Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜUETEK! Ára:1.20 forin, SZOLNOK MEGYEI Folytatódott a vita a pártkongresszus második napján Felszólalt Lázár György, Gáspár Sándor és Sarlós István Tegnap reggel 9 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójának vitájával folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. HOSSALA JÓZSEF, a Csepel Vas- és Fémművek csőgyárának hengerésze elöljáróban a csepeli kohászok nehéz munkakörülményeiről, a szakmai kiöregedés veszélyeiről, az utánpótlás égető hiányáról beszélt, majd szűkebb munkaterületéről, az ország legnagyobb csőgyáráról és az ott dolgozó kommunisták példamutatásáról szólt. — Területünkön a termelés eredményeivel, a munkafegyelem megszilárdításával egyaránt mérhető a kommunisták jelenléte — mondta. — Tagságunk élen jár a minőség javításában, a technológiai fegyelem betartásában, az anyag- és energiatakarékosságban, a munkahelyi légikör és az emberi viszonyok alakításában. Nagy eredmény és erő, hogy párttagságunk valamennyi tagja képezi magát, szakmai-politikai területen egyaránt. Huszonnégy elv- társunk velem együtt a forgatóvilla mellé érettségi bizonyítványt is szerzett. Tanulunk azért is, mert bízunk a körülmények javulásában. Vállalatunknál ugyanis jelenleg több mint egymilliárdos szinttartó beruházás folyik, ami üzemi helyzetünkön javít, igaz. gondjainkat még nem oldja meg teljesen, csak könnyít rajtuk. Elsősorban olyan területeken, ahol ma már nagyon hiányzik a munkáskéz. A népgazdaságnak szüksége van a különböző, jó minőségű csövekre. És ezt nekünk kell megtermelni. Pártmunkánk szerves részének tekintjük az óvodai, a bölcsődei, a lakáskérelmek kielégítését. Büszkék vagyunk rá, hogy a jogos kéréseknek az utóbbi években százszázalékban eleget tudtunk tenni. Ez nemcsak a mi érdemünk, a Csepel Művek közösségének, áldozatkész erőfeszítéseinek is nagy része van benne. VÉKONY JUDIT, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, Baranya megye küldötte emlékeztetett a kongresszusi irányelveknek az értelmiség növekvő társadalmi szerepével kapcsolatos megállapítására, s hozzáfűzte: — Azt, hogy a holnap értelmisége mennyire lesz képes megbirkózni feladataival, a mai felsőoktatás színvonala határozza meg. Mi, egyetemisták a Tudomány- egyetem jellegéből adódóan is, fokozott érdeklődéssel fordulunk társadalmi kérdések felé. Sokszor nem értjük a meglevő társadalmi ellentmondásokat, azok okait. Kérdéseinkkel oktatóinkhoz fordulunk, és rájuk nagy felelősség hárul a válaszadásban. " — Az ember húszévesen még formálható, és formálni is kell. Szükségünk van eszményekre, példamutatásra, arra, hogy emberi tartást tanuljunk. Az egyetemnek szakembereket, hangsúlyozom, embereket kell nevelnie. Az oktatók legfontosabb tevékenysége az oktatás-nevelés. Hiányosságnak tartam, hogy az egyetemi (iktatók nem rendelkeznek pedagógiai képzettséggel. Bírálta Vékony Judit az egyetemi oktató-nevelő munka fogyatékosságait, köztük például a jegyzetellátás akadozását, a nem mindig a rátermettséget mérlegelő felvételi vizsgarendet, majd így folytatta: az egyeteDR. GAJDÓCSI ISTVÁN, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, Bács-Kiskun megye küldötte: — Megyénk a népgazdaság helyzetével és lehetőségeivel összhangban fejlődik tovább. A fejlesztés fő jellemzője a termelési szerkezet további korszerűsítése, a minőségi tényezők meghatározó szerepe és a növekedési ütem nagyfokú differenciálódása. A lakásépítés tervezése és segítése továbbra is a tanácsok kiemelt feladata marad. Megyénk lakossága eddig is sokat tett a lakásgondok saját erőből való megoldásáért, hiszen a lakások 80 százaléka magánerőből épül. A jövőben is elsősorban ezt az utat kell járnunk. Mindent megteszünk azért, hogy javuljon a magánépítkezők anyagellátása, több vállalkozó legyen a kivitelezésben, elegendő közművesített telek álljon a rendelkezésre, a hatósági eljárás pedig váljék egyszerűbbé és gyorsabbá. A társadalmi munka szelni oktatáson kívül a KISZ- nek, mint a fiatalok politikai tömegszervezetének is nagy szerepe van az elkötelezettség érzésének kialakításában és megszilárdításában. A KlSZ-bem az egye- temisták-főiskolások szervezettsége a legmagasabb, országosan 78, a mi egyetemünkön több mint 90 százalékos. Az a véleményem, eredményesebb munkát tudnánk végezni, ha az egyetemisták kisebb százaléka lenne KISZ-tag, de ezek koráit nagyobb arányban lennének lelkes elkötelezett emberek. repéről és jelentőségéről szólva elmondotta: — Az utóbbi négy évben a megye lakossága több mint kétmilliárd forinttal, lakosonként átlagosan 3700 forinttal járult hozzá szűkebb hazája fejlesztéséhez. A társadalmi munka naturális értékét is messze meghaladja politikai jelentősége. A társadalmi munkával hatalmas értéket adhatunk hozzá az állami fejlesztéshez, miközben közéleti embereket formálunk. DR. CSERHÁTI ISTVÁN egyetemi tanár, a Szegedi II. sz. Belklinika igazgatója, Csongrád megye küldötte egészségügyünk helyzetével, fejlődésével és gondjaival foglalkozott. Ezzel kapcsolatban megállapította: — a kórházi, klinikai ágyak számának növekedése olyan mérvű, hogy ezzel nemzetközi viszonylatban jó közepes helyet foglalunk el. Ha azonban ezen belül régi egészségügyi intézményeink nagy részét nézzük, kiderül, hogy ezek jelentős hányada elavult és egyáltalán nem fele] meg a mai követelményeknek, sem állapotában, sem felszerelésében. A kongresszus határozati javaslatában olvashatjuk, hogy csupán új kórházak építésével nem lehet az egészségügyi ellátás színvonalát emelni. Ezért szükséges a régiek korszerűsítése, a mai követelményeknek megfelelő átalakítása. Nem fontossági vagy sürgősségi sorrendet akarok javasolni, de az orvosegyetemi klinikák tekintélyes részében erre égető szükség van. Különösen vonatkozik ez a budapesti egyetem jónéhány intézetére, de sajnos a vidéki egyetemi klinikák jelentős részére is. A továbbiakban az orvosképzésről szólva a többi között megállapította:' Régebben a diploma megszerzése utón két évet kellett eltölteni különböző kórházi vagy klinikai osztályokon, és csak ezután lehetett körzeti, általános orvosi gyakorlatot folytatni. Az ehhez való visszatérés nem jelentene visszalépést. Egészségügyi szolgálatunk ma már van olyan erős és fejlett, hogy nem okozna nehézséget a betegellátásban, ha orvosaink diplomájuk megszerzése után még két évig nem kerülnének körzeti orvosi állásokba. hanem kórházakban, klinikákon tovább bővítenék gyakorlati és elméleti ismereteiket. Ez később az ellátás színvonalát is emelné. BÓKA MIHÁLYNÉ, Méhkerék község tanácselnöke. Békés megye küldötte nemzetiségi politikánk gyakorlati végrehajtását méltatva megállapította, hogy a XI. kongresszus óta eltelt időszakban a nemzetiségi politika teljesebbé, gazdagabbá vált, erősítette a magyarországi nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális egyenjogúságát. A 2600 lakost számláló Méhkerék életéről szólva elmondotta, hogy a község 700 lakóházának több mint a felét az utóbbi tíz évben építették újjá, minden házban két-három szoba van, s mind több lakásban központi fűtés. A törpevízmű biztosítja a község jó vízellátását. a lakások 80 százalékában fürdőszoba is van. A múlt gazdasági évben a lakosság jövedelme az 1976-os évhez viszonyítva két és félszeresére növekedett. — Éppen ezért — fejezte be felszólalását — mi. Méhkerék község román nemzetiségű dolgozói teljes joggal valljuk és mondjuk, itthon vagyunk, ez a mi hazánk, amely nemzetiségre való tekintet nélkül egyesít bennünket. HÁRY BÉLA, a Győr-Sop- ron megyei Pártbizottság első titkára, Győr-Sopron megye küldötte felszólalása elején azt hangsúlyozta, hogy általánossá kell tenni közéletünkben a kezdeményezőkészség, a vállalkozókedv bátorítását, ösztönzését, s ha kell, védelmét is. Elmondta, hogy a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban a szocialista integrációban kialakult közúti járműprogram alapján már a hatvanas évek elején kibontakozott és a gyakorlat által igazolódott a termékVERESS PÉTER külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta: a világgazdaság megváltozott feltételei, a cserearányok nem változnak meg javunkra pusztán attól, ha csak bíráljuk őket. Felismerhettük, hogy az egykor eredszerkezet-váltós. Nemcsak alkalmazkodtak e programhoz, hanem kezdeményező, előre vivő szerepet is betöltötték. Csak ez tette lehetővé, hogy termékeik, különösen a futóművek, ma mindenütt, szocialista és kapitalista országokban egyaránt keresettek, gazdaságosan értékesíthetők. A megye könnyűipari üzemeinek^ egy részében az elmúlt években mór nagyon komoly gondok jelentkeztek. Egyes gyárakban a vezetők jó felismerése, kezdeményezése alapján azonban olyan termékszerkezet-váltás és ehhez kapcsolódó műszaki, technológiai fejlesztés történt, amelynek alapján a jelenlegi világgazdasági helyzetben is megállják a helyüket. többet fizetnek az államkasszába, mint amennyit kivesznek belőle. A továbbiakban arról beszélt, hogy a vállalati kezdeményezések gazdasági hatékonyságát csökkenti egyes irányító szervek apparátusának bürokratizmusa. Sokszor előfordul, hogy a döntések után hónapok telnek el a már jóváhagyott import-tételek engedélyezésével. — Megyei páirtórtekezle- tünk egyértelmű állásfoglalása volt,, hogy az elkövetkezendő évek nagy politikai feladata minden állampolgárunkkal megértetni: a meglevő életszínvonalunkért, mindenkinek, bárhol dolgozik is, többet kell tennie. ményes munkamódszerek ma már nem mind állják meg a helyüket. Széles körű összefogás szükséges ahhoz, hogy vállalni tudjuk a változtatás terheit és felelősségét. A nehezebbé vált helyzet kikényszerítette, hogy felkutassuk saját tartalékainkat. Ezek ma elsősorban a fejlettség emberi tényezői, a meglevő műszaki tudás, az új iránti fogékonyság, a munkakultúra, a lelkesedés. a jobb technológia és munka- fegyelem. a szervezettebb, korszerűbb vállalati munka. Szocialista forgalmunk — ezen belül a szovjet viszonylat — marad továbbra is külgazdasági kapcsolataink meghatározó eleme. Az utóbbi hónapokban bo- nyultabbá • vált nemzetközi helyzet ellenére mindent megteszünk, hogy gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal normálisan fejlődjenek. A tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján kereskedünk. Gazdaságot gazdasággal, jogot joggal, előnyöket előnyökkel és. ha ránk kényszerítik, a megkülönböztetéssel megfelelő ellenlépéseket állítunk szembe. Tőlünk nem indul ki gazdasági kapcsolatokat gyengítő törekvés vagy lépés. Az irányelvek feladatul szabják többek között, hogy váljék szorosabbá a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködése, növekedjék közös érdekeltségük, erősödjék a szállítási fegyelem. javuljon a piaci munka. gyorsabban, rugalmasabban kövessük a piac változásait. Mór dolgozunk ezeknek (Folytatás a 2. oldalon) Orvosképzésről, a vállalkozókedv bátorításáról Termelők és külkereskedők szorosabb együttműködése Tanácskozik a párt XII. kongresszusa
