Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

1980. február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A heten elindult Budapestre a paksi atomerőmű első blokk­jához a második turbogenerátor acélszerkezetének első da­rabja a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárából. A tur­bogenerátor az év utolsó napjaira már Pakson működik Magyarok épitik Irakban Kőolajvezeték a sivatagon át Első ízben vállalkozott a magyar ipar olajvezeték építésére külföldön, a Che­mokomplex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével. Az erről szóló nyolc és fél mil­lió dolláros megállapodást.‘á közelmúltban kötötték iraki cégekkel. Eszerint a siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalat az idén és jövőre egy 210 kilométer hosszú, sivatagon keresztül haladó vezetéksza­kaszt épít a közép-keleti or­szág déli részén. A nagymé­retű csöveket hajókon szál­lítják, az első szállítmányok az elmúlt hetekben már meg érkeztek, s megkezdődött a helyszíni szerelés is. Jelen-, lég 80, később háromszor— négyszer ennyi magyar szak­ember dolgozik majd, a sze­relésen. A Chemokomplex tőkés partnerei közül a legna­gyobb Irak. Jelenleg is há­rom magyar fúrótorony mű­ködik e távoli országban, s mintegy száz szakemberük végzi az olajmezőkön a pró­bafúrásokat. Ezenkívül a Chemokomplex közreműkö­désével komplett festék­gyárat is építenek Irakban. Ár nélkül — ár ellen Nem ráfizetéses a VÍZGÉP magabiztossága Piac nincs áru nélkül, gyártmány ár nélkül. Vagy mégis? Ezekben a hetekben a legtöbb Üzemben, gyárban a termelői áraknak csak egy részét ismerik. Van ahol tétován várják a fejleményeket, máshol dolgoznak rendíthe­tetlenül. Mit kockáztatnak azzal, hogy termel­nek, ahol termelnek? Nem fizetnek rá a ma- gabiztosságukra? A kérdésekre olyan üzem­ben - a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyá­rában - kerestük a választ, ahol árak hiá­nyában sem állt meg a munka. Barát Lajos igazgató már tavaly novemberben össze­hívta munkatársait. Akkor a gyár háromszáz dolgozó­jából több mint ötvenen hallgatták, milyen hatások­kal kell számolniuk a kun­hegyesi üzem dolgozóinak. Most még csak az árak egy részét ismerik. — azo-s kát, amelyeket a vállalat alakít ki. A központból megérkezett Kunhegyesre a VÍZGÉP egyes termékeinek árlistája, amelyből kiderül, hogy a gyár produktumait, gyártmányait átlagosan 14 százalékkal olcsóbban adja. Az árbevétel tehát csökken­ne, így kisebb lenne a nye­reség is. Éppen ezért már az év el­ső hónapjaitól kezdve úgy kell dolgozniuk a gyáriaknak, hogy a kiesést a tavalyi eredményekhez képest ne szenvedje meg az üzem. Te­hát vagy növelik a termelés mennyiségét, — a minőségi kritériumok figyelembevéte­lével — vagy. pedig a lét­számot csökkentik. Az előb­bit választották. Nem új dolog ez a gyár életében, hiszen — ha csak a tavalyi számokat nézzük — a ta­valyelőttihez képest 25 szá­zalékkal termeltek többet 1979-ben, Sőt még egy ér­dekesség: az 1975-ös 80 mil­liós termelési értékükhöz viszonyítva az idén már 290 millió forintot produ­kálnak a tervek szerint. Fi­gyelemreméltó eredmények, különösen akkor, ha tudjuk, hogy termékeik jövedelme­zősége csak nőtt az évek so­rán. Vannak persze olyan gyártmányaik, amelyeknek az árairól nem sokat tud nak mondani, már csak azért sem, mert nem tud­ják, hogy a beérkező alap anyagokért, alkatrészekért mennyit kell fizetniük. Mit tehetnek: számlázzák a ter­mékeket a tavalyi árakon, azzal a kiegészítéssel, hogy a különbségek rendezésére később á termelői árak tel­jes ismeretében kerül sor. így kapják az említett cik­keket a kooperálóktól. a szállítóktól, és így adják azokat megmunkálva, össze­szerelve. kiegészítve tovább. Az első hónap, mint a legtöbb üzemben, általában az „indulás” gondjaival telt. Például: a daraboláshoz ilyenkor a szokásosnál sok­kal több oxigén kell. A pa­lackok szállítói minderről nem vettek tudomást, Fino­man fogalmazva le kellett mondani a kialakított gyári, üzemi szakosodás előnyeiről. Felrúgva a munkamegosztás olajozottan funkcionáló rendszerét, a munkák meny- nyiségének növekedtével, más üzemrészek munkásait átcsoportosították a darabo- lóba. Nem kis gond — ha­sonló gépipari üzemek prob- , lémája is — hogy még nem ismerik miből mennyit im­portálhatnak. Késik ehhez az engedély. Elképzelhető, mikor kapják meg azt a terméket, amire március­ban adják fel a megrende­lést. Gondot okozhat mások hibája is. Ügy volt, hogy a gyár szakemberei Kisújszál­láson szerélik a 700 köbmé­teres víztornyot. Az Építési Minőségi Ellenőrző Intézet nem találta jónak a Hídépí­tő Vállalat készítette alapo­zást. A munkát a kunhegye- siek nem kezdhették el. a szerelők maradtak az üzem­ben — az eredeti termelési programot módosítva mun­kát, hasznos munkát kellett biztosítani nekik. Arra törekednek a gyár­ban, hogy a termékek között minél nagyobb arányt ér­jenek el az úgynevezett VÍZGÉP-törzsgyártmányok. Olyan berendezések, alkat­részek ezek, amelyekből már eddig is kis sorozat- nagyságra lehetett tervezni a technológia menetét. Ami­óta ilyen termékek kapnak helyet a gyártmánylistán, egyre több az ésszerűsítés, újítás. Az árakat tehát csak rész­ben ismerik, annyi azonban már most az év első hónap­jaiban bizonyos, hogy a ter­melés költségei nem csök­kennek csak akkor, ha ér­demi lépéseket tesznek ezért a gyár műszaki szakembe­rei és munkásai. Például az­zal, hogy csökkentik az im­portból beszerezhető alkat­részek számát, a költségek rovatába írják az energiá­ért kiadandó pénz összegét is, arra törekednek, hogy csökkentsék az ilyen jellegű kiadásokat. például szak­szerű javításnak vetik alá a fűtőberendezések égőit. Ami ugyan csepp a tenger­ben, de úgy mondják, meg kell fogni minden forintot, nem „sodorhatják el” a változó termelői árak a gyá­rat, annak nyereségét. H. J. ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Százmilliós beruházások segítői Eredményes volt az AGROBER szolnoki irodájának első éve Egy évvel ezelőtt alakult meg Szolnokon az AGRO­BER Öntözési és Meliorációs Tervező és Beruházási Iro­dája. Működése első évében munkájáért 32 millió forint bevételhez jutott. A szellemi „termékeket” értékesítő szervezet jelentőségét azonban jobban jellemzi két má­sik adat. Az itt készülő tervekkel 1979-ben 600—700 millió fo­rint értékű mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházást alapoztak meg, és összesen 500 millió forintot érő új lé­tesítmény megvalósulását se­gítették a tervek felülvizsgá­latával, a kivitelezés meg­szervezésével és műszaki el­lenőrzéssel. Tevékenységüknek három fő területe van. Szolnok me­gyében ők bonyolítják le a mezőgazdaságot és az élel­miszeripart fejlesztő beruhá­zásokat. Közreműködésükkel készült el az elmúlt évben a túrkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet 1040 férő­helyes tehenészeti telepe. Je­lenleg is doLgoznak három nagy sertéstelep építésén. Az iroda dolgozói szervezik a Középtiszai Állatni Gazda­ság ezer kocának helyet adó szaktelepének kivitelezését, közreműködésükkel bővítik a törökszentmiklósi Állami Gazdaság 1700 férőhelyes ha­sonló létesítményét. Ugyan­csak Törökszentmiklóson, a Béke Termelőszövetkezetben egy 370 kocát befogadó te­lep beruházását bonyolítják. Az idén folytatják az alcsi- szigeti agrokémiai állomás fejlesztését is. Irányításukkal tavaly 32 kilométernyi, a mezőgazda- sági telepekhez és tanyaköz­pontokhoz vezető, célcsopor­tos beruházásként épülő be­kötőutat adtak át az állami gazdaságoknak és a terme­lőszövetkezeteknek. E mun­kálatokat az idén is folytat­ják, azonban újabb nagy ál­lattenyésztési létesítmény építéséhez nem kezdenek hozzá. Az üzemek, beruhá­zási lehetőségük szűkülését látva, inkább a meglévő te­lepekről hiányzó részek pót­lására adnak megrendelést. Kivételt talán csak a juh­tenyésztő gazdaságok jelen­tenek. Nemrég készült el például a „jászkiséri Lenin Termelőszövetkezet 4500 fé­rőhelyes anyajuhtelepének terve, a Középtiszai Állami Gazdaság pedig juhfejőhá- zak műszaki dokumentációi­nak kidolgozását kérte. A szolnoki iroda az AG­ROBER egyetlen, az öntö­zési és meliorációs munkák tervezésére és szervezésére specializálódott intézménye. Az ország bármely részéről érkező megrendelést elvállal. Mivel ilyen munkával a jogelődök — az AGROBER Szolnok megyei kirendeltsé­ge és kihelyezett öntözésfej­lesztési főosztálya — nem túl gyakran foglalkoztak, ta­valy nagy meliorációs beru­házások lebonyolítását még nem vállalhatták. Az újszerű munkára azonban van igény: 1979-ben az újszászi és a jászkiséri szövetkezet talaj­javítási terveit készítettékel. A következő években vár­hatóan az iroda legfonto­sabb feladata lesz a nö­vény termesztés feltételeinek javítása. A MÉM felkérésé­re már dolgoznak a Bábol­na környéki regionális ön­tözésfejlesztési terveken. A MÉM és az OVH megren­delésére megkezdték a Tisza- völgyében lévő öntözőrend­szerek rekonstrukciós igé­nyeinek felmérését. Ugyan­csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium számára készül egy tanul­mány, amelyben elemzik a célcsoportos beruházási kere­tekből készített öntözőmű­vek kihasználtságát, műkö­désük gazdaságosságát. Vár­hatóan évekpn keresztül ad majd munkát az irodának a gabeikovo—nagymarosi duz­zasztóműhöz kapcsolódó ön­tözőhálózat terveinek kiala­kítása. Ebben az évben azonban nemcsak hosszútávú fejlesz­tési koncepciók megalapozá­sa, vagy részfeladatainak megoldása vár az irodára. A tervek elkészülte után rövi­desen megkezdik a tiszaörsi Petőfi Termelőszövetkezet, a jászladányi Egyetértés, és a jászkiséri Lenin Tsz melio­rációs beruházásainak szer­vezését. Hasonló munkálatok megkezdéséről tárgyalnak: Marcali térségében 90 ezer hektár mezőgazdasági terület adottságainak megjavítása vár a szolnoki szakembe­rekre. Az AGROINVEST irodá­val együttműködve már ed­dig is szóba került, több kül­földi megrendelés, sőt né­hány. határokon túli part­nerre] már szerződést kötöt­tek. Tavasszal Egyiptomba utaznak az öntözési és me­liorációs iroda szakértői, hogy a százhalombattai Tempe- ráltvizű Halszaporító Állo­mással közösen mesterséges halkeltetőket tervezzenek. Nemcsak Afrikában érdek­lődnek szellemi termékeink iránt, más kontinenseken is jó híre van a magyar ha­lászati szakembereknek. A Szovjetunió halászati minisz­tériumával nemrégiben kö­tött együttműködési szerző­dést a MÉM. Az okmány­ban rögzített tervezési és kutatási feladatok egy részét az AGROBER szolnoki ön­tözési és meliorációs irodája végzi el. A békésszentandrási Háziipari Szövetkezet tiszasasi részlegében havonta mintegy 180—200 négyzetméter torontáli szőnyeget szőnek. Belföldön és külföldön egyaránt szívesen vásárol­ják az itt készült szőnyegeket Mindenfélét csinálunk ml mér ATRAKTOROS A teljes igazsághoz tarto­zik, hogy nem is vagyok igazi traktoros. Az eredeti szakmám mezőgazdasági gép­szerelő. Ha a Rába Steiger 245-ösön ülök, akkor illik rám csak titulus. De nyá­ron, amikor a jó öreg SZK— 5-ösöjnmel vágom a gabo­nát vagy ősztől a kukorica­szárat, akkor ugye kombáj- nos vagyak. Most meg a műhelyben dolgozom... Nemrégen fejeztük be a Rába Steiger felújítását. Persze a munkatársammal, keresztkomámmal. Pintér Istvánnal, akivel együtt haj­tottuk végig rajta a szezont. A három év alatt 4200 üzem­órát „raktunk bele”. Amikor leszedtük a motor henger­fejét, senki sem hitte el, hogy ennek 1800 üzemóra után a bontóban, de leg­alább a nagyjavítóban len­ne a helye. Van egy meg­állapodásunk az elnök elv- társsal: ha megcsináljuk ve­le a nyolcezer órát. mind­ketten kapunk egy havi bómök megfelelő prémiumot. Nyugodtan rakhatják félre a pénztárbán az érte járót... Nem sokáig leszünk mára műhelyben, lassan kezdjük a kombinátorozást a cukorré­pa. a kukorica meg a napra­forgó alá. Inkább éjszaka szeretek dolgozni. Jó érzés, amikor azt mondja az agronómus, itt van öreg ez a negyven­ötös tábla — mondjuk, száz hektár — kezdj neki. Tarló­hántáskor, igaz hogy hajta­tó kell cefetül, de reggelre „megeszem” az egészet. Hogy éjszaka tó a tár­sam? A rádió. Tudja, mi­lyen nagy segítség. Szegény körmösön dolgozó gyomor- süllyedést kapott traktorosok gondolták volna, hogy 20— 25 év múltával teleszkópos ülés, szervokormány, rádió, meg minden... Addig hallgatom a Kos­suthot. ameddig csak adás van. Fura érzés, amikor éj­fél után meghallom a Him­nusz első taktusait. Vala olyasmi, hogy hátha nekünk szól. Akik éjszaka is dol­goznak. .. Fél öt előtt pe­dig a sípolás után, mikor in­dul a szignál, mindig eszem­be jut jó öreg traktoros ba­rátom. Molnár Máté: ő ami­kor ezt hallotta, mindig mondta: keljetek fel! Egye­tek és gyerünk kifelé... Aratni? Azt még inas ko­romban kezdtem. SZK 3-as- sal. Kombájnolni a legjobb. Nemcsak ilyen dolgok miatt, hogy az ország kenyere, ha­nem (ne nézzen ezért anya­giasnak). ahogy forog a mo­tolla. látom a forintot is mindjárt, hogy mennyit ke­resek aznap. „Medvét” fogtam-e? De hányat! Medvének nevezzük mi kombájnosok, amikor a nedves gazos gabona rácsa­varodfik a cséplődob lapát­jára. És se előre, se hátra. Á legnagyobbat, még az SZK 3-asommal csíptem el. Tört. szakadt ott maid min­den. öt—hat órét kellett áll­ni miatta. Bitang érzés ám porosán, piszkosan, izzadva, hullik az emberre a pelyva, csípi, mintha millió tűszúr­ná, közbe meg sietne, de nagyon... Nagy meló még a kukori­ca utáni mélyszántás. Csip­kedni ‘kell magunkat, hogy a nagy őszi esők előtt vé­gezzünk. Panaszunk ugyan mostanában nem lehet, mert az új IHC-licenc alapján gyártott 10—7—70-es hat­vasú eke mindent kibír. Harminckettő—harminchét centiméter mélyen 2 méter 10, 2 méter 20 szántószéles­séggel dolgozik. Képzelheti, mennyire bele kell kapasz­kodni a Rábának, hogy ha­ladjunk. .. Magánéletem? Tíz éve nő­sültem. Hétéves Andrea lá­nyom. négyéves Péter fiam majdhogynem mindient je­lentenek számomra. Szan- daszőlősön építettünk egy három szoba összkomfortost. Szenvedélyem az autósze­relés. Csak úgy a család­ban. Meg a rokonoknak csi­nálom. Van bütykölni valóm épp’ elég. Olvasni? Inkább csak ilyenkor, télen. Ha na­gyon ráérek, akkor előszóra polcról mindig Radnótit ve­szem le .........Nem tudhatom. m ásnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám e lángok­tól ölelt kis ország, messze- ringó gyermekkorom vilá­ga. .Hát nem csodálatos? Faluhelyen mindenkinek van kiskertje. Nem nagy, az egész 150 négyszögöl. In­kább csak virágot nevelek benne, meg ami kell a konyhára. Hogy elégedett ember va­gyok-e? Egyáltalán nem. Mert ha egyszer az leszek, akkor már nem akarom, hogy jobb legyen. Nein is hogy több, hanem jobb. Ad­ni akarok. Elsősorban a gyermekeimnek. Sokkal töb­bet, mint amit én kaptam annak idején.. . (Elmondta: Szabó Attila, a szolnoki Lenin Tsz traktoro­sa). Szabó Pál Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom