Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-06 / 55. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 6. Laosz A szocialista átalakulás útján j Csépelnek a Vientianetól x50 kilométerre fekvő Tha Ngon-i termelőszövetkezetben ■ Hajdian a laoszi királysá­got úgy jellemezték, mint az „egymillió elefánt és a fe­hér napernyők” országát. De drámai elnevezés is akadt, például „Délkelet-Ázsia szi­vébe mártott tőr”. Ezek a képzeletünket. megragadó, hellyel-közzel nem is alap­talan hasonlatok lassan, de biztosan feledésbe merülnek. Belépve a szocialista építés ötödik esztendejébe, a népi Laosz azon munkálkodik, hogy a fenti elkoptatott szi­nonimák helyét a nemzet­közi köztudatban egy gyor­san fejlődő, civilizálódó ál­lam képe váltsa fel. Indo­kínai szakértők körében szo­kás manapság „jövőre orientált” országnak hívni a kis délkelet-ázsiai államot. Ez közelebb áll napjaink valóságához. Ha a holnapot a jelen kivetítéseként értel­mezzük, úgy Laosz tényleg a jövő országa. Laoszt Indokínán, sőt egész Délkelet-Ázsián belül hagyományosan a legszegé­nyebb, legkedvezőtlenebb adottságú országként köny­velték el. Mostanában ez az értékelés kezd avíttá válni. Noha a fejlődés Indokína egyik államában sem zavar­mentes — elég az állandó kínai nyomásra gondolni! — mégis a laoszi, a kambod­zsaihoz vagy akár vietnami­hoz képest is, árnyalattal nyugodtaibbnak minősíthető. Ez is közrejátszik abban, hogy a fiatal, szocialista ál­lam, ha küzdelmesen, áldo­zatok árán is, de magabizto­san halad előre 1975 decem­berében elhatározott társa­dalmi-gazdasági programja válóra váltásában. Az el­múlt évek példátlan súilyos- ságú természeti csapásai el­lenére 1979-ben már csak­nem egymillió tonna rizst termeltek meg, egy harmad­dal többet, mint 1977-ben. Lényeges változás ment vég­be Laosz energiahelyzeté­ben is. Az immár egy esz­tendeje befejezett Ham Ngum-i vízierőmű kapacitá­sa évi 110 ezer kilowattórá­ra emelkedett, ez az or­szág belső szükségletein túl exportot is lehetővé tesz. — Utóbbi felvevőpiaca a szom­szédos Thaiföld, s e kapcso­lat révén a népi Laosz nem elhanyagolható mennyiségű tőkésvai uta-bevételhez jut, A gazdaság szocialista át­szervezésére irányuló intéz­kedések sorában a múlt év végén nagyjelentőségű lépés történt: bevezették a régóta várt új pénzt. A decemberi pénzreform során 100 régi, úgynevezett „félszabadítási” kipet (a laoszi váltópénz) egy új kipre váltottak be. — A „félszabadítási” kip, mint nevéből is kitűnik, azokon a területeken született meg, amelyeket elsőként szabadí­tottak fel a Patet Lao egy­ségei az amerikai agresszió idején. Miután győzött a né­pi hat&lom az ország egészé­ben, a „félszabadítási” kip automatikusan Laosz egysé­ges pénze lett. Küldetését a nemzeti felszabadítás» s a helyreállítás folyamatában sikeresen teljesítette. Az elmúlt években azon­ban a külső .politikai és gaz­dásági zavarkeltés, a spe­kuláció, az áruhiányból fa­kadó nehézségek következ­tében a kip nem tudta már ellátni azokat a funkciókat, amelyeket egy szocialista gazdaság, vagy pontosabban fogalmazzunk: egy tervgaz­dálkodáson nyugvó rendszer elvár az általános egyenér- tékestől. Felgyorsult az inf­láció, s ezzel párhuzamosan megélénkült a valutaüzérke­dés. A helyzet gyökeresen ellentmondott annak az alapvető igénynek, hogy az ár- és pénzviszonyok átte­kinthetőek legyenek, A klip­nek hivatalosan is több dol­lár árfolyama volt. E sorok írója maga is tapasztalta ta­valy, hogy a főváros, Vien­tiane egyes szállodáiban ki­zárólag dollárral lehetett fi­zetni. A laoszi vezetés ezért el­engedhetetlennek minősítette a valutareformot, mind a nemzetgazdaság szuverenitá­sa, mind a politikai bizton­ság megőrzése szempontjá­ból. „Jelenleg, amikor a laoszi nép az átfogó szooialista forradalom mellett -kötelezte el magái, harcban áll a bel­ső és külső ellenséggel, fel­tétlenül szükség van rá, hogy a nemzeti bank új pénzt bo­csásson ki” — irta a Sieng Pasason, a Laoszi Népi For­radalmi Párt központi lapja. Az új pénzt öt névérték­ben adták ki, s a pénzkibo­csátás szigorú ellenőrzése eleve súlyos csapás a zava­rosban halászókra. Az új kip minden bizonnyal lökést ad majd az árutermelés és -el­osztás tökéletesítéséhez. — Laosz egyes nehezen meg­közelíthető, hegyvidéki terü­letei eddig gyakorlatilag kí- vülrekedtek az árutermelés szféráján! A jószerivel no­mád módra élő nemzeti ki­sebbségek hagyományosan naturálgazdáűkodást folytat­Laoszi parasztcsalád a Kőedény-síkság egyik településén (Fotó: (a szerző felvételei - KS) tak. A hosszútávé terv az, hogy a kis lélekszámú, nagyki­terjedésű ország egészét be­kapcsolják a gazdasági vér­keringésbe, és ezt a célt hasznosan szolgálja az új, stabil pénz bevezetése. Fon­tos emlékeztetni arra is, hogy Délkelet-Ázsia legfiatalabb szocialista állama ebben az évben fejezi be hároméves helyreállítási és fejlesztési tervét. Az eredmények egy­értelműen azt jelzik, hogy a tervet, minden politikai és gazdasági nehézség, ■ külső zavarkeltés ellenére is sike­rült maradéktalanul teljesí­teni. Győri Sándor A szolidaritás költészete Moszkvában, a Luzsnyiki Sportcsarnokban, előadóestet tartott Jevgenyij Jevtusen­ko. Az est bevételének tel­jesösszegét a chilei hazafiak megsegítésére fordították. Jevgienyij Jevtusenko köl­tői estje — egy sajátos szám­vetés volt a hallgatók előtt 30 év munkájáról. Ez alatt az idő alatt 32 verseskötete látott napvilágot» Verseit 60 nyelvre fordították le. A költő a világ minden kon­tinensén, 64 országban tar­tott előadóesteket. — Mindenhol és mindig oroszul szavalok — mondta a költő. — De tudok ango­lul, spanyolul és olaszul. Angolul és spanyolul még néhány verset is írtam, ez kitűnő nyelvgyakorlatnak, bi­zonyult. Nagyon szeretek szavalni — saját verseimet és másokét — színpadon, vagy a szabad ég alatt, te­reken vagy stadionokban. Nagyon fontos dolognak tar­tom látni azok arcát, és sze­mét, akiknek a verseket írom, akiknek szavalok. — A legizgalmasabb és legfontosabb találkozás — hangsúlyozta Jevtusenko — a hazai közönséggel való ta­lálkozás. Az, hogy a saját népem, a saját hazám fiániak érezhetem magam — ez a legnagyobb boldogság és a legnagyobb felelősség. A Luzsnyiki sokezres kö­zönsége nagy érdeklődéssel hallgatta a költő legjobb verseit. APN—KS n hét karikatúrái Muhammad Ali ökle - amerikai szemmel Az inturiszt idegenvezetője .— Azt hiszem, hogy az ide­genvezetőt a vendéglátó házi­asszonyhoz hasonlíthatom — mondta a 35 éves Natasa Mezova, az Inturiszt idegen- vezetője. — Azt szeretném, hogy vendégeim éppúgy megismerjék és megszeres­sék otthonomat-hazámat, mint jómagam. Bemard Shaw, a híres drámaíró az első külföldi tu­risták között járt a Szovjet­unióban, s úgy emlegette azt, mint a világ egyik leg­érdekesebb országát, sőt megjósolta, hogy évről évre növekszik majd az érdeklő­dés iránta. Az Inturiszt utazási iroda működésének 50 esztendeje alatt 152 országból 44 mil­lió külföldi vendéget foga­dott. Több mint 5 millió turistát köszöntött 1978-ban, s a számítások szerint 1979 —80-ban ez a szám elérte illetve eléri majd a 13 mil­liót. A világ .egyik legna­gyobb idegenforgalmi irodá­ja több mint 150 ország csaknem 700 utazási irodá­jával áll kapcsolatban. Az Inturiszt vendégeinek ellátásáról 100 ezer ember gondoskodik, köztük 3 ezer idegenvezető, akik összesen 30 nyelvet beszélnek. Egyi­kük, Natasa Mezova elvé­gezte a moszkvai Pedagógiai Főiskolán az idegennyelvű tanszakot, majd 3 hónapos i d egenvezetö-1 a nf oly amra járt. Ott ismerte meg ala­posan Moszkva nevezetessé­geit és a szovjet városokon át haladó turistautak látni­valóit. — Szenvedélyes utazó va­gyok és nagyon szeretek emberek között lenni. Hi­vatásom mindkét törekvése­met kielégíti. Az Inturiszt 140 várost át­fogó programokat kínál. Natasa Mezova vendégeivel együtt horgászott már a Föld legmélyebb édesvízi ta­vában, a Bajkálban. részt vett szibériai vadászaton, síelt a kaukázusi alpesi tá­borokban, az európai or­szágrész több mint 40 váro­sában kalauzolt autósturis­tákat és beutazta az egész szovjet Távol-Keletet. . — Azt szeretném, ha mindenki gazdag emlékek­kel térne haza a Szovjet­unióból — magyarázta. — Hiszen vendégeink meg­ismerhetik Közép-Ázsia kék mozaikjait, az orosz faépí­tészet remekeit, a monumen­tális emlékműveket, a kép­zőművészet kitűnő alkotása­it, s a nagy anyagi áldoza­tok árán megújuló népi iparművészet mestermunká­it. A grúz, örmény, ukrán, balti és más útvonalak kale­idoszkópként segítenek meg­érteni a Szovjetunió népei­nek történetét, kultúráját és mai életét, a szovjet élet­formát, amely megfigyelé­seim szerint leginkább ér­dekli a külföldi turistákat. Az Inturiszt, amely az olimpiai utazásokat és a je­gyek árusítását lebonyolítja, mintegy 300 ezer vendég fogadására készül. Sokak számára az olimpia csak az utazás kezdetét jelenti, mert utána részt vesznek a 40 olimpiai túra vagy a 16 aú- tóstúra valamelyikén, felke­resik az ország legérdeke­sebb városait, helyeit. Az olimpia vendégeit fo­gadó idegenvezetők között lesz Natasa Mazova is. — Ez a foglalkozás állan­dó önképzést igényel. Min­den útra külön felkészülök, még akkor is, ha sokszor megjártam már. Maga az olimpiai túra elnevezés is izgalommal teli és arra késztet, hogy külön is nagy gonddal készüljek rá. APN — KS A világhírű képzőművészeti 'gyűjtemény, a Puskin Múzeum ihletet ,ad a másnapi tárlatveze" tésre Várostervezés Pozsonyban Szlovákia legdinamiku' sabban ’fejlődő városa ma­ga a főváros, Pozsony. Ut­cáinak, tereinek meghitt szépségéről sok útleírás ta­núskodik. 'Jövőjét az építé­szek körvonalazzák. A Műépitészeti Központi 'Hi­vatalban elkészült az a komplex rendezési terv, mely az ezredforduló Po- zsonyát vetíti elénk. Jágerski Ladislav műépí­tész, a hivatal igazgatója el­mondta, hogy a tervezés so­rán alapvető szempontként a lakosság és a munkahelyek számának jelentős mérvű emelkedésével számoltak. Figyelembe vették a város vonzáskörzetének növekedé­sét is. Ebből kiindulva vet­ték számba a kétezredik év megsokszorozódott kereske­delmi, kulturális, kommuná­lis & közlekedési igényeit. A középületek, az üzemek és lakóházak elhelyezésével kapcsolatban a hivatal szé­les körű felmérő és előkészí­tő munkát végzett. Most a soron következő ötéves ter­ven dolgoznak. A minisztéri­umok és a különböző főha­tóságok beruházási igényeit a Szlovák Tervezési Hivatal egyezteti. Legutóbb az egyeztető tárgyalások után a Kulturális Minisztérium egy ■új nemzeti színház .felépí­téséről határozott, amely az elképzelések szerint a Duna- parton épülne fel. Pozsony lakossága a fel- szabadulás óta szinte meg­duplázódott, s napjainkban meghaladja a 365 ezret. A lakosság számának növeke­dése az ipar nagyarányú fej­lődésével magyarázható. A környező települések lakóit mágnesként vonzza a mun­kalehetőség. A bejáró dol­gozók száma több mint 60 ezer. Mindez sajátos problé­mákat vet fel a városrende­zők számára, többek között a környezetvédelem sürgős megoldását. Napjainkban Szlovákia vegyiüzemeinek 46 százaléka Pozsonyban műkö­dik. Közülük a legnagyobb a Slovnaft olajfinomító. A fel- szabadulást követő évtize­dekben épült, a városköz­ponttól mintegy 10 kilomé­terre. Akkor sokan nem ér­tették, hogy miért épül az üzem ilyen messzire a köz­ponttól. Ma éppen ellenkező a probléma. Hiszen az üzem körül új városrész nőtt ki. A környezetvédelem még fontosabb feladat ma. Ha új vállalat épül, először igazol­nia kell, hogy a környezet­védelmi előírásokat be tud­ja tartani. A közelmúltban a kábelgyár jelentette be bő­vítési szándékát. Mivel a víz tisztítására nem tudott elfo­gadható tervet bemutatni, a város területén nem engedé­lyezték az építést. Sőt 1990- re az egész gyárnak a város szélére kell települnie. De ez lesz a sorsa a műtrágya- és a gumigyárnak is. Hasonlóan nagy gond a la­kásépítés. Az ezredforduló rendezési terve szerint 2000- ben Pozsonyban több mint félmillió ember él majd. Ugyanakkor a városban tar­tózkodó ideiglenes lakosság (epretemi hallgatók, mun­kásszállások lakói, turisták) száma meghaladja a 70 ezret A lakásépítés ezeket az ada­tokat követi. Az elmúlt évek­ben meggyorsították az épít­kezéseket : 1945-től 1978-ig Pozsonyiban 91 ezer lakás épült fel, a tervek szerint az ezredfordulóig további 100 ezer családnak kell új ott­hont nyújtani. A lakótelepe­ken gyermekintézményeket és kereskedelmi egységeket is létesítenek. Pozsonynak több új lakó­telepe van. A rendezési terv azzal számol, hogy az ezred­fordulón a Ruzsinovi lakóte­lepen 60 ezren, a Tölgyfa vá­rosrészben 80 ezren, a Liget­falu lakótelepen pedig 150 ezren élnek majd. 1986-ban kezdik meg a Záhorski lakó­telep építését, amelyet 200 ezer lakos számára tervez­nek. A város tervezői nem fe­ledkeztek meg az úthálózat korszerűsítéséről, bővítéséről, s új parkolóhelyek kialakítá­sáról sem. A járművek so­kasága csúcsidőben gyakran okoz torlódást. Ami nem is csoda, hiszen a távolsáp utak is a városközponton keresztül vezetnek. A létesí­tendő gyorsforgalmi utak vi­szont" csak érintik majd a várost. Hogy mennyire eny­híti ez 20 esztendő múltán az évről évre növekvő jármű- forgalom okozta zsúfoltságot, erre ma még a városterve­zők sem tudnak pontos vá­laszt adni. Serédi János Carter és az olimpia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom