Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) növekedése következtében — 7,4 millió tonnát takarí­tottak be, 0,8 millió tonná­val többet, mint 1978-ban. Mind a termésmennyiség, mind a hektáronkénti 5420 kg-os termésátlag megha­ladta a korábbi évekét. Csökkent a termés egyes szálastakarmányokból és gyümölcsökből, valamint burgonyából. Rizsből, a legtöbb zöldség­féléből és szőlőből több ter­mett az 1978. évinél. A nap­raforgótermés — a vetéste­rület számottevő növekedése és a kiemelkedő hozamok következtében — 87 száza­lékkal meghaladta az előző évit. Az állattenyésztés terme­lésének növekedése a terv­nek megfelelő, kb. 2 száza­lék volt. A szarvasmarha­állomány kismértékben csökkent, a sertésállomány tkb. 4 százalékkal emelke­dett és nőtt a juhállomány is. A vágóállattermelés 2 százalékkal, a kifejt tej mennyisége mintegy 5 szá­zalékkal nőtt. A tojásterme­lés a számítottnak megfele­lően csökkent. A közlekedési vállalatok az előző évinél 1,6 százalék­kal több árut szállítottak, árutonna-kilométer teljesít­ményük 2,9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállí­tásban 1,5 százalékkal, a helyi tömegközlekedésben 2,4 százalékkal több utast szállítottak. Mind az áru- szállításban, mind a sze­mélyszállításban tovább nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti közlekedés fej­lesztésére 1979-ben 144 Die- seHmozdonyt, 38 motorko­csit, 258 személy- és 2967 teherkocsit szereztek be. A korszerű vontatás aránya 94,5 százalékra nőtt. A köz­úti szállításban 18 000 új te­hergépkocsit helyeztek üzembe. A tömegközlekedés 1027 autóbusz, 25 trolibusz. 18 hév motor- és pótkocsi, va­lamint 20 metrókocsi forga­Az ország gazdasági életé­ben fontos szerepet játszó nemzetközi gazdasági kap­csolatok tovább bővültek. A szocialista országokkal foly­tatott tervszerű együttmű­ködés mellett fokozódott az áruforgalom a fejlett - tőkés és a fejlődő országokkal is. növekedett a szerepe a szo­rosabb együttműködést fel­tételező termelési kooperá­ciós megállapodásoknak. Az 1979. évben kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több, a behozott áruké 3 százalékkal kevesebb volt, mint 1978-ban. Az 1978. évi nagymértékű anyagimport, s készletnövekedés után 1979- ben számottevően mérséklő­dött az anyagok, félkészter- „ mékek és alkatrészek beho­zatala. Nem érte el az egy évvel azelőtti szintet a fo­gyasztási iparcikkek és az élelmiszerek importja sem. A gépimport mérsékelten, az energiahordozók behoza­tala jelentősen nőtt. A ki­vitel legnagyobb mértékben egyes anyagokból, félkész­S a másik oldalon, a nyu­gati félteke egyik nagyváro­sában például, a frankfurti kábítószePkeresikedők erő­sen tartják a markukban a tönkrement kábítószer-élve­zőket. Ez ellen senki nem tesz semmit. Még a rendőr­ség sem. Senki nem lehet olyan ma­gányos, mint egy kábítószer­élvező. Az egyik kábítósze­res halálos ellensége a má­siknak. A segítőkészségük csak abból a félelemből fa­kad, hogy egyszer maguk is egyedül lesznek, ha túl erős az adag, és átmennek a semmibe. A Quick heroin-szakértői írják: tíz év alatt sokszor láttuk, hogyan nyomorítja A megművelt mezőgazda- sági terület tovább csökkent. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban foglalkozta­tottak átlagos létszáma 789 ezer fő volt, 0,4 százalékkal több, mint 1978-ban. A me­zőgazdásági nagyüzemekben a termelékenység javult. A mezőgazdasági üzemek 4480 tehergépkocsit, 4560 traktort, 1460 gabonakombájnt vásá­roltak. Csökkent a mezőgaz­daság műtrágyafelhasználá­sa, egy hektár mezőgazda- sági területre, hatóanyag­ban számolva 218 kg mű­trágya jutott. Az erdőtelepítés és fásítás a terveknek megfelelően haladt, az erdőfelújítás kis­sé elmaradt attól. A faki­termelés megközelítette a számítottat. A vízgazdálkodás fő elő­irányzatai — a szennyvíz- tisztítás kivételével — meg­valósultak. A közüzemi víz­művek víztermelése csak­nem 3 százalékkal emelke­dett. A közműves vízellá­tásban részesülő lakosok száma 500 ezerrel, 7,9 mil­lióra növekedett. lomba állítása javította. A személygépkocsi-állomány az év folyamán 81 ezerrel nőtt és év végén 920 ezer- volt, ebből mintegy 875 ezer a lakosság tulajdonában. Az országos közutakon mintegy 1100 km, a tanácsi közuta­kon 700 km hosszúságban végeztek út burkolat-korsze­rűsítést. illetve megerősítést. Három új közúti hidat ad­ták át: Szegeden a Tisza-hi- dat, Győrött a Duna-hidat, Körösladányban a Körög-hi- dat. A telefon-főközpontok be­fogadóképessége 34 ezer, az alközpontoké 30 ezer állo­mással bővült. A települések közötti közvetlen összekötte­tésre az összes főállomás 74 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcso­latunk. termékekből és alkatrészek­ből, továbbá gépekből nőtt. Számottevően bővültT a fo­gyasztási iparcikkek és az élelmiszerek exportja. A rubel elszámolású kül­kereskedelmi forgalomban a behozatal mennyisége 4 szá­zalékkal, a kivitelé 9 száza­lékkal emelkedett. Az ener­giahordozók és a villamos­energia importja jelentősen nőtt, mivel megindultak a gáz- és a villamosenergia­szállítások a Szovjetunióból az orenburgi gázvezetéken, illetve a Vinnyica—Albert- irsa közötti 750 kV-os táv­vezetéken. Jelentősen foko­zódott a KGST-országokkal a gépek, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak köl­csönös szállítása. Az áru­forgalom bővülése mellett folytatódott a termelési, tu­dományos és műszaki együtt­működés, valamint a közös beruházások megvalósítása. A rubel elszámolású passzí­vum kisebb volt, mint 1978- ban és lényegében megegye­meg a heroin a fiatalok lel­két, testét, életét. Voltunk Nürnbergben, Starubingban, Amszterdamban, a felső ba­jor Einödhöfenben, lés Nyu- gat-Berlinben, de ilyet, mint Frankfurtban még nem lát­tunk: Egy olyan várost, ahol a kábítószerélvezőknek nem kell nyilvános toilettak- ben titokban bevenni az adagot, egy olyan város, ahol a kábítószerkereskede- lem és élvezet nyilvánosan az utcákon zajlik, mindenki által láthatóan. Ebben a vá­rosban két rekordot is tar­tanak — az ignorálásban és a halálozásban. Frankfurt­ban legkevesebb négyezer 30 év alatti fiatal heroinista, több, mint a lakosság két zett az éves tervben számí­tottal. A nem rubel elszámolású forgalomban, a terv célki­tűzésének megfelelően, a behozatal jelentősen, mér­séklődött. a kivitel dinami­A szocialista szervezetek beruházásaira 203 milliárd forintot fizettek ki. keveseb­bet a tervben előirányzott 204—206 milliárd forintnál. A beruházások volumene lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel. központi állami beruhá­zásokra 92,5 milliárd forin­tot fordítottak. valamivel többet a tervben számított­nál. A tervnek megfelelően új állami nagyberuházást nem kezdtek meg. A vállalatok és szövetke­zetek beruházásra mind sa­ját, mind külső forrásból a tervezettnél kevesebbet használtak fel. A hitelfel­használáson belül nőtt a konvertálható export áru­alapot bővítő beruházási hi­telek aránya. A vállalatok és szövetkezetek 1979, évi beruházásai 110,5 milliárd forintot tettek ki. Ez az ösz- szeg nem érte el az előző évit és a tervben számítot­tat. Az összes beruházáson be­lül mind az építési, mind A lakosság életszínvonala, életkörülményei a gazdasági lehetőségekkel összhangban alakultak. A munkajövedel­mek, a társadalmi juttatá­sok, valamint a júliusi fo­gyasztói árintézkedésekhez kapcsolódó bér- és jövede­lemkiegészítések összegének együttes növekedése és a fogyasztói árszínvonal emel­kedése közel azonos, mint­egy 9 százalék volt, így az egy lakosra jutó reáljövede­lem megegyezett az előző évivel. Mivel a keresetek ki­sebb mértékben nőttek mint az összes jövedelem, a reál­bérek színvonala valame­lyest elmaradt az 1978. évi­től. A lakosság összes fogyasz­tása a tervezett mértékben, 2.5—3 százalékkal nőtt. Ezt az tette lehetővé, hogy a la­kosság pénzjövedelmének a korábbinál nagyobb hánya­dát fordította fogyasztásra, és nőttek a természetbeni társadalmi juttatások is. Az év folyamán a takarékbetét­állomány az előző évinél mérsékeltebben, 10,9 mil­liárd «forinttal nőtt és de­cember 31-én 135.8 milliárd forintot tett ki. A lakosság kiskereskedelmi 1980. január 1-én — a népszámlálás előzetes ada­tai szerint — az ország né­pessége 10 710 000 fő volt. 23 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt, és 388 ezer fővel több, mint az előző — 1970. január 1-i — népszámlálás időpontjában. 1979-ben az élveszületé- sek száma 160 000, a halá­lozásoké 137 000 volt. Ezer százaléka, — minden negyve­nedik lakos ebben a korosz­tályban, — követ el öngyil­kosságot. A méreg elleni harcban nem szüntetik meg a bajt, a következményeket még csak megállapítják, de intézkedni alig intézkednek. A frankfurti államügyész, dr. Harald Körner: „Az ösz- szes statisztika csak hazudni tud. Olyan eredményeket ér­tünk el, mint még soha — az év eleje óta 80 kilóról 136 kilóra emelkedett az NSZK- ban biztonságba helyezett és a Hessenben elkobzott hero­in —, de ez csak egy tizede annak, amit becsem­pésznek az országba. A va­lóságot csak a sikereinek ki­csiny résén keresztül láthat­juk”. Az államügyész így' foly­tatja: „A heroin nem rendőrségi, vagy jogi kérdés, hanem tár­sadalmi probléma.” 300 000—500 000 márkába kerül a közösségnek a kábí­tószerélvező, ha nem hagy­kusan. 15—16 százalékkal nőtt. A világpiaci árak. kü­lönösen az energiahordozók­nál és egyes anyagoknál 1979-ben ismét erőteljesen emelkedtek, a cserearány- romlás meghaladta a szá­mítottat. Ennek ellenére a behozatali többlet számot­tevően csökkent, s a terve­zettnél is kisebb volt. a gépberuházások összege elmaradt az előirányzottól. A gépberuházások közül a hazai gyártású gépek beru­házása a számítottnál vala­mivel több, az importgép- beruházások. különösen a nem szocialista importból származó gépek beruházása kevesebb volt. A népgazdasági ágak kö­zül számottevően nőttek a szállítás és hírközlés beru­házásai. míg az alapvető termelő ágak: az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság beruházásai nem érték el az egy évvel korábbi színvonalat. A népgazdasági tervnek az az előírása, hogy a be­ruházási eszközöket a folya­matban levő beruházásokra kell összpontosítani, lénye­gében teljesült. Emellett is a számítottnál nagyobb mértékben növekedett a be­fejezetlen beruházások állo­mánya és összegük a szocia­lista szektorban az év vé­gén 195 milliárd forint volt. vásárlásainak mennyisége 2,5—3 százalékkal nőtt. a közületeké csökkent. Az ösz- szes kiskereskedelmi forga­lom értéke 1979-ben 313 milliárd forint volt, össze­hasonlító áron 1,7 százalék­kal több az előző évinél. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből lényegében az 1978. évivel azonos meny- nyiséget adtak el. A ruhá­zati cikkek forgalma össze. hasonlító áron 1.6 száza­lékkal. a vegyes iparcikke­ké több mint 4 százalékkal bővült. Az év során az áru­ellátás élelmiszerekből és él­vezeti cikkekből nagyrészt kiegyensúlyozott volt, egyes iparcikkekből esetenként mennyiségi, gyakrabban mi­nőségi, választéki hiányok voltak. A piacokra az előző évi­nél 5 százalékkal több áru érkezett. A zöldségféléket valamivel olcsóbban, a bur­gonyát és a gyümölcsöt drá­gábban lehetett megvásárol­ni. A lakosság részére vég­zett javító, karbantartó és egyéb szolgáltatások értéke — folyó áron — 10—11 szá­zalékkal nagyobb volt az előző évinél. lakosra 15,0 élveszületés és 12,8 halálozás jutott. Mind a születések, mind a halálo­zások száma kevesebb volt az előző évinél. Az ezer la­kosra számított természetes szaporodás az 1978. évi 2,6- ről 2,2-re mérséklődött. A csecsemőhalandóság nem változott, ezer élveszülöttre 24 egy éven aluli halálozás jutott. ják egyszerűen felfordulni, hanem — aktív közreműkö­désükkel lehetséges csak — hosszantartó terápiával meg­próbálják kezelni. Másfél — két milliárd márkába kerül­nének a frankfurti kábító­szerélvezők. De ez csak a számokkal való játék. — hiá­nyoznak a megfelelő gyógy­intézetek is, és többnyire hiányzik a betegek akarata is hozzá. Völl inger főparancsnok a Hesseni Tartományi Bűnügyi Hivatalból: „Frankfurtban a heroin ára az 1976-os leg­magasabb árról (800 márká­ba került az „utcai gramm”, mely gyakran még egy fél grammot sem nyomott) 80 százalékkal esett vissza. A piac telítve van heroinnal, az egyetlen, aki abba tudja hagyni, a halott”. Jószerint mindén kábító- szeres egy újabb kábítósze­rest produkál, mert pár hét múlva mindegyiknek elfogy a pénze, mellyel a szenvedé­lyét finanszírozná, és ma­gának is üzérkedni kell, új 1980. január 1-én a népes­ség 47,5 százaléka, 5 083 000 fő volt aktív kereső, lénye­gében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A foglal­koztatottak száma az ipar­ban és az építőiparban csökkent, a mezőgazdaság­ban, a szállításban, a keres­kedelemben és a többi ága­zatban kismértékben emel­kedett. Családi ptólékra 1979-ben az állam 10,8 milliárd fo­rintot fordított, 2 milliárd forinttal, 23 százalékkal töb­bet az előző évinél. Az emelkedés a családi pótlé- ban részesülő családok szá­mának kb. 30 ezres növeke­déséből, a júliusi áremelés­sel egyidejűleg végrehajtott családi pótlék kiegészítésé­ből, illetve a kiegészítés­nek az egy gyermekes csa­ládokra való kiterjesztéséből adódott. 1979 decemberében gyer­mekgondozási szabadságon 264 000 anya volt, 13 000-rel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forin­tot folyósítottak. A bölcsődei helyek száma mintegy 3000-rel nőtt, és az év végén meghaladta a 61 ezret. A bölcsődékbe a 0—2 éves gyermekek 15 százalé­ka jár. Az ebbe a korcso- fportba tartozó gyermekek mintegy 14 százaléka 20 hé­ten aluli, akiknek az any­ja, szülési szabadságon van. A 0—2 évesek további 58 százalékáról a gyermekgon­dozási segélyt igénybevevő édesanyja gondoskodik. A nyugdíjasok száma egy év alatt 44 ezerrel nőtt és 1980. január 1-éií több. mint 2 millió volt. Nyugdíjakra 47,7 milliárd forintot folyó­sítottak. 19 százalékkal töb­bet, mint egy évvel azelőtt. A saját jogú munkás-alkal­mazotti nyugdíjasok havi átlagos nyugdíja meghalad­ta a 2200 forintot. A nyug­díjkifizetések növekedésében a nyugdíjasok számának és az átlag-nyugdíjaknak az emelkedése mellett szerepe volt az 1979. január 1-én végrehajtott differenciált nyugdíjemelésnek és a jú­lius 1-től folyósított havi 180 forint kiegészítésnek. Az év eleji nyugdíjemelés során 1.3 millió nyugdíjas járan­dóságát emelték, melvpek éves költségkihatása 1,8 mil­liárd forint. Az év folyamán egészség- ügyi ellátására az állami költségvetésből mintegy 15 milliárd forintot fordítottak. 13 százalékkal többet, mint az előző évben. A 10 000 la­kosra jutó orvosok száma az 1978. évi 27,2-ről 27.7-re nőtt. Az egészségügyi alap­ellátást nyújtó orvosi kör­1979-ben 15,1 millió külföl­di látogatott Magyarország­ra, 1,8 millióval kevesebb, mint az előző évben. Egy nap­nál hosszabb ideig 9,8 millió turista tartózkodott hazánk­ban, csaknem annyi, mint 1978-ban. A szocialista országokból érkezők száma csökkent, de arányuk így is 86 százalékot tett ki. Elsősorban az átuta­zók és az egy napnál rövi- debb ideig itt tartózkodók száma mérséklődött. Tőkés országokból 24 százalékkal több vendég érkezett, mint 1978-ban. Az osztrák beuta­zók száma, a kötelező Valuta- beváltás és vízurrtkényszer kábítószereseket keresni, akiken nyereséghez tud jut­ni, hogy a saját szükségletlét kielégítse. Frankfurtban ez mindenki szeme láttára tör­ténik. Másrészt a rendőrség nem tud a valódi bűnözőkkel foglalkozni, ha állandóan a kábítószereseket és a kisstí­lű kereskedőket üldözi. A rendőrség és az igazságszol­gáltatás végül nem tud mit kezdeni ezekkel a fickókkal, és kiköpi, mint a savanyú sört, vissza a kábítószerpiac­ra. Egy régi kábítószeres minden szégyenkezés nélkül elmeséli, hogy milyen egy kiskereskedő hétköznapja: „Tíz órakor kelünk fel a csapatommal, és beadunk magunknak egy adagot. Ti­zenegy órakor elmegyünk a török kereskedők lakására, ahol öt grammot vásárolunk — lemérve — 700 márkáért. Otthon leveszünk belőle ma­gunknak másfél-két gram­mot, a többit elkeverjük aszkorbinsavval, szétporlasz- tott kininnel és tejporral, zetekben egy orvosra vala­mivel kevesebb lakos jutott, mint 1978-ban. A körzeti or­vosi állások 5,5 százaléka betöltetlen volt. Üj kórház­átadások és -átalakítások eredményeként a 10 000 la­kosra jutó kórházi ágyak száma 86,8-ra emelkedett. 1979-ben naponta átlago­san 243 000 dolgozó volt be­tegség, baleset, illetve gyer­mekápolás miatt táppénzen, az összlétszám 5,7 százaléka, lényegében annyi, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a gyermekápolási táppénzén levők aránya az év folya­mán tovább emelkedett. Táppénzre 8,1 milliárd fo­rintot folyósítottak 457 mil­lió forinttal, 6 százalékkal többet, mint 1978-ban. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre - az év folyamán 23 milliárd fo­rintot fordított, 8 százalék­kal többet az előző évinél. Az óvodai helyek száma 1979-ben 364 500 volt, 19100- zal több, mint egy évvel az­előtt. Száz óvodás korú gyermekből 85 jár óvodába. Az Oktatási intézmények­ben az 1979—80-as tanévben 1.8 millióan tanulnak. A mun­kájuk mellett tanuló felnőt­tek száma az alsó-, a közép- és felsőfokú oktatásban egy­aránt csökkent. A nappali ta­gozatokon az általános isko­lákban többen, a közép- és felsőfokú oktatásban lényegé­ben ugyanannyian tanulnak, mint az előző oktatási évben. Az alsófokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98.8 százaléka, á szakmunkás- képzésben a 14—16 évesek 40.5 százaléka, a középisko­lákban tanul a 14—17 évesek 39.5 százaléka, a felsőfokú oktatásban a 18—22 évesek 8.8 százaléka. Száz általános iskolai ta­nuló közül 37 napközis, diák- otthohnban lakik a középis­kolások 23,7 százaléka, az egyetemisták és főiskolások 46,7 százaléka. 1979-ben nappali tagozaton 46 ezren, esti és levelező ta­gozaton 32 ezren érettségiz­tek. Az egyetemisták és főis­kolák nappali tagozatán 15 300-an, esti és levelező ta­gozatain 12 000-en szereztek oklevelet. Közművelődésre mind az állami költségvetés, mind a lakosság az előző évinél töb­bet fordított. Számítások sze­rint a lakosság közel 90 szá­zaléka hallgat rádiót és kb. ugyanilyen arányban nézik a televízió műsorát. Az elmúlt évben nőtt a színes televízió- készülékekkel rendelkező háztartások száma. Viszony­lag magas példányszámban jelentek meg a szépirodalmi művek, továbbá nőtt a la­kosság könyvvásárlása. megszűnésének hatására szá­mottevően. 51 százalékkal nőtt. Az idegenforgalmi szál­láshelyek befogadóképessé­ge több, mint 13 százalékkal bővült, ami enyhítette az el­helyezési gondokat. Külföldre 5,1 millió ma­gyar utazott, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban, 92 százalékuk szocia­lista országokba látogatottt. Az idegenforgalomból szár­mazó bevételek 17 százalék­kal, a kiadások 7 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Budapest, 1980. február 2. Központi Statisztikai Hivatal Azután a heroinból gram­monként 15 sztaniollevelet (egy adag levél) csomago­lunk, vagy egy flil gramm­ból három-négy levelet. Az­után kimegyünk a „Mezőre”, de előbb a levelek egy ré­szét elrejtjük a közeli park­ban. Délután négy-öt óra körül beadjuk magunknak a következő adagot, és a még ei nem adott maradékkal el­megyünk a pályaudvari negyedben, ahol tovább folytatjuk az eladást. Egy óra körül fekszünk le, és beadjuk a harmadik ada­got. A három grammért szerzett összeg pontosan elég ahhoz, hogy a következő na­pon öt grammot vegyünk”. A halott kábítószerélvező a frankfurti rednőrség szá­mára már egyáltalán nem szokatlan kép: A legtöbb hullát nyilvános mosdóban találják. A hír a napilapok számára már csak három­soros értékű. 1979-ben Frankfurtban 31 áldozata volt a heroinnak. —B— Vége Szállítás és hírközlés Külkereskedelem A lakosság jövedelme és fogyasztása Beruházás Népesség, foglalkoztatottság társadalmi gondoskodás Idegenforgalom Hz Arany Háromszögtől Frankfurtig

Next

/
Oldalképek
Tartalom