Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

1980. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1f A házasság iskolája Ki legyen az „úr” majd a háznál? Volt tanítványaim zöme most fiatalasszony. Szí­vesen találkozom velük, érdeklődöm sorsuk, terveik felől. Velük fiatalodom ilyenkor. A minap Gabival ál- tam meg egy kis tereferére. Egy ügyetlen kérdésemmel rosszúl vizsgáztam a beszélgetés vezetésében. Azt kér­deztem ugyanis az egyéves, de még gyermektelen asz- szonykától: „No és ki az úr a házban nálatok?” — Ilyen ma már nincs — felelte Gabi. — Mindketten egyenlő fedek vagyunk. Pista is dolgozik én is dolgozom, aimli-t szerzünk, azt közösen szerezzük. Megbeszélünk mindent és hol az én akara­tom teljesül, hol az övé. Ez így nagyon szép és na­gyon jó ás lenne, ha minden­hol meg is valósulna ez a korszerű életszemlélet. Valóban úgy helyes: ne legyen egyik fél sem „úr” a házban, ne erőltesse rá a másikra az akaratát, ne ter­rorizálja őt. Ne ílegyen alá­rendelt többé egy asszony sem. A legideálisabb, ha már az ismerkedés heteiben, hónap­jaiban megvalósítjuk az 50— 50 százalék elvét. Ebben az asszonyjelőltnek kéll ügyes­nek és következetesnek len­nie, mert a legtöbb férfi ve­zetésre, -uralkodásra, az asz- szany elnyomására törekszik, ha alázattal, megalkuvással, beletörődéssel találkozik ön­tudatos megtartás helyett. A férj a gyerek, majd a gyermekek megérkezése után „csalédfő”-vé lép elő. Bár­mennyire korszerű gondolko­zásnak a házasfelek, olyanok, akik teljes mértékben tisztel­ték és tisztelik egymás aka­ratát, a gyermek szemében mégiis az apa kerül majd az első helyre, ami nem jelenti azanlban azt., hogy elnyomó­nak is kell lennie. Miért van ez így? A gyermek az apjától kap­ja a családi nevét, az apja foglalkozása határozza meg a társadalmi státuszát. Az apa keres többet. Látja a gyerek, hogy az apja erősebb (sokszor oko­sabb), ő fel tudja emelni azt a zsákot, amit az anyja alig tud megmozdítani. Legtöbb apa katona is volt, még a puska kezeléséhez is ért. Ez különösen a fiúk szemében jelent nagy tekintélyt. Az iskolában azt kívánják a ta­nárok, hogy az édesapa írja alá a bizonyítványt, az intőt, rovót, dicsérőt. Ezek az apróságok, ame­lyek részben az „erősebb nem” jellegéből erednék, olyan képpé állnak össze, amelytől az apa lesz és marad a család feje. Ez nem jelenti azt, hogy sok elváltán élő, vagy özvegyen maradt anya nem Ibirkózik meg de­rekasan a családfői felada­tokkal, és neveli ügyesen kamaszkorú gyermekeit is. Visszatérve az apa, mint családfő szerepére, ez nem zárja ki azt, hogy az egyen­jogúságot, a feleség akara­tát, véleményét tiszteletben tartsa. Pető Sándor: Szürke Bújócskáztunk. Elbújtam a ködben. Körülnéztem. Minden [csupa szürke. Ez a kert, ez a tó. ez a [ház. Féltem lakni benne. Kinyitottam hát a köd- ( [kaput had jöjjenek be: kékek, lilák, zöldek... Nem helyes, ha az édes­anya az apát, mint valami „imumus”-t szerepelteti a fegyelmezésben. A „No, várj csak! Majd megmondalak apádnak este!” — valóban idejétmúlt fegyelmezés és nagyon helytelen. Legyen az apa és anya egyenlő mér­tékben szigorú. Ne forduljon elő az, hogy az apa büntetése után az anyától simogatást, becézést, vigasztalást kap a gyermek, mert ebből ő meg­érzi: a szülei nincsenek egy véleményen és így mindig talál majd kibúvót. A fele-féle elvéhez hozzá­tartozik az is, hogy a szülök a -gyermek neveléséből egyenlő mértékben és azo­nos elvek, normák alapján vegyék ki a részüket. A nők, feleségek anyák munkába állásával, a . nők egyenjogúságának megvalósí­tásával erősen megváltozott a férfi szerepe a családban. Ma már természetes, hogy segít a házi munkáiban, por­szívóz, kezeli a mosógépet, munkából hazajövet bevásá­rol, s ha úgy adódik, bölcső­débe viszi, óvodából hozza a gyermekeit. Akiknek a köré­ben így is családfő marad, de — reméljük — nem ő lesz az úr a házban, mert ilyen ma már valóban nincs, és ne is legyen egy családban sem. Dr. Gergely Károlyné Vendég- fogadásra Vitaminsaláta Hozzávalók: 1/4 kg zöldborsó, 25 dkg sár­garépa. 12 dkg gomba, 20 dkg sajt, 15 dkg ma­jonéz, só, bors. 1 kávés­kanál mustár. 2—3 evő­kanál ecet, egy csipet só. 3 evőkanál apróra vágott petrezselyem. A sajtot és a sárga­répát kockákra és a gombát szeletekre vág­juk. Ha kicsi, fejű a gomba, egészben hagy­juk. A majonézt a fű­szerekkel ízesítjük és a pebrezsel yemmel együtt a zöldborsóhoz, sárgaré­pához. gombához, sajt­hoz keverjük. A salátát fogyasztás előtt körülbe­lül egy órával elkészít­jük. A saláta alkotóele­mei (zöldborsó, gomba) lehet friss vagy konzerv vagv mélyhűtött. Motívumok a tükrön A fiatalok sze­retik sajátkezűleg dekorálni szobá­jukat. Az egysze­rű tükör is muta- tósabb, ha színes motívumokat fes­tünk a négy sar­kára. A motívu­mot átlátszó pauszpapírra raj­zoljuk, majd alá- ja indigót téve, a tükör sarkára he­lyezzük és átmá­soljuk. Ezután pe­dig vékony ecset­tel, a szobában előforduló színek­kel harmonizálva kifestjük. TÉLI ÜDÜLÉS A sportos öltözködési forma nagyon jól meg­felel az üdüléshez való ruhatár * összeállításá­hoz. Természetesen nem a célsporthoz való ruha­darabokra gondolunk, hanem a városban visel­hető különböző összeál­lításokra. Az utazáshoz való felké­szülésnél tekintetbe kell venni, hogy milyen közle­kedési eszközöket haszná­lunk, mert könnyebb sokfaj­ta ruhát vinni — ha autós utazásra készülünk, mintha autóbusszal, vagy vonattal utaznánk. A nehéz csoma­gok, bőröndök cipelése meg­keserítheti az utazás örö­meit. Nagyon sokfajta szóra­kozási, illetve sportolási le­hetőséget nyújt a hegyek­ben, itthon vagy külföldön a tél. Tehát egy családon belül először is számba kell ven­ni, hogy milyen sportokat űznek majd az üdülés alatt. Arról sem lehet elfeledkez­ni, hogy nagyon sok helyen fürdési lehetőség is van, te­O Ki ne tudná, hogy a világ telisöeteli van furcsasággal, kékkel, zölddel, pirossal, szögletes­sel meg gömbölyűvel, teg­napokkal meg holnapokkal. A furcsaságok örökös nagy kavargásában föl se tűnne talán, ha most el nem mon­danám, hogy volt egyszer — hol volt? hol nem volt? magam sem tudom,, de volt bizonyosan, s ha volt: van is, lesz is bizonyára — na ki? na ki? hát egy fiú. Ma­nyinak hívták. De nem hol­mi hogyishívják-Matyinak ám! Korong Matyi néven is­merte őt, aki csak hallott is róla. Azért így, mert pöttöm kora óta édesapja gölöncsér­műhelyében forgolódott, ahol a tálak, csuprok, kö­csögök formálódtak, s alig hogy serdült suttyókorig: a korongozásnak nem volt nagyobb mestere nála. Édes­apja is megelégedéssel látta szorgoskodását. Matyival nem is egy, de két mada­rat lehetett volna fogatni, úgy örült ennek. Fogott vol­na ő bizony apja bizalmán buzdulva akár nádiverébet; azért meg, hogy Medvére korongozhatott, még talán nádirigót is. A finom ta­pintású, jól formálódó, sár­gás meg kékes, zsíros vagy testes agyagokon kívül kü­lönben is a madarakat sze­rette leginkább, s ezt két­féle módon is kinyilvánítot­ta. Egyszer úgy, hogy míg munkáját végezte, fütyült, dalolt a műhelyben, hogy öröm volt hallgatni. De ez még nem elég: meg is teremtette agyagból a maga madarát. Egy csodála­tosan szép, peckesen sétáló pávakakast, amely ugyan Kiss Benedek: Korong Matyi álma Mese Kovács Margit kerámiáira énekelni vagy fütyülni nem­igen tud, de annál inkább énekelnek az emberek őró­la, mint ahogy Matyi is tet­te. Még róla szóló legked­vesebb dalának kezdősorát is odaírta mellé: „Kék er­dőben, zöld mezőben sétál egy madár”. Mások ezt in­kább úgy mondják, hogy „zöld erdőben, zöld mező­ben? de Matyi az acél- erdőre gondolt, mely tudva­levő, hogy kék. S mit gon­doltok, miért gondolt az acél-erdőre? Mert ott. az acélfák árnyékában terem a négy levelű vasfű, s tudta, hogy arra neki szüksége lesz. Hozott is a madár, nem is egyet, kettőt, s egyiknek levelével máris megfente jól a csőrét. Ennyiből is gondolni lehet: nem csak a keze volt ügyes, feje is vá­gott ám erősen Korong Ma- tyinak! Ha még azt is elmondom, hogy az ormótlan, gyúrt agyaghalmot, mely mindig előkészítve állt a műhely szögletében, Kuporgó Föld- öregapónak képzelte, s ve­le, ha nem volt a közelben más, hosszasan eltársalgott — nos, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy valóságos kis bölcselő volt. Egyik nap is például így kurjantott Matyi nagy jó­kedvében, ahogy az agyag­kupacból korsónak való da­rabot szelt: — Földöregapám, Föld- öregapám köszönöm neked, hogy élek! — Igaz szívednek örülök igazán, ne is hagyjon el so­ha az ének! Hallotta rá a Földöreg szavát. Erre Matyi is kibő­vítette gyorsan kis rigmu­sát: — Köszönet neked, Föld­öregapám, s köszönet szü­leim szép szerelmének, a tejnek, a víznek, a méznek. Nap melegének s a szélnek, köszönöm mindennek s min­denkinek, hahó, hogy élek! Bővítve érkezett a válasz is: — Igaz szívednek örülök igazán, s magad, ha nem hagyod, ha küzdesz igazán: téged sem hagyhat el, oltal­maz unokám, mindig az ének! Kovács Margit: Korongos hát ehhez a többitől eltérő - ruhadarabokkal kell számol­ni. Rajzainkon konvencioná­lisabb, de feltétlen szüksé­ges, sportos jellegű ruhafé­leségeket mutatunk be, ezek mindegyike hasonló megol­dásban az üzletekben is kapható, vagy még arra is mód nyílik, hogy szekré­nyünkben szétnézve régebbi kabátunkból valamit átala­kítsunk. 1- es modell: kordbársony­ból vagy posztóból készülhet perelinszerű ing, amely igen jó szolgálatot tesz, mert könnyű benne a mozgás és jól, melegen alá lehet öl­tözni. Vastag pulóver, mel­lény és nadrág; kötött sapka és kesztyű a főbb kiegészítő tartozékai. Természetesen még a nyak köré meleg kö­tött vagy szövet sálat is vi­selhetünk, a hidegtől füg­gően. 2- es modell; orkánanyag­ból készült, több színből összeállított tűzött kabát. Előnyös, ha a csípőt fedi, mert így melegebb. A nad­rágot, amit viszünk hozzá, átalakíthatjuk gumizással vagy egy pánttal a boka kö­ré fogva, így sokkal mele­gebb akár a csizma fölé, vagy a csizmába bekötve. Fejrevalóként csipkemintá­val kötött háromszögletű, áll alatt megköthető kendőt ajánlunk. Praktikus, ha ka­pucnija is van a kabátnak, vagy színes, vízhatlan ken­dőt is tehetünk a kötött fölé. Fontos, hogy a kabátka olyan szabású legyen, hogy alatta hideg időben két pu­lóver is elférjen. 3- as modell: régi kabátból készülhet ez a sálgalléros, raglánujakkal szabott, csí­pőig érő kabátka. A vállra- akasztós táska is praktikus minden öltözékhez, mert ezt a nyakba kerítve is bizton­ságban viselhetjük. Téli sé­tához nemcsak nadrággal, hanem szoknyával, vastag harisnyával, csizmával, vagy meleg cipővel hordhatjuk. Csinos hozzá a bojtos kötött sapka és a skótkockás szö­vetből készült sál. Nádor Vera Jó tudni... Dohánypor, hamu Dohányport, csikkeket ne dobjuk ki. Használjuk feia molyok elleni védekezésnél. Kis batisztzacskóba tegyük bele és a szekrényben elhe­lyezett ruhafélék között he­lyezzük el. A dohány szagát a molyok nem szeretik. Szobanövényeink földjére időnként tegyünk cigaretta- hamuit, kitűnő trágya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom