Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 12^ Kommentárunk Együttműködés iskolapéldája Nemcsak Üj-Delbiben előzi meg nagy várako­zás Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter ma kezdődő indiai tár­gyalásait. A két ország lélekszáma, mérete, a világpolitikában elfoglalt helyzete egyaránt logi­kussá teszi, hogy a szov­jet—indiai megbeszélések túlmutatnak a kétoldalú kapcsolatokon. A két ország viszonya egyértelműen jó és hosz- szú idő óta egyenletesen fejlődött. A Szovjetunió mindig is tisztelettel és rokonszenwel figyelte az egykori „brit korona gyé­mántja”, vagyis India népének függetlenségi mozgalmát, elismeréssel adózott az első kiemel­kedő vezetőknek, Ma­hatma Gandhinak, illet­ve Dzsavaharlal Nehru- nak. Amikor Indiának —• nem utolsó sorban a második világháborút követő nemzeti felszaba- dítási láncreakció nyo­mán — sikerült önálló állammá lennie, a szov­jet segítség nemcsak er­ikölcsi-politikai-diplomá- ciai, hanem anyagi for­mában is megnyilvánult. (Ez a támogatás tette le­hetővé az indiai nehéz­ipar viszonylag gyors fejlesztését; a térség leg­nagyobb ilyen létesítmé­nye. a bhilai acélkombi­nát például a szovjet nép ajándéka.) A most harminchárom esztendős diplomáciai kapcsolatokat a két or­szág nemcsak önmaga számára, hanem világ- politikai viszonylatban is fontos tartalommal tudta megtölteni — és ez a tartalom hosszabb távon jótékony stabilizáló té­nyezőnek bizonyult egy zaklatott geopolitikai övezetben. Az 1971 augusztusában Indira Gandhi. Nehru lánya és Gromiko által — aláírt szovjet—indiai szerződést ma is a kü­lönböző berendezkedésű országok közötti együtt­működés iskolapéldájá­nak minősítik. Ezt az immár történelmi mér­cével mérhető okmányt két esztendő múlva a kapcsolatok csúcsszintre emelése követte: ekkor Leonyid Brezsnyev láto­gatott Üj-Delhibe. 1976 nyarán pedig India mi­niszterelnök-asszonya vi­szonozta a látogatást. Gromiko jelenlegi in­diai / útjának (időpontja két szempontból is figye­lemre méltó: 1. Három év szünet után visszakerült a ha­talomba Indira Gandhi (bár az előző kabinetek alatt Is bebizonyosodott, hogy a szovjet—indiai jóviszony nem szemé­lyekhez és pártokhoz kö­tött). 2. Az úgynevezett Carter- doktrína jegyében Wa­shington olyan két or­szág — Kína és Pakisz­tán — szuper-támogatá­sába kezdett, amelyek hagyományosan veszé­lyeztetik India területi épségét és ez csak erő­síti, hogy Űj-Delhi a szándékosan szított zűr­zavarban is a józanság és a békevágy erődje marad. H. E. Genfben a vegyi fegyverekről Hétfőn Genfben felújítot­ták a vegyi fegyverek be­tiltását célzó szovjet—ame­rikai kétoldalú tárgyaláso­kat. A felek a leszerelési toizottság elé terjesztendő egyeztetett közös javaslat előkészítésével kapcsolatos kérdéseket tekintik át. Megnyílt a LEMP kongresszusa Szovjet-kambodzsai nyilatkozat a tárgyalásokról (Folytatás az 1. oldalról) reiért az ország 1981— 1985-ös társadalmi-gazdasági fejlődésének megalapozása” című programbeszámolóját. Edward Gierek egyebek közt a következőket mon­dotta: — Mintegy 10 évvel ezelőtt pártunk nehéz helyzetben, a népi Lengyelország megle­vő eredményeire támasz­kodva kidolgozta azt a tár­sadalmi-gazdasági straté­giát, amelynek középpontjá­ban az ember és szükségle­tei állnak — mondotta Ed­ward Gierek, majd