Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-15 / 63. szám
Többnek lenni Egyik iparvárosunk művelődési házában arról beszélgettünk egyízben, hogyan áll a munkásművelődés ügye hazánkban. Amit ott a ház gazdái elmondtak, több volt. mint elgondolkodtató. Arról számoltak be ugyanis, hogy egész generációk esnek ki a kultúra vonzásköréből, úgy hozzávetőleg a huszonnégy és harmihchat év közöttiek. Attól kezdve, hogy a fiatalok megházasodnak, teljesen leköti őket a családalapítás gondja; a lakásszerzés, az otthonteremtés. Majd következnek a gyermeknevelés teendői. Később azután, negyven felé, sokan rájönnek, mennyit mulasztották. Látják a késést, amely szinte már behozhatatlan, túlságosan „beállt” az életritmusuk ahhoz, hogy változtatni akarnának rajta, vagy ha szeretnének is, a hétköznapok megszokott ritmusa nem enged kitörést. Ehhez nagyobb nekikészülés kellene, talán helyenként több biztatás is, s az a belső igény, amelyet csak a művelődés folyamatossága adhat meg az embernek. Vajon törvényszerű-e, hogy ez így legyen? Semmiképp nem az. Mindennapi életünk ezernyi tapasztalata szól amellett, hogy tudásban, műveltségben senki nem állhat meg egy adott szinten: ami ma elegendő, az holnap már kevés. Nem véletlen, hogy annyira hangsúlyosan idézik figyelmünkbe ezt a- követelményt a párt Központi Bizottságának mostani, kongresszusi irányelvei. A szélesebb összefüggések jobb megértése végett érdemes szó szerint idézni az ötödik fejezet 5. pontjának első két mondatát: „Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább társadalmi üggyé váljék. Széles körben kell tudatosítani a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés egységét.” A fizika, a kémia, az elektronika szédületes mértékben bővülő ismeretanyaga nem elvont fogalmak halmaza többé: szoros kapcsolatban áll köznapi szükségleteinkkel, tárgyakkal és berendezésekkel, amelyek életünket szebbé, könnyebbé teszik. A világnézeti tisztánlátás igényének jobb kielégítése a hatalom gyakorlásában Való tudatosabb részvételt segíti elő, ezért tartják mind többen szükségletnek — jogosan. Manapság sűrűn találkozhatunk azzal a szemlélettel, amely az előrehaladást elsősorban egy meghatározott forintösszeg befektetésével tudja elképzelni. Épp az irányelvek megvitatása során hallottam feltenni a kérdést: lehetséges-e, hogy minimális gazdasági előre- hadás mellett a mainál gyorsabban lépjünk előre a kulturális fejlődés terén? Lehetséges több óknál fogva is. Mindenekelőtt azért, mivel államunk szűkösebb lehetőségeink ellenére is hatalmas összegeket költ évről évre a művelődés ügyére. Lehetséges a tovább lépés, mert a kultúra ügyének mindenkor megvoltak és megvannak ma is azok a szószólói, akik nem a kilátásba helyezett tiszteletdíjtól teszik függővé, mit és mennyit tegyenek. Előbbre léphetünk a közművelődés ügyében végül azért is, mert az országos igények felismerése után lassanként pontosan kirajzolódnak a helyi igények is. Moszkvában tárgyal! az afgán külügyminiszter Gromiko nyilatkozata Befejezte moszkvai tárgyalásait és elutazott a szovjet fővárosból Sah Muhammed Doszt, az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának tagja, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, aki a szovjet kormány meghívására tett kétnapos látogatást. Mint a látogatásról kiadott közlemény bejelenti, A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Sah Muhammed Doszt megbeszélést folytatott a két ország számára kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Tárgyalásaik során megvitatták és egyeztették azokat a gyakorlati kérdéseket, amelyek az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodó, korlátozott létszámú szovjet katonai kontingens jelenlétének feltételeivel függenek össze. A szovjet katonai kontingens afgán felkérésre azért tartózkodik Afganisztánban, hogy az ország népének és kormányának segítséget nyújtson a kívülről jövő agresszió elhárításában. Az Afganisztánnal kapcsolatos kérdések megoldásáról nyilatkozott Moszkvában Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Gromiko Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket. A szovjet külügyminiszter megállapította: csak üdvözölni lehet azokat a kísérleteket, amelyek az Afganisztánt érintő kérdések politikai megoldásának útját keresik. „Leonyid Brezsnyev nemrég nyilvánosan elhangzott állásfoglalásában pontosan kifejtette az ezzel kap(Folytatás a 2. oldalon) Ma kezdődnek a Verseghy diáknapok Egyelőre infralámpák alatt nevelkednek ezek a kisbárányok, de még az első félévben útnak indítják őket a jászberényi Lenin Tsz tizenegyezer férőhelyes juhászati szaktelepéről Itáliába. A közös gazdaság az idén mintegy több mint "000 pecsenyebárányt szállít, zömében olasz exportra (T. F.) Nyolcadik alkalommal kerül sor az idén középiskolásaink megyei kulturális seregszemléjére, a Verseghy diáknapokra. Középfokú oktatási intézményeink legjobb művészeti csoportjai közül az irodalmi színpadok és az énekkarok ma kezdjk a versengést a vendéglátó szolnoki iskolákban, valamint a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Március 16-án és 21-én pedig a versmondók, szólisták, hangszeres együttesek, tánc- csoportok. mérik össze tudásukat, küzdenek a helyezésekért. Az idei diáknapokon közel háromezer középiskolás és szakmunkástanuló fiatal mutatja be tudását a különböző művészeti ágakban. A puszta bemutatkozáson túl azonban sokkal többet jelentenek a diáknapok, hiszen e rendezvénysorozat a forradalmi ifjúsági napok kiemelkedő eseménye. A megye tanulóifjúsága a hagyományoknak megfelelően így emlékezik meg nagy tavaszi ünnepeink sorozatáról. A műsorszámók listáját lapozgatva látható, hogy a fiataloknak, s felkészítő tanáraiknak felszabadulásunk közelgő évfordulója, s politikai életünk kiemelkedő eseménye, a párt XII. kongresz- szusa adta az ösztönzést a műsorválasztáshoz szocialista építőmunkánk, mai életünk bemutatásához. A bemutatókat megelőző iskolai versenyeket soha nem tapasztalt érdeklődés előzte meg, az idén a benevező diákok száma jóval meghaladta a korábbi évekét. Dicséri ez a pedagógusokat, akik időt, fáradságot nem kímélve fedezték fel, ápolták, fejlesztették a diákok valamilyen irányú bontakozó tehetségét. Megkezdődtek Iránban a parlamenti választások n békétlenség vége (Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon) Művezető vagyok 3. oldal Tudomány, technika 4. oldal Gyógyszerek a hiánycikklistán 5. oldal Jól haladnak a szőlő és gyümölcsös metszésével a jászapáti Velemi Tsz-bcn. A jászkiséri út mellett a 2-es központ mintegy 5 hektárnyi területén metszi, tisztítja a fákat a kertészeti brigád Külföldit pótol a szolnoki tripolifoszfát A behozatalnál gyorsabban nőtt az export Importgazdálkodás két nagyüzemben A magyar népgazdaság egyensúlyának helyreállításában igen fontos szerep jut külkereskedelmi mérlegünk fokozatos javításának. Ez nem csak azt jelenti, hogy a hatékonyság növekedésével párhuzamosan növelni kell a minden piacon értékesíthető, gazdaságosan elkészíthető termékek exportját. A határokon túli kereskedelem negatív egyenlegének megszüntetéséhez nélkülözhetetlen az ésszerű importgazdálkodás is. Nem mindegy, hogy a vállalatok a külföldről drágán beszerzett anyagokból mennyit használnak fel. és mit készítenek. A következőkben azt mutatjuk be, hogy két Szolnok megyei nagyüzem — a Tiszamenti Vegyiművek és az Aprítógépgyár — mire használja a határokon túlról vett anyagokat,' __ A Tiszamenti Vegyiművekben készülő termékek legnagyobb része a hazai ellátást szolgálja. A kénsav, a foszforműtrágya, a foszforsav és a nátriumtri- polifoszfát. a mosószerek, valamint a porfestékek termelésének döntő többségét itthon értékesítik. Alapanyagokat azonban szinte kizárólag külföldről vásárolnak. A szocialista országokból érkezik a kén, a pirít, a kola- foszfát és a szóda, tőkés- és fejlődő országokból vesznek algíri foszfátot, és más vegyi anyagokat. Az import értéke 1978-ban 1,4 milliárd, tavaly — szállítási nehézségek miatt — 1 milliárd forint volt, az idén pedig — amikor már teljes kapacitással dolgozik foszforsav- és nátriumtripolifoszfát üzem — 1,8 milliárd forintért szállítanak a szolnoki vállalatnak alapanyagokat a külföldi partnerek. A vállalat vezetői évek óta keresik azokat a lehetőségeket. amelyeket kihasználva, a tőkés importot szocialista országokból származóval helyettesíthetik. A nem rubellel kifizetendő alapanyagok arányának csökkentése érdekében nem csupán kereskedelmi tárgyalásokat folytattak. hanem változtatták a TVM termékszerkezetét is. Foszforsav- és nátriumtripolifoszfát üzemük befejezése után az idén folyó áron számítva 50 százalékkal nő a vállalat termelése és 55-ről 68 százalékra módosul a rubel elszámolású import aránya. Az új létesítmény nemcsak a TVM- ben tesz fölöslegessé jelentős mennyiségű tőkés behozatalt, hiszen Szolnokról az egész magyar mosószeripar nátriumtripolifoszfát igényeit képesek Melégíteni. A jászberényi Aprítógép- gyár 1978-ban mindössze 300 ezer forint értékű terméket vásárolt a szocialista országokból. A vállalat 1978 végén kezdte meg a görög megrendelésre készülő szénőrlő malmok gyártását. A termeléshez jelentős mennyiségű anyagot, félkész terméket és alkatrészt kellett vásárolni tőkés valutáért, az ebből a relációból származó import így megnövekedett. Tavaly a rubel és a nem rubel elszámolású behozatal egyaránt nőtt. Természetes ez. hiszen például az igen gazdaságosan értékesíthető szénőrlő malmokat már sorozatban gyártották, így 73 millió forint értéket kellett kifizetniük tőkés valutában. Ez volt a feltétele annak, hogy a vállalat nem rubel elszámolású kivitele 2,4-szeresére. a behozatalnál másfélszer gyorsabban növekedjen. Az Aprítógépgyár tőkés export-import egyenlege jelentősen javult. Erre az évre a jászberényi vállalat körülbelül 6 millió forint értékű szocialista importot tervezett. A behozott anyagokat az NDK-ba és Romániába szállítandó cső- gyári berendezésekbe építik be. Körülbelül ugyanolyan nagyságú tőkés kivitelre számítanak mint tavaly — igaz az összes mennyiségen felül 80 százalékkal nő a közvetlen értékesítés aránya —kemény valutáért azonban csak 56 millió forint értékben vásárolnak. A kedvező változás annak köszönhető, hogy vállalati műszaki fejlesztés eredményeként sikerült megoldani a szénőrlő malmok verőkerekeinek hazai gyártását. Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 63. szóm, 1980. március 15., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA K. S.
