Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 2. Induló termelő/ árak Közgazdasági szabályzórendszer Térmókszerkezet- váltás Magasabb követelmények Közismert, hogy 1980. január 1-től jelentős mértékben (módosult a közgazdasági szabályzórendszer. A termelői árakat a megváltozott helyzethez igazították. A vállalatoknak és a szövetkezeteknek az eddigieknél szigorúbb követelményrendszerben kell gazdálkodniok. A módosítások tényleges hatása teljességgel később mérhető fel, de az üzemek döntő többsége tervszerűen készül a hatékonyabb gazdálkodásra.-----------Hz Alföldi J églaipari Vállalatnál Készülnek a gipszkerámia lapok a karcagi téglagyárban megszüntetése, gyártási műveletek technológiai sorrend szerinti telepítése,' megfelelő légtechnikai rendszer alkalmazása a fenti célok elérését szolgálják. Gazdálkodásunk hatékonyságát kívánjuk javítani új típusú akkumulátorgyártás bevezetésével, Szolnokon a lakossági igények jobb kielégítését szolgáló üzembővítéssel és korszerűsítéssel. Termelésünk jelenleg a következő tevékenységekből adódik: akkumulátorgyártás 49, ipari vasszerkezet 23, ipari fémtömegcikk 22, gépipari javító szolgáltatás 6 százalék. Késztermék választékunkat egyik nagyvállalattól átvett gépjármiűzsír- zó családdal bővítjük. A termékszerkezet lényeges átalakítását nem tervezzük, ugyanakkor a profilunkba tartozó termékek egymáshoz viszonyított arányában következik be eltolódás, amelyet részben a termékek jövedelmezősége, korszerű- síthetősége, illetve a várható kereslet indokol. A vállalatnál maradó alapok csökkenése — amely egybeesik a központi elvárásokkal — korlátozott lehetőséget biztosít a dolgozók bér- és jövedelem alakulására. 1980. január 1-től vállalatunknál változott a bérszabályozás formája is. A teljesítményhez kapcsolt bérszínvonalszabályozás helyét a teljesítményhez kötött bértömegszabályozás foglalja el. Az adott forrna mellett a bérfejlesztési mutató minden egyszázalékos növekedése esetén a meghatározott koeficiens szerinti mértékben növelhetjük a bázishoz képest a felhasználható bértömeget, befizetési kötelezettség nélkül. A vállalatunknál újnak tekinthető módszer takarékos, átgondolt létszámgazdálkodásra készteti a vállalatot, mivel ebben szabályozva van a bérek színvonalának alakulása is. A gazdasági szabályzó- rendszer korszerűsítése vállalatunkat is az eddiginél nagyobb feladatok megoldására készteti. Azzal a meggyőződéssel kezdtük ez évi gazdálkodási feladataink végrehajtását, hogy célkitűzéseinket közös erőfeszítéssel, eredményesen oldjuk meg. Csépe Ferenc főkönyvelő-helyettes D karcagi Általános Jechnika Ipari Szövetkezetnél Vállalatunk korszerűsítésének fő célja, hogy a nehéz fizikai munkát igénylő, idényjellegű, hagyományos termelést felváltsa a magas gépesítettségű, automatizált, korszerű, többszörösen termelékenyebb, folyamatos gyártást biztosító technológia. A korszerűségi szintet az alagút kemencékben égetett és a műszárítókban szárított téglatermékek termelési arányával fejezzük ki, amely az 1975. évi 26 százalékról 53 százalékra változik. 1979-ben is új. korszerű falazóanyag, a kerámiabetétes gipszválaszfallap gyártását kezdtük meg. E termékünk a beépítés után vakolást nem igényel, szinte azonnal festhető vagy tapétázható, az építőiparban tehát jelentős élőmunka-megtakarítást jelent. A termékszerkezet korszerűsítését jelenti, hogy a műszárítós üzemekben a vékonyfalú, nagy üregtérfogatú és ezáltal a korábbinál jobb hang- és hőszigetelésű vázkerámia falazóanyagot lehet előállítani. Ezek a termékek a kisméretű tégla méretének többszörösei, így a beépítés során kötőanyag- és élőmunka-megtakarítást eredményez. A versenyképesebb és termékenyebb termékek nagyobb arányú gyártása az abonyi és a mezőtúri új gyárak Termelésfelfutása után valósul meg. A termékszerkezet korszerűsítését rekonstrukciós beruházásokkal és a már említett új üzemek létesítésével sikerül elérnünk. A gyártás esáköz- és energiaigénye viszont megnőtt, és ezekköltA vállalatnál az ötödik ötéves tervben rögzített feladatok időarányos részét megoldottuk. Fő feladatként a meglevő gyártmányok és gyártástechnológia fejlesztését tűztük ki célul. A vállalat hat különböző megyei telephelyű termelőegysége közül erre a szászbereki akkumulátorgyár termékeinél volt szükség. Termékei így versenyképessé váltak a több évtizedes gyártási tapasztalattal rendelkező országos nagyvállalat, illetve kisebb üzemek termékeivel. Ezenkívül jelentősebb beru- házásjellegű fejlesztéssel az ötödik ötéves terv során nem számolhattunk. Rendelkezésre álló pénzeszkö- zeinket elsősorban a termelést, illetve termelékenységet növelő gépberuházásokra fordítottuk úgy, hogy az egyidejűleg elavult berendezések egy részét kicseréltük. Az alapvető és a vállalat gazdálkodását meghatározó mutatók teljesítése mellett számos gond is jelentkezett. Ezek közé tartoznak az anyagellátásban mutatkozó nehézségek. Az eltelt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a TEK-vállalatok készletezői. tevékenysége időnként formális. Továbbra is ragaszkodnak negyedéves, sokszor ennél korábban történő szerződéskötésekhez. sógnövelő hatását a termelői árakban is kifejezésre kellett juttatni. Termékeink korábbi árai a költségek emelkedése miatt nem biztosították az iparág, de vállalatunk részére sem az elvárható nyereséget, ezen keresztül a személyi jövedelem és fejlesztési alap tervezett szintjét. Emiatt 1978- ban 7 százalékos, 1979-lben 15 százalékos termelői árkiegészítést kaptunk, vagyis az állami támogatás jelentős mértékű volt. Az 1980. évi termelői árrendezés során a korszerűbb, üreges tégla termelői ára 22 százalékkal, a hagyományos kisméretű égetett falazótégláé 35 százalékkal, átlagosan 24 százalékkal növekedett az 1976. évi árszínvonalhoz mérten. Ugyanakkor az árkiegészítést megvonták tőlünk, így az 1980. januári árváltozás e termékeknél 9 százalékos áremelkedést jelentett. Az előregyártóit középfalazóblokk és kerámiabetétes gipszvá- laszfallap termelői ára lényegében változatlan maradt. Az induló árak kialakításánál főként az anyag- és energiaköltségek okoztak bizonytalanságot, mivel ezeknél lényegében a tröszti irányelveket vettük figyelembe. A szabályzórendszer változásából adódó költség- növekedést is beterveztük. Így a telékhasználati díj közel 50 százalékkal, a bérjárulék négy százalékkal emelkedik, valamint a munkabér- kiegészítés beépül a költségekbe. A termelői árváltozás, a Ennek legnagyobb hátránya, hogy vállalatunk kénytelen olyan anyagok raktározására, amelyek a termeléshez csak néhány hónap után szükségesek. Ez a kényszer- helyzet növelte az ezzel kapcsolatos költségeket, jelentős forgóalapot kötött le. Nem jobb a helyzet az ipari szolgáltatáshoz szükséges alkatrészellátásnál sem. Ma már ismert, hogy a szabályzórendszer hiányosságai nem minden vállalatot késztettek a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra, ezért nép- gazdasági szinten nem mindenben „hozták” a várt eredményt. Az 1980. január 1-től érvénybe lépő szabályzórendszer módosításából következően vállalatunkra is új feladatok hárulnak. Alapvetően módosultak a termelői, árak. az árképzés tényezői és módszerei. Az új ter- . melói árak kialakítása közel egyéves gondos előkészítést, megfeszített munkát követelt dolgozóinktól. Az árszerkezet átalakítása, illetve az ehhez kapcsolódó nyereség az exportra termelő vállalatokra — érthetően — kedvezőbb a belföldre termelő vállalatokénál. A versenyárrendszer azonban valamennyi vállalatra nem terjedhet (ki, utóbbiak közé tartozunk mi is. Ebből következik, hogy az eddiginél szabályozó rendszer módosulása szigorította feltétel- rendszerűinket. Emellett a jelentős volumenű termék- szerkezet, illetve technológiai váltás még folyamatban van, így jelenlegi ismereteink szerint 1980-ban nyereségünk számottevően csökken. Célunk az abonyi és a mezőtúri új beruházás fokozatos termelésbe állítása, ugyanakkor több hagyományosan termelő gyár termelése visszaesik. A felfutó új gyáraikban viszont drágul a termelés. Ez alapvetően abból adódik hogy a hagyományos gyárakban a szárításra gyakorlatilag energiát egyáltalán nem kell igénybe venni, ezzel szemben a műszárítós üzemekben jelentős az energiafelhasználás. A költségnövelő hatással ellentétben a termelékenység két-háromszorosára emelkedik. Termékeink iránt változatlanul jelentős az igény, amelyet nem tudunk maradéktalanul kielégíteni. 1980- ban 8 millió darabbal növekszik a termelésünk. A feladatok elvégzése érdekében fontos célunk a munkaidőkihasználás, a munka- fegyelem és a munkaerőgazdálkodás javítása, a költséggazdálkodás területén következetes, ésszerű energia- és anyagtakarékosság megvalósítása. Ennek ellenére sem valószínű, hogy az előző évi nyereségünket elérjük. Holczknecht Gyula igazgató Csikós Sándor osztályvezető Alföldi Téglaipari Vállalat nagyobb mértékben kell bővíteni kooperációs kapcsolatainkat azokkal a közvetlenül exportáló „vezető” vállalatokkal, amelyek a nemzetközi árucserében közvetlenül is részt vesznek. A nyereség ezeknél a termékeknél az átlagosnál nagyabb mértékű lesz. Ékre reális lehetőségeink vannak. A termelői árrendszer változása azonban — a már megtett és folyamatban levő intézkedéseink eredményét is figyelembe véve — az elmúlt évekhez viszonyítva kisebb tömegű nyereséget, következésképpen a vállalati alapok csökkenését eredményezi. A nyereségadózás és érdekeltségi alapok képzésére, valamint felhasználására vonatkozó központi előírások fontos központi akaratot közvetítenek. Az 1980. és az azt követő évek vállalati beruházásait a már rendelkezésünkre álló saját fejlesztési alapból kívánjuk megvalósítani,. Kisebb ösz- szegben képződő fejlesztési alapunk szinttartó beruházásokra nyújt fedezetet. A termékeik minőségének javítására és egyidejűleg a dolgozók fokozott egészségvédelmére szászbereki gyáregységünknél folyamatban van egy rekonstrukció. A nehéz fizikai munka kiküszöbölése, a munkahelyi porártalom A szövetkezet 1977. január 1-én jött létre az Általános Szerelő és a Fa-, Elektro-, Lakatos Ipari Szövetkezet egyesülésével. Létszámunk jelenleg 507, közülük négyszáznégyen fizikai dolgozók. A szövetkezet termelési értékének jelentős hányadát állami nagyvállalatok részére végzett kooperáció adja. Legjelentősebb megrendelő a Magyar Hajó- és Darugyár, amelynek különböző típusú folyami hajókhoz komplett vezérlő elektromos berendezéseket gyártunk. Igen jelentős még a Villamos Berendezés és Készülék Művek, valamint az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT részére végzett kooperációs munka. A szövetkezetnek kevés a saját terméke. Ezek közül a KFF—01 típusú fűrészlap- forrasztók, az elektromos pásztorok, az áruházi berendezésék és különböző bútoripari termékek a jelentősebbek. Az áruházi berendezések gyártásában több éves múltra tekinthetünk vissza. E berendezéseket a szövetkezet maga tervezi, gyártja és szereli. Belőlük az ország minden részébe szállítottunk már, például a szolnoki Skála Áruház berendezéseinek mintegy 70 százalékát, a nyíregyházi - Kelet, a kecskeméti Alföld, a kapuvári Hanság, az egri Centrum, a kaposvári Zsebe áruházak berendezéseit szövetkezetünk készítette. Az elmúlt három évben a hatékonyság állandó javításával évről évre csökkenő létszám mellett, jelentősebb beruházás nélkül sikerült mind a társadalmi tiszta jövedelemhez hozzájárulni, mind az érdékeltség alapjául szolgáló nyereséget növelni. Az 1980. január 1-i termelői árváltozás és szabályozórendszer változása előreláthatóan kedvezőtlenül érint bennünket. Szövetkezetünk is, mint minden gazdálkodó egység, kidolgozta az 1980. január 1-i ind.uló árait. Az itt érvényesíthető eszköz — bérarányos nyereségrátát (a mi esetünkben 4,6 százalék) figyelembe véve az árváltozás hatásának jobb érzékeltetéséhez felmértük az 1977. évi tényleges eredményeinket 1980. évi áron, és a következő eredményt kaptuk: Megnevezés 1977. 1980. évi áron 1.1. ind. Nettó árb. mill, forint 164 144 Alaptev. árbev. mill. ft. 153 135 Mérleg szerinti nyer. mill. ft. 17 4 Ebből: döntési nyer. mill. ft. 8,6 1,6 A jelenlegi termékszerkezet mellett az induló árakban realizálható nyereség minimális alapképzésre ad lehetőséget. Beruházást és három százaléknál nagyobb bérszínvonal-fejlesztést nem tervezhetünk, s ez utóbbit is csak úgy tudjuk biztosítani, ha létszámunkat csökkentjük. A szabályzórendszer változása, de különösen a termelői árrendezés sokkal jobban sújtja a szövetkezeti ipart, mint az állami vállalatokat, mivel a szövetkezetek „eszközszegények”. Az eszköz bérarányos nyereség- ráta az állami nagyvállalatok. vagy középüzemek részére kisebb nyereségcsökkenést okoz. mint a szövetkezeti iparban. A nyereség fentiek szerinti várható alakulásának következményei szövetkezetünknél nehéz helyzetet teremtenek. 1978-ban több mint tízmillió forint középlejáratú bankhitelt vettünk tel, aminek visszafizetése évenkénti ütemezéssel történik. A hitel felvételekor az akkor ismert szabályzók szerint terveztük a képződő nyereséget, és a visszafizető biztosítottnak látszott. Most viszont csak úgy tudunk eleget tenni kötelezettségünknek. ha a nyereség ági „F” alapon és a képződő amortizáción túl még a kötelező tartalékalapot is igénybe vesszük visszapótlási kötelezettséggel. A fejlesztési alap leterhelése miatt kevés korszerűsítő, vagy bővítő beruházásra, de még szintentartásra sincs lehetőség. Az 1980. évi felkészülésünkben a magasabb követelményekre történő átállás átmeneti megtorpanást idézett elő, főként a szerződések kötésében. Évi kapacitásunk még nincs teljesen lekötve. Mivel szövetkezetünk termékei jórészt beruházási javak (azokat a munkákat kivéve, melyeket elsősorban a Magyar Hajó. és Darugyámak kooperációban végzünk hosszútávú államközi egyezmények alapján), nyilvánvaló, hogy a beruházásra fordítható pénzeszközök szűkülése a termékeink iránti keresletet is csökkentette. Például az elektromos pásztorból 1979-ben kétszáz darabot gyártottunk az AG- ROKER megrendelésére. Ez évtől a dotáció megszűnt, emiatt a mezőgazdaságnak kisebb az igénye a termékre. A legtöbb gondunk az áruházi berendezések és bútoripari termékek gyártása terén van. ugyanis az 1980-as árak kialakítása után szerződéskötésre nem került sor. Jelenleg csak néhány nagyobb áruház befejezésére és kisebb felújításra, bővítésre van felkérésünk. Terveink között szerepel, hogy növeljük azoknak a termékeinknek az arányát, amelyeket tartós termelési kapcsolatban exportra kerülő termékekhez gyártunk. Eredményt várunk a különböző költségek csökkentésére irányuló intézkedéseinktől, üzem- és munkaszervezési, valamint műszaki fejlesztési tervünk teljesítésétől. A rezsianyagok, fogyóeszközök felhasználásának csökkentéséből mintegy 800 ezer forint többletnyereséget tervezünk. Szövetkezetünk kollektívája tudatában van annak, hogv 1980-ban és az azt követő években sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, mint a korábbi években. Dorkovics Jánosné főkönyvelő Összeállította: dr. Végső Zoltán II Szolnok megyei Tanács __Vasipari Vállalatánál