Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 19. Alföldi olajipar Hatékonyabb gazdálkodással túlteljesítették terveiket Jászberény város Versenyképes ipari termékek Vasárnap tartották a Jászberény városi pártértekezletet, melyen száznegyvenöt küldött, két ,szavazati joggal rendelkező meghívott és huszonöt vendég vett részt. A. tanácskozáson megjelent és felszólalt Tímár Mátyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, részt vett Szűcs Já­nos, a megyei pártbizottság titkára, Izsó Gyuláné, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a Lehel Vezér Gimnázium igaz­gatója. Az írásban beterjesztett beszámoló­hoz Szívós Antal, a városi pártbizottság első titkára tartott szóbeli kiegészítést. (Folytatás a 3. oldalról.) az olajipari KISZ-bizottság titkára a fiatalok tudatfor­málásával foglalkozott, Bal­ia Imre, a Szénhidrogén Ipa­ri Kutató és Fejlesztő In­tézet képviseletében a tu­dományos kutatások haszno­sított példáiról beszélt. Ezután Barta László a me­gyei pért-végrehajtóbizottság tagja a pártbizottság nevé­ben üdvözölte a tanácskozás részvevőit. Elmondta, hogy az elmúlt fél évtizedben az alföldi olajipar fejlődése megfelel az ötödik ötéves terv előirányzatainak. A Kő­olajkutató Vállalat mintegy hárommillió tonna terven felüli ipari szénhidrogén- készlet növekedését érte el, amellyel elősegítette az eredményes termelés felté­teleinek megteremtését. Az NKFV a hazai igényeknek megfelelően végezte a szén- hidrogén-kitermelést. Azi el­múlt évek eredményeire A járási pártbizottság írás­beli beszámolójához és a kongresszusi irányelvek vi­táját összegző jelentéshez Ma­jor Tibor, a járási pártbizott­ság első titkára fűzött szó­beli kiegészítést. A dokumentumok és a hoz­záfűzött szóbeli kiegészítés egyértelműen tükrözte a já­rás általános politikai, társa­dalmi és gazdasági fejlődé­sét, a párt politikájának ér­vényesülését. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt számottevő a fejlődés. A járásban a mezőgazdasági üzemek az ötéves terv idő­szaka alatt dinamikusan fej­lődtek. A tervszerűbb, szer­vezettebb munka, a racioná­lis földhasználat, a termelési rendszerekhez való csatlako­zás a tervezett 3,5 százalék helyett 9 százalékos növeke­dést eredményezett. Érték­ben kifejezve a jászberényi járás mezőgazdasági üzemei ma már évi 1 milliárd 800 millió forint termelést pro­dukálnak. Az V. ötéves terv eddig el­telt. éveiben 800 hektárral bő­vült a szántóföldi zöldségter­melés, nőtt a cukorrépa bél­tartalma, 6 százalékkal emel­kedett a szarvasmarha- és a sertésállomány. Mint a párt­értekezlet megállapította, nincs veszteségesen gazdálko­dó tsz a járásban, amiért köszönetét és elismerését fe­jezte ki a mezőgazdaság dol­gozóinak. Az ideológiai munka, a szocialista tudatformálás kér­déseiről szólva a beszámoló leszögezte: a párt XI. kong­resszusa határozatának vég­rehajtásában, a lakosság po­litikai. ideológiai nevelésé­ben kifejtett agiitációs és propaganda tevékenysége eredményesen segítette cél­jaink megvalósítását. A beszámoló és a szóbeli kiegészítés vitájában 29 kül­dött jelentkezett felszóla­lásra. Bodor Sándorné a jász­árokszállási Hímző és Házi­ipari Szövetkezet alapszerve­zetének titkára, a párt nőpo­litikái határozatának a vég­rehajtásáról szólt. Fekete Ti­bor> a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz elnöke azokról az erőfeszítésekről beszélt, amelyek pótolták a 10 mil­alapozva egyik fontos fel­adat — hangsúlyozta Barta László — az ötödik ötéves terv sikeres teljesítése, befe­jezése. Egyidejűleg fel kell készülni a következő terv­időszak tennivalóinak ki­munkálására, azok végre­hajtására. Különös figyel­met kell fordítani a mélyfú­rási kutatási technológiák fejlesztésére, a termelés hatékonyságának növelésé­re, a másodlagos és a har- madlagos művelési eljárá­sok munkába állítására. A pártbizottság céltudatos és jól megfogalmazott határo­zataival hozzájárulhat az olajipar előtt álló politikai, gazdasági feladatok megvaló­sításához. A végrehajtó bi­zottság az instruktori háló­zat megerősítésével, az alap­szervezeti vezetőségek fel­készítésével segítse, irányít­sa az alapszervezetek mun­káját. Barta László felszó­lalása után kilencen kaptak szót: Papp György, a szegedi liós tavalyi búzakiesést, és teljesítették a gazdálkodási tervet. Bejelentette, hogy a tsz tagsága a kongresszus tiszteletére teljesíti a sertés­tenyésztési ágazat ötéves ter­vét. Hajnal Géza, a MÁV jászkiséri gépjavító üzemé­nek üzemeltetési főmérnöke a pártirányítás érvényesülé­sét elemezte az üzem gazda­sági munkájában. Kaizer La- josilé, a jánoshidi női ruhá­zati szövetkezet vasalónője a vidéki ipartelepítés előnyei­ről és gondjairól fejtette ki véleményét. Lantos Péter, a íjáiszfényszarui általános is­kola tanára a pártpropagan­disták jobb felkészítésére, az oktatási módszerek fejleszté­sére hívta fel a figyelmét. Berki István, a jászszentand- rási községi pártvezetőség titkára a XI. kongresszus ha­tározatainak községi végre­hajtásáról adott számot. — Szalóki Ferenc, a Hűtőgép­gyár jászárokszállási üzemé­nek vezetője azokról az eredményekről beszélt, ame­lyet a Hűtőgépgyár dolgozói politikai felelősséggel végez­tek a járás községeinek szo­ciális, kommunális fejleszté­se érdekében. Major Antal, jászladányi tanácselnök az ideológiai fejlődés mérhető jeleit, a munkás- és közmű­velődés kérdéseit vette vizs­gálat alá. Fehér Imre, a já­rási KBSZ-bizottság titkára arról számolt be, a járás KISZ-esei hogyan teljesítet­ték a pántmegbízatásaikat. Demeter István, a jászfelső- szentgyörgyi általános iskola igazgatója az állami szervek és a tömegszervezetek kap­csolatának fontosságát, a közös községi tanácsok mun­káját méltatta. Farkas Sándorné, a jászki- séri tejház vezetője hozzá­szólásának ■ középpontjába az idősekről való gondosko­dást és az e téren szükséges teendőket állította. Tugyi La­jos, a jászalsószentgyörgyi községi pártbizottság titkára a pártfegyelmi munka ta­pasztalatait foglalta csokor­ba és annak erősítéséért szállt síkra. Szilágyi Katalin, a jásztelki községi könyvtár vezetője a közművelődési törvény végrehajtásáról, a közművelődés világnézeti ha­tásáról szólt. Juhász Ferenc, a jászapáti Velem! Tsz üze­mi pártbizottságának titká­olajipari pártbizottság tit­kára, Pozsonyi Ferenc, az NKFV szakszervezeti bizott­ságának titkára dr. Somfai Attila, a Kőolajkutató Vál­lalat kutatási igazgatóhelyet­tese, Pózsa József, az NKFV szállításrendezője. Tóth Emil, az NKFV termelési főosz­tályának vezetője Szörnyi Imre, a Kőolajkutató Válla­lat személyzeti és oktatási önálló osztályának vezetője, Tóth Gyula, az NKFV üzem­gazdasági főosztályának ve­zetője, dr. Bán Ákos, az OKGT vezérigazgatója, va­lamint Győri Gyula, a Kő­olajkutató Vállalat műsza­ki igazgatóhelvettese. Ezután megválasztották a 35 tagú pártbizottságot, va­lamint a megyei pártérte­kezlet öt küldöttjét, A párt- bizottság megválasztotta a 9 tagú végrehajtó bizottsá­got, titkára ismét Fekete Tibor lett. H. J. ra a tagfelvétel tapasztala­tairól szólott, hangsúlyozva, hogy egészségesen növelni kell a pártban a fiatalok arányát. Dr. Mosonyi Sán­dor, a járási hivatal elnök- helyettese a tanácsúk mun­kájáról beszélt. Csajági Já­nos, jászkiséri veterán, a Szocialista Hazáért Érdem­rend kitüntetettje, a tömeg­politikai munka erősítését kérte a pártértekezlettől, a nevelő munka tartalmi szín­vonalának emelésére hívta fel a figyelmet. Gömöri Béla, járási munkásőr-parancsnok a testület tagjainak becsü­letes helytállásáról, a kitű­zött feladatok végrehajtásá­ról számolt be. Agócs László, a jászjáikóhalmi Béke Tsz alapszervezetének titkára a pártmunka színvonalának emelését hangsúlyozta. Jávor János, a Központi Bizottság munkatársa elöljárójában elemezte a pártértekezlet be­számolóját, a szóbeli kiegé­szítést, amelyek tükrözték a ■jászberényi Járásban folyó politikai munka tartalmát, jó színvonalát. A továbbiak­ban arról szólt, hogy erősö­dött a pártegység, a politikai felkészültség, a párttagok fe­lelősségérzete. A XII. kong­resszusra való készülődés időszakában megélénkült, ak­tívabbá vált a pártmunka, ezzel magyarázható, hogy a tömegek nagy érdeklődést ta- núsitanak a párt politikája iránt, kiteljesedett az orszá­gos gondokért érzett felelősé- ség. A feladatokat érintve ki­emelte: előtérbe kell helyez­ni a gazdasági munka párt- irányítását, a politikai érzé­kenység fokozását. Minde­nütt olyan légkört kell te­remteni, hogy a tisztességes munkának, a helytállásnak rangja, becsülete legyen. Andrási József, a járási hivatal sportfelügyelője, az iskolai testnevelés, a tömeg­sport fontosságát emelte ki felszólalásában. Az idő előrehaladottsága miatt nyolc felszólalásra je­lentkező véleményét írásban adta be. A pártértekezlet széles kö­rű, tartalmas vitáját Major Tibor első titkár foglalta össze, majd megszavazták az előterjesztett dokumentumo­kat, a szóbeli kiegészítést és az összefoglalóban adott vá­laszt. Megválasztották az 53 tagú járási pártbizottságot, a 11 tagú végrehajtó bizottságot és a megyei pártértekezletre a járás 31 küldöttét. A járási pártbizottság első titkára is­mét Major Tibor, titkára plé­dig Kóródi Béla és Nyikos János lett. E. S. A pártértekezlet — sok fontos témakör megtárgya­lása mellett — kiemelten foglalkozott a város iparának helyzetével. Egyetértett az­zal, hogy az utóbbi években a gazdaságpolitikai feladatok megfogalmazása, végrehajtá­suk segítése és ellenőrzése a pártmunka középpontjába került. Ebinek is betudható, hogy a város ipari termelé­séből az export részaránya az 1975-ös 26 százalékról 37 százalékra nőtt. A Hűtőgép­gyár és az Apritógépgyár mellett hozzájárult az export fokozásához a Jászsági Ru­haipari Szövetkezet, a Mű­szeripari Szövetkezet, a BUBIV gyáregysége, a Cipő­ipari Vállalat és a FOTK is. A gazdálkodás eredmé­nyességét, a minőség javítá­sát. az expiort fokozását elő­segítette az üzem- és munka- szervezés korszerűsítése, a műszaki kutatás-fejlesztés színvonalának emelése, a gyártás- és gyártmányfej­lesztésre fordított figyelem. Az építőipar fejlődését már korántsem értékelte ilyen egyértelműen a párt- értekezlet. Alapvető gond­ként azt könyvelte el, hogy a beruházási igény, a kivi­telezői kereslet mindvégig meghaladta a kínálatot. Fo­kozta a gondot, hogy az épí­tőiparban nagyarányú volt a létszámcsökkenés. A küldöt­tek a kiutat az építőipari szö­vetkezet vezetési színvonalá­nak javításában, a közgazda- sági szemlélet fokozásában, a nehéz fizikai munkát felvál­tó gépesítésben, a korszerű építőipari technológia gazda­ságos alkalmazásában látták. Egyetértettek abban, hogy a város iparának fejlődése, gazdálkodása jó ütemű és eredményes. A pártértekezleten nagy hangsúllyal szerepelt az ide­ológiai élet és a közművelő­dés mellett a közoktatás. Érthető ez, hiszen Jászberény nemcsak ipari centrum, ha­nem iskolaváros is. Az otta­ni tanítóképző intézet 1975- ben főiskola lett. Tanárai magas szintű szakmai, ide­ológiai munkát fejtenek ki. A küldöttek sokoldalúan elemezték a városi oktató­nevelő munkát, az intézetek tárgyi és személyi feltételeit. Egyetértettek a beszámoló azon megállapításával, hogy a nevelőmunkában jelentő­ségének megfelelő helyet ka­pott a szocialista hazafiság és a proletár Internacionaliz­mus elmélyítése. Az iskolák személyi ellátottsága kielégí­tő. Kép>esítésnélküli nevelő például egyetlen alsófokú oktatási intézményben sem dolgozik. Sokkal inkább gon­dot okoznak a tárgyi felté­telek. Az általános iskolák és a gimnázium tantermei pél­dául zsúfoltak. Legégetőbb a tanteremhiány a szakmun­kásképző intézetben. Nagyon hiányzik a kollégium is. A szakközépiskolában a műhe­lyek és a laboratóriumok túlterhelésén enyhít majd az idén kezdődő beruházás. A pártértekezlet egyetér­tett abban, hogy kiemelten kell kezelni az oktatási in­tézmények tartalmi munká­jának és tárgyi feltételeinek fejlesztését, az intézmények közti színvonalbeli különbsé­gek csökkentését, a tanköte­lezettségi törvény minél eredményesebb megvalósítá­sát. A kongresszusi irányelvek­kel kapcsolatban a pártérte- kezlet cselekvő egyetértését fejezte ki. A pártértekezlet vitájában szót kért Tímár Mátyás, a Központi Bizottság tagja. Felszólalása első részében a világpolitika, a világpiac és a magyar népgazdaság össze­függéseit elemezte. Kifejtet­te, hogy a szocialista tábor diplomáciai, pwlitikai és gaz­daságpolitikai síkon egyaránt az enyhülésért fáradozik. Hazai dolgainkról szólva alá­húzta, hogy a struktúrajaví- tás, a hatékonyság növelése mellett nagyobb figyelmet kell vállalatainknak fordíta­ni a jobb piaci munkára, mi­vel egy részük még nem di­csekedhet ezzel. Jobb piac­kutatással például hazai, vagy szocialista piacról szár­mazó termékekkel helyette­síthetnének nyugati impor­tot. Sok olyan termék hiány­cikk nálunk, amit itthon is gyárthatnánk, mégis nyugat­ról kell beszereznünk azt. Ilyen célok érdekében kelle­ne fejleszteni a kis- és kö­zépüzemeket. Az ezekben rejlő lehetőségeket még ko­rántsem használtuk ki. A to­vábbiakban azt fejtegette dr. Tímár Mátyás, hogy nagy le­hetőségeink vannak még a készletgazdálkodásban, az energiatakarékosságban, a munkaerőgazdálkodásban és sok más vonatkozásban. Ép­pen ezért optimisták lehe­tünk a magyar népgazdaság jövőjét illetően. A pártértekezlet vitájában huszonkét küldött vett részt. Közülük Nagy Béla, a Hű­tőgépgyár alapszervezeti tit­kára azt ismertette, hogy üzemükben az utóbbi évek­ben sok fiatal került a párt- ba. Tóth Mária, a Műszer­ipari Szövetkezet műszerésze a termelési szerkezet korsze­rűsítéséről. a lakossági szol­gáltatás növeléséről adott számot. Oláh János nyugdí­jas azt fejtegette, hogy a párt iránti hűség és bizalom erőt ad a munkához. Bethlendi Béla, a szakmunkásképző in­tézet igazgatója arról szólt, hogy sokat javultak az ok­tatás személyi és tárgyi fel­tételei. Bolla János, a Zagy­vamenti Tsz elnöke a szö­vetkezet nehéz gazdasági helyzetének okait és a kiutat elemezte. Kerekes András, a Volán Vállalat főművezető­je >a járművek tárolásából és javításából adódó gond­jaikat