Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-16 / 88. szám
1980. április 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kezük munkáját dicsérik a tengeren túl is Jubileum előtt a tószegi kosárfonók Mészáros Józsefné; — „Feleannyian háromszorta többet termelünk” A mintegy négy és fél ezer lelkes, Szolnok melletti településen, Tószegen húsz egynéhány csalódnak a helyi Kosárfonó Háziipari Termelőszövetkezet biztosít munkát, megélhetést. A Tisza menti falvakban régente elterjedt kézművességet, a vesszőfonást ma is folytató kis kollektíva jubileumra készül. — Most lesz harminc esztendeje, — mutat az alapítóknak a szövetkezet kis irodája falán őrzött, megfakult tablójára Mészáros Józsefné főkönyvelő — hogy ők tizenöten, élükön az első elnökkel, Tárnok Feri bácsival megalakították a „háitéeszt”. Hatan élnek még közülük, hárman ma is a szövetkezetünk nyugdíjasai. Húsz éve. 19 59-ben belépett néhány férfi tag felesége is, most huszonegyen vannak a bedolgozók. Odahaza, a háztartás, a család ellátása mellett készítik a messze földön híres termékeinket. Az asztalon zsinegre fűzött címkék. Rajtuk a felirat: London via Ipswich. Mészá- rosné megmagyarázza: — Most várjuk a vagont, háromszáz söröző fotelt indítunk útnak Angliába. Tavaly az 5,1 milliós árbevételünkből több mint négymillió forint volt a Kanadától Hollandiáig, Belgiumtól Svédországig meg nem mondom hány tőkésországban eladott fonottbútoraink értéke. Ha meggondolom, hogy húsz éve. amikor én is idejöttem a szövetkezetbe, száztizenhe- ten voltunk, a termelésünk meg alig több másfélmilliónál. Most ötvennyolcán fonnak Vesszőt a szövetkezetben ... Az alvégen, az Arany János utcába nem könnyű elPapp Imréné: — „így bedolgozóként jobban tudok törődni a családdal is” jutni Papp Imréékhez. Mojidjuk is a fiatalasszonynak. aiki huszonhat évesen a Kosárfonó Háziipari Termelőszövetkezet egyik legfiatalabb bedolgozó tagja. — Most csak istenes, — legyint Pappné Erzsiké — hanem amikor sár van! Nehezen járja ezeket az utakat esős időben a lovaskocsi is, amit a téesztől bérel a szövetkezet a nyersanyag kiszállítására. meg a késztermékek összegyűjtésére. — Mondják, tegnapig még a közös műhelyben foglalatoskodtak a bedolgozók is. — Igen, ilyenkor tavasz- szal megtart egy jó hónapig, mire lehántoljulk az egész évre szükséges tíz vagonnyi fűzvesszőt. Másik hat vagonnal, főzött barna és nedvlében hántolt fehér vesszőt előfeldolgozva vásárolt meg a szövetkezet. — Itt, a Papp portán csupa fehér vesszőkötegeket látunk. Mi mindent készítenek belőle? — Ülőbútorokat, de hogy hányfélét, azt talán el se tudom sorolni. Fonunk sokfajta nagymama-fotelt, úgynevezett tószegi zsöllyét. söröző fotelt is többfélét, meg né- hányan a szövetkezetben készítenek kosarakat is. hán- tolaflan zöld vesszőből. — A kereset? — Megjárja. Mi ketten a férjemmel hatvan-hetven fotelt készítünk el egy-egy hónapban. No persze nem napi nyolc órában ám! Hét és fél, nyolcezer forint van hónap végén a kettőnk borítékjában. A tavalyi munkánk után kaptunk majd ötezer forint nyereséget is. Szóval megélünk belőle. Riczán Györgyék házát — mondják az utcabeliek — Riczán Györgynél — „Bolti eladó lett az én lányom is, nem akar vesszőt fonni” aligha tévesztjük el. Valóban a verandáról messzire sárgállanak a szállításra váró, kész fotelek. Az asszonyok közül az elsők között lépett be a „hátéeszbe” Riczánné is, tavaly kapta meg a húszéves törzsgárdatagságért a jelvényt. — Húsz esztendő alatt egyszer se jutott eszébe más munka után nézni? — Soha. Pedig voltak nehezebb évek is az elejibe. Sokszor csak úgy tudtunk megélni, ha tavasztól őszig felvállaltunk részesművelésre hat-hét hold földet. A kosárfonás meg a fotelkészítés csak a téli hónapokat töltötte ki. Most. hogy már évek óta zömében nyugati exportra dolgozunk, biztos megélhetést nyújt a vesszőfonás. Az uram megkeresi vele a havi hatezret, én a kétezret. — Kitől tanulta a vesszőfonást? — A férjemtől, ö pedig az apjától. Merthogy sokan, nagyon sokan űzték régen ezt a mesterséget, főleg kasokat, kosarakat készítettek a vásárokra. A tiszai ártéren, meg a réti földeken szinte ingyen megtermett hozzá a fűzvessző. Szóval itt Tószegen apáról fiúra szállt a kosárfonás tudománya. — Száll ezután is? — Aligha.- A szövetkezetünkben dolgozó huszonegy családból egyet se tudok felhozni, amelyiknél a lány vagy a fiú hajlandóságot mutatna erre a foglalkozásra. Kár pedig, mert — abból sejtem. hogy tavaly nyolcezer fotelt exportáltunk — a tengeren túl is dicsérik a kezünk munkáját... T. F. Festetnének, de nincs kivel =festenének, de nincs kinek Habár az utóbbi napok időjárása sokkal inkább emlékeztet az őszre, mint a tavaszra, azért mégiscsak itt- ott hamarosan hozzákezdenek a lakásépítéshez, felújításhoz és festéshez. Vagy csak kezdenének. Abódszalókon például mindössze egyetlen kőműves dolgozik, legalábbis hivatalosan. Azokat a megrendeléseket, amelyeket képtelen kielégíteni, a helyi termelő- szövetkezet szakemberei és a „bejárók” végzik el hétvégén, persze kontár munkában. A községi tanács kénytelen szemet hunyni a szabálytalanságok fölött, mert végül is örül, hogy valaki elvégzi az építést, az átalakítást. Két esztendeje sokkal jobb volt a helyzet, ugyanis a termelőszövetkezet építőbrigádja lakossági szolgáltatásként vállalt kislakásépítéseket, azóta viszont ezt a tevékenységét megszüntette — gazdaságtalanság címén. A lakásfestéshez szükséges anyagok kellő mennyiségben állnak az abádszalókiak rendelkezésére, szobafestőt azonban hiába keresnek. Mit tehetnek? Miután nemcsak a lakás- felújításhoz, építéshez, festéshez hiányoznak a törvényes keretek között dolgozó szakemberek, hanem sok más szolgáltatási ághoz is, a tanács egy 1967 óta üresen álló épületet szívesen „megtöltene” iparosokkal, a felújításhoz azonban nincs pénze. Ezért többször megkereste már a KISZÖV-öt, járuljon hozzá az átalakítás költségeihez, hogy a kihasználatlan épületből afféle szolgáltatóházat kaphasson Abádszalók. Természetesen a KISZÖV-ön kívül mást is kértek erre, például az épület egykori gazdáját, a kun- madarasi ipari szövetkezetei. Eddig nem találtak vállalkozót, a felújításhoz szükséges kétmillió forintot viszont a félmillióból gazdálkodó községi tanács nem tudja előteremteni. A közületi munkák elvégeztetéséért is „ki kell menni” Abádszalókról. Néhány kilométerrel arrébb, Tiszabőn éppen fordított a helyzet: szakemberek vannak, de munkájuk alig. A községben három főfoglalkozású festő-mázoló kisiparos végezne lakás csinosítást, de Tiszabő lélek- száma 1975 óta folyamatosan csökken, ezért mind kevesebben veszik igénybe a munkájukat. A festők-mázo- lók mellett két főfoglalkozású és két „mellékfoglalkozású” kőműves is dolgozik, azonban ők is inkább máshol találnak „ügyfeleket”. A huszonhárom kisiparos közül hiányzik legalább egy villanyszerelő és egy asztalos. Helytelen volna két település szolgáltatási gondjaiból általánosító következtetéseket levonni, annyi azért kiderül: szükség van ugyan a szolgáltatásban nélkülözhetetlen kisiparosokra, ám a működési- és iparengedélyek kiadásakor mérlegelni kellene, milyen szakmákat igényelnek leginkább az adott helység lakói. b. j. A szakszervezeti bizalmiak felelőssége Jászfényszaru Átadás előtt a ruházati bolt Az utolsó simításokhoz, a belső szerelési munkákhoz érkeztek Jászfény szarun az ■új ruházati és oipőbolt építői. A nagyközség eddigi legmutatósabb üzlete az ‘Egyesült Jászsági Áfész tervezésében, kivitelezésében épült, két és félmillió forint “költséggel. A korszerű létesítmény '3.00 négyzetméter ailapterüle- tébői több mint 150 négyzetméter az eladótér, önkiszolgáló rendszerrel árusít majd felsőruházati cikkeket, rövid- és‘ kötöttárut, lakás- textíliát, méterárut, női- férfi- és gyermekcipőket. A régi ruházati bolt eddig a vegyesiparcikk-üzlet- tel egy épületben zsúfolódott össze. Az új létesítmény megnyitása után kétszeresére növekszik a vegyesipar- cikk-bolt eladótere, raktára, ahol olyan részleg kialakítására nyílik lehetőség, amelyben növényvédőszereket, mezőgazdasági felszereléseket is árusíthatnak. Magyar statisztikai zsebkönyv, 1980 A kisalakú könyvecske magába foglalja azokat a legfrissebb adatokat, melyek a népgazdaság fejlődéséről és a lakosság életkörülményeiről széleskörűen tájékoztatnak. Az egyes gazdasági témák bemutatásánál megtaláljuk a korábbi ötéves tervek eredményeit is. A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék adatai mellett a társadalmi termelés hatékonysága is helyet kapott a táblázatok között. Tartalmazza a zsebkönyv az idegenforgalom alakulását, az idegenforgalmi bevételeket és kiadásokat. Megtalálhatók a reálbér és a reáljövedelem indexei, a lakásállomány és a lakásépítés alakulása, a társadalombiztosítási juttatások ösz- szege, stb. Színes grafikon- melléklete lehetővé teszi Magyarország gazdasági és társadalmi életének szemléletes megismerését; a fejlődés, a színvonal, a jelenségek változásának megítélését. Megjelenik: magyar, né- met. angol, orosz nyelven. Az Ipari berendezések, gyárak adás-vételénél fontos szerepet játszanak az igazi létesítmény alapján készített makettek. A méretarányos, gyakran működőképes modellek megkönnyítik az üzletkötést is. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat egyik Szemében most készült el a Kohászati Gyárépítő Vállalat egyik korszerű ívkemencéjé- nek kicsinyített mása, amely a közeljövőben egy nemzetközi kiállításon Djakartában „szerepel” B szakszervezeti bizalmiakkal beszélgettem a minap. Arról folyt az eszmecsere, hogyan élnek, élhetnek megnövekedett jogkörükkel. amelyet még 1976- ban a kormány és a SZOT együttes határozatában biztosított számukra. Aktuális e téma, mivel a szakszervezet; vezető testületek, tisztségviselők megbízatása ebben az évben lejár. — A Szakszervezetek Országos Tanácsának döntése alapján az idén április 1. és december 15. között kell újjáválasztani a szakszervezeti vezető testületeket, valamennyi tisztségviselőt, kezdve a bizalmiaktól az ágazati, iparági központi vezetőségekig; Ez a sok millió embert érdeklő és érintő politika munka végső soron a magyar szak- szervezetek XXIV. kongresz- szusával — melyet decemberben hívnak össze — fejeződik be. A mostani szakszervezeti választások bizonyos mértékben eltérnek a korábbiaktól a szervezeti rendszer, a hozzá kapcsolódó vezetőszervi hatáskörök és választási mechanizmusok módosítása következtében. Mit jelent az alapszervezetek szervezeti rendszerének változása? Létrejön a bizalmiak testületé. — amelynek elnöke bizalmi vagy főbizalmi — ez lesz az alapszervezet irányító szerve és egyben az üzemi, a munkahelyi demokrácia fontos fóruma. A bizalmiak eddig főként egy-egy döntés végrehajtásának voltak szervezői, élősegítői. Most felelős tagjai lesznek annak a testületnek, amely az alapszervezet életét irányítja. A bizalmiak tehát már a célok meghatározásának, a szak- szervezeti állásfoglalások, döntések, határozatok meghozatalának Is részesei lesznek. Ugyanakkor a tagság körében, mivel jól ismerik a hozott döntések indítékait, számolni tudnak azok várható hatásával, meggyőzően tudják képviselni és meg is tudják valósítani őket. A szakszervezeti bizottság tagjait a bizalmiak testületé választja meg az arra legalkalmasabbnak tartott személyek közül. A megyében összesen 24 ezer szakszervezeti tisztség- viselő megválasztására kerül sor. Közülük mintegy tizenegy és fél ezren bizalmi, bizalmi helyettesi, ezerkétszázötvenen főbizalmi és helyettesi megbízatást kapnak. Munkahelyi bizalmi testület 152, vállalati, intézményi, hivatali bizalmi és főbizalmi testület 123 lesz a •megyében, és 285 szakszervezeti bizottságot, ugyaneny- nyi számvizsgáló bizottságot is választanak. Várható, hogy az új szervezeti rendszerben jobban érvényesül, mélyebb tartalmat kap a szakszervezeti demokrácia. Hiszen a bizalmiaknak minden lényeges döntés előtt tanácskozniuk kell csoportjukkal és az úgy kialakult véleményeket képviselik majd a testületi üléseken. Nem mindegy tehát, hogy a munkahelyeken kit választanak meg „képviselőjüknek” a dolgozók. Olyan személyre szavaznak-e, akinek megvan a kellő politikai, szakmai felkészültsége? Olyan embernek ad ják-e bizalmukat, akiben megvan a képesség arra, hogy a csoport érdekeit kifejezze és képviselje, aki élő. alkotó Két új burgonyafajtát állított elő Sárvári István tudományos kutató, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem munkatársa. Mindkettő előzetes elismerést kapott. A hazai körülmények között gazdaságosan és biztonságoközösséggé tudja formálni a kis kollektívát, aki a bizalmi testület elé kerülő előterjesztéseket rendszeresen és érdemben megbeszéli a tagokkal és ezzel a döntések részeseivé teszi őket. Olyan munkatársukat választják-e bizalminak, aki képes az elfogadott célkitűzéseket, a testületi döntéseket meggyőződései megértetni a tagokkal, és megvalósításuk érdekében megfelelő társadalmi aktivitást kibontakoztatni. Aki képes a tagságot a termelés, a gazdálkodás ügyeibe bevonni, vagyis aki méltó partnere lesz a vele azonos szinten dolgozó gazdasági, hivatali vezetőnek. Mindez nem kicsi és nem könnyű felad'atikör. Főként nagy felelősséggel jár. Hiszen tudjuk, hogy a bizalmi egyetértése kell ahhoz, hogy valakinek emeljék a munkabérét. hogy kitüntetést kapjon, segélyben. üdülésben, lakásépítési támogatásban részesüljön. Mindezek mellett a szak- szervezeti választás egyben számadás is. Mérlegkészítés az eddigi munkáról, a tapasztalatok összegzése, értékelése. Az eszmecsere, a tagsággal való beszélgetés időszaka, mert ezáltal mégin- kább megismerhetik igényeiket, törekvéseiket gondjaikat, a munkáról alkotott véleményeiket. Hogyan telie- sültek a szociális tervek? Eleget tett-e az adott munkahelyen a szakszervezetek érdekképviseleti kötelezettségének? Megfelelő volt-e a gazdasági tervek végrehajtását segítő tevékenységük? A cikk elején említett bizalmiak egyöntetű véleménye volt: „fel kell használni ezeket a beszélgetéseket, a választási taggyűléseket arra is, hogy párbeszédet folytassunk gazdasági helyzetünk, termelési-gazdálkodási feladataink jobb megértéséhez, a felmerülő problémák megoldásához, az érdekek sorolásához. Figyelembe kell vennünk, hogy sem az idén. sem az elkövetkezendő években nem számíthatunk látványos gazdasági sikerekre”. Vagyis—ahogyan beszélgető partnereim fejtegették —, a szakszervezeti csoportoknak, a szakszervezeti tagságnak az eddigieknél is konkrétabban kell segíteni a termékszerkezet korszerűsítésével, a munkaerő- mozgással. a minőség javításával. a gazdálkodás egészével összefüggő intézkedések, rendelkezések végrehajtását. „Meggyőződéssel, a tagság körében kifejtett felvilágosító. nevelő tudatformáló munkával kell minden intézkedést elfogadtatni és végrehajtatni, — végrehajtani.” Igen, így nemcsak új feladatok, hanem új lehetőségek is feltárulnak az alkotni akaró és cselekvésre kész emberek előtt. A szakszervezeti mozgalom sajátos eszközeivel is. mint a munkaköri kötelességeken túli társadalmi munka, a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom konkrétan segíteni a kitűzött célok elérését. Nagy jelentőségű politikai munka vette kezdetét április elsején. Olyan, amelyben minden szervezett dolgozónak meg van a maga kötelezettsége, felelőssége. V. V. san termeszthető, magas fehérjetartalmú, a vírusos betegségeknek ellenálló sárga és a magyar fogyasztók által különösen kedvelt rózsa fajta hektáronkénti terméshozama üzemi termesztésben megközelíti az 50 tonnát. Burgonyanemesítök sikere