rámuta­tott: A VI. és VII. kong­resszuson a Lengyel Egye­sült Munkáspárt által felvá­zolt stratégia — amely a társadalmi szükségleteknek a gazdaság dinamikus fejlő­désén alapuló fokozott ki­elégítését tűzte ki célul — kiállta az élet próbáját. Ezt a stratégiát a jövőben is folytatjuk — mondotta. A továbbiakban az elmúlt tíz esztendőben elért ered­ményekről szólt. Mint hang­súlyozta, 1971-hez képest a lakosság reálbére több mint 50 százalékkal, reáljö­vedelme pedig csaknem 75 százalékkal emelkedett. Ez az előző évtizedhez képest két és félszeres emelkedést jelent. A tízéves időszakban az előző évtizedhez képest négyszer annyit fordítottak a társadalmi szükségletek kielégítésére, felemelték az öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, s e nyugdíjakat minden dolgozóra kiterjesz­tették, városon és falun egyaránt. A falusi lakosság­ra is kiterjesztették az in­gyenes orvosi ellátást. Lé­nyegesen meggyorsult a la­kásépítés: a hetvenes évek alatt 9 millió lengyel állam­polgár költözhetett űj lakás­ba. Javultak a munkafeltéte­lek. tovább fejlődött a tu­domány és az oktatás. E programnak az volt, a reális alapja, hogy gyorsan és sokoldalúan gyarapodott a termelési potenciál az iparban és a mezőgazdaság­ban egyaránt. Gierek emlé­keztetett arra, hogy mintegy 450 nagy ipari beruházás valósult meg, s hogy lénye­gesen növekedett a közvet­lenül lakossági igények ki­elégítését szolgáló termelés részaránya. 85 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem — Mindennek eredménye­ként a hetvenes években csaknem 85 százalékkal nö­vekedett a nemzeti jövede­lem, az ipar termelése 130 százalékkal emelkedett. Har­minc százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés, ezen belül a növénytermesz­tés valamivel több mint 12, az állattenyésztés pedig csaknem 36 százalékkal. A hetvenes évek második felében azonban a belső és a külső gazdasági körülmé­nyek lényeges rosszabbodása vált jellemzővé. Mint azt a Központi Bi­zottságiak a VIII. kongresz- szusra kiadott tézisei is hangsúlyozzák, pártunk el­határozott szándéka, hogy folytatja a hetvenes évek­nek azt a stratégiáját, amelynek központjában a társadalmi szükségletek mindenoldalú kielégítése áll — mondotta az első titkár és hozzátette: Az országnak megvannak a további fejlő­déshez szükséges tartós alap­jai. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a szocialista országokkal folytatott gaz­dasági együttműködés inten­zívebbé tételében rejlő nagy lehetőségeket. Az ország fejlődését ki­egyensúlyozottabbá kell ten­nünk — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. En­nek megfelelően fokozni kell azokat a beruházásokat, amelyek az energia- és nyersanyagtermelés fejlesz­tését szolgálják, valamint a szállítás korszerűsítését se­gítik elő. .r — Azt akarjuk, hogy áz 1981—1985-ös időszakban a reálbér csaknem 9—11 szá­zalékkal növekedjék, to­vábbra is növelni kívánjuk a szociális juttatásokat. Mindenekelőtt a rokkantsági és az öregségi nyugdíjakat. — Azt akarjuk, hogy to­vább növekedjenek a pa­rasztság bevételei. — A nyolcvanas évek el­ső felében 1,7 millió lakás átadását tervezzük. Edward Gierek rámuta­tott: a nyolcvanas évek első felében az életkörülmények javításának fontos előfelté­telévé kell válnia annak, hogy érezhető haladás tör­ténjék a lakossági jövedel­mek, illetve az áruellátás kiegyensúlyozásaiban. A kormánynak olyan árpoliti­kát kell folytatnia, amely biztosítja a dolgozók reáljö­vedelmének tervezett növe­kedését, mindenekelőtt a legalacsonyabb fizetésűek- nél. flz agrárpolitika változatlan marad — Agrárpolitikánkban — amelyet az Egyesült Pa­rasztpárttal együtt dolgoz­tunk ki és hajtunk végre — alapvető irányvonal volt és marad az a törekvés, hogy a termelés állandó nö­vekedését összekapcsoljuk a paraszti gazdaságok fokoza­tos szocialista átalakításával — mondotta Edward Gierek, majd rámutatott: A nyolc­vanas években, mostani ag­rárpolitikai elveinket fenn­tartva olyan feltételeket te­remtünk, amelyek a mező- gazdaság valamennyi szek­torában kedvezőek lesznek a termelés fejlesztésére. Ezután a LEMP KB tit­kára méltatta a nemzet egy­ségének jelentőségét, amely­nek erősítése a párt egyik legfontosabb célja, állást foglalt a szocialista demok­rácia intézményeinek meg­erősítése mellett. Emlékez­tetve arra, hogy a kongresz- szust követően kerül sor a parlamenti választásokra, nagyrabecsüléssel szólt a szejm munkájáról. Jelentős teret szentelt előadói beszédében Edward Gierek a munkafegyelem kérdésének, majd hangoz­tatta: — A VII. pártkongresszus óta tovább erősödött a szo­cialista törvényesség és a közrend hazánkban. A párt egyik legfontosabb feladata a szocialista haza- fiság és a proletár interna­cionalizmus elmélyítése, amelyek alapvető fontossá­gúak a fiatal nemzedék ne­velésében — mondotta Ed­ward Gierek. majd hangsú­lyozta az oktatás, a tudo­mány és a kultúra fejlődé­sének átfogó jelentőségét. Megvédelmezzük a békében élés jogát Beszédének befejező ré­szét elsősorban a külpoli­tikai kérdéseinek szentelte Edward Gierek. Rámutatott arra. hogy a lengyel külpo­litika alapvető célja a nem­zet biztonságának garantá­lása, a békés alkotó munka feltételeinek megóvása. Em­lékeztetett arra, hogy Len­gyelország hatmillió állam­polgárát vesztette el a má­sodik világháborúban, és e történelmi tapasztalat meg­határozza állásfoglalását: „mindig és minden eszköz­zel megvédelmezzük a bé­kében élés jogát”. Rámutatott, hogy — Len­gyelország a szocialista or­szágok közösségének szilárd tagja és e közösség ideoló­giai egysége, politikai együtt­működése mind erősebb és szorosabb. Emlékeztetett arra. hogy a békéért, az enyhülésért, a különböző társadalmi rend­szerű országok aktív párbe­szédéért és együttműködésé­ért folytatott politikában kulcsszerepet játszottak és játszanak a Szovjetunió, és személyesen Leonyid Brezs­nyev kezdeményezései. Az enyhülési politikának egyik kezdeményezője Lengyelor­szág volt, és ezt az irányt változatlanul folytatni, tar­tósítani és elmélyíteni kí­vánja. Európa háború utáni tör­ténelme egyik legfontosabb eseményeként értékelte Ed­ward Gierek az európai biz­tonsági és együttműködési értekezletet, amelynek ered­ményességéhez Lengyelor­szág is igyekezett hozzájá­rulni. A továbbiakban kifejtet­te: az utóbbi időben rosz- szabbodott a nemzetközi kapcsolatok légköre, hideg- háborús körök propaganda- kampányt folytatnak a szo­cialista országok ellen. Mindez annak ellenére történik, hogy a Varsói Szerződés szervezete több­ször is konkrét javaslatok­kal . kinyilvánította azt az őszinte óhaját, hogy reális, valódi leszerelést kíván. Meggyőződésünk, hogy az emberiség nem engedheti meg a hidegháború vissza­térését, nem hagyhatja az európai béke fontos szerke­zeti elemeinek megsemmisí­tését — mondotta Edward Gierek. A mintegy három és fél­órás beszámoló után az esti órákban a mandátumvizsgá­ló bizottság elnökének je­lentésével véget ért a Len­gyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusának első munkanapja. A Kambodzsai Nemzeti Egységfront és a Népi For­radalmi Tanács Heng Sam- rin által vezetett küldöttsé­gének látogatása a Szovjet­unióban véget ért. A kül­döttség látogatásáról, a meg­tartott tárgyalásokról még a múlt héten Moszkvában nyi­latkozatot írtak alá, amely­nek szövegét hétfőn tették közzé. Mint a nyilatkozat meg­állapítja, a Kambodzsai Népköztársaság képviselői­nek látogatása a Szovjet­unióban fontos szakaszt je­lentette a két nép közötti testvéri barátság megszilár­dításában. A szovjet nép teljes mértékben támogatja a kambodzsai nép erőfeszí­téseit, amelyek arra irányul­nak, hogy felépítse a füg­getlen Kambodzsát, s a Szovjetunió kész a jövőben is segítséget nyújtani ehhez. A Szovjetunió és Kambod­zsa kifejezésre juttatta, hogy komoly mértékben aggasztja őket a Délkelet-Ázsiában ki­alakult feszültség. A feszült­USfi „önkritikája” Irán megelégszik az Egye­sült Államok „önkritikájá­val” és az amerikai túszok szabadon bocsátását nem kö­ti közvetlenül a volt sah ki­adatásához — közölte a Le Monde című francia lapban hétfőn közzétett nyilatkoza­tában Abol Hasszán Bani- szadr iráni elnök. A korábbi iráni állásfog­lalásoktól nagy mértékben eltérő nyilatkozat szerint a túszokat akár néhány nap múlva is szabadon bocsát­hatják. Ehhez az Egyesült Államoknak el kellene is­mernie, hogy része volt a sah rendszere által elköve­tett népeilenes bűntettekben és azt, hogy az iráni népnek joga van követelnie a volt uralkodó kiadatását. Az ame­rikai kormánynak ezenkívül kötelező erejű ígéretet kell tennie arra, hogy többé nem avatkozik be Irán belügyei­ség kiváltó oka az, hogy Kína az amerikai imperializmus­sal összeesküdve új katonai előkészületeket tesz, fenye­geti Kambodzsa, Vietnam és Laosz függetlenségét és szuverenitását — állapítja meg a többi között a nyilat­kozat, amelyet Leonyid Brezsnyev és Heng Samrin írt alá. A Szovjetunió és a Kam­bodzsai Népköztársaság el­ítélte azt a provokációs kampányt, amelyet a kam­bodzsai néppel ellentétes erők indítottak azzal az ürüggyel, hogy az általuk kitalált „kambodzsai problé­ma” rendezését akarják el­érni. A Kambodzsában be­következett változások visz- szafordíthatatlanok, s ku­darcra van ítélve minden­fajta mesterkedés, amely az ország belügyeibe akar be­avatkozni, beleértve azokat a kísérleteket is, amelyek az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét próbálják erre a célra felhasználni — állapítja meg a nyilatkozat. be. Baniszadr ugyanakkor elismerte, hogy Khomeini ajatollah még nem hagyta jóvá új javaslatait, de re­ményét fejezte ki: elnyeri a főpap jóváhagyását. Baniszadrral nagyrészt el­lentétesen nyilatkozott a túszügyről, valamint az irá­ni vezető szervek és a tú­szokat őrző „iszlám diákok” viszonyáról Mohammed Be- hesti ajatollah, az Iszlám Forradalmi Tanács titkára. Az Al-Ittihad, című Abu Dhabi lapi tudósítójának hét­főn kijelentette, hogy a ta­nácsban még folyik a vita a túszok sorsáról, de eddig semmiféle új döntés sem született. Ezért — mondotta — „továbbra is ragaszko­dunk a sah kiadatásához”. Az Iszlám Forradalmi Ta­nács titkára hangsúlyozta: a túszokról senki sem dönt­het Khomeini jóváhagyása nélkül. Több ezren tüntettek New Yorkban Carter választási köz­pontjának épülete előtt, a Broadway-n. A résztvevők az összeírás és a katonai szolgálatra 'való behívás felújításá­nak terve ellen tiltakoztak (Telefoto — KS) Baniszadr a túsztigyröl Meghiúsult merénylet Mugabe ellen BELGRAD „Tito jugoszláv köztársa­sági elnök gyógyulását áz utóbbi napokban anyagcse­re- és veseműködési zava­rok hátráltatták. Ezekre a megfelelő gyógykezelést al­kalmazzák” — közölte va­sárnap a ljubljanai klini­kai központ orvosi konzí­liuma. PRÄGA Csehszlovák párt- és ál­lami küldöttség utazott hét­főn Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek veze­tésével hivatalos baráti láto­gatásra három indokínai or­szágba: Vietnamba. Kam­bodzsába és Laoszba. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Csu­jov marsall! születésnapja alkalmából a szovjet állam és a szovjet fegyveres erők szolgálatában szerzett kima­gasló érdemeiért Lenin- renddel tüntette ki. HANOI A vietnami fél érdekelt abban, hogy Kína mielőbb javaslatot tegyen a két or­szág kormányküldöttségei között folytatott pekingi tárgyalások 11. ülésének időpontjára és tudassa er­ről a Vietnami Szocialista Köztársaságot. A vietnami küldöttség a szükséges egyeztetés után kész részt- venni a további üléseken — írja levelében Dinh Ngo Idem, a pekingi tárgyaláso­kon résztvevő vietnami kor­mányküldöttség vezetője, külügyminiszter-helyettes. A levelet Kínából való eluta­zása előtt küldte Han Nien- lungnak, a kínai kormány- küldöttség vezetőjének. BÉCS Osztrák—román külügy­miniszteri megbeszélések kezdődtek hétfőn Bécsben. Stefan Andrei román kül­ügyminiszter vasárnap ér­kezett az osztrák fővárosba. A hétfői megbeszélések kö­zéppontjában a kétoldalú x kapcsolatok kérdései állot­tak, majd ezt követően szó­iba kerültek a harmadik or­szágokban — mindenekelőtt az afrikai kontinensen — megvalósítandó gazdasági kooperáció lehetőségei. Vasárnap — egy héten belül immár másodízben — merényletet kíséreltek meg Robert Mugabe, a Zimbab­we Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) elnöke ellen. Mu­gabe és kísérete három gép­kocsival egy választási gyű­lés «tán éppen Fort Victo­ria dél-rhodesiai városka repülőterére igyekezett, ami­kor támadást intéztek el­lenük. Az első jelentések egyön­tetűen úgy szólnak, hogy senki sem sérült meg, arról azonban ellentmondóan tu­dósítanak, vajon az útbur­kolatba elrejtett bomba rob­banása vagy tűzfegyverek tettek-e kárt a gépkocsik­ban, avagy esetleg mindket­tő. Egy rendőr szerint po­kolgép robbant az útfelület alatt, míg a harmadik gép­kocsi vezetője és mások is katonákat láttak tüzelni az útszéli bozótból. Egyes hír- ügynökségi jelentések sze­rint a harmadik kocsi abla­kait szemmel láthatólag go­lyók zúzták be. A rendőrség és a katona­ság lezárta a Fort Victoria-i repülőtér környékét és lát­ványos hajtóvadászatba kez­dett. A sajtó képviselőit azonban kitiltották a hely­színről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom