Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-20 / 42. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 20. A szerkesztoseg postájából Kis fúvósok nagy lelkesedése Á szakkönyv munkaeszköz A megyeszerte ismert jász- alsószentgyörgyi úttörőzenekar a múlt év nyarán „válságos” helyzetbe került, ugyanis a lelkes muzsikusok jelentős része befejezte az általános iskolát, többen elmentek a községből. A megfogyatkozott létszámú zenekar azonban szeptemberre kiegészült, amely Varga István tanár aktív szervezőmunkájának, az iskolások lelkesedésének köszönhető. Az új fúvószenekar minden kedden és pénteken nagy szorgalommal próbál Varga Gábor karnagy vezetésével. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját már az új összetételben, kibővített repertoárral szeretnék köszönteni. Képünk a lelkes úttörőzenekar egyik próbája után készült. A tudósítást Varga Mária VI. B. osztályos tanulótól kaptuk, aki maga is a zenekar tagja. A mezőgazdasági könyvhó- nap alkalmából a mezőtúri Áfész színvonalas propagandamunkát végzett a szakkönyvek népszerűsítéséért, a mezőgazdaságiak szakmai műveltségének fokozásáért. Számos helyen könyvbemutatók, ízléses kirakatok hívják fel az érdeklődők figyelmét az új kiadványokra. Az áfész felvásárlási osztályának és a kertbarátok szakcsoportjának kezdeményezésére a kistermelőkkel kötendő szerződéseket is kihasználják a mezőgazdasági könyvek terjesztésére. A vas- és a háztartási boltban dolgozó könyvbizományosok is gondoskodnak a szakkönyvek népszerűsítéséről. Katona Imre Mezőtúri Áfész Egy kesztyű nem kesztyű Köszönet a találkozóért Szeretnénk ezúttal is megköszönni a szolnoki Építőipari Szövetkezet szakmai, párt- és szakszervezeti vezetőségének, hogy egy feledhetetlen nyugdíjas találkozó rendezésével kedveskedtek nekünk. Az összejövetelen tájékoztattak bennünket a múlt évi eredményekről, a jövő feladatairól, majd ünnepi asztal mellett, ajándékokat adtak át. A találkozón megbeszéltük az idei nyugdíjas kirándulásit is. Az ÉPSZÖV nyugdíjasai Elvesztettem jó állapotban lévő, bélelt nubuk kesztyűm egyik darabját Szolnokon, a piaci csarnok környékén. Hiába kerestem a piaci irodában, a városi ügyfélszolgálati irodában, semmi eredmény. Végül hirdetést adtam fel; erre többen megkerestek egy- egy fél pár kesztyűvel, de egyik sem volt az enyém. Két következtetést vontam le ügyemből; egyrészt nem tájékoztatják kellőképpen az olvasókat, hol lehet leadni a talált tárgyakat; másrészt, valamiféle jutalmat kellene kitűzni a megtalálónak, amelyet a tulajdonos fizetne, ezáltal többen vennék a fáradtságot, hogy leadják — elvigyék — a számukra sokszor hasznavehetetlen, ám a tulajdonosnak értékes tárgyat. Özv. Szvitek Istvánná nyugdíjas Szolnok, Vörös Csillag u. 58. sz. * * * Olvasónk figyelmét bizonyára elkerülte, hogy a lapunkban — 'egy év alatt — legalább négyszer írtunk a városi tanács ügyfélszolgálati irodájának a talált tárgyak őrzésével és kiadásával kapcsolatos tevékenységéről. Legutóbb egy hónappal ezelőtt írt egyik kollégánk arról, hogy jelentős értékeket őriznek ott, amelyekért nem jelentkeznek a tulajdonosok. Másik észrevételére: kisebb értékek megtalálóinak és visszaszolgáltatóinak a tulajdonos saját belátása szerint adhat jutalmat, ezt nem lehet „intézményesíteni". Zebrát és postaládát kérnénk „Fogós" cipő Én is csatlakozom a cipőipart bírálók táborához. Nagyon sok elegáns, magas sarkú cipőtől roskadoznak az üzletek polcai, de mintha elfelejtkeznének arról, hogy nem mindenki húszéves és negyven kiló... Cipőt vásároltam azzal a belenyugvással, hogy „egye fene, nem szép, de kényelmes”. A sokat reklámozott Korzó cipők közül választottam egyet 737 forintért. Sajnos, már az első viselés után keserűen tapasztaltam, hogy a harisnyám és a lábam fekete lett a lemos- hatatlan festéktől. Másodszor új harisnyát húztam, az eredmény ugyanaz lett... Elgondolkoztam; olyan jól megy nekünk, hogy minden viselés után eldobjunk egy pár harisnyát? Ki győzi ezt anyagilag?! Ezért a vételárért nem lehetne megfelelőbb lábbelit gyártani? Kérdezi-: Susa Imréné Üjszász, Szekszárdi u. 10. A Kassai út egyik tombhá- zának apraja-nagyja nevében írok. Nagyon veszélyes a Kassai út és a Szántó körút kereszteződése; főként csúcs- forgalomban gyakori látvány, hogy kisgyerekes anyák, apróságok és idős emberek lihegve szaladnak át a túloldalra. Három felől is érkeznek járművek, és kijelölt gyalog- átkelőhely hiányában nem fékeznek. Nagyon szeretnénk egy zebrát, ahol nyugodtan átkelhetnénk. Másik gondunk, hogy nagyon távol van lakóhelyünktől a postaláda. Egy egyszerű levél feladásához több száz métert kell gyalogolni. Javasoljuk, hogy a sarkon lévő hírlapáruda oldalára szereljenek fel az illetékesek egy ládát. Nagy Imréné Szolnok Veszélyes manőver Nyolc aláírással érkezett egy levél a szolnoki Terv utcából. Olvasóink azt panaszolják, hogy a Barátság bisztró áruellátását — az új híd megépítése óta — a hat méter széles, szilárd burkolat nélküli Terv utcán bonyolítják, amelynek mindkét oldalán járda és fasor van. emiatt a terjedelmes ZIL-eknek. IFÁ-knak mindössze három és fél méter út marad. Tetézi mindezt, hogy csaknem tíz méter hosszan tolatniuk kell az említett járműveknek, hogy áruikat lerakhassák, veszélyeztetve ezzel a jármű épségét, miközben sárral fröcskölik be a járdát, a házak külsejét. Az Ürge utcában annak idején — épp’ a szállítások miatt — szilárd útburkolatot építettek; ám egy ajtó megszüntetése miatt nem ott pakolnak le a rakodók. — Igazuk van a panaszos levél Íróinak — állapították meg a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat helyszínen járt illetékesei. Idézünk levelükből: „Ez a probléma már korábban is felvetődött, akkor kértük a szállítókat, hogy ne a Terv, hanem a kikövezett Ürge utcán közelítsék meg a bisztrót. Sajnos, a szállítók kényelmi okokból — mivel az árut a Terv utca felől két-három méteres út után rögtön a raktárba vihették — nem teljesítették kérésünket .. .A szállítóktól megértőbb magatartást nem várhatunk, ezért az Ürge utcában kaput nyitunk az udvari részben, betonaljzatot készítünk a biztonságosabb rakodáshoz, ezzel egyidejűleg a Terv utca felőli raktárajtót megszüntetjük. Ezeknek a munkáknak az elvégzéséig — legkésőbb március 15-ig — szíves türelmüket kérjük a panaszosoknak.” Kelemen Imre, Tiszafüred: április 6-án és 7-én lesz az idén húsvét. Házasságkötésükhöz sok szerencsét kívánunk. Angyal Mihály, Martfű. Az ételrecept pontos leírását küldje el a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat központjába, ahonnan időben értesül, mikor lesz az újítások elbírálása. Akkor a szakemberek zsűrizik készítményét. Erdős József, Bánhalma. A munkaviszony létesítésekor írásban próbaidőt is ki lehef kötni. Ennek tartama általában harminc nap. A próbaidő meghosszabbítása tilos. Lényege az, hogy a próbaidő alatt a munkavi- vonyt bármelyik fél (indoklás nélkül) azonnali hatállyal megszüntetheti. Ha úgy érzi, hogy sérelem érte. forduljon panaszával munkahelye döntőbizottságához. Kényelmes, korszerű családi otthon Építési „tervcsomag” 800 forintért Tavaly október 31-e óta hetenként ajánlottunk terveket családiház-építőknek. Igyekeztünk — változatosságra törekedve —, hogy ki-ki megtalálja köztük a számára legmegfelelőbbet. A családok életformájának és nagyságának igényei mellett a telek beépítési lehetőségeinek különbözőségeire is gondoltunk. amikor sorozatunk összeállításakor válogattunk á forgalomban levő tervek gyűjteményéből. Reméljük, sikerült építkezni szándékozó olvasóink segítségére lennünk leendő otthonuk