Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, február 10. Az idén elkészül & Széchenyi lakótelepi 16 tantermes általános iskola Cserkeszölő kincse Hivatalosan is gyógyvíz Szennyvízhálózat épülVan, és mégsincs üdülőtelek Hivatalosan tavaly nyilvánították gyógyvízzé Cserke- szőlő természeti kincsét, de az emberek régen annak tartják. Jönnek a környékről, Budapestről, sőt Jugoszláviából is. Ezért lenne jó, ha már készen állna a fürdő mellé tervezett szálloda. Annak azonban előfeltétele a szennyvízhálózat kiépítése. A tisztítómű területének kisajátítása a napokban megtörtént, kivitelező is akadt, a társulat megalakult, ezért úgy tűnik, semmi akadálya, hogy az idén elkezdjék a csatornázást. A szennyvíztársulat támogatására a községi tanács 3,1 millió forintot fordít idei fejlesztési alapjából. A község idei fejlesztési feladatai kommunális jellegűek. A Kuna dűlői üdülő- területen a villanyhálózatot 700, a vízvezetékhálózatot pedig szintén 700 méter hosszan akarják növelni. Az 1400 négyzetméter új járdából az üdülőterület mellett jut az Ifjúsági, a József Attila és a Szabadság utcába is. Az üdülőtelkek közművesítése egyébként azért is indokolt, mert a telekárak megállapításánál az ilyen költségeket eleve figyelembe vették. Az új üdülőtelkek iránt is nagy az érdeklődés, több mint háromszáz igénylőt tartanak nyilván a tanácsnál. A község vezetői azonban egyelőre nem sok reményt kelthetnek az igénylőkben. A kisajátítási terv évek óta kész, de hiányzik öt-hat millió forint a kisajátításhoz, amiatt húzódik az új üdülőtelkeik kiosztása. A községi tanács nem fizetne rá, hiszen az igénylők többsége meg sem kérdezi, menynyibe kerül a telek, és köz- művesítési gondok sem lennének. Az idő múlásával azonban egyre inkább gondot ökoz, hogy a szóban forgó területen építési és telekmegosztási tilalmat rendelt el a községi tanács, és ez' a rendelkezés évek múltán elégedetlenséget vált ki a tulajdonosok körében. Persze, nemcsak a telket vásárolni szándékozók körében népszerű Cserkeszőlő. Az üdülési szezonban a kempingben, a vállalati üdülőkben és a fizetővendég szolgálatnál fedél alá kerülők száma is nagy. Szórakozási lehetőségük viszont elég szegényes. Ezért vetődött fel a község vezetőiben az a gondolat, hogy a Moziüzemi' Vállalattal együttműködve a következő ötéves tervidőszakban olyan szabadtéri színpadot kellene építeni, amelyik vetítésre és könnyűzenei műsprok rendezésére egyaránt alkalmas. Bál-mennyire is a vendégek körül forog a világ Cser- keszőlőn, a község lakói nem feledkeznek el saját gondjaikról — de megoldásukra nincs meg minden esetben a lehetőségük. Legégetőbb gondjuk például az, hogy nyolc osztály képzésére csak négy tanterem áll rendelkezésükre, és nincs tornatermük sem. Így aztán sötétedés után (4—5 kilométer távolságra is) mennek haza a gyerekek. A lakosság tisztában van a fejlesztést elősegítő anyagiak szűkös voltával, ezért önzetlenül segít. A korábbi tapasztalatok alapján a község vezetői az idén egymillió 650 ezer forint értékű társadalmi munkára számítanak. Megfiatalodott az „Űrangyal” Van vagy 100 éve, hogy Jászberényben megnyílt az ..Őrangyal” patika, a mostani Kőhidii gyógyszertár. A megnyitást követő esztendőkben a hatalmas sarokház mutatós külsejével, praktikus elrendezésű helyiségeivel joggal vívta ki magának a ..város korszerű patikája” nevet. Az idő vasfoga azóta kikezdte az „Őrangyalt”. Az épület falai megkoptak, belső helyiségeivel. hiányos szociális létesítményeivel se tudott mán- igazodni a megnövekedett követelményekhez. A 26 nő és egy férfidolgozót foglalkoztató gyógyszertárban lehetett — és lehet — kapni külföldi orvosságokat és gyógyászati segédeszközöket is. Mindehhez a korábbiaknál jobb tárolási lehetőségekre, jobb munkakörülményekre és természetesen a szigorú higéniai követelményeket biztosító szociális helyiségekre volt szükség. Ezért határozta el a Szolnok megyei Gyógyszertár Vállalat a jászberényi Kőhidi gyógyszertár felújítását, bővítését. A több mint félmillió forint költségű rekonstrukció során új raktárát. mosdót, öltözőket kapott a:z egészség- ügyi létesítmény. Gyógyszer- tárhoz méltó vízöblítéses WC-t építettek, az udvar végén szégyenkező „árnyék- szék” helyett. Űjjáfestették. mázolták a régi és az új helyiségeket, az ajtókat, ablakokat, szőnyegpadlóval tették ottho- 'nossá az öltözőket, a pihenőszobát. Mutatós, a város képéhez igazodó színekkel fiatalították az épület külsejét, magasított homlokzatát. A gyógyszertár dolgozói társadalmi munkával segítettek a szőnyegpadló lerakásánál, a festésnél, lakkozásnál. — i. a. — A szűrőteremben Szivattyúk sora mozgatja a város vizét A vezérlőteremből, amely januárban állt munkába, Gerőcs Miklós irányítja a gépeket Jászberény ivóvízellátásában döntő szerepe van a 60 millió forintos költséggel épült víztisztító műnek, amely 12 mély- furatú kút vizét szabadítja meg a gázoktól és a fémtartalmú sóktól. Építéséhez a megyei tanács több mint 44 millió forinttal járult hozzá. Az új vízmű modern központi automata berendezései hangolják össze a Kessener kefesorokból álló gáztalanító, a szűrőtorony s a szivattyúk munkáját, biztosítják, hogy város folyamatosan egészséges ivóvizet kapjon. — tkl — A TANÁCSOKÉ A Társtalan társközségek feleslegesnek bizonyult azok aggodalma, akik a közös községi tanácsok létrehozásától saját falujuk boldogulását féltették. A kisebb települések összefogása nagyobb anyagi bázist biztosít, lehetővé teszi az égető gondok gyorsabb oszlatását. Ez a fejlődés azonban nem zárja ki, hogy elvétve kedvezőtlen jelenségek is felbukkanjanak. Néhány falu gondja ugyanis nem enyhült, inkább súlyosbodott. Adódik ez abból, hogy néhol az államigazgatás átszervezése a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesülésével ellentétes irányba történt. Márpedig a kisebb települések valamire való támasza egyedül a közös gazdaság. Jászfelsőszentgyörgy és Pusztamonostor például a jászfényszarui közös községi tanács irányítása alatt áll, földterületük viszont a jászberényi Zagyvamenti Tsz-hez tartozik. Megoszlik a pártszervezetek irányítása is. A tsz-ben dolgozó párt- szervezet a városi, a területi pártszervezet pedig a nagyközségi pártbizottsághoz tartozik. A két kis település — de máshonnan is említhetnénk példát—egykori társadalmigazdasági egysége tehát megbomlott. Ennek egyik következménye, hogy a tsz-től korábban kapott támogatás a minimálisra csökkent. Tavaly jószerével kimerült a gazdaság gépei által tönkretett utak javításában. Néha az ígéret is füstbe megy. A jászfelsőszentgyör- gyi tanácsi kirendeltség vezetője például elmondta, hogy ígéretet kaptak a tsz- től társadalmi munkára is az óvodai konyha építéséhez — de a végén minden költséget felszámolt a gazdaság építőbrigádja. Pedig odajárnak a tsz-tagok gyermekei is. A fényszarui közös községi tanács a közelmúltban vázlatot adott ki a tanácstagi beszámolók megtartásához. Abban olvastam, hogy a jászberényi Zagyvamenti Tsz adós maradt ígéretei valóra váltásával. A községeknek elkelne pedig a gazdaság segítsége. Szintén a fel- sőszentgyörgyi tanácsi ki- rendeltség vezetőjétől hallottam, hogy labdarúgóinkat kizárták a járási bajnokságból, ment az ígéret ellenére a tsz gépkocsija nem mindig szállította őket a mérkőzés színhelyére. Kezdetben jórészt társadalmi munkára „alapozták” a ravatalozó építését is. Két éve húzódik a munka, most már letettek eredeti elképzelésükről, a tanács pénzéből fejezik be a ravatalozót. Mondják, magukra maradtak a pusztamonostoriak is. „Szerep nélküli község lett a mienk” — kesergett a húsbolt vezetője. Véleménye elgondolkodtatott, mert hogyan lehetnének szerep nélküliek azok a falvak, amelyek otthont nyújtanak a tsz-tagok mellett a városba járó munkások ezreinek, és érdemi célok valóra váltása vár rájuk. Pusztamonostoron például az idén akarják megkezdeni egy tornaterem építését. Magától érthető, hogy az ilyen feladatok megvalósításábarf segíteniük kell azoknak a gazdasági egységeknek, melyek földterület vagy a bejáró munkások révén kötődnek a kisebb településekhez. Jó. példa szerencsére van. Jászfelsőszen tgyörgyön' a művelődési ház és az iskola központi fűtését a Hűtőgépgyár szerelte be, most meg biztosította a pusztamonostori tornaterem építéséhez szükséges cementet. Egyetlen kis településünk sem maradhat magára azért, mert jól felfogott egyéb érdekek miatt az anyagi támogatást jelentő szövetkezeti központ máshová került. Igaza van a nagyközségi pártbizottság titkárának, aki szerint a községek támogatásának mértéke nem a tsz székhelyétől, hanem gazdasági helyzetétől, korrektségétől és segítőkészségétől függ. Ügy tűnik,, piost már nem is a jóakarattal van baj. Kiss László tanácselnök elmondta, hogy beszélt a Zagyvamenti Tsz új elnökével, és megegyezett vele az érdemibb együttműködés kimunkálásálban. községi tanács létrehozása alig két éve történt. Érthető, hogy az átszervezés után előállt új helyzet, az együttműködés kiforratlan módszerei is nehezítették a társközségek és a tőlük távolabb levő gazdasági egységek kapcsolatát. Ezért figyelemre méltó a nagyközségi pártbizottság kezdeményezése: a területileg ugyan más irányítás alá tartozó termelőszövetkezeti és a területi pártszervezetek jobban koordinálják munkájukat a községek érdekében, legyen szó akár politikai rendezvényről, akár társadalmi munkaakciókról. így, elsősorban önmaguk között társat lelve érhetik el, hogy máshol is támogatókra találjanak. Simon Béla Ha tetten érik, megbírságolják Fél évvel ezelőtt a helyi tanácsok dolgozóik közül egynéhányat felruháztak a helyszíni bírságolás jogával. Megbízatásukkor igazolványt és karszalagot kaptak, amit a szabálysértők felelősségre vonásakor kötelesek használni, A helyszínen bírságolják azokat, akik elfelejtik a lak- címváltozásukat bejelenteni, akik a házuk előtti utcát, járdát „kisajátítva” évekig tárolják az építőanyagokat. A parkok rongálok a tiltott helyen fürdőzők a köztisztaság ellen vétők sem maradnak büntetlenül, épp úgy, mint a. nyugalmunk megzavarói, a csendháborítók. Ha tetten érik őket — fizetniük kell. A büntetésük ötventől kétszáz forintig terjedhet. Hogyan éltek az új jogkörükkel az első hónapokban a tanácsok? A kezdeti tapasztalatokról számoltak be a napokban a szolnoki járás községeinek tanácselnökei. Tavaly, az új jogszabály megjelenése óta, a járás tizennégy községében hatvan esetben történt olyan szabálysértés, amelynek elkövetőjét nyomban megbírságolták. Sok ez vagy kevés? Korai lenne még minősíteni, annál is inkább, mert egy járáson belül ahány tanács, annyiféleképpen él a törvényadta lehetőséggel. Míg Fegyverneken például tizenhét szabálysértőt büntettek meg a helyszínen, addig Martfűn egyetlen egyet sem. (A többi 'községben átlagosan háromszor-négyszer fordult elő helyszíni bírságolás.) Azt mondják, van ahol a tanácsi dolgozók nem szívesen büntetik meg az ismerős falubelieket, inkább feljelentik, büntesse meg őket más, haragítsa magára más az ismerősöket, a szomszédokat. Őszintén szólva ez némileg érthető is, hiszen a megbírságoltak az „ügy” után megjegyzésekkel zaklatják. és nem egyszer meg is fenyegetik őket. Feltehetően ez a magyarázata annak, hogy fél év alatt a járásban csak egyetlen egy alkalommal érték tetten az üzlet előtt ,.fél- decizőket”. Pedig ilyenek szép számmal akadnak, holott ha a megvásárolt ital ára — a bírság összegével olykor- olykor , .megdirág u In a”, kevesebben lennének. Gyorsan és igazságosan dönteni, a tettenérés helyén szabályok megszegőit bírságolni — nem könnyű feladat. A megnövekedett jogkörrel élni, — ezt is meg kell tanulni. I — orbán — Régen I közös Üzemben a vízmű
