Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
Megnyílt Varsóban a LEMP Vili. kongresszusa Edward Gierek beszámolója Varsóban, a kultúra és tudomány palotájában hétfőn délután négy órakor megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusa. (Több mint hárommillió párttag képviseletében 1847 választott küldött vesz részt a munkajellegig tanácskozáson, amelyen nemcsak az 1975-ben tartott, előző kongresszus óta eltelt időszak mérlegét vonják meg, hanem a hetvenes évek, az elmúlt évtized eredményeit is értékelik. Meghívott vendégként 35 kommunista és munkáspárt delegációja van jelen. Megfigyelői minőségben három európai szocialista párt képviselteti magát, ezen kívül delegációt küldött a Béke és Szocializmus című folyóirat szerkesztősége. A meghívott testvérpártok küldöttségeinek túlnyomó többségét központi bizottsági titkár, illetve annak megfelelő rangú személyiség vezeti. A Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének élén Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára áll. A Magyar Szocialista Munkáspárt delegációját Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A kongresszus ünnepélyes megnyitása után Edward Gierek, a LEMP KB első titkára terjesztette elő a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának „A szocialista Lengyelország továbbfejlődéséért, a lengyel nemzet sike(F oly tatás a 2. oldalon.) Gyümölcsöző magyar—szovjet mezőgazdasági együttműködés Az idén lépett ötödik évébe két hosszútávú egyezmény, amely a magyar és a szovjet mezőgazdaság együttműködését szabályozza. Mellettük még további két megállapodás vezérli a közös programokat, amelyeket továbbiak — például a minisztériumok és a vállalatok, gazdaságok szerződéses munkakapcsolatai — egészítenek ki, túl a KGST-ben amúgy is élénk és mind teljesebbé váló közös tevékenységen. A magyar és a szovjet mezőgazdák, tudósok és a mezőgazdasági területek más szakértőinek együttműködése jól segíti — mintegy kiegészíti azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a két baráti országban tesznek a hozamok növelésére, a lakossági ellátás javítására. Hasznuk abban van, hogy az egyszerű árucserén túlnövő kooperációk és szakosítások a legkülönbözőbb területeken kölcsönös előnyökkel járó munkamegosztást tesznek lehetővé. A gépi és a növénytermesztési technológiák kidolgozásánál, valamint a tudományos munkában — egy- egy részterületen vagy akár átfogó témakörökben is — megelőzik a párhuzamos fejlesztéseket, kölcsönösen tehermentesítve a magyar, illetve a szovjet partnereket. Az együttműködés, amelynek alapjait az 1949-ben aláírt tudományos-műszaki megállapodás vetette meg, s amelyet 1973-ban a magyarszovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság megalakítása tett teljessé, sokféle módon járult hozzá a magyar mezőgazda- sági termelés fellendüléséhez. Volt olyan év — az 1970-es — amikor a hazai gabonatermő terület 80 százalékán a világhírű szovjet bezosztája fajtát termesztették, s ugyanilyen arányban vették igénybe a szovjet napraforgót- és rizsfajtákat, amelyek azóta is meghatározói a magyar üzemek termelési szerkezetének. Az állat- tenyésztésben ismertté váltak a gyapjúhozamokat egy kilóval fokozó szovjet juh- fajták, s a kiváló genetikai képességekkel rendelkező, a hazai sertésállománynak jelenleg 10 százalékát kitevő észt-lapály fajta. Meghatározó szerepük van a növénytermesztésben a szovjet gépeknek; az elmúlt időszakban évente mintegy 4 ezer traktort, 6 ezer munkagépet, az összes beszerzés közei felét vásároltuk meg a Szovjetunióból. A magyar vállalatok az exportált friss és tartósított zöldség- és gyümölcs csaknem 50 százalékát a szovjetunióba szállítják. Az 1960- as évi 29 ezer tonnás zöldség-gyümölcs kivitel 1965-re 84 ezer tonnára nőtt újabban pedig eléri a 220—240 ezer tonnát. A Szovjetunió mezőgazdaságában széles körben elterjedtek, közismertek a magyar gyártmányú csávázójjépek, zöldbor- sóbetakarító-gépek, baromfitartó berendezések, s szovjet dokumentáció alapján előállított gyümölcs- és szőlőtermesztő gépek. Általában: a mezőgazdaságot érintő külkereskedelmi forgalomra az a jellemző, hogy a magyar vásárlásokban a fő helyet a gépek, berendezések foglalják el, az eladásokban viszont a gabonának, a húsnak és a kertészeti termékeknek van a legnagyobb szerepe. Pártértekezletekről jelentjük Vasárnap újabb városi pártértekezletek zajlottak le a megyében: az MSZMP Mezőtúr, Túrkeve, Törökszentmiklós városi és a megyei rendőr-főkapitánysági bizottsága hívta össze a pártszervezetek küldötteit az elmúlt öt év munkájának számbavételére, értékelésére. A pártértekezletekről szóló tudósításainkat lapunk 3. és 4. oldalán közöljük. Tárlat a Finta Múzeumban Fedora Filmjegyzet 5. oldal fl hét vége sporteredményei 7. oldal A Szolnok megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás laboratóriumában a növényvédő szerek maradékának vizsgálatát végzik, amely igen jelentős a környezetvédelem szempontjából is. Képünkön oszlopkromatográfiai tisztítást készítenek elő Andrej Gromiko Indiába utazott Az Indiai Köztársaság kormányának meghívására tegnap hivatalos baráti látogatásra Delhibe utazott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. Gromiko megbeszéléseket folytat az indiai - kormány vezetőivel a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről, az időszerű nemzetközi kérdésekről. A brigádok hasznos kezdeményezése Költségcsökkentő intézkedések a Nagykunsági állami Gazdaságban O Csak energiára plusz ötmillié O Igazodé termelésszerkezet O Ötletgazdák a szocialista brigádok Az idén sem könnyen tel-' jesítik termelési feladataikat a tavaly 25 milliós elemi csapást — fagy- és belvízkárt — szenvedett Nagykunsági Állami Gazdaság dolgozói. A mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodására kedvezően ható szabályozóváltozások ellenére a tervezettet lényegesen meghaladó költségnövekedés mellett kell megvalósítaniuk a tavalyinál 19 szózaKépünk Mezőtúron, a városi tanácsháza dísztermében megtartott pártértekezleten készült lékkai nagyobb, 210 millió forintos termelési tervüket. Széles körben — a négy pártalapszervezet taggyűlésein, termelési értekezleten, a szakszervezeti tanács és a bizalmiak együttes tanácskozásán — vitatták meg a gazdasági változásokból adódó új helyzetet, és a szükséges intézkedéseket. Számításaik szerint mintegy 20 millió forinttal növekednek az idén az ágazatok termelési költségei. A gazdaság 1980-ra tervezett energiafelhasználása például 20,8 millió forint, ami a tavalyi árakon csak 15 és fél millió volt. összevetve a felvásárlási árak emelkedése révén várható többletbevételeket, és a megemelkedett költségeket — a tavalyi nyereségtervhez viszonyítva csaknem ötmillió forinttal romlott a gazdaság helyzete. A várható eredménycsökkenés egy részét ellensúlyozza az átmenetileg kedvezőtlen adottságúnak nyilvánított gazdaságban az állami segítség. Központi intézkedés alapján ugyanis a nettó árbevétel öt százalékát kaphatja támogatásként az üzem. Ez olyan intézkedésekre készteti a vezetőséget, amelyek révén feltárhatják a belső tartalékaikat, s kihasználásukkal a költség nélküli, tehát a központi támogatás feltételeinek megfelelő bevételekhez juttatják a termelési ágazatokat. A gazdaságosabb termelést szolgálja a Nagykunsági Állami Gazdaságban a termelésszerkezet, struktúrájának ésszerű megváltoztatása. Az üzem talajadottságai kedveznek a tömegtakarmány-elő- állításnak, kevésbé az abrakalapanyagok, például a kukorica termesztésének. — Ezért az egyre költségesebb, abrakigényes sertéságazat, fokozatos leépítésével a szarvas- marha- és juhászati ágazatot fejlesztik. Mindkettő takarmányozását úgy teszik gazdaságosabbá, hogy intenzívebb öntözéssel és legeltetéssel növelik a mintegy másfél ezer hektárnyi ősgyep hozamait. Ezzel egyúttal lehetővé teszik a silóalapanyag termőterületek rovására a jobb áron értékesíthető kultúrák vetésterületének növelését is. A műtrágya és növényvédő szerek árának emelkedéséből adódó költségnövekedés ellensúlyozására, — a szakszerűbb szervestrágya- felhasználás mellett — megszervezik a táblák természetes termőképességét jobban kihasználó, okszerűbb táp- anyagvísszapótlást. Az állami gazdaságok alcsiszigeti szakszolgálati állomásának táblasoros talajvizsgálatai alapján készített programozással így csak egyetlen kultúránál, a 2600 hektáron termesztett őszi búzánál 45 vagon műtrágyát, illetve annak árát megtakaríthatják. A kenyérgabona-hozamok növelésére pedig javítják a vetésváltást. Az 1979-es 60 százalékká! szemben, az idén már csak a terület 15 százalékán termelnek búza után búzát. Az áremelkedések miatt várható jövedelemkiesések pótlására kidolgozott intézkedések megvalósításában elsősorban a szocialista kollektívák kezdeményezőkészségére számít az állami gazdaság vezetése. • — A 19 szocialista brigád 253 tagja idei vállalásainak lényege: drágábban se kevesebbet, azaz minél kisebb költséggel elérni az 1980-ra tervezett 19 százalékos termelésnövekedést. Számos hasznos kezdeményezés indult ennek érdekében a kollektíváktól a talajmunkók ésszerűbb megszervezésére, a műveletek számának csökkentésére, a felesleges gép- és anyagmozgatás megszüntetésére, a traktor-munkagép összhang javítására, az energiatakarékosabb mesterséges szárításra. Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 35. szóm, 1980. február 12., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
