nak tenni — értelemmel, ér­zelemmel — társadalmi rend­szerünk célkitűzéseiért, hogy tudják, érezzék kötelességü­ket, adják meg a tiszteletet azon népnek, amelynek fiai értünk, a mi felemelke­désünkért áldozták életüket.” Így zárul a levél, amely mel­lett néhány fénykép is la­pult. Íme közülük egy, mu­tatóba. Az ünnepély után — a szülői munkaközösség kedves figyelmessége... 2. A törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat 19 A beküldött fotón: Erdőt tisztítanak a Varga Katalin Szocialista Brigád tagjai. 3. Űgyszintén számtalan le­vél, telex hozott eddig is hírt József Attila születésé­nek 75. évfordulójára ren­dezett ünnepségekről. — Ul- veczki Mihályné kenderesi könyvtárvezető soraiból idé­zünk ezúttal: „A kenderesi ' Nagyközsé­gi Könyvtár rendezésében április 9-én délután megem­lékezést tartottunk a költé­szet napja, illetve József At­tila születésének 75. évfor­dulója tiszteletére. Az ifjú hallgatók nagy érdeklődéssel figyelték Séllei Zoltán elő­adóművészt, aki József At- tila-venseket szavalt.” Tóth János szolnoki olva­sónk levelére ezúton vála­szolunk, mivel a téma többe­ket is érdekelhet. A jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi alapbére, amá a dolgozót külön kére­lem nélkül is megilleti. A vállalat tehát köteles nyil­vántartani, hogy dolgozói közül kinek, mikor esedékes a juttatás. Ha a jubileumi jutalmat a kifizetési felté­telek (tehát a 25 év munka- viszony letelte) után fizetik ki, a kifizetés időpontjában megállapított személyi alap­bért kell folyósítani, kivéve, ha az kevesebb, mint ami korábban, az esedékesség időpontjában a dolgozót meg. illette volna. Ha pedig a dolgozó a jubileumi jogo­sultság megszerzését köve­tően munkahelyet változtat, akár a régi, akár az új vál­lalatától kérheti annak kifi­zetését, amennyiben a régi munkahelyen még nem tör­tént meg. Szerkesztői üzenetek K. B. Mezőtúr: Azt taná­csoljuk, hogy a kérdéses he­refölddel (kapcsolatban köz­vetlenül a termelőszövetke­zethez forduljon. N. M, Kunszen tmárt on: Jól sejtette, levelét névtelen­nek tekintettük, minthogy az is volt. Sajnáljuk, de a március 25-én érkezettnek is hasonló a sorsa ... Nem vol­na célszerűbb közvetlenül az áfész segítségét kérni? Az áfész üzemelteti ugyanis a mint gázcseretelepet... Li. K. Szolnok: A cselek­vőképességet érintő (kizáró vagy korlátozó) gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezendő személy há­zastársa, egyenes ágbeli ro­kona, a gyámhatóság és az ügyész kérheti a bíróságtól. A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevelet írásban, annál a bíróságnál kell elő­terjeszteni, amelynek terüle­tén a gondnokság alá helye­zendő személy lakik. Az ilyen eljárás költségmentes. A gyámhatóság gondnokság alá helyezés iránti pert csak ak­kor indíthat, ha a gondnok­ság alá helyezendőnek nincs házastársa vagy egyenes ág­beli rokona, vagy van ugyan, de nem hajlandó a saját ne­vében a per megindítására. M. K. Szolnok: Az elha­lálozást a halál napját kö­vető első munkanapon be kell jelenteni. Minden halál­eset bejelentésekor át kell adni az intézet, az orvos vagy a halottkém által kiál­lított halottvizsigálati bizo­nyítvány két példányát. A bejelentés alkalmával az el-, hunyt személyi igazolványát is át kell adni az anya­könyvvezetőnek. A bejegy­zendő adatok igazolására el­sősorban az elhunyt, szemé­lyi igazolványába bejegyzett adatokat kell elfogadni. „Egyedül” jeligére üzen­jük: Az idős koruk, beteg­ségük, testi fogyatékosságuk miatt magatehetetlen vagy mozgásképtelen embereket, akiknek gondozójuk nincs, és ellátásukra egyetlen hozzá­tartozójukat 6em lehet kö­telezni, s jövedelmi viszo­nyaik nem teszik lehetővé, hogy fizetett gondozót alkal­mazzanak, a tanács részesí­ti házi szociális gondozásban. A gondozást a tanács egész­ségügyi szakigazgatási szer­vénél lehet kérni. A gondo­zásban a társadalmi szerve­zetek is részt vesznek. tljabb óvoda épül Jászberényben, a Hűtőgépgyár lakótelepén, szeptembertől már 254 csöppségről gondoskodnak a vállalati óvodában Kérdések szemetelés ürügyén Büntetés? Meggyőzés? Segítés? Feltételek? Akárhogy is vizsgáljuk, Karcag jelenleg még nem tartozik a megye legtisztább települései közé. Akad sze­mét az utcákon, tereken, de jut a város határába is bő­ven. Ráadásul a régi sze­méttelep az „utolsókat rúg­ja”. és előreláthatólag az idén mindenképpen betelik. Az új szemétgyűjtő helyét a település általános rende­zési terve értelmében Kar­cag északi részén, a csapa­dékvíz tározónál jelölték ki. Még szerencse, hogy a terv­ből nem lett semmi, hiszen a városban sokszor az észa­ki széljárás az uralkodó, és elképzelhető, micsoda hívat­lan illatokat szállított volna ez a fuvallat a környező ut­cákba, lakásokba. Végül is sikerült szeren­csésebb helyet kijelölni az új telepnék, bár ennek a megnyitása az odavezető út építése miatt csak jövőre várható. Az ügy sürgős, mi­vel a városban és közvetlen környékén már száznál több ipari üzem, kisebb, nagyobb gyár. intézmény, létesítmény működik, és termeli is a hulladékot. Furcsa módon a városi köztisztaság területén még­sem velük, sokkal inkább a lakókkal van baj. Karcagon tavaly húsz személyt bün­tettek meg szemetelésért, környezetszennyezésért, de úgy tűnik, a szám jóval na­gyobb is lehetett volna. Kü­lönösen akkor, ha figyelem­be vesszük, a városiközpont tíz új, modern szeméttároló ládával gyarapodott, noha a tér tisztaságán ez alig • lát­szik. Rendszeres a szemét- szállítás az emeletes házak­tól, a szilárd burkolatú utaktól is. Ugyanakkor az is tény, hogy Karcag belső úthálóza­tának még ma is 70%-a földút, amelyek körül ker­tes, egyszintes házak sora­koznak. Innen a tulajdono­soknak maguknak kell gon­doskodniuk a trágya és a házi szemét elszállításáról, hangzik az érvelés. Ez rész­ben elfogadható, megjegyez­ve, Karcagon éppen ezekben az utcákban sokszáz idős nő, férfi, nyugdíjas házaspár él, és ez a szabály részükre túl­ságosan szigorúnak tűnik. Ezek az idős 55—80 év körü­li, sokszor beteges emberek ugyanis nem szívesen sza­ladgálnak fuvarosok után, hiszen néhány papírzsák hul­ladék. fél kocsi tehéntrágya kiszállítása nem üzlet egyet­len lótulajdonosnak sem. Az üdvözlendő és dicsé­retes, hogy a tanács illeté­kesei, a városi köztisztaság javítása érdekében sok min­dennel kísérleteznek: kor­holnak, büntetnék, figyel­meztetnek. meggyőznek. Ez azonban csak akkor lesz ha­tásos, ha a tisztasághoz, a szemétszállításhoz a feltéte­leket is megteremtik. Nem­csak a műutak, központi te­rek mentén, hanem minden­hol, ahol a lakók ezt igény­lik. D. Sz. M. Két hét jogszabályaiból A szociális otthonokról Az országos építésügyi szabályzatról Az egészségügyi miniszter 3/1980. sz. rendelete a szo­ciális otthonokról és a szo­ciális intézetekről szól. A szociális intézmények fel­adata a gondozásra szoruló idős, illetőleg beteg szemé­lyiek ápofása, természetesen csak akkor, ha az egyedül- állóaknak tartásra, gondo­zásra köteles és képes hoz­zátartozójuk nincs. A beuta­lás kérelem alapján történik, melyet az állandó lakhely szerinti tanács egészségügyi szakigazgatási szervéhez le­het benyújtani. A gondozás­ért — a 4/1972. EüM sz. ren­delet szabályainak megfele­lően — díjat kell fizetni. A jogszabály teljes szövege a Magyar Közlöny 15. számá­ban olvasható. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter a 12/1980. sz. rendeletével közzétette az Országos Építésügyi Szabály­zatot. A szabályzat első kö­tete a város és községrende­zési előírásókat. a második az általános építésügyi elő­írásokat, a harmadik pedig az egyes építményfajták elő­írásait tartalmazza. A sza­bályzat szövegét az Építés­ügyi Értesítő 1980. évi 14. száma fogja közölni. (Ma­gyar Közlöny 16. száma.) Ugyanezen közlönyben je­lent meg a kulturális minisz­ter 2/1980. számú rendelete a dolgozók besorolási feltéte­leiről. A képesítéshez kötött munkaköröket a jogszabály 1—5. számú mellékletei tar­talmazzák. A közlekedési és postaügyi miniszter a 7/1980. számú rendelete a Munka Törvény- könyve végrehajtásáról szól. E rendelet hatálya a közle­kedés és hírközlés népgazda­sági ágába tartozó tevékeny­séget végző dolgozókra és a közlekedési és postaügyi mi­niszter felügyelete alá tar­tozó költségvetési szervek dolgozóira terjed ki. Az ok­tatási miniszter a 3/1980. szá­mú rendeletével határozta, meg a Munka Törvényiköny­ve végrehajtási szabályait. Az új szabályozás szerint is az oktatási intézményekben dolgozók évi rendes szabad­ságát elsősorban a nyári szü­netben kell kiadni. Méltány­lást érdemlő kivételes eset­ben — például halaszthatat­lan családi ügy elintézése érdekében — 6 nap szabad­ság, szanatóriumi gyógyke­zelés esetén pedig legfeljebb 12 nap szabadság oktatási időben, tehát szeptember 1- től június 30-ig terjedő idő­szakban is kiadható. Mind­két jogszabály a Magyar Közlöny 17. számában jelent meg. Dr. Cs. I. Á szállodai vendég jogai táján jelentse be. Ennek el­maradása esetén, vagy ha a szoba átadása délig nem tör. ténik meg, a szállodák jogo­sultak további egynapi szo­baár felszámítására. A vendégek az általuk bé­relt szobát más használatára nem engedhetik át. Fontos követelmény ezért, hogy minden vendég köteles sze­mélyazonosságát a szoba el­foglalása előtt a törvényes előírásoknak megfelelően igazolni. A szállodában be­jelentés nélkül senki sem lakhat. A szállodák általá­ban kikötik, hogy a vendég szobájában látogatókat csak a portás előzetes tudomásá­val és hozzájárulásával fo­gadhat. Sz. J. karcagi olvasónknak érzésünk szerint helyesen számolták fel az említett szállodában a szoba árát. Nem árt, ha tudjuk a követ­kezőket: A vendég a szállodai szo­bát, szálláshelyet a szerző­dés időtartama alatt rendel­tetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. — Egynapi szállásdíj a szoba használatára általában dél­után 16 órától másnap 14 óráig jogosítja a vendéget. A szállodák általában kikö­tik, hogy )a vendég elutazási szándékát — ha a szállodá­val kötött megállapodás nem meghatározott időre szól — déli 12 óráig a szálloda por-

Next

/
Oldalképek
Tartalom