Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
XXXI. évf. 28. szóm, 1980. február 3.,' vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1979. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1979-ben a gazdasági fejlődés iránya alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A gazdasági munka fő feladata, a gazdasági egyensúly javítása megvalósult, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentése alakult a tervezettnél kedvezőbben. A külső egyensúly javulásához hozzájárult, hogy a belföldi végső felhasználás — az előző évinél sokkal kisebb készlet- felhalmozás miatt — csökkent. Mind a lakosság fogyasztása, mind a beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A gazdasági növekedés üteme mérséklődött. A termelés mennyisége és összetétele több területen a gazdaságosság követelményeivel és az értékesítési lehetőségekkel összhangban változott, a kivitel dinamikusan nőtt. A népgazdaság egészében a termelési szerkezet átalakítása az indokoltnál lassabban haladt előre. Kedvező irányú változások kezdődtek a munkaerő-gazdálkodásban. Az élőmunka termelékenysége emelkedett, azonban a gazdálkodás hatékonyságának javulása nem volt kielégítő. Az eredmények eléréséhez hozzájárult, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban alkalmazkodtak a szigorúbb feltételekhez és 'követelményekhez. 1979-ben a megtermelt nemzeti jövedelem, az előzetes adatok szerint, meghaladta az 550 milliárd forintot», összehasonlító áron a növekedés 1—1,5 százalék volt, kisebb a tervben számítottnál. A tervezettnél mérsékeltebb növekedés nagyrészt abból adódott, hogy — főleg természeti okok miatt — a mezőgazdaság termelése nem nőtt és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása csökkent. Emellett a számítottnál kevésbé emelkedett néhány más ágazat termelése is. A termelés növekedése, a tervnek megfelelően, elsősorban az export árualapot bővítette. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása az előző évinél mérsékeltebben, lényegében a tervezett ütemben, 2,5—3 százalékkal növekedett. A beruházások volumene azonos volt az előző évivel, a készletek alig emelkedtek, s ez hozzájárult ahhoz, hogy a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezettet, a gazdasági egyensúly javuljon. Az előző évinél számottevően kisebb készletfelhalmozás következtében a belföldi fel- használás 1978-hoz képest összességében kb. 6 százalékkal csökkent. Értéke ennek ellenére 1979-ben is nagyobb volt a termelésénél. A behozatali többlet azonban az előző évihez képest számottevően, a tervezettnél is jobban mérséklődött. A népgazdaság 1979. évi fejlődésének főbb mutatószámai terv tény az 1978. év százalékában Nemzeti jövedelem 103—104 101—101,5 Ipari termelés 104 102,8 Országos építési-szerelési tevékenység 100 101 Mezőgazdasági termékek termelése 103—103,5 100 Egy lakosra jutó reáljövedelem 102 100 A lakosság összes fogyasztása 102,5—103 102,5—103 A szocialista szervezetek beruházásai, milliárd forint 204—206 203 Ipar A népgazdasági terv az ipari termelés 1978. évinél mérsékeltebb,. 4 százalékos növelését irányozta elő. A szocialista ipar bruttó termelése 2,8 százalékkal emelkedett. A termelés alakulását befolyásolta, az, hogy — a lehetőségekkel összhangban — elsősorban a kivitelt gyorsan növelő és a belföldi kereslethez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok és szövetkezetek fokozták termelésüket. Több területen korlátozta a termelés bővítését az igényeknek nem megfelelő termékszerkezet és minőség, az időnként akadozó anyag —• főleg importanyag — ellátás, a nem elég hatékonyan működő kooperációs rendszer. A vegyipar 4,6 százalékkal növelte termelését. Az építőanyag-ipar, a gépipar és az élelmiszeripar termelése 3— 3.5 százalékkal nőtt. Viszonylag mérsékelten emelkedett a kohászat termelése, a könnyűiparé alig haladta meg az előző évi szintet. A gépipari ágazatok fejlődése differenciált volt. Jelentősebben a gépek és gépi berendezések gyártása, a híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése bővült (6—8 százalékkal). Az ipari termékek export értékesítése jelentősen, 11,9 százalékkal fokozódott. A vállalatok és szövetkezetek mind rubel, mind nem rubel elszámolású viszonylatokban növelték eladásaikat. A nem rubel viszonylaté export átlagosnál jóval nagyobb növelését segítette, hogy a kohászati és a vegyipari termékek piacán élénk volt a kereslet és e termékekből növekvő áron lehetett bővíteni a kivitelt. Számottevően nőtt az élelmiszeripari termékek dollár viszonylaté kivitele is. A belföldi felhasználáson belül a termelőágazatok vásárlásai lényegében a múlt évi szinten maradtak, a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített termékmennyiség 2,7 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 4,6 százalékkal emelkedett. Néhány fontosabb termék termelése az 1979. évi az 1979. év termelés az 1978. év mennyisége százalékában Villamosenergia, milliárd kWó 24,5 96,0 Szén, millió tonna 25,7 100,0 Kőolaj, millió tonna 2.0 92.2 Földgáz, milliárd köbméter 6,5 88,7 Acél, millió tonna 39, 100,8 Hengerelt acél, millió tonna 3,2 101,6 Bauxit, millió tonna 3,0 102,7 Timföld, ezer tonna 793,4 101,0 Alumínium-félgyártmány, ezer tonna 145,3 96,3 Cement, millió tonna 4,9 102,0 Tégla, milliárd darab 1,9 98,6 Műtrágya, hatóanyagban ezer tonna 1042,5 101,9 Növényvédő szer, hatóanyagban ezer tonna 23,1 102,7 Műanyagok, ezer tonna 294,0 138,2 Vegyi szálak, ezer tonna 27,3 96,3Autóbusz, ezer darab 13,4 102,1 Számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd forint 5,2 115,4 Televízió, ezer darab 421,0 96,8 Ebből: színes televízió, ezer db 26,7 82,1 Magnetofon, ezer darab 344,3 127,4 Hűtőszekrény, ezer darab 458,6 106,1 Mosógép, ezer darab Háztartási villamos forróvíztároló, 218,8 98,0 ezer darab 168,0 91,5 Háztartási edény, ezer tonna 8,1 90,9 Bútor, folyó áron, milliárd forint 10,8 107,8 Pamutszövet, millió négyzetméter 348,8 95,5 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 41,0 96,3 Cipő, millió pár 44,8 97,6 Csontos nyershús, ezer tonna 593,1 108,6 Fogyasztói tej, millió liter 797,7 101,9 Vágott baromfi, ezer tonna 160,7 102,7 Napraforgóolaj, ezer tonna 85,8 116,5 Sör, millió hektoliter 7,4 102,2 Liszt, millió tonna 1.3 100,1 Kenyér, millió tonna 0,9 99,6 Cukor, ezer tonna 497,4 100,3 A szocialista iparbán foglalkoztatottak száma éves átlagban 1 660 600 fő volt, 26 900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Az egységnyi állóeszközre jutó termelés tovább csökkent. Az ipari beruházások körében az 1979-re tervezett jelentős üzembehelyezések megvalósultak. Elkészült a többi között a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakaszának első üteme és ezzel a gázszállítási kapacitás évi 5,3 milliárd köbméterre nőtt. A tervezettnél korábban megkezdte a termelést a deáki bauxitbánya. Termel az új bélapátfalvi cementgyár 313 ezer tonna kapacitású első kemencesora. Munkába állt a Taurus Gumiipari Vállalat mezőgazdasági abroncsot gyártó új üzeme. A Tiszai Kőolajfinomítóban elkezdődött a kőolaj feldolgozás. A cukorrépa-feldolgozási idény fle- jén átadták a napi 6000 tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas Hajdúsági Cukorgyárat, amelynek befejező munkálatai áthúzódnak 1980-ra. Megkezdte a termelést a Kaposvári Húskombinát új üzeme. Építőipar Az országos építési-szerelési tevékenység 1 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipar termelése 2,1 százalékkal nőtt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 6000 fővel, 1,7 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az egyéb építkezéseken dolgozók létszáma is számottevően csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a kivitelező építőiparban 3.9 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés gépesítettsége fokozódott, korszerű építési módok terjedésével £ munkák szervezettsége javult. Az építőipari kivitelezők 1979-ben lényegesen kevesebb építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1978- ban, a kivitelezés alatt álló építmények átlagos nagysága azonban növekedett. Az építési piac feszültségei enyhültek, a kivitelező építőipar az építési igényeket jobban kielégítette, mint a korábbi .években. 1979-ben 88 300 lakás épült fel. valamivel több, mint 1978-ban, a tervben számítottnál 1700- zal kevesebb. Az állami erőből épített lakások száma 34 200 volt, ez több, mint 3000 lakással haladta meg az előirányzottat. Magánerőből mind az előző évinél, mind a tervezettnél kevesebb lakás épült. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 1979-ben a mezőgazdasági termékek termelése, a kedvezőtlen időjárás miatt — a tervtől eltérően — nem nőtt, hanem összességében az előző évi szinten maradt. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 2—3 százalékkal többet, a kistermelők kb. 5 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1978-ban. Az össztermelés előző évi szintjét pótlólagos munka- és eszközráfordítással — a kifagyott illetve .elöntött területek újbóli bevetésével, az öntözés fokozásával és egyéb intézkedésekkel — lehetett elérni. A növénytermelés, a tervezett növekedéssel szemben, közel 3 százalékkal csökkent. Az összes gabonatermés 12 millió tonna volt, kb. 10 százalékkal kevesebb az előző évinél és az előirányzottnál. Búzából 3.7 millió tonna termett. A termésátlag 3260 kg ha volt. 24 százalékkal alacsonyabb, mint 1978-ban. A búzatermés csökkenését némileg ellensúlyozta. hogy kukoricából a vetésterület és a hozamok (Folytatás a 2. oldalon.) a TARTALOMBÓL: Szerepük egyre növekszik Fehér világ Új otthon 40 ezer embernek Túl a kezdet nehézségein Elutazott Budapestről a laoszi küldöttség Tegnap elutazott Budapestről a Sanan Southichak közlekedési, szállítási és közmunkaügyi miniszter által vezetett laoszi küldöttség. A delegáció a magyar- laoszi Gazdasági és Műszaki Együttműködési Bizottság ülésszakán vett részt. Búcsúztatásuknál, a Ferihegyi repülőtéren ott volt Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Együttműködési Bizottság társelnöke. Február a mezőgazdasági könyvek hónapja Szakelőadások, kiállítások a jászberényi megyei megnyitón Az Egyesült Jászsági Áfész kórusának műsorával kezdődött tegnap délelőtt Jászberényben, a Jászsági Állami Gazdaság központjában a mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitó ünnepsége. A hagyományos, az idén 23. alkalommal megrendezésre kerülő könyvhónap jelentőségét Szalóki László, a jászberényi városi tanács elnökhelyettese méltatta. A könyvhónap megyei megnyitóját mezőgazdaság egyik fontos ágazatának, a szőlőtermesztésnek és a borászatnak a jegyében ren- deztok meg. Nagy hagyományai vannak a Jászságban is. ezért a szakma két szakíróját is meghívta az ünnepségre a megyei szervező bizottság. Kriszten György és Török Sándor, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet munkatársai az alföldi szőlők és borok termesztéséről, kezeléséről tartottak előadást. A szak-' író-vendégek két munkájához a Borászok Zsebkönyvéhez és a Tavasztól-tava- szig a szőlőben című könyvekhez a helyszínen hozzájuthatnak a megnyitó résztvevői. A helyi Afész könyvesbolt ugyanis a februári könyvhónapra megjelent 44 könyvújdonság és kiadvány gazdag választékát mutatta be, és árusította az ünnepségen. A szakmai előadásokat követően a házigazda állami gazdaság és a helyi kistermelők boraiból, Varga József jászsági fafaragó szőlő és bor ihlette munkáiból álló kiállítás, valamint A szőlő és a bor kisgrafikákon című anyag gazdagította a megnyitó programját,