kiválasztásában. Sorozatunk utolsó ajánlata — az ikerház — eddig bemutatott terveink között még nem szerepelt. Mivel az építtetők szívesen választják ezt a formát, bemutatását indokoltnak tartjuk. Utcától lejtő terep megyénkben kevés településen található — lévén alföldi megye —. például Tiszaföldvár, Cibakháza térségében, de itt már elterjedt a belső szinteltolásös építés. A szint- eltolás lehetővé teszi, hogy az épületen belül helyezze el a tervező a mellékhelyiségeket (kazán, széntároló, raktár, stb.) A terv jele: CS 25 I 1 A Szobaszám: ß szoba 4- lakóelőtér. A lakás alapterülete: 100.23 négyzetméter. Az épület utcai része egyszintes. itt helyezkedik el a nappali szoba. Egy fél szinttel lejjebb, az udvar felé néz az étkező és a konyha- s a kiszolgáló helyiségek (kamra. WC kézmosó). Az étkező közvetlen kapcsolatban van a kerttel, a tágas teraszon keresztül. A konyhai! rész fölött helyezkedik el a két hálószoba a fürdőszobával együtt. A ház alaprajza: Bejárati és lakószint: 1. Előszoba. 2. Közlekedő. 3. szoba (N). 4. Közlekedő. 5. Szoba (H). 6. Szoba (H). 7 Fürdő, 8. Járható szekrény; Udvari lakószint és pince: 9. Lakóelőtér. 10. Konyha. , 11. Kamra. 12. WC. 13. Mosdó. 14. Terasz. 15. Fűtőhelyiség (lépcső) , 16. Széntároló. A két lakás egymással tükörképben épül. Fűtésük központi vagy egyedi kályha. Az épület teherhordó falai kisméretű vagy B—30-as blokktéglából készülnek, tetőszerkezete hagyományos. A közbenső födémek előregyártott vasbeton szerkezetűek. A tervek megrendelhetők a tanácsok műszaki szakigazgatási szerveinél, ezzel megbízott irodáinál. Szolnokon a városi tanács ügyfélszolgálati irodájában, vagy köz vétlenül az Építésügyi Tájékoztatási Központ Debreceni Irodájában (Debrecen, 4025 Vörös Hadsereg út 75.) A teljes tervcsomag ára egy ségesen: 800 forint. MIT KELL TUDNIA EGY TETŐNEK7 Aktákkal nem lehet szigetelni A következő, remélhetőleg befejezetlen történet valamikor a hetvenes évek elején kezdődött. Magyar építésügyi szakemberek külhonban jártak- keltek és ráakadtak egy vadonatúj tetőszigetelő anyagra, amelyet neoacidnak neveztek. Elhatározták, hogy az addig hazánkban használatos szigetelésről igyekeznek lebeszélni a tervezőket, kivitelezőket, beruházókat, mert a neoacid sokkal többet tud, mint a bitumen, amelyet alaposan fel kellett stócolni salakkal, hogy feladatát képes legyen hiba nélkül teljesíteni. Különben is egyre körülményesebb volt salakot találni, hiszen a fűtést mindenütt korszerűsítették, a széntüzelésről áttértek az olajra és gázra. A neoacid Európa-szerte bevált, miért ne válna be nálunk is, gondolták a szakemberek. Propagálni kezdték tehát az új módit, mert úgy vélték, a tetőszigetelés hármas követelményének maradéktalanul eleget tesz, azaz hibátlanul teljesíti a hő, a pára és a csapadék elleni védekezést. A neoacidréteg dolga, hogy ne engedje a vizet beszivárogni, a hőszigetelést a porán (poliuretán) végzi, a páramentesítés pedig a kavicshintésű, bitumenes alufólia-lemezre hárul. A feleslegesnek és unalmasnak látszó szakszövegért elnézést kérek az építészeti ügyekben hozzám hasonlóan nem túl járatos olvasótól, de a történet megértéséhez ez elengedhetetlen. 2. Az ország több városában kezdték alkalmazni a neoacid tetőszigetelést. Szolnokon is. 1974 és 1978 között csaknem egy egész lakótelep tetejének szigetelését készítették neoacid, porán és kavicshintésű bitumenes alufólia lemezből, ám hamarosan kiderült, hogy valami hiba csúszott a számításba, mert a József Attila lakótelep — arról van szó — elsőként megépült pontházainak felső emeleti lakásaiban megjelentek a gyanús vízfoltok. A lakók természetesen azonnal reklamáltak az IKV-nál, amely az épületek egy részének „kezelője” volt, és az ma is. Az IKV tovább adta az ügyet a kivitelezőnek, azaz az Állami Építőipari Vállalatnak. Az építők javítgatták a háztetőket, jobbára eredménytelenül. (A neo- acidos szigetelésben keletkezett hibát ugyanis roppant nehéz megtalálni, mert elegendő egy tűszúrásnyi lyuk, a víz befolyik, és lehet, hogy nem is a lyuk alatti lakásba, hanem négyöt méterrel odébb csordogál be.) Az Ingatlankezelő Vállalat 1974 és 1978 között ösz- szesen nyolc épületet kapott meg „kezelésre”, amelyek majd mindegyike előbb- utóbb beázott. Mit tehettek, pereskedtek. Az akták, periratok sokasodtak, a szigetelés azonban továbbra is rossz volt. Legutóbb tavaly áprilisban indítottak pert az ÁÉV ellen a házak beázása miatt. A Szolnok megyei Bíróság május 15-én hozott ítélete kötelezte az építőket a hiba kijavítására. Határidőként 1979. július 30-át jelölte meg. Az ÁÉV adminisztrációs okokra hivatkozva felebbezett. . A tetőszigetelés ügye végül is a Legfelsőbb Bírósághoz jutott. Október 26-án született részítélet szerint az építőipari vállalat 1980. szeptember 30-ig kell, hogy a javításokat elvégezze. A szakvélemény készítésére felkért Budapesti Műszaki Egyetem illetékesei megállapították. hogy nemcsak a kivitelező (ÁÉV). hanem a tervező (Debreceni Tervező Vállalat) és az úgynevezett bonyolító (SZÖVTERV) ' is vétkes abban, hogy a perben szereplő házak beáznak. Az immáron tengeri kígyó hosszúságúra nőtt huzavonában az utóbbi tény újdonságnak számít, és feltehetőleg még kacifántosabbá teszi a „neoacid”-ügyet. Miután ugyanis a felelősség többfelé oszlik, jogász legyen a talpán, aki kibogozza, melyik cég, milyen mértékben hibás. 3. A legfrissebb panasz idén január 21-én futott be az IKV-hoz. A Csanády körút 1. számú ház tizedik emeletén beázott egy lakás. Az IKV másnap felküldte az embereit a tetőre, akik az olvadó havat igyekeztek a lefolyóba kényszeríteni. Közben kiderült, hogy a József Attila út 29. számú ház tetőszigetelése is .,vízáteresztővé” vált. Az IKV január 23-án telexezett a építőipari vállalatnak: „Ismételten meghibásodott a Szolnok, Csanády körút 1. és a József Attila út 29. számú lakóépületek tetőszigetelése. Ennek következtében hat lakás beázott... Felszólítjuk ... a Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján a foltszerű javítást végezzék eL” A telexre nem kaptak választ, 24-én tehát az épületek tetején az IKV szakemberei hozzáfogtak a foltszerű javításhoz. Január 29- én „bejárásra” hívták az ÁÉV-et, a SZÖVTERV-et és a debreceni — újabban Kelet-magyarországi Tervező Vállalatot. A tervezők válaszoltak hogy nem tudak jönni. A SZÖVTERV elküldte képviselőjét, az ÁÉV nem .reagált a meghívásra. A károk felmérése és a sürgős töendők megállapítása során már több mint húsz lakás beázását konstatálhatták. Az Ingatlankezelő Vállalat — miután a bérlőkkel ő áll közvetlen kapcsolatban — azóta is méregeti a kárt. Az érintett lakásokban. . ha azok teljesen kiszáradnak, többek között tapétázniuk kell, és ki kell cserélniük a szőnyegpadlót. 4. Az építőipari vállalat azokat a tetőket, amelyekről már megszületett a szakértői vélemény, és amelyekhez a debreceni tervezők elküldték a javítási terveket, az időjárás jobbra fordulása után újra szigeteli, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének megfelelően, szeptember 30-ig. Ez tetőnként körülbelül négyszázezer forintba kerül. Az összeg persze milliókra rúg, hiszen több mint tíz épületről van szó. Hogy ez milyen arányban oszlik meg a tervező, bonyolító, kivitelező és a felhasznált anyagot készítő vállalatok között, később dől el. Annyi azonban máris megállapítható, hogy a neo- acidos tetőszigeteléssel semmi probléma nem lett volna, ha mindenki jó minőségű munkát végez. Az utóbbi mondatot Juhász Sándortól, az építőipari vállalat műszaki fejlesztési főmérnökétől idéztem.. Bendó János SZERKESZTŐ! ÜZENETEK