ismertette. Fehérvári Rudolf, az Aprítógépgyár igazgatója arról beszélt, hogy szélesebb körben bevezetik a műszaki normákat és felké­szülnek atomerőművi beren­dezések gyártására. Kálmán István, a városi-járási rend­őrkapitányság vezetője arról szólt, hogy területükön erő­södött az állampolgári fegye­lem, szilárd a közrend, a köz- biztonság. érvényesül a szo­cialista törvényesség. Alá­húzta: nagy gondot fordíta­nak a bűnözés megelőzésére. Gorjancz Ignác, a Hűtőgép­gyár vezérigazgatója azt fej­tegette, hogy a cselekvési egység további erősítése a társadalmi élet minden terü­letén nagy tartalékot jelent. Budai László városi úttö­rőelnök az ifjúság munká- ban-tanulásban tanúsított helytállását méltatta. Hamar József, a Hűtőgépgyár álla­mi díjas brigádvezetője a szocialista brigádok tevé­kenységét elemezte. Bartus Pál, az áfész főosztályveze­tője gazdálkodási, árbevételi és hálózatfejlesztési gon­dokkal foglalkozott. Arató Antai, a könyvtár vezetője a propagandisták klubjának előnyeit ecsetelte. Gedon László, a Tanítóképző Főis­kola tanára a hallgatók párt­taggá neveléséről beszélt. Búzás Sándor városi tanács­elnök arról beszélt, hogy a korábbi beruházásokból le kell vonni a tanulságot, job­ban kell igazodni a realitá­sokhoz. Elismeréssel szólt arról, hogy a tanácstagok sok jó javaslattal segítik a vá­ros vezetőit. Dr. Knórné Csá- nyi Zsuzsa az ifjúsági és mű­velődési központ vezetője örömmel nyugtázta, hogy a pártalap>szervezetek is segí­tik a munkások művelődését. Kövér József, a HNF városi titkára arról számolt be, hogy a lakosság nagy töme­gét sikerült bevonni a köz­életbe. Nagy Kálmán, a Kos­suth Tsz elnöke szerint fi- gyelemreméltóan nőtt a té- esztagok közéleti tevékeny­sége. Várnai Istvánná általános iskolai igazgatóhelyettes az oktató-nevelő munka szer­ves egységéről, a személyi­ség kibontakoztatásáról be­szélt. Balogh Béla, az Építő­ipari Szövetkezet alapszerve­zeti titkára a szétszórt épí­tőipari kapacitások összevo­nását sürgette, mert szerin­te csak így lehet a beruhá­zási és karbantartási mun­kákat elvégezni. Lénért Jó­zsef nyugdíjas a tömegszer­vezetekben dolgozó párttagok tevékenységét elemezte. Az idő előrehaladott volta miatt tizenhármán nem kap­tak szót. A vitát Szívós An­tal első titkár foglalta össze. A pártértekezlet elfogadta a beterjesztett dokumentu­mokat, majd megválasztot­ták az ötvenegy tagú párt- bizottságot. a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot és a megyei pártértekezlet hu­szonhat küldöttét. A városi pártbizottság első titkára is­mét Szívós Antal, titkára pe­dig Bakó Gáspár lett. S. B. Jászberényi járás Biztatóan fejlődött a mezőgazdaság A jászberényi járás kommunistái vasárnap Jászberény­ben, a pártszékház nagytermében tartották pártértekezletü­ket. A terület 3872 párttagjának képviseletében 146 küldött tanácskozott és vonta meg a XI. kongresszus óta eltelt idő­szak munkájának a mérlegét. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára. Jelen volt Jávor János, a Központi Bizottság párt- és tömegszerve­zetek osztályának munkatársa, Bereczki Lajos, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese, dr. Jcnövári László, a megyei bíróság elnöke. Eszmecsere a városi pártértekezlet szünetében. Képünkön: Csömör Józsefné, a Lehel Vezér Gimnázium pártalapszerve- zetének titkára, Csömör József, a Hűtőgépgyár vezérigazgató­helyettese, Törőcsik Béla városi főügyész és Balogh Elemér, a városi pártbizottság munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom