Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 23. (Folytatás az 1. oldalról) lasztókerületben, ahol a szov­jet főváros iparának, tudo­mányos, kulturális életének, oktatásügyének számos fon­tos bázisa van. A felszólalók hangsúlyozták: a választóke­rület lakossága egyöntetűen támogatja a kommunisták és pártonkívüliek blokkjának választási célkitűzéseit. Ezután, a megjelentek nagy tapsától köszöntve, Leonyid Brezsnyev emelke­dett szólásra. Leonyid Brezsnyev beszé­dének belpolitikai részében rámutatott: a jelenlegi vá­lasztásra két évtized forduló­ján kerül sor, új évtized kez­dődik. — Milyenek lesznek a nyolcvanas évek? Mit hoz­nak magukkal, íhogyan ala­kul az emberek, a népek, az államok sorsa? Új sikerek évei következnek — Mi kommunisták hi­szünk abban, s nemcsak hi­szünk, hanem tudjuk is, hogy a nyolcvanas évek a kom­munista építés új sikereinek évei lesznek. Ezek az évek a világméretű szocializmus megszilárdulásának, fejlődé­sének, a tartós béke biztosí­tásáért vívott harc új előre­törésének évei lesznek. — Mint eddig is, irányvo­nalunk most is a békés alko­tómunka irányvonala, az a vonal, amelynek megvalósí­tásával átalakítjuk orszá­gunk hatalmas térségeit, megsokszorozzuk a szovjet nép anyagi és szellemi gaz­dagságát. Senki sem téríthet le bennünket erről az irány­vonalról. — Magától értetődő, hogy a párt a társadalmi élet egészét, áttekintve széles lá­tókörrel szemléli a gazdasá­gi feladatokat, elszakíthatat­lan összefüggést, lát a gaz­daság és a társadalmi viszo­nyok egész rendszere között — hangoztatta Brezsnyev. — A társadalmi viszo­nyok fejlődésének fő irá­nya a hetvenes években a szovjet társadalom egységé­nek és összeforrottságának megszilárdulása volt. Az esz­mei-politikai összeforrottság megnyilvánul a kommunis­ták pártja és a nép szoros egységében, a párt választá­si programjának országos méretű támogatásában, an­nak a programnak az igenlé­sében, amely a pártprogra­mok,! a központi bizottsági ülések határozatainak teljes mértékű támogatását jelenti. Brezsnyev rámutatott arra, hogy a társadalom összefor- rottsága és egysége a szocia­lizmus számára különleges értéket, felmérhetetlen és legyőzhetetlen erőt' jelent. Beszéde nemzetközi részé­ben Leonyid Brezsnyev min­denek előtt azt húzta alá, hogy az elmúlt évtizedben tovább fejlődött és gazdago­dott a szocialista közösség országainak együttműködése. Ez az együttműködés vala­mennyi testvérország fejlő­désének nagy fontosságú gyorsítója. A nemzetközi élet egyik legfontosabb tényezője lett a szocialista közösség országai­nak békepolitikája, az eny­hülésért, a nukleáris rakéta vi­lágháború veszélyének enyhí­téséért vívott, közös küzdel­me. — Ma amikor az im­perializmus erői ellentáma­dásba mentek át az enyhülés, a béke, a népek jogai ellen, a Választási nagygyűlés a Kremlben szocializmus országainak egy­sége e legfontosabb értékek védelmében minden eddigi­nél fontosabb. Meggyőződé­sem, hogy országaink teljes mértékben megoldják e tör­ténelmi feladatukat. Külpolitikánk ereje abban van, hogy megfelel mind a szocializmus országai létérde­keinek, mind pedig földünk lakossága hatalmas többsége érdekeinek. Mindenek előtt ez a politika megfelel azok­nak a népeknek, amelyek felszabadultak a gyarmati iga alól, s az új, független élet építésének nehéz felada­tával foglalkoznak. E népek­nek — nem kevésbé, mint a szocializmus országainak — tartós békére, arra van szükségük, hogy szigorúan tartsák tiszteletben az álla­mok szuverenitását, a népek jogait, s valódi, valóban egyenjogú nemzetközi kap­csolatokat hozzanak létre. Pontosan ezen az alapon fejlesztjük jó kapcsolatain­kat, kölcsönösen előnyös együttműködésünket Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sok országával, legyen bár olyan nagy ország, mint In­dia, vagy kicsiny Benin, le­gyen az a köztársasági Al­géria, vagy a monarchikus Jordánia, a szomszédos Tö­rökország, vagy a távoli Bra­zília. Nagyra értékeljük kapcso­latainkat ezekkel az orszá­gokkal, tiszteletben tartjuk jogaikat, nem vágyódunk kincseikre, nem keresünk ezekben az országokban ka­tonai támaszpontokat. A Szovjetunió jelentős mértékben járult hozzá szá­mos ország gazdasági és kul­turális építésének, védelmé­nek megszilárdításához, s mi büszkék vagyunk erre. Lenin hagyatékához híven mindig azoknak a népeknek az olda­lán állunk, amelyek védel­mezik szabadságukat és füg­getlenségüket, de sohasem használjuk fel segítségünket arra, hogy nyomást gyako­roljunk azokra az országok­ra, amelyek e segítségben ré­szesülnek. Mindez létrehozza kapcso­latainkban a kölcsönös tisz­telet és bizalom légkörét — s ez egyaránt jelent kölcsö­nös hasznot, a világbéke hasznát. Leonyid Brezsnyev külön kiemelte azt, hogy sikeresen fejlődnek a kapcsolatok In­diával. E kapcsolatok megfe­lelnek mindkét ország érde­keinek, Ázsia és az egész vi­lág békéje érdekeinek. E ba­rátság jelképe lett az a nem­rég létrejött megállapodás, amelynek értelmében a nem távoli jövőben együtt indul­nak a világűrbe szovjet és indiai űrhajósok. Csökkennek az imperializmus lehetőségei Az imperializmus kard­csörtető köreinek — minde­nek előtt az Egyesült Álla­mok imperializmusának — nem tetszik a béke megszi­lárdulása, a népek felszaba­dító harcának sikere — folytatta Brezsnyev. Nyil­vánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének irányvonala az enyhülés aláaknázására, a nemzetközi helyzet kiélezé­sére irányul. Minél inkább csökkennek az imperializmus lehetőségei arra, hogy uralkodjék más országok és népek fölött, an­nál dühödtebben reagálnak erre a fejleményre az im­perializmus legagresszívabb, leginkább rövidlátó képvise­lői. Az Egyesült Államok azt követően, hogy rakétatervét rákényszerítette Nyugat- Európa országaira, figyelmét Ázsiára és a Közel-Keletre fordította. A forradalmi Irán pártjaihoz irányította hadi­flottájának nagy erőit azzal az ürüggyel, hogy megmenti a túszként fogva tartott dip­lomatákat. Ezután lecsaptak a véleményük szerint ked­vező ürügyre: az afganisztá­ni eseményekre. Az ezzel kapcsolatban Amerikában megkezdett dühödt szovjet­ellenes kampány a jelek sze­rint minden eddigi rekordot megdönt. Természetesen ez csak ürügy, Carter úr és környe­zete tökéletesen tudja, hogy Afganisztánban semmiféle orosz „intervenció” nem volt és nincs. A Szovjetunió a szovjet—afgán barátsági szerződés alapján járt el. Három egymást követő af­gán kormány kérte tőlünk álhatatosan azt, hogy segít­sünk megvédelmezni az or­szágot az ellenforradalmárok kívülről történő behatolása ellen. Washingtoni rágalmak Washingtonban jól tudnak mindent arról is, hogy mi­lyen intervenciót hajtanak végre Afganisztán ellen pa­kisztáni területről. Hiszen ezt az intervenciót, amely komoly fenyegetést jelent az afgán forradalomnak és dé­li határunk biztonságának, maguk az amerikaiak irá­nyítják, kínaiakkal és má­sokkal együtt. A Fehér Ház azt is tud­ja, hogy a Szovjetunió azon­nal kivonja katonai kontin­gensét Afganisztánból, ahogy megszűnnek a jelenlétüket előidéző okok, és az afgán kormány úgy véli, hogy töb­bé nincs szükség erre a je­lenlétre. Az Egyesült. Álla­mok nagy hangon követeli a szovjet csapatok kivonását, de gyakorlatilag mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a lehetőség minél távolabbi legyen, és növeli a beavatkozást Afganisztán Ügyeibe. Teljes határozottsággal kí­vánom kijelenteni: készek vagyunk arra, hogy meg­kezdjük csapataink kivoná­sát, ahogy teljesen megszű­nik az Afganisztán kormá­nya és népe ellen irányuló külső beavatkozás minden formája. Garantálja ezt az Egyesült Államok Afganisz­tán szomszédaival együtt — s akkor megszűnik a szov­jet katonai segítség szüksé­gessége. Az Egyesült Államok ve­zetői tudják azt is, hogy Af­ganisztán kormánya teljes mértékben tiszteletben tart­ja a lakosság vallásos hi­tét, kiszabadította azokat a papokat, akiket Amin vetett börtönbe, és hivatalosan a törvény védelme alá helyez­te az iszlámot. Meglehető­sen sután festenek a kísér­letek, amikor az izraeli ag- resszor védelmezői, az Irán ellen; megtorlás szervezői „az iszlám védelmezőinek” próbálják feltüntetni magu­kat. Akkor hát miért szíta­nak Washingtonban világ­méretű hisztériát? Milyen célból terjesztik azokat, a hazugságokat, amelyek sze­rint „az oroszok háborút folytatnak az afgán nép el­len”, „szovjet fenyegetés nyilvánul meg Pakisztánnal és Iránnal szemben”, s eh­hez hasonló rágalmakat ? A válasz világos: Washing­tonnak egyszerűen ürügyre van szüksége ahhoz, hogy kiszélesítse expanzióját Ázsiában, s ezt az ürügyet minden évközzel létre akar­ja hozni. A szovjetellenes hisztéria nem csupán azért vált szük­ségessé, hogy ezt a hullá­mot meglovagolva bárki is győzelmet arasson ősszel az elnökválasztásokon. A fő do­log az, hogy az Egyesült Ál­lamokban megnyilvánul az a szándék, hogy létrehozzák katonai támaszpontjaik rend­szerét az Indiai-óceánon, a Közel- és a Közép-Kelet or­szágaiban, az afrikai orszá­gikban. Az Egyesült Álla­mok saját hegemóniájának szeretné alárendelni ezeket az országokat, akadály nél­kül szeretné kiszipolyozni természeti kincseiket. Egyút­tal föl akarja használni te­rületüket a szocializmus vi­lága és a nemzeti felszaba­dító mozgalmak ellen irá­nyuló hadászati elképzelé­seinek megvalósításához. Ez a dolog lényege — jelentet­te ki Leonyid Brezsnyev. A jelenlegi gyarmatosítók azonban azt kockáztatják, hogy alaposan elszámítják magukat. Ma már nem a háború előtti időkben, s nem is az ötvenes években élünk. A korábban függő helyzet­ben lévő országok tucatjai szereztek tapasztalatot az önálló életben és politiká­ban. A népek jobban eliga­zodnak az imperialisták já­tékaiban, tudják, hol van­nak barátaik és hol ellen­ségeik. Washingtonban szeretnek arról beszélni, hogy feltét­lenül biztosítani kell az olajszállítmányoknak az Egyesült Államokba vezető útját. Ezt, még meg is léhet érteni. De vajon ezt csak úgy lehet megvalósítani, hogy az útvonalak térségét lőpo- roshordóvá változtatják? — Magától értetődő, hogy az eredmény éppen a célokkal ellentétes lesz. Az „erőpolitika” új szó­szólóinak .,kalandor-doktrí­nái” nemcsak valamiféle tá­voli országok, vagy ország­csoportok számára veszélye­sek, minden ország, minden nép békéjét és biztonságát fenyegetik. Eriink hatalmasak A Szovjetuniót senki sem félemlítheti meg. Erőink, le­hetőségeink hatalmasak. A háborús hisztéria, a fékevesz­tett fegyverkezési verseny ,.doktrínájával” szembesze­gezzük a békéért, a világ biztonságáért vívott követ­kezetes harc doktrínáját. — Hívek vagyunk a pártunk XXIV. és XXV. kongresszu­sán elfogadott békeprogram­hoz. Ezért most, a 80-as években épp úgy, mint ko­rábban, a 70-es években, az enyhülés megszilárdítása, nem pedig annak szétrom- bolása mellett foglalunk ál­lást. Álláspontunk nem a fegyverzet növelése, hanem annak csökkentése, nem a mesterséges elidegenítés, el­lenségeskedés, hanem a né­pek közötti közeledés és köl­csönös megértés. Magabiztosan tartjuk ma­gasra lenini külpolitikánk zászlaját, a béke, a népek függetlensége, a szabadság, a társadalmi haladás zászla­ját — mondotta beszédében a többi között Leonyid Brezs­nyev. A nagygyűlés részvevői nagy tapssal fogadták az SZKP KB főtitkárának be­szédét. NEW YORK Február 21-re virradó éj­szaka New Yorkiban merény­letet követtek el a Szovjet­unió állandó ENSZ képvise­lete ellen. Az épület egyik lakásának ablakára ismeret­len személyek lövést adtak le. Az ablak betört, szemé­lyi sérülés nem történt. Az ügy kapcsán a szovjet ENSZ képviselet élesen tiltakozott az amerikai hatóságoknál, hangsúlyozva, hogy a táma­dást az USA-ban fcűyó sziovjetellenes kampány ré­szének tekinti, s hogy a tá­madásért a teljes felelősség az amerikai hivatalos ható­ságokat terheli. DAMASZKUSZ Abdel Halim Hadam Szí­riái miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter Waldheim érkezett ENSZ-főtitkárhoz és a Biz­tonsági Tanács soros elnöké­hez intézett üzenetében cá­folta azt az izraeli vádat, amely szerint Szíria csapa­tokat von össze a Golan- fennsík közelében és táma­dásra készül Izrael ellen. WASHINGTON A januári áremelkedések évi 18 százalékos inflációs aránynak felélnek meg — ezt tükrözték az amerikai kormány tegnap nyilvános­ságra hozott adatai. A gyor­suló áremelkedések, a pénz­hígulás következtében a családok átlagos vásárlóere­je csaknem hét százalékkal A hivatalos látogatáson a Fülöp-szigeteken tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter megkoszorúzta Jósé Rizal nemzeti hős manilai emlékművét. A képen: külügyminiszterünk a koszorúzás után (Telefoto — KS) Rendkívüli állapot Kabulban A Kabuli rádió jelentése szerint az afgán belügymi­nisztérium, tegnap rendkí­vüli állapotot rendelt el Ka­bulban. miután külföldi ügy­nökök és zsoldosaik nyílt bújtogatáshoz, felforgató te­vékenységhez folyamodva, és erőszakos cselekményeket el­követve. megkísérelték, hogy megzavarják a főváros nyu­galmát. Határozott intézke­déseket foganatosítanak a bűncselekmények elkövetői ellen, megszigorították az ér­vényben levő kijárási tilalom betartását, elrendelték az engedély nélkül birtokolt (fegyverek beszolgáltatását. A rendelkezések megsértőit katonai-forradalmi bíróság elé állítják. Amerikai fenyegetések Az Egyesült Államok nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy atomfegyvert vessen be, amennyiben a Szovjet- uiyó a Perzsa-öböl térségé­ben „veszélyezteti létérdeke­it” — jelentette ki az ame­rikai hadügyminisztérium szóvivője. A szóvivő ugyan azt han­goztatta, hogy Washington főképpen hagyományos fegy­veres erőd megerősítésére összpontosít, de utalt arra. hogy maga Harold Brown amerikai hadügyminiszter is már felvetette az atomfegy­verek bevetésének gondolatát. A Pentagon képviselője min­den kertedés nélkül kifejtet­te: „rendelkezünk atomfegy­verekkel és elvileg nem zár­juk ki ezek felhasználásának lehetőségét”. Zbigniew Brzeziniski, Carter elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója a Pentagon szó­vivőjéhez hasonlóan kard- csörtető nyilatkozatában az állítólagos közép-keleti szov­jet fenyegetésre hivatkozva azt hangoztatta: hogy „Wa­shingtonnak egy Perzsa- öbölbeli szovjet lépés esetén megvan a katonai ereje ah­hoz, hogy visszavágjon, anél­kül, hogy túl korán kellene atomfegyverhez nyúlnia”. Ha Washington nem tudja megállítani a szovjeteket a Perzsa-öböl térségében, a vi­lág más részén torolja meg a szovjet lépést — tette hoz­zá. Mudzsahidok és hesbollahik összetűzése Teheránban Még Genfben vesztegel az ENSZ-bizottság Nyugati 'hírügynökségek a parlamenti választások köze­ledésével indokolják, hogy Irán több városában egymás­sal szembenálló csoportok között összetűzésre került sor. Így több mint 60 sebe­sültet követelt az az össze­csapás, amely a teheráni egyetemen zajlott le az isz­lám alapokon álló, baloldali jelszavakat hangoztató mud­zsahidok mintegy 60 ezer fős nagygyűlése során. A részt­vevőkre rátámadtak a hes- bollahi (isten pártjának tag­jai) néven ismert szélsőséges iszlám szervezet hívei, akik a mudzsahidokat „marxisták­nak” tekintik. A helyszínre volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. PEKING Pekingben tegnap megnyílt a Kínai Nukleáris Társaság alapító kongresszusa. A megnyitó ülésen jelen volt Fang Ji miniszterelnök-he­lyettes. az Állami Tudomá­nyos és Műszaki Bizottság minisztere és Vang Csen mi­niszterelnök-helyettes. BONN Csütörtökön az NSZK-beli Esslingenben bombamerény­letet követtek el az ellen a kiállítás éllen. amely az egy­kori Auschwitzi haláltábor borzalmait mutatja be. Mint egy névtelen telefonáló kö­zölte. a merényletet a Német akciócsoport nevű szélső- jobboldali szervezet követte el. kivezényelt gárdisták a leve­gőbe lőttek, hogy ily módon vessenek véget az összecsa­pásoknak. Hasszán Habibi, az iszlám forradalmi tanács szóvivője az összetűzéseket így kom­mentálta: „elérkezett az idő hogy helyreállítsuk a rendet az országban. Persze nem az elnyomáson alapuló rendre, hanem nagyobb forradalmi fegyelemre van szükség”. Khorramshahr városában egy nagygyűlés során időzí­tett bomba robbant, s a rob­banás öt halálos áldozatot követelt. A jelenlévő tömeg éppen arra várt, hogy Azam Taleghani, a néhány hónap­pal ezelőtt elhunyt, befolyá­sos siita vallási vezető, Mah­moud Taleghani ajatollah lá­nya megkezdje beszédét. Közben a PARS iráni hír- ügynökség azt jelentette, hogy Kazem Shariat Madari ajatollah, a siita vallási hie­rarchia második embere több hónap óta először felkereke­dett Qumból, s Teheránba utazott, ahol találkozott a je­lenleg még kórházi kezelés alatt álló Khomeini ajatol- lahhal. Ezalatt továbbra is Genf­ben „vesztegelnek” az ENSZ- vizsgálóbizottság tagjai, sőt a testület egyik vezetője vis­szautazott New Yorkba. Mindazonáltal mind a Fehér Ház, mind az ENSZ szóvivő­je cáfolni próbálta, hogy a bizottság tevékenysége, illet­ve az ehhez fűzött E_NSZ-re- mények zátonyra 'futottak volna. Leonyid Brezsnyev beszédé­vel fejeződött be a Szovjet­unióban a választások elő­készítése (Telefoto — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom