Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

1980. mórcius 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Buga doktor: Tanácsok télutón Bizony még nincs itt a tavasz! Ember a talpán, aki a tél kellemetlenségeit köhögés vagy a legjobb esetben nát­ha nélkül megússza! Mert nincsenek felkészülve a hömérséklétváltozás ár­talmaira, mert a nyári és őszi napokon — amikor az ed­zést kezdeni kellene — vonogatják a vállukat és azt mondják: majd lesz valahogy, ahogy esik, úgy puffan. Pedig a szervezet hozzáállítása, az edzés elengedhetetle­nül szükséges. Mert nemcsak a testet erősíti, hanem az élet átállítását, átszervezését, hogy szokja meg a válto­zásokat, a megpróbáltatásokat . és bírja a váratlan meg­terheléseket. Az edzés tehát az ellenállóképesség és a teljesítő erő párhuzamos építése, folyamatos fokozása. — Hát ez az, amiről már lemaradtunk... — húzza össze magán a téli gúnyát az elpuhult és már önmagá­ban sem bízó ember. Pedig nincs igaza! Aki bízik ön­magában, aki tudja, hogy ellenállóképességének a tar­taléka még mozgósítható, az talpraállítja akaratát és a kettőbe vetett hite át fogja segíteni a tél még hátralevő gorombaságain. Át...! És talán meglesz még az a haszna is, hogy a jövő esz­tendőben nem fog mosolyog­ni azon, ha a hozzáértő, a rendszeres, a kiszámított, a szakszerű mozgással, vízkú­rával és természetes eszkö­zökkel kapcsolatos edzés fon­tosságát emlegeti. Most még a hideg bele­mar az ember fülébe, lábá­ba; ha nem öltözik rétege­sen, ha elszorítja a vérke­ringést, ha nem keni be az arcát védőkenőccsel, sport- krémmel. Mert a szánkózás, a csúszkálás, a korcsolyázás, a levegőn tartózkodással egybekötött mozgás fontos, szinte elengedhetetlen. A le­vegőn tartózkodók, a sza­badban dolgozók — furcsa, d,e igaz, hogy sokkal köny- nyebben legyőzik még a fel­sőlégúti hurutokat — a tél kellemetlenkedő cimboráit — is. A téli mozgás szükséges ségéről azt még feltétlenül el kell mondani, hogy az élettan tudósai kimutatták, hogy mozgás mellett a szervezet anyagcseréje fo­kozódik, a szív és a vérke ringés szervei erősödnek, és a zsír, illetve a szénhidrát felhasználása biztosabb, ál­talánosabb lesz. Egyszerűen szólva még az elfogyasztott táplálék sem hizlalja, nem növeli a testsúlyt, nem gya­rapítja a zsírt, hanem a szer­vezet hasznára válik. Az ember téli kalóriaigé­nye bizonyos fokig megvál­tozik, mert a hideg feltét­lenül megemeli a kalória- szükségletet, de ugyanakkor megnöveli az emésztés üte­mét is, és a felhasználódás lehetőségét is. Főleg akkor, ha valaki nemcsak a tűz mellett üldögél, hanem dol­gozik, sportol... egyszóval mozog. Mit is mondott az egyik régi orvos a mozgás­ról? „A mozgás orvosságot helyettesít, de a gyógyszer nem helyettesíti a mozgást!” Sőt egyesek azt állítják, hogy a mozgás, még a szel­lemi munkát, a gondolko­dást és gondolattársítást is meggyorsítja. Jó játék Az őrsi riadólánc Képzeljétek el, éppen va­csoránál ül a család, tányé­rodban a kedvenc szilvás­gombócod, s akkor egyszer csak csöngetnek. Persze, 'te szaladsz ki ajtót nyitni. Ezen csodálkoznak is a szü­leid; mert máskor nem lehe­tett elcsalni semmi módon a gombócos tányér mellől. S most bejelented nagy izga­lommal: őrsi riadó van. Ne­ked azonnal el kell men­ned. Erre elszáguldasz nagy iramban, de még vissza­szólsz, hogy a gombócot hagyják a melegen. Mikor van szükség az őrsi riadó­láncra? Ha sürgősen kell összehívni az őrsöt, vala­milyen feladat megoldásá­ra, az iskolában, vagy a la­kóhelyeteken. Az országos játékoknál is igénybe veszik ezt a gyülekezési formát, vagy őrjáratok, rendkívüli összejövetelek idején. Hogyan is szervezzük meg jól a riadóláncot? Először térképet kell raj­zolni a környékről, ahol az őrs tagjai laknak. Aztán számba kell venni, hogy kik hívhatók fel telefonon, kinek van kerékpárja. A riadót az őrsvezető indítja, s körben értesítik egymást a gyerekek. Ha valaki távolabb lakik, akkor itt lesz szere­pe a kerékpárral rendelkező őrsi tagnak. Mindig számí­tani kell rá, hogy a lánc­szem megszakadhat. Ezért mindenkinek ismerni kell az egész riadóláncot. Tudnia kell, hogy ha nincs odaha­za, akit neki kellene értesí­tenie, akkor' kihez vigye to­vább a? üzenetet. Fontos, hogy rövid id,ő alatt szaladjon körbe a ri­adó, a pajtások futva tegyék meg az utat. Tartsatok né­hányszor próbát, s próbáljá­tok állandóan javítani az időeredményt. Persze, a riadót .csak ok- kal-móddal szabad elindíta­ni. Legyetek tekintettel az időpontra. Mondjuk éppen a lefekvés idején vagy éjsza­kai órában nem lehet rá semmi indok. S azt is vegyé­tek figyelembe, hogy a szü­lőknek a gyerekekkel töltött szabad idejét se zavarja le­hetőleg. — átányi — Diogy ne ragadjon a vasaló talpa Nem egyszer ta­pasztalja a házi­asszony, hogy a vasaló alja érd,es, tapad, ragad — valószínű műszá­las anyag éghetett meg alatta. Finom dörzspapírral húz­zuk át könnye­dén, majd egy gyertya végére te­gyünk kis vá­szondarabot. s azon át a gyertyát húzzuk többször végig a vasaló talpán. A NOS NEM MINT JAN fTT RÉE 3 MIT JOBB TÜDI JÁ NUL' r ZOK CSI HOL Ive eg\ NEM JA MA 1 [ta AZl EGY NAP MEG Közmondások Induljatok el az A be­tűből és lóugrásban olvas­sátok össze a szótagokat. Ha helyes útvonalon ha­ladtok végig, két közmon­dást kaptok megfejtésül. Hogy szól ez a két köz­mondás? Megfejtés: •5joznf Aga deujoq jutui , • ‘qaraA ÁSo búi qqop z ‘sou-of íze Efpni urau ‘jjmrei uiau gaui iSDUBf jruiv 'I Néhány szó a férfidivatról A férfiaknak olyan, köny- nyű, természetes alapanyagú öltözékeket ajánlanak a di­vatkreátorok, amelyeket reg- geltől-estig, munkában és társaságban egyaránt visel­hetnek. A természetes bőség, a rever hangsúlyozottsága, a széles váll és az egyenes nad­rágszár a jellemzők. Az anyagok — bár valójában nagyon puhák és jó minősé­gűek — durva szövésűek, rusztikusnak látszanak. A modellek között sok a klasz- szikus stílusú, amelyeket fel­old egy-egy nem szabályos szabásvonal, — például a nadrág hajtással összefogott derékbősége. A színekben a barna min­den árnyalata divatos, az egészen világos bézstől a sö­tétbarnáig. De a szürke, mint a másik alapszín is sikerre számíthat. A különböző szí­nek kombinálása, például a kék és a szürke, igen ele­gáns. A kockás és az egyszí­nű nadrág, mellény, zakó va­riálása jól öltöztet. Viselhet­nek a kockás öltönyhöz csí­kos és mintás inget, de az egyszínűhöz inkább ugyan­csak egyszínű ing a divat­ajánlat. O Mit volt mit tennie Ma- tyinak — sebtiben föl­kerekedett, hagyta a tü­zet és apja házát, csak vas­füves madarát ültette vállá­ra, indult a Világrontó Ba­nya ellen az éjszakában. Föl­nézett az égre: a csillagok is mind biztatólag pislantottak. Nem méregette sokat, merre is az út, tudta, odatalál. „Fá­ja mindenkit megtalál, ki ke­resi fáját. Megleled te is a magadét: tenni a jót, az iga­zat, szépet” — csengtek fü­lébe a Földöreg szavai. Egyetlen dolga hát most: in­dulni, menni töretlen el­szántsággal. S alig hajnalodott, máris találkozott egy szamaras em­berrel. — Hová-hová, kisöreg? — kérdezte tőle kissé gúnyosan. Irdatlan, nagy vörös keze volt, nagy fekete bajusza, há­tán sötét-csimbókos suba. A kis csacsi majd összeroskadt alatta. Matyi elmondta nyíl­tan, mi járatban, bár bántot­ta fölényes szájhúzogatása. — Hú, pajtás, te akkor nagy vitéz vagy! — mondta neki az somolyogva, s Matyi- nak megint úgy rémlett: hangjában valami álnokság van. — Gyalogosan viszont aligha érsz oda mostanában! — nevetett az ember. — De látom, van egy semmi kis madarad. Odaadom érte a csacsimat. Oda én! Itt a ke­zem, nem disznóláb. Matyinak azonban, ki tud­ja, miért, úgy tetszett, hogy az a kéz talán még annál is förtelmesebb lehet, s nem csapott bele. Éppen mada­rait? Szárnyas (lóért se! ' A bajuszos haragudott az el­Kiss Benedek: Korong Matyi álma Mese Kovács Margit kerámiáira maradt alku miatt, de nem mutatta. Közben egy gyö­nyörű birkanyájhoz értek. A két pásztor szívesen fogadta őket, tejjel, túróval és sajt­tal kínálta nagy szívességgel. El is beszélgettek hosszasan, este meg tüzet gyújtottak. Pásztortűz és pipaszó mellett telt az idő, s Matyi is el­mondta, mi dologban jár. A pásztorok együttérzéssel hallgatták, a nagybaj uszú azonban gúnyosan torkolta le megint: mese az egész, s ennek a szegény fiúnak hi­ányzik egy kereke. Matyi nem is igen figyelt már rá. Hatalmasan sötétlett a nágy- bajszú ültében is a tűz-ár- nyékban, s lassan-lassan már csalt ő beszélt. A pász­torok mind nagyobbakat pislantottak, egyik elheve- redve, másik botjára dőlve, de a bárányok is szunyókál­tak már a csillagos ég alatt. Ezt várta csak a szamaras ember! Felugrott és csúfon - dárosat nevetett, miközben furcsa borzongás futott ke­resztül egész testén. — így, így, nyavalyások! Velem jöttök most egy szá­lig!— ordította, s máris egy óriás kos állott a helyén, hát­ranyúló hatalmas szarvakkal. A nyájat hátára kapta, az egyik pásztort, ki botjával rémülten hadonászni kezdett, egyben lenyelte, a másikat meg hátára parancsolta kecs­kedudájával együtt, hogy muzsikáljon is az álnokság­hoz, s. pillanatok alatt nyá- jastúl-pásztorostííl a levegő­be emelkedett. — No, fiú, én vagyok az a száz alakú sárkány, akit te keresel, szegény pára! — ki­áltott vissza Matyinak csú­folkodva. — Most a madarad megmentett, és különben se veled volt dolgom. Azt mon­dom azonban: fordulj vissza, ha jót akarsz, és szopjál még egy kis anyatejet, mert ha legközelebb találkozunk, íz- zé-porrá törlek! Megrettent kissé Matyi attól, amit látott: az egész birkafalka már csak mint bárányfelhő, fodrozódott az égen, egyre távolodva, s imitt-amott sütött csak át bolyhái közt a hold vagy egy-egy árva csillag. Nem olyan fából faragták őt azon­ban, hogy csak úgy kezdet­kezdetén visszatántoruljon! Megsimította madarát, és újból útra kerekedett, örült ám már nagyon, hogy nem cserélte el egy szamárért! Kovács Margit: Álmodik a pásztor és a nyáj (Mészáros András fotója) Beszélni tanul a pici Nagy öröme a családnak, ha a kisgyermek beszélni kezd, s egyre több fogalom­mal ismerkedve, új szavakat tanul. Kismamák figyelmét szeretnénk felhívni arra, ho­gyan segíthetünk játékosan a kicsinek abban, hogy be­szédkészségét fejlessze, vilá­gosabb legyen a fogalmak megértése. A képek igen jó eszközül szolgálnak a fentiek elősegí­tésében. Ma már a papírbol­tokban széleskörű választék áll rendelkezésre a legkülön­bözőbb témájú levelezőla­pokból. Érdemes 10—20 da­rabot venni (állatok, virágok, gyümölcsök). Egymásnak háttal helyezzünk egyet- egyet átlátszó, hasonló nagy­ságú nylonzacskóba, így nem piszkolódik be és nem törik be idő előtt a kép. Ha a képekre mutatunk és közben az ott látható ábrát megnevezzük, végül is meg­ismétli a szavakat a kisgyer­mek, később pedig emlékezik majd és számos tárgyat, sőt színt felismer a kép alapján. De épp így megfelel a cél­nak a képes újságokból, szí­nes folyóiratokból kivágott, jól látható, felismerhető áb­ra (ház, autó, kerékpár stb.). Ezeket persze célszerű rajz­lapra vagy kartonra ragaszt­va belehelyezni plasztik bo­rítóba. Ilymódon akár képes- könyvszerűen is összeállít­hatjuk ha kilyukasztva, vé­kony szalaggal összefűzzük. B. K. • * ' Sportos férfiöltözetek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom