Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
1980. február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A heten elindult Budapestre a paksi atomerőmű első blokkjához a második turbogenerátor acélszerkezetének első darabja a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárából. A turbogenerátor az év utolsó napjaira már Pakson működik Magyarok épitik Irakban Kőolajvezeték a sivatagon át Első ízben vállalkozott a magyar ipar olajvezeték építésére külföldön, a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével. Az erről szóló nyolc és fél millió dolláros megállapodást.‘á közelmúltban kötötték iraki cégekkel. Eszerint a siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalat az idén és jövőre egy 210 kilométer hosszú, sivatagon keresztül haladó vezetékszakaszt épít a közép-keleti ország déli részén. A nagyméretű csöveket hajókon szállítják, az első szállítmányok az elmúlt hetekben már meg érkeztek, s megkezdődött a helyszíni szerelés is. Jelen-, lég 80, később háromszor— négyszer ennyi magyar szakember dolgozik majd, a szerelésen. A Chemokomplex tőkés partnerei közül a legnagyobb Irak. Jelenleg is három magyar fúrótorony működik e távoli országban, s mintegy száz szakemberük végzi az olajmezőkön a próbafúrásokat. Ezenkívül a Chemokomplex közreműködésével komplett festékgyárat is építenek Irakban. Ár nélkül — ár ellen Nem ráfizetéses a VÍZGÉP magabiztossága Piac nincs áru nélkül, gyártmány ár nélkül. Vagy mégis? Ezekben a hetekben a legtöbb Üzemben, gyárban a termelői áraknak csak egy részét ismerik. Van ahol tétován várják a fejleményeket, máshol dolgoznak rendíthetetlenül. Mit kockáztatnak azzal, hogy termelnek, ahol termelnek? Nem fizetnek rá a ma- gabiztosságukra? A kérdésekre olyan üzemben - a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyárában - kerestük a választ, ahol árak hiányában sem állt meg a munka. Barát Lajos igazgató már tavaly novemberben összehívta munkatársait. Akkor a gyár háromszáz dolgozójából több mint ötvenen hallgatták, milyen hatásokkal kell számolniuk a kunhegyesi üzem dolgozóinak. Most még csak az árak egy részét ismerik. — azo-s kát, amelyeket a vállalat alakít ki. A központból megérkezett Kunhegyesre a VÍZGÉP egyes termékeinek árlistája, amelyből kiderül, hogy a gyár produktumait, gyártmányait átlagosan 14 százalékkal olcsóbban adja. Az árbevétel tehát csökkenne, így kisebb lenne a nyereség is. Éppen ezért már az év első hónapjaitól kezdve úgy kell dolgozniuk a gyáriaknak, hogy a kiesést a tavalyi eredményekhez képest ne szenvedje meg az üzem. Tehát vagy növelik a termelés mennyiségét, — a minőségi kritériumok figyelembevételével — vagy. pedig a létszámot csökkentik. Az előbbit választották. Nem új dolog ez a gyár életében, hiszen — ha csak a tavalyi számokat nézzük — a tavalyelőttihez képest 25 százalékkal termeltek többet 1979-ben, Sőt még egy érdekesség: az 1975-ös 80 milliós termelési értékükhöz viszonyítva az idén már 290 millió forintot produkálnak a tervek szerint. Figyelemreméltó eredmények, különösen akkor, ha tudjuk, hogy termékeik jövedelmezősége csak nőtt az évek során. Vannak persze olyan gyártmányaik, amelyeknek az árairól nem sokat tud nak mondani, már csak azért sem, mert nem tudják, hogy a beérkező alap anyagokért, alkatrészekért mennyit kell fizetniük. Mit tehetnek: számlázzák a termékeket a tavalyi árakon, azzal a kiegészítéssel, hogy a különbségek rendezésére később á termelői árak teljes ismeretében kerül sor. így kapják az említett cikkeket a kooperálóktól. a szállítóktól, és így adják azokat megmunkálva, összeszerelve. kiegészítve tovább. Az első hónap, mint a legtöbb üzemben, általában az „indulás” gondjaival telt. Például: a daraboláshoz ilyenkor a szokásosnál sokkal több oxigén kell. A palackok szállítói minderről nem vettek tudomást, Finoman fogalmazva le kellett mondani a kialakított gyári, üzemi szakosodás előnyeiről. Felrúgva a munkamegosztás olajozottan funkcionáló rendszerét, a munkák meny- nyiségének növekedtével, más üzemrészek munkásait átcsoportosították a darabo- lóba. Nem kis gond — hasonló gépipari üzemek prob- , lémája is — hogy még nem ismerik miből mennyit importálhatnak. Késik ehhez az engedély. Elképzelhető, mikor kapják meg azt a terméket, amire márciusban adják fel a megrendelést. Gondot okozhat mások hibája is. Ügy volt, hogy a gyár szakemberei Kisújszálláson szerélik a 700 köbméteres víztornyot. Az Építési Minőségi Ellenőrző Intézet nem találta jónak a Hídépítő Vállalat készítette alapozást. A munkát a kunhegye- siek nem kezdhették el. a szerelők maradtak az üzemben — az eredeti termelési programot módosítva munkát, hasznos munkát kellett biztosítani nekik. Arra törekednek a gyárban, hogy a termékek között minél nagyobb arányt érjenek el az úgynevezett VÍZGÉP-törzsgyártmányok. Olyan berendezések, alkatrészek ezek, amelyekből már eddig is kis sorozat- nagyságra lehetett tervezni a technológia menetét. Amióta ilyen termékek kapnak helyet a gyártmánylistán, egyre több az ésszerűsítés, újítás. Az árakat tehát csak részben ismerik, annyi azonban már most az év első hónapjaiban bizonyos, hogy a termelés költségei nem csökkennek csak akkor, ha érdemi lépéseket tesznek ezért a gyár műszaki szakemberei és munkásai. Például azzal, hogy csökkentik az importból beszerezhető alkatrészek számát, a költségek rovatába írják az energiáért kiadandó pénz összegét is, arra törekednek, hogy csökkentsék az ilyen jellegű kiadásokat. például szakszerű javításnak vetik alá a fűtőberendezések égőit. Ami ugyan csepp a tengerben, de úgy mondják, meg kell fogni minden forintot, nem „sodorhatják el” a változó termelői árak a gyárat, annak nyereségét. H. J. ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Százmilliós beruházások segítői Eredményes volt az AGROBER szolnoki irodájának első éve Egy évvel ezelőtt alakult meg Szolnokon az AGROBER Öntözési és Meliorációs Tervező és Beruházási Irodája. Működése első évében munkájáért 32 millió forint bevételhez jutott. A szellemi „termékeket” értékesítő szervezet jelentőségét azonban jobban jellemzi két másik adat. Az itt készülő tervekkel 1979-ben 600—700 millió forint értékű mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházást alapoztak meg, és összesen 500 millió forintot érő új létesítmény megvalósulását segítették a tervek felülvizsgálatával, a kivitelezés megszervezésével és műszaki ellenőrzéssel. Tevékenységüknek három fő területe van. Szolnok megyében ők bonyolítják le a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart fejlesztő beruházásokat. Közreműködésükkel készült el az elmúlt évben a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1040 férőhelyes tehenészeti telepe. Jelenleg is doLgoznak három nagy sertéstelep építésén. Az iroda dolgozói szervezik a Középtiszai Állatni Gazdaság ezer kocának helyet adó szaktelepének kivitelezését, közreműködésükkel bővítik a törökszentmiklósi Állami Gazdaság 1700 férőhelyes hasonló létesítményét. Ugyancsak Törökszentmiklóson, a Béke Termelőszövetkezetben egy 370 kocát befogadó telep beruházását bonyolítják. Az idén folytatják az alcsi- szigeti agrokémiai állomás fejlesztését is. Irányításukkal tavaly 32 kilométernyi, a mezőgazda- sági telepekhez és tanyaközpontokhoz vezető, célcsoportos beruházásként épülő bekötőutat adtak át az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek. E munkálatokat az idén is folytatják, azonban újabb nagy állattenyésztési létesítmény építéséhez nem kezdenek hozzá. Az üzemek, beruházási lehetőségük szűkülését látva, inkább a meglévő telepekről hiányzó részek pótlására adnak megrendelést. Kivételt talán csak a juhtenyésztő gazdaságok jelentenek. Nemrég készült el például a „jászkiséri Lenin Termelőszövetkezet 4500 férőhelyes anyajuhtelepének terve, a Középtiszai Állami Gazdaság pedig juhfejőhá- zak műszaki dokumentációinak kidolgozását kérte. A szolnoki iroda az AGROBER egyetlen, az öntözési és meliorációs munkák tervezésére és szervezésére specializálódott intézménye. Az ország bármely részéről érkező megrendelést elvállal. Mivel ilyen munkával a jogelődök — az AGROBER Szolnok megyei kirendeltsége és kihelyezett öntözésfejlesztési főosztálya — nem túl gyakran foglalkoztak, tavaly nagy meliorációs beruházások lebonyolítását még nem vállalhatták. Az újszerű munkára azonban van igény: 1979-ben az újszászi és a jászkiséri szövetkezet talajjavítási terveit készítettékel. A következő években várhatóan az iroda legfontosabb feladata lesz a növény termesztés feltételeinek javítása. A MÉM felkérésére már dolgoznak a Bábolna környéki regionális öntözésfejlesztési terveken. A MÉM és az OVH megrendelésére megkezdték a Tisza- völgyében lévő öntözőrendszerek rekonstrukciós igényeinek felmérését. Ugyancsak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium számára készül egy tanulmány, amelyben elemzik a célcsoportos beruházási keretekből készített öntözőművek kihasználtságát, működésük gazdaságosságát. Várhatóan évekpn keresztül ad majd munkát az irodának a gabeikovo—nagymarosi duzzasztóműhöz kapcsolódó öntözőhálózat terveinek kialakítása. Ebben az évben azonban nemcsak hosszútávú fejlesztési koncepciók megalapozása, vagy részfeladatainak megoldása vár az irodára. A tervek elkészülte után rövidesen megkezdik a tiszaörsi Petőfi Termelőszövetkezet, a jászladányi Egyetértés, és a jászkiséri Lenin Tsz meliorációs beruházásainak szervezését. Hasonló munkálatok megkezdéséről tárgyalnak: Marcali térségében 90 ezer hektár mezőgazdasági terület adottságainak megjavítása vár a szolnoki szakemberekre. Az AGROINVEST irodával együttműködve már eddig is szóba került, több külföldi megrendelés, sőt néhány. határokon túli partnerre] már szerződést kötöttek. Tavasszal Egyiptomba utaznak az öntözési és meliorációs iroda szakértői, hogy a százhalombattai Tempe- ráltvizű Halszaporító Állomással közösen mesterséges halkeltetőket tervezzenek. Nemcsak Afrikában érdeklődnek szellemi termékeink iránt, más kontinenseken is jó híre van a magyar halászati szakembereknek. A Szovjetunió halászati minisztériumával nemrégiben kötött együttműködési szerződést a MÉM. Az okmányban rögzített tervezési és kutatási feladatok egy részét az AGROBER szolnoki öntözési és meliorációs irodája végzi el. A békésszentandrási Háziipari Szövetkezet tiszasasi részlegében havonta mintegy 180—200 négyzetméter torontáli szőnyeget szőnek. Belföldön és külföldön egyaránt szívesen vásárolják az itt készült szőnyegeket Mindenfélét csinálunk ml mér ATRAKTOROS A teljes igazsághoz tartozik, hogy nem is vagyok igazi traktoros. Az eredeti szakmám mezőgazdasági gépszerelő. Ha a Rába Steiger 245-ösön ülök, akkor illik rám csak titulus. De nyáron, amikor a jó öreg SZK— 5-ösöjnmel vágom a gabonát vagy ősztől a kukoricaszárat, akkor ugye kombáj- nos vagyak. Most meg a műhelyben dolgozom... Nemrégen fejeztük be a Rába Steiger felújítását. Persze a munkatársammal, keresztkomámmal. Pintér Istvánnal, akivel együtt hajtottuk végig rajta a szezont. A három év alatt 4200 üzemórát „raktunk bele”. Amikor leszedtük a motor hengerfejét, senki sem hitte el, hogy ennek 1800 üzemóra után a bontóban, de legalább a nagyjavítóban lenne a helye. Van egy megállapodásunk az elnök elv- társsal: ha megcsináljuk vele a nyolcezer órát. mindketten kapunk egy havi bómök megfelelő prémiumot. Nyugodtan rakhatják félre a pénztárbán az érte járót... Nem sokáig leszünk mára műhelyben, lassan kezdjük a kombinátorozást a cukorrépa. a kukorica meg a napraforgó alá. Inkább éjszaka szeretek dolgozni. Jó érzés, amikor azt mondja az agronómus, itt van öreg ez a negyvenötös tábla — mondjuk, száz hektár — kezdj neki. Tarlóhántáskor, igaz hogy hajtató kell cefetül, de reggelre „megeszem” az egészet. Hogy éjszaka tó a társam? A rádió. Tudja, milyen nagy segítség. Szegény körmösön dolgozó gyomor- süllyedést kapott traktorosok gondolták volna, hogy 20— 25 év múltával teleszkópos ülés, szervokormány, rádió, meg minden... Addig hallgatom a Kossuthot. ameddig csak adás van. Fura érzés, amikor éjfél után meghallom a Himnusz első taktusait. Vala olyasmi, hogy hátha nekünk szól. Akik éjszaka is dolgoznak. .. Fél öt előtt pedig a sípolás után, mikor indul a szignál, mindig eszembe jut jó öreg traktoros barátom. Molnár Máté: ő amikor ezt hallotta, mindig mondta: keljetek fel! Egyetek és gyerünk kifelé... Aratni? Azt még inas koromban kezdtem. SZK 3-as- sal. Kombájnolni a legjobb. Nemcsak ilyen dolgok miatt, hogy az ország kenyere, hanem (ne nézzen ezért anyagiasnak). ahogy forog a motolla. látom a forintot is mindjárt, hogy mennyit keresek aznap. „Medvét” fogtam-e? De hányat! Medvének nevezzük mi kombájnosok, amikor a nedves gazos gabona rácsavarodfik a cséplődob lapátjára. És se előre, se hátra. Á legnagyobbat, még az SZK 3-asommal csíptem el. Tört. szakadt ott maid minden. öt—hat órét kellett állni miatta. Bitang érzés ám porosán, piszkosan, izzadva, hullik az emberre a pelyva, csípi, mintha millió tűszúrná, közbe meg sietne, de nagyon... Nagy meló még a kukorica utáni mélyszántás. Csipkedni ‘kell magunkat, hogy a nagy őszi esők előtt végezzünk. Panaszunk ugyan mostanában nem lehet, mert az új IHC-licenc alapján gyártott 10—7—70-es hatvasú eke mindent kibír. Harminckettő—harminchét centiméter mélyen 2 méter 10, 2 méter 20 szántószélességgel dolgozik. Képzelheti, mennyire bele kell kapaszkodni a Rábának, hogy haladjunk. .. Magánéletem? Tíz éve nősültem. Hétéves Andrea lányom. négyéves Péter fiam majdhogynem mindient jelentenek számomra. Szan- daszőlősön építettünk egy három szoba összkomfortost. Szenvedélyem az autószerelés. Csak úgy a családban. Meg a rokonoknak csinálom. Van bütykölni valóm épp’ elég. Olvasni? Inkább csak ilyenkor, télen. Ha nagyon ráérek, akkor előszóra polcról mindig Radnótit veszem le .........Nem tudhatom. m ásnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám e lángoktól ölelt kis ország, messze- ringó gyermekkorom világa. .Hát nem csodálatos? Faluhelyen mindenkinek van kiskertje. Nem nagy, az egész 150 négyszögöl. Inkább csak virágot nevelek benne, meg ami kell a konyhára. Hogy elégedett ember vagyok-e? Egyáltalán nem. Mert ha egyszer az leszek, akkor már nem akarom, hogy jobb legyen. Nein is hogy több, hanem jobb. Adni akarok. Elsősorban a gyermekeimnek. Sokkal többet, mint amit én kaptam annak idején.. . (Elmondta: Szabó Attila, a szolnoki Lenin Tsz traktorosa). Szabó Pál Miklós
