Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

1980. február 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tavaszi munkákra készítik elő az erőgépeket a kenderes! Növényvédő és Agrokémiai Állomáson. Képünkön Zetor super 50-es nagyjavításán dolgoznak Végül drágának ___________ _______bizonyulhat az olcsó B eszélgetés a takarmányozásról és a takarmány­gazdálkodási együttműködésről Az 1912-ben alapított Fhylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat két évtizede foglalkozik az álla­tok táplálására szolgáló premixek és tápszerek ké­szítésével. E tevékenysé­gükről beszélgetett munka­társunk dr. Szabó Szűcs Jánossal, a vállalat premix- és tápszertermelési igazgató­jával. — A mezőgazdasági üze­meknek tehát nem premi- xeket adnak el, mint né­hány évvei korábban, de a kész takarmányok keveré­sére sem vállalkoznak. Mi­ért egy „közbenső” termék, a koncentrátum eladása mellett döntöttek? — A takarmány megdrá­gulna, ha a jószágoknak szánt kész eledelt mi ké­szítenénk, hiszen az alap­anyagok jelentős részét a gazdaságok helyben meg­termelik. A takarékosság azonban azt követeli, hogy ne csak a premixek össze­— Önöknek is sok éves tapasztalataik vannak a tápszerkészítés terén, a me­zőgazdasági üzemekben is igyekeznek a takarmányo­zás módszereit korszerűsíte­ni. Mégis sokat hallani ar­ról, hogy jelentős összege­ket pazarolnak el hazánk­ban a jószágok etetésekor. tételét garantáljuk. A kon­centrátum már a fehérjék­ből is minőségileg és meny- nyiségileg ellenőrzött ada­gokat tartalmaz. így aztán a takarmány 30 százaléka optimális arányban tartal­mazza a legolcsóbb súly- gyarapodást elősegítő anya­gokat. Ez igen lényeges szempont, ha figyelembe vesszük, hogy az állatte­nyésztés költségeinek 70—80 százalékát a takarmányra fordítják. — A tápszerkészítők és a felhasználók közvetlenebb kapcsolatáról mondottak igazolni látszanak a TTT előnyeit. Az állattartóktól kapott információk felhasz­nálása végül is a gazdasá­gokban kamatozik. Milyen hasznát látja még az együtt­működésnek? — Nekünk biztonságot ad, hogy az alapanyagként használt kukoricát hosszú­távú szerződésekben rögzí­tett feltételek szerint, kar­cagi gyárunkhoz viszonylag közel eső mezőgazdasági üzemekből kapjuk. Jó ez a növénytermesztőknek is, hi­szen mi biztos vevők va­gyunk évek múlva is. De nemcsak az alapanyag fűz össze bennünket. A Phyla- xiának alapvető érdeke, hogy tápszerei népszerűvé partnerei állandó vevőkké váljanak. — Az új termékek beve­zetése nem mindig egyszerű feladat. Ügy tudom, Kar- baphyl nevű tápszerükért nem nagyon kapkodnak a vevők, mert hazánkban a karbamidetetés még min­dig újdonságnak számít. A félelmen kívül az új táp drágaságára hivatkoznak a gazdák. Van-e érvelésükben valami igazság ? Végig számolni! — A Karbphyl gyártásá­val néhány hónapja foglal­kozunk. A gazdák nem is­merik még előnyeit, példá­ul azt, hogy a mérgezés ve­szélye minimális. Az azon­ban tagadhatatlan, hogy a karbamid tartalmú anya­goktól sokan idegenkednek, (Főleg azok, akik nem is­merik tulajdonságaikat, a szakszerű adagolás előírá­sait.) A drágasággal érvelők azonban felületesen, egyet­len részletet kiragadva gon­dolkodnak. A kukoricával hasonlítják össze a tápszert, pedig a kettőnek csak egyet­len közös vonása van: a jószág ezt is, azt is elfo­gyasztja. A kukorica azon­ban alig tartalmaz fehér­jét, és ez meg is látszik az állatok súlygyarapodásán ... így vizsgálva a dolgot, hi­ába olcsó a saját előállítású gabona, a végső elszámolás­kor a tápszert etetők jár­nak jól. Ezt azonban csak az veszi észre, aki nem tor­pan meg a számítások első lépcsőjénél, hanem a ráfor­dításokat az eredményekhez viszonyítja. Egy széleskörű, a kiadásokat a súlygyarapo­dáshoz, a hús minőségéhez mérő vizsgálat az „olcsó” tarkarmányról is bebizonyít­hatja, hogy drága. Ennek az igazságnak a gyakorlati igazolását is várjuk, a TTT- től. VSZJ Kevés fehérjéből sok hús — Tagadhatatlan. hogy ésszerűbb .takarmányozással sok kemény valutát taka­ríthatna meg az ország, és — ha nem is mindenhol hi­szik el — olcsóbban termel­hetnének húst az üzemek. Persze a kívánt változáso­kat nem lehet egy csapás­ra megvalósítani. Már csak azért sem, mert állandóan változnak a feltételek. Az iparszerű tartás és az in­tenzív állatfajták elterjedé­se után, néhány évvel ez­előtt a korábban bevált premixek és tápszerek he­lyett újakat dolgoztunk ki. Termékeink korszerűsítésére kényszerített az is, hogy égetően fontossá vált a fe­hérjetakarékos gazdálkodás elérése. Ma már nemcsak az a lényeges, hogy mennyi húst állítanak elő az állat- tenyésztő üzemekben, ha­nem az is, hogy mennyiért. A jószág például nemcsak külföldről vásárolt szóját fogyaszthat, hanem a szük­ségleteit figyelembevévő receptúra szerint előállított takarmánykeveréket is. Márpedig az utóbbiak elké­szítése olcsóbb, mint az ete­tésre szánt fehérjék előte­remtése. Célunk az, hogy minél kevesebb fehérje fel- használásával állítson elő több fehérjét, húst a mező- gazdaság. — E cél elérését segíthe- ti-e, hogy a Phylaxia a nemrég alakult Tiszavidé- ki Takarmánygazdálkodási Társaság tagja lett? — Feltétlenül, hiszen eb­ben a szervezetben az ed­diginél közvetlenebb kap­csolatba kerülnek a tápsze­rek termelői és felhasználói. Vállalatunknak azért jó ez, mert maguktól az állatte­nyésztő szakemberektől ka­punk jelzéseket. A takar­mányozás valóságos problé­mái jutnak el a gyári szak­emberekhez. Sok gazdaság­gal állunk kapcsolatban, így könnyebben feltárhat­juk, hogy a tartástechnoló­giák és az állatfajták kü­lönbségei milyen eltérése­ket ókoznak a takarmány­felhasználásnál. A gyakor­lat szülte igényekre gyor­sabban reagálhatunk a pre­mixek és a tápszerek ösz- szetételének változtatásával. —• A társaság épp hogy megalakult. Hol tartanak most a gazdaságok igényei­hez való alkalmazkodásban? — A Phylaxiánál már dolgozunk a koncentrátu- mok összetételének kidolgo­zásán. A .társaság gesztor­gazdaságának információi alapján ugyanis már ismer­jük az eddig csatlakozott szarvasmarha- és sertéstar­tó üzemek adottságait, leg­lényegesebb jellemzőit. Ezek figyelembe vételével állít­juk össze a nálunk készülő koncentrátumokat. amelye­ket saját termelésű alap­anyagokkal keverve maguk a gazdaságok állítják elő az állatok takarmányát. 1 Garantált minőség fl szovjet hadsereg születésnapjára Szovjetunióban járva sok ma­gyarnak feltűnt már: javakora­beli civil férfiak és nők ruháját gyakran díszítik katonai kitünte­tések színes szalagsávjai. Az ér­demrendek és érmek ma már többnyire idős tulajdonosait a háború után harminc­öt évvel is közmegbecsülés övezi. Észre­veszi ezt a külföldi is. A háborús veterá­nokat megillető tisztelet jelei azt bizo­nyítják: a szovjet nép számára ma is vi­lágos, milyen hatalmas szerepe van a hadseregnek ás flottának az ország meg- védelmezésében, az új élet vívmányainak megőrzésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fegyveres felkeléssel robbant ki, de a bé­ke forradalma volt: Lenin, a szovjet ál­lam megalapítója békedekrétummal for­dult az első világháborúban egymással hadakozó országokhoz. E felhívásra az imperialista hatalmak intervenciója volt a válasz. Ez ellen és a régi rend akkor még nagy erőt jelentő hívei ellen kellett 1918-ban létrehozni a Munkás-Paraszt Vörös Hadsereget, amely első nagy győ­zelmét a narvai csatában, a Petrográd el­len törő német csapatok felett aratta. így lett ez a nap a Vörös Hadsereg és a Ha­ditengerészeti Flotta születésnapja, a Szov­jetunió állami ünnepe. A szocializmus első országának legna­gyobb erőpróbája a Nagy Honvédő Hábo­rú volt. A náci Németország és szövetsé­gesei elleni hősies harcban húszmillió szovjet polgár vesztette életét. Emlékük ma is ott ég a szovjet emberek szívében. Mindent a hatékony védelemért! Ez a szovjet katonai politika alapelve. A kom­munista párt és az állam vezetői beszé­deikben mindenkor hangsúlyozzák: a Szovjetuniónak nincsenek más országok­kal szemben területszerző szándékai és nem törnek katonai fölényre. A cél az erőegyensúly fenntartása, mivel ez az a tényező, amely lehetővé tette az elmúlt másfél évtizedben a nemzetközi enyhülés tendenciáját. Ezért mondhatjuk, hogy a Szovjet helikopter-pilóták szovjet hadsereg ereje a nemzetközi béke és biztonság záloga is. A Szovjetunió legfelsőbb vezetői — köztük a fegyveres erők parancsnokai — sokszor hangoztatták: országukban a ha­diipar fejlesztésében, a katonai kiadások növelésében senki nem érdekelt, sokkal jobban szeretnék a rubelmilldárdokat a gazdaság fejlesztésére, a dolgozók élet- színvonalának további javítására fordíta­ni. Ezt azonban akadályozzák az imperi­alizmus agresszív elképzelései, az Egye­sült Államok támadó erejének szüntelen növelése, s a kínai vezetés militarista, te­rületszerző politikája. szovjet fegyveres erők, híven több mint hat évtizedes hagyo­mányukhoz — nemcsak országuk biztonságát szavatolják, de szö­vetségeseiét is. Egykor, a pol­gárháború éveiben az internacionalisták között százezer „vörös magyar” harcolt. Ezt a segítséget sokszorosan viszonozta az országunkat a fasizmus alól felszabadító Szovjet Hadsereg. Hatvankettedik szüle­tésnapján köszöntjük szövetségesünket, a Szovjetunió baráti fegyveres erőit! Zárszámadás a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben A szövetkezet szakvezetőinek idejében kezdeményezett intézkedései, a tagság elismerésre méltó szorgalma révén a közös gazdaság felülkerekedett a mostoha időjárás okozta nehézségeken, és árbevételi tervét túlteljesítve eredménye­sen zárta az 1979-es évet — állapították meg tegnap a cibak­házi Vörös Csillag Tsz zárszámadó közgyűlésén. A mintegy félezer dolgozót számláló kollektíva tanácskozásán részt vett és felszólalt Szűcs János, a megyei pártbizottság tit­kára is. A Raisz Gusztáv elnök is­mertette vezetőségi beszámo­lóból kitűnt, hogy a cibak­házi határban gazdálkodók­nak is volt mit pótolniuk ta­valy. A tsz gabonatábláit nagymértékben károsította az aszály, a fagy, és mint­egy 60 hektáron a Körös­menti árvíz pusztított. A meglevő kapacitások, első­sorban az öntözőberendezé­sek jobb kihasználásával, a kertészeti és az őszi betaka- rítású kultúrák hozamainak növelésével nemcsak a vesz­teségeket sikerült pótolniuk a növénytermesztőknek. Fi-. gyelemre méltó a tavalyi eredmények között a terve­zett 65 mázsával szemben elért 92 és fél mázsás hektá­ronkénti kukoricatermés, amely magában véve 6,5 milliós többletbevételhez juttatta a gazdaságot. önkritikusan számba vet­ték a közgyűlésen a tsz ál­lattenyésztésében mutatkozó hiányosságokat. Kívánniva­lót hagy maga után a te­nyésztési munka színvonala, és a jelentős javulást figye­lembe véve is van még ten­nivaló az állateltiullási szá­zalék és a fajlagos abrak­felhasználás csökkentéséért. összességében a főágazatok dolgozói eredményesen mun­kálkodtak 1979-ben. a tsz ta­valyi 132 millió forintos ár­bevétele 15 százalékkal, az­az 14.5 millió forinttal több volt a tervezettnél. A beszámolót követő vita meglehetősen aktívnak bizo­nyult. a tagok soraiból so­kan elmondták véleményü­ket az eddigi és a jövőbeni munkával kapcsolatban. Fel­szólalt a vitában a megyei pártbizottság titkára. Szűcs János is. Megyénk mezőgaz­dasági nagyüzemeinek dolgo­zói — mondotta elöljáróban — megtalálták a módját, hogy a tavalyi kedvezőtlen gazdál­kodási feltételek ellenére eleget tegyenek a népgazda­sági követelményeknek. A hazai és a külföldi piacon egyaránt keresettebb árunö­vényekkel pótolták a gabo­nakiesések jó részét, és ki­egyenlítetten gazdálkodik a biztonságosabban termelő ágazat, a megye állatte­nyésztése is. A cibakházi tsz munkájá­ról szólva Szűcs János el­mondotta. hogy a növény- termesztési eredmények job­bak a megyei átlagnál, de a közös gazdaság termelési adottságai is kedvezőbbek. Ez meghatározza a szövetke­zet időszerű tennivalóit, többek között az irányítás, a vezetés színvonalának ja­vítását. a gazdaságosabb ter­melés érdekében. A növény- termesztésben —1 nem a gazdaságtalannak látszó ter­mékek megszüntetésével, ha­nem az eredménytelenség okainak feltárásával, azok kiküszöbölésével — tovább szükséges növelni a hoza­mokat. Nagyobb gondot kell fordítani a termőföld maxi­mális kihasználására, és jobban kell élni a Tiszai ön­töző Gazdaságok Együttmű­ködése adta lehetőségekkel. A termelésben az állatál­lomány nagyságának megfe­lelő szerephez ketll juttatni az állattenyésztést, a megyei átlagnál jelenleg még ala­csonyabb hatékonyságú mu­tatók javításával. A tegnapi közgyűlésen jó­váhagyott tervek szerint ak idén 10 százalékkal növelik a növénytermesztés árbevé­telét. Az állattenyésztés eredményeit fokozza majd a sertéstelep rekonstrukciójá­nak befejezése, amelyre elő­reláthatóan idén júniusban kerül sor. Az 1980. évi 124 milliós termelési terv teljesí­tése érdekében az elmúlt esz­tendőben 25 milliós felvá­sárlási árbevételt eredmé­nyezett háztáji gazdaságot is továbbfejlesztik a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben. T. F. A kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet egyebek között a buda­pesti KIPSZER Vállalat megrendelésére is dolgo­zik. Forgácsoló műhe­lyükben jelenleg peremes szcleptestek esztergályo- zását végzik

Next

/
Oldalképek
Tartalom