Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-06 / 55. szám
1980. imárcius 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Q gyszerre érkezünk a termelőszövetkezet központi irodája elé. Mi a szerkesztőség Ladájával, Baranyi Sándorné a terepjáró Gazzal. A jásztelkiek már aligha tudnák elképzelni a mosolygós fiatal- asszonyt Erikát ponyvatetős járműve nélkül. — Végig akarja nézni, hogy telik egy napom? Csak részben lesz rá módja, — nevet az órájára mutatva — mert ilyenkorra, nyolcra a napi teendőim egy részét már elvégzem. — Egy főállattenyésztőnek mikor van reggel? — Egyszer korán, másszor még korábban — tréfálkozik, miközben betessékel a Tolbuhin Tsz cégtáblája melletti kiskapun. — Ma példánl hajnali háromra mentem ki az alattyáni szarvasmarha-telepünkre, akkor kezdenek ott a jószággondozók. Megjártam reggel a pusztamizsei sertéstelepet is. Nem árt olykorolykor egy kis korai ellenőrzés. — Nem hiszem, hogy sok asszonyt találna az országban ebben a beosztásban. De azt se hiszem, hogy a főállattenyésztői feladatokat szoknyához vagy nadrághoz szabták. Egy nőnek persze még mindig jobban kell bizonyítania, ha vezető beosztást kap. Én is igyekszem, azt hiszem, nem is eredménytelenül. Az irányításom alatt minden évben hárommillióval megfejelte az ágazat a bevételi tervét. A két év előtti 1900-ró! 3100 literre’ javítottuk a tehenenkén- ti tejhozamot. Szóval mondom, jó csapat a mi állat- tenyésztő gárdánk. A keltetőből éppen naposcsibéket szállítanak Jászberénybe. Jászfelsőszentgyörgy- re és Jászapátira. — A háztáji baromfitartók vásárolják meg — magyarázza Fülöpné, amíg végigkalauzol az üzemen. A főállat,tenyésztőnő elégedett, itt is minden rendben, mehetünk tovább. Útbaesik, de mert előző nap járt ott Baranyiné, nem kik is szükségük van rá. mert itt, a repülőgép, és markoló nélkül nem tud műtrágyát tankolni. Volt egy alkalommal ennél nagyobb haddelhadd is: elfogyott a zöldtakanmányunk, beküld- tem gyorsan két gépet a lucernásba. A fele táblát levágtuk ott, ahol magot akartak fogni Sándorék. Persze azért igyekszünk inkább segíteni egymás munkáját. * * * A gépműhely felől közelítjük meg a pusztamizsei tehenészeti telepet, mondván, ha rosszabb is az út, hamarabb érkezünk. A rövidke bekötőúton tengelyig süllyed a GAZ, a Serfőzőtanyánál az elsőkerók-meg- hajtásra is szüksége van Ba- ranyinénak. — Ez még az egyesülések előtti örökség — magyarázza. — Az idén talán már néhány üzemi út megépítésére is jut pénze a közösnek. — Csak előbb, de minél előbb, a vákumszivattyúk ERIKA A TEREPJÁRÓVAL AVAGY — A ma reggeli tapasztalatok? — Minden rendben volt mindkét helyen. A sertéstelepen főleg az elletőre voltam kíváncsi. Szépen fialnak a kocáink, átlagosan nyolcat, kilencet. Jó lenne minél kevesebb veszteséggel felnevelni a malacokat, mert az idén a tavalyinál kétszázzal több, összesen 4400 hízót akarunk értékesíteni. A naptárját böngészve szabadkozik az irodájában: csak tizenegy óra körül indulhatunk együtt, hogy végigjárjuk a téesz többi állattenyésztő telepét. — Fél kilencre várom a jogtanácsost, két állatgondozó fegyelmijét tárgyaljuk. Előfordul még, szerencsére egyre ritkábban az ittasság a munkahelyen. Meghatározott időre szóló fizetéscsökkentéssel büntetjük az ilyen dolgozókat. Utána elkészítem az öt birkanyíróval a megállapodást. ezer anyajuhot kell megszabadíttatnunk a felesleges gyapjától. Fél tizenegyre ígérték, remélem meg is jönnek addigra a húsipari vállalattól. Egyeztetem velük az áprilisi élőállat-szállítás heti ütemezését, azután már indulhatunk is. * * * Pontban tizenegykor valóban indulhatunk, elsőnek a téesz keltetőüzemébe. — iFülíöp Jánosné, a keltető vezetője az egyetlen női beosztottam — tájékoztat Baranyiné. — A többiek, a brigádvezetők és a telepvezetők férfiak, mind a tizennégyen. Jó csapat, lehet velük dolgozni. — Nem állom szó nélkül: egyáltalán nőnek való, amit csinál? állunk meg a kincsesi üszőtelepen. Eszébe jut viszont a fiatalasszonynak, hogy a véletlen bizony állította már őt nem éppen nőnek való feladat elé is. * * * — Egyik éjjel fél kettőkor veri az ablakom a kincsesi éjjeliőr. Beleesett, egy üsző a betonjászolba. Nem volt sok idő a tétovázásra. Ügy tanultam annak idején, hogy a mozdulatlanságra kényszerült jószág gyomra felfújódik, másfél óra se kell, hpgy megfulladjon. Bevágtam hát magam a GAZ-ba, irány a Kincses. Vontatókötél a szerencsétlenült járt üsző lábára, és mire az emberek előkerültek, ki is húzattuk a terepjáróval. Ezt nem tanították Mosonmagyaróváron, a főiskolán. Pár perc híján fél egy, mire a nyár végéig elkészülő új sertéstelep építkezéséhez érünk. Útközben szóba kerül a család. — Kisiskolás fiam. óvodás kislányom van, a férjem a munkatársam. Ágazatvezető ő is, a növénytermesztőknél. Esetenként jókat veszekszünk, no persze csak úgy koUegálisan. A minap is mondom, hogy most a fagyon eltakaríthatnánk a trágyát a sertésólaktól, kell a markoló. Dehát, hogy nekicseréllésére jusson egy kis forint, Erika! Nehezen bírják már el a hat fejőgépet, elhasználódtak. Feltétlen említse meg a főnökségnek a délutáni megbeszélésen. Az utóbbiakat már a telep karbantartója. Szabó Sándor mondta, aki a GAZ-t meglátva, messziről integetett, hogy beszéde lenne a főnökasszonnyal. Akinek viszont a figyelmeztetésről eszébe jut, hogy igyekezzünk, mert harapna is még valami ebédfélét, kettőkor meg vezetői megbeszélés az elnöknél. — Kár, hogy a legnagyobb telepet csak futtában nézhettük meg — sajnálkozik, — mert hogy nekem talán ez a téeszben a legkedvesebb munkahely. Itt voltam négy évig telepvezető. — A délutáni megbeszélés után? — Eltart, vagy fél ötig, utána megnézem, van-e aláírandó az asztalomon, és futás az óvodába a kis Erikáért. Én vagyok a soros, a férjem mérnöktovábbképzőn van.. — Mi lesz a válasz, ha hazaérve a gyerekek meg. kérdik: mi újság anyu? — A szokásos. Hogy ma is csendes, nyugodt napom volt... Temesközy Ferenc A MOHOSZ horgászcikk készítő és értékesítő vállalat üzeme többszáz fajta cikket készít és szállít az üzletekbe a horgászidény kezdetére. Képünkön: nagy gonddal festik az úszókat, ennél az eszkjöznél p színezésnek is fontos szerepe van Ki épít lakást Kunszentmártonban? Először is: ki építhet ma a kunszentmártoni járásban? Három termelőegység rendelkezik építőkapacitással. Közülük a TÖVÁLL kívánkozik az élre: jellemzője a közepesen fejlett technológia — például UNIVÁZ szerkezetek, FORFA, azaz fából készült boltok építése. Fő profilja .— miután termelő- szövetkezetek közös vállalkozásáról van szó — természetesen mezőgazdasági épületek létrehozása. Emellett az új kunszentmártoni iskola építése, a szülőotthon felújítása is feladata. A költségvetési üzem elsősorban tanácsi beruházásokra, felújításokra szakosodott. Hagyományos, „téglát- téglárá’ technológiával, de jó minőségben dolgozik. Miután költségvetési szervről van szó, nagymérvű fejlesztésre nincs mód. Lakásépítésre leginkább a helyi szövetkezet vállalkozott eddig. Hagyományos módszerekkel évi 32—36 lakást képes építeni, munkáját a megye egyik legszebb lakótelepe, a kunszentmártoni Kilián-telep házsorai dicsérik. Mégis, a jelenlegi gondok — mármint, hogy a három termelő egység együttesen sem képes kielégíteni a lakosság igényeit — fő forrása e szövetkezet tevékenységében keresendő. Az okok feltárásához szükséges fölidézni a közelmúltat. A kunszentmártoni Építő-, Vasipari-, és Szolgáltató Szövetkezet 1977-től működik; négy „halovány” szövetkezet egyesüléséből keletkezett. Az egyesülések ösz- szesen 103 “ építőmunkást érintettek, ám közülük a következő év végére mindössze hatvanhétén maradtak. Része volt ebben a dolgozók eredetileg különböző bérezésének éppúgy, mint a kecskeméti ÁÉV kocsmai toborzásainak, és az azóta leváltott munkahelyi vezetésnek, ugyanúgy a kényszerű ingázásnak is. Ráadásul az „ős-szövetkezetek” * egyike- másika irreális vállalásokat is hagyott örökül, — jelentős kötbérek kifizetésének kötelezettségét. Az építőágazat termelése nem csökkent a létszámmal arányosan: az 1977-es 23 millió 483 ezer forintos építőipari árbevételt 1978-ban 23 millió 581 ezer, 1979-ben 19 millió 479 ezer forintos árbevétel követte. A szabadáras, és rögzítettáras vállalások jó kombinálásából viszont az ágazat nyereségességét is biztosítani tudta a szövetkezet. A Szolnok megyei ÁÉV segítségévei megkezdték a középpaneles technológia meghonosítását, a gépek biztosítását, az emberek betanítását. Ez a mód kevesebb élőmunkát követel a helyszínen, így a lakásépítés ütemét — évi 36—50 lakásra — a jelenlegi létszámmal is fokozni lehet. Nyugtalanságra adott okot, hogy elterjedt a hír: a kisújszállási téglagyár leáll a középpanelek gyártásával. A gyárvezetőtől, Posztós Jánostól megtudtuk, hogy a jelenlegi évi 6—7 ezer köbméter falazóblokk gyártását — a megrendelésektől függően — 8—9 ezer köbméterig, a kapacitás felső határáig növelik. Az elvándorolt építők helyére nagy mérvű iparita- nuló-képzéssel próbálnak szakembereket biztosítani. Ennek eredménye azonban csak évek múlva jelentkezik, másrészt a harmincnégy szakmunkástanuló között éppen a hiányszakmák képviselőit nem találjuk: a szerelők képzése legközelebb Szolnokon oldható meg. Ennyit a szövetkezet gondjairól. A kérdés most már az hogy (lehet-« a sz,űkös lakásépítési kapacitás feloldásáról beszélni ? Csupán a helyi lehetőségeket kihasználva nem. Jelenleg több mint 200 lakás építésének »megkezdésére várnak a megrendelők. Ez valószínűleg nem ugyaneny- nyi fizetőképes építtetőt jelent, ám az igények a helyi ipar fejlődésével nyilvánvalóan nőni fognak. A munkáslétszám jelentős növelésére nem lehet számítani, a környéken teljes a foglalkoztatottság. A három vállalkozásnál szétforgácsoltán dolgozó ötszázötven ember összevonására sem érett meg a helyzet, ugyanis három minisztériumi tárcához tartoznak, munkájuk jellege is eltérő, így az átszervezés nehézségéi. jelenleg nem állnak arányban a várható gazdasági eredményekkel. A kis kapacitásoknak viszont az a hátránya mindenképpen megmarad, hogy az üzemek a kis mennyiségek miatt csak Tüzépeknél juthatnak esetenként építőanyaghoz, és fázisokra bontott, átlagolt szervezési módszereket sem alkalmazhatnak — ami végeredményben a hatékonyság romlását okozza. A megoldás tehát külső kapacitások bevonásában keresendő. A megyei tanács vb a közelmúltban foglalkozott a megye építési szempontból nem megfelelően ellátott területeinek helyzetével. A vbhatározat lényege, hogy amennyiben a következő ötéves terv beruházásai úgy kívánják, a megyei tanács építővállalata, az ÉPSZER is részt vállal a Kunszent- márton környékén jelentkező igények kielégítésében. Kőhidi Imre Kórházigazgatók Szolnokon ÁFOR-mérleg Az energiatakarékosság az élet minden területén egyre inkább közüggyé válik — ezt bizonyítja az Ásványolaj forgalmi Vállalat elmúlt évi mérlege is. Ezek szerint 1979- ben 9 millió 462 ezer tonna kőolajtermék fogyott, csaknem félmillió tonnával kevesebb a tervezettnél. A közlekedési célú motorbenzinekből 1 millió 380 ezer tonnát használtunk fel az elmúlt esztendőben. Ennek 76 százaléka volt a normál benzin. Szuperbenzinből 10 százalékkal, extra szuper benzinből pedig 18 százalékkal fogyasztott a közlekedés kevesebbet, mint a megelőző évben. Takarékosabbak lettek az olajkályhát használók. Az ÁFOR háztartási tüzelőolajforgalma 65 ezer -tonnával volt kevesebb a tervezettnél, és ez 7 százalékos megtakarítást eredményezett. A legnagyobb fogyasztónak számító mezőgazdaságban szintén egyre nagyobb teret kapott a takarékosság. A felhasználás a legfontosabb folyékony energiahordozókból 4 százalékkal csökkent. Biztatóak az eredmények a fáradtolaj összegyűjtésében. Az elmúlt évben a tervezettnél ezer tonnával több használt kenőolajat — ösz- szesen 16 000 tonnát — gyűjtöttek össze az ÁFOR telephelyein. A Magyar Kórház Szövetség tegnap kihelyezett ülést tartott Szolnokon, amelyen részt vett az ország valamennyi kórházának igazgatója és igazgatóhelyettese. A több mint száz vendég a délelőtti órákban előadást hallgatott meg a sürgősségi betegellátás feladatairól, tájékoztatást kapott a szolnoki A takarékoskodás mindig fontos helyen szerepelt a jászberényi Kossuth Tsz gazdálkodásában, és még nagyobb hangsúlyt kap napjainkban, amikor az előrelátó, átgondolt és jól értelmezett takarékosság nélkül már lehetetlen jól gazdálkodni. Ezt igazolja a napokban elkészült, az ésszerű takarékossággal kapcsolatos feladatokat meghatározó terv, amely az új árintézkedéseket hivatott ellensúlyozni. Az eredményes erdőgazdálkodásáról ismert termelő- szövetkezetben 1980-tól kezdve az évi 30 köbméter fenyő fűrészáru szükségletének 90 százalékát a saját termesztésű nyár és egyéb lombos fafajtákkal pótolják. Ezt a famennyiséget a tsz fűrészüzemében dolgozzák fel. megyei kórház sürgősségi betegfelvételi osztályának tevékenységéről, az említett osztály és a társosztályok együttműködéséről. A meghívottak délután ellátogattak a megyei Hetényi Géza kórházba is, ahol a gyakorlatban ismerkedtek a sürgősségi betegfelvételi osztály munkájával. így minimálisra csökkentik az importból szármázó fenyő fűrészáru beszerzési költségeit. Az erdészeti részleg a tsz igényeinek kielégítése mellett változatlanul évi 700 köbméter lombos fa kitermelésével és feldolgozásával teljesíti exporttervét. A takarékos gazdálkodást segítik azok a felmérések, amelyekkel a tsz számba vette az elfekvő, a bontásoknál, a selejtezéseknél nyert hasznos anyagokat. Az intézkedési tervben szabályozták a tanyák lebontásánál, a gépek selejtezésénél fnégma- radt építő- és vasanyagok felhasználását. Kiderült, hogy ezzel évente 90C ezer forint értékű régi anyagot lehet hasznosítani. A jászberényi Kossuth Tsz-ben Rejtett tartalékok EGY CSENDES KRÓNIKÁJA
