Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
1980. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vasárnap délelőtt a megyei pártbizottság épületének tanácskozó termében gyűltek össze a szolnoki járás kommunistáinak küldöttei — százhatvanhármán — és a meghívott vendégek — harminchatan — hogy eleget tegyenek megbízatásuknak: értékeljék, miként hajtották végre a járásban a kommunisták, a párton kívüliek a XI. kongresszus határozatait, megvitassák a további tennivalókat. Részt vett a pártértekezleten az MSZMP Központi Bizottsága képviseletében So- mosné Papp Anna, a KB külügyi osztályának alosztályvezetője, ott volt és felszólalt Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára. A megjelenteket Nádas József, a pártbizottság első titkára üdvözölte és bejelentette, hogy a járás dolgozói újabb munkafelajjínlásókkal köszöntik pártunk közelgő, XII. kongresszusát. Március 22-én és 29-én a járásban is kommunista műszakok lesznek, amelyek munkabérét a gyermekintézmények fejlesztésére fizetik be. Miután a küldöttek megválasztották a pártértekezlet tisztségviselőit, Tóth György, a szolnoki járási hivatal elkeretében az újszászi tüdőszanatórium helyén psychi- átriai és rehabilitációs osztály kezdte meg működését. A szervezeti átállássá] kapcsolatos nehézségek lényegében megoldódtak, de az együttműködés még ma sem hibátlan. Az is gond. hogy elég magas a körzeti orvosok fluktuációja és vannak üres orvosi állások is. Nőtt a bölcsődei, a szociális otthoni helyek száma, és bár több az óvoda a járásban — csaknem hatszáz kisgyerekkel többet tudnak ma óvodában elhelyezni, mint öt évvel ezelőtt — a jogos igényeket mégsem tudjak kielégíteni. A községpolitikai feladatok megvalósítását megyénk e területén is önzetlenül seA küldöttek nagy érdeklődése kísérte a pártértekezletre készített — a járás fejlődését bemutató — kiállítást nöke, a pártértekezlet elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A résztvevők korábban írásban megkapták a pártér- tékezlet két dokumentumát, a járási pártbizottság beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos észrevételekről, javaslatokról szóló állásfoglalást, amelyekhez a tanácskozáson Nádas József első titkár mondott szóbeli megajánlást. A jelenlévők azt állapíthatták meg, hogy a XI. pártkongresszus, és a megyei, a járási pórtértekezlet határozatait lényegében végrehajtották. A járás ipara és mezőgazdasága tovább fejlődött. Az ipari üzemek termelése 1975-höz képest 35 százalékkal emelkedett és az idén, várhatóan eléri a 3,5 milliárd forintot. Ez a termelés- növekedés teljes egészében a termelékenység fokozásából származik, amit az is igazol, hogy az egy dolgozóra jutó teljes termelési érték 40 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt volt. Az üzemek nyeresége pedig 24 százalékkal emelkedett. A járás mezőgazdasága is fejlődött a beszámolás időszakában, a jelentős létszám- csökkenés mellett ma 600 millió forinttal termel többet, mint. 1975-ben. Számottevően gyarapodott a termelés anyagi-műszaki bázisa. És bár a racionális földhasználat területén sokat tették az üzemek, a lehetőségek még korántsincsenek kihasználva. A jobb. eredményesebb munka következtében emelkedett a lakosság életszínvonala. Nőtt a kereskedelmi forgalom, eddig 2 ezer lakás épült és 40 kilométerrel bővült a vízhálózat. A tanácsi utak fenntartására és korszerűsítésére 17 millió forintot költöttek, ezáltal sokat javult a közlekedés. Kiegyensúlyozott a lakosság egészségügyi és szociális ellátása. A megyei irányítású egészségügyi intézményekben megfelelő a gyógyító munka. Az egészségügyi integráció gítették a társadalmi munkások, a gazdálkodó egységek. A járás községei az V. ötéves terv időszakára 230 millió forint értékű társadalmi munkát terveztek, ám ezt már a tavalyi év végére 356 millióra teljesítették. A dokumentumok és a szóbeli kiegészítés vitájában harminckilencen kértek szót. Közülük huszonhatan fejthették ki véleményüket, a többiek írásban nyújtották be hozzászólásukat. Gazdaságpolitikai kérdésekről, saját üzemük, szövetkezetük munkájáról, elért eredményeiről, feladatairól szóltak: Maczó László, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatója, Mészáros Mátyás. a Héki Állami Gazdaság igazgatója, Budai Kálmán, a zagyvaré- kasi Béke Tsz' elnöke, Po- mázi Antalné, a kőtelki áfész főkönyvelője, Lengyel Zoltán, a kunhegyesi Kunság Népe Tsz elnöke, Szecsei Lajos, az Április 4. Gépgyár ör- ményesi gyáregysége párt- alapszervezetének titkára, Bódi Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke, R édai László, a kuncsorbai Búzakalász Tsz KISZ-titkára. Zsemlye Ferenc, a tiszajenői Tiszamenti Tsz pártalapszer- vezeti titkára, aki egyúttal kérte, segítse a megválasztandó pártbizottság. hogy mielőbb felújításra kerüljenek térségükben a folyó nyárigátjai. A falusi értelmiségnek a községek közművelődési, ideológiai életében betöltendő szerepéről szólt Busi Gyula, a tiszaföldvári községi pártbizottság titkára. Az üzemi pártszervek termelést ellenőrző, segítő tevékenységét érintette felszólalásában Trencsényi Csaba, a kende- resi November 7. Tsz párt- alapszervezetének titkára. A községpolitilka témakörébe tartozó kérdésekről szólt Ho- rovecz Károly, Martfű tanácselnöke, Baráth Lajos, a kunhegyesi Vízgépészeti Vállalat igazgatója, — ő kérte, hogy a járás vezetői fordítsanak nagyobb figyelmet a település fejlesztésére —, Táler János, a íegyverneki Vörös Csillag Tsz kertészeti dolgozója, Nagy László, a kengyeli községi pártbizottság titkára, Sipos Antal, a ti- szabői Petőfi Tsz elnöke. Kákái Jánosné, a cipőgyár művezetője, a szocialista brigádok termelést segítő tevékenységéről, Szabó Imre, a besenyszögi KISZ-bizottság titkára, az ifjúsági szövetségben dolgozó párttagok tevékenységéről. Rózsa Imre, az újszászi szakközépiskola igazgatója a járás középiskoláinak tevékenységéről, feladatairól beszélt. A beruházások témakörét Császár János, a martfűi növényolajgyár igazgatója érintette felszólalásában: Dr. Végh Endre tiszaföldvári körzeti orvos javasolta: meg kell oldani a mezőgazdasági nagyüzemek üzemorvosi ellátását, és javítani szükséges az iskola- egészségügy helyzetén. Dr. Szénást István, a járási hivatal elnökhelyettese a tanácsok tevékenységéről, Czap- kó Gábor, járási KISZ-titkár a KISZ tömegbefolyásának erősödéséről, Pál József, százados, a járási-városi rendőrkapitányság pártvezetőségének titkára a közrend, a közbiztonság helyzetéről. Nagy József, újszászi tanácselnök a társadalmi ünnepségek megrendezéséről szólt többek között. A vitában elhangzottakat Nádas József foglalta össze. A küldöttek ezután megszavazták a beszámolót, a határozati javaslatot és a kongresszusi irányelvekről szóló állásfoglalást. Ezután megválasztották az 55 tagú párt- bizottságot és az ötven küldöttet a megyei pártértekezletre. A pártbizottság ‘megtartotta első ülését, megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot és a munkabizottságokat. A járási pártbizottság első titkára Nádas József, titkára Lajkó László és Rimóczi Teréz lett. V. V. Kunszentmártoni járás Jövőt formáló tettekről adtak számot Szombaton a kunszentmártoni járás százötven, szavazati joggal rendelkező küldötte és meghívottja pártértekezletcn megvitatta a XI. kongresszus óta végzett munkáról készült pártbizottsági beszámolót és a kongresszusi irányelvek megvitatásának tapasztalatait, illetve a javaslatokat. Az ülést Garáz István, a járási pártbizottság A pártértekezlet ezután Kakukk Mihály személyében megválasztotta a levezető elnököt. Majd Garáz István tartott szóbeli kiegészítést a járási pártbizottság előzetesen kiadott írásos beszámolójához. Az ipari termelésben a könnyűipar és a gépipar meghatározó, de az építőipar, és az élelmiszeripar termelése is jelentős. Jellemző, hogy a járásban lévő üzemek a járáson illetve a megyén kívüli üzemek, vállalatok gyárai, gyáregységei, telephelyei, s a központi gyárak igényeinek alárendelten folytatják termelésüket. A létszám igen kis mérvű emelkedése mellett biztonságosabb, gazdaságosabb lett a termelés, növekedett az exportra kerülő termékek aránya. A munkások havi átlagbére 1975—78 között több mint 22 százalékkal növekedett. A járás mezőgazdaságának termelési szerkezete kialakult. Javultak az eredmények, nőtt a termelés hatékonysága. gazdaságossága. A mezőgazdaság üzemeinek árbevétele 46 százalékkal haladta meg az elmúlt évben az 1975. évi szintet. Kedvezően alakult a tsz-tagok személyes jövedelme és az üzemi felhalmozás. A járási pártbizottság öt községi és három üzemi párt- bizottság, egy községi és öt üzemi pártvezetőség, valamint hetvenegy alapszervezet munkáját irányítja, segíti, ellenőrzi. A hetvenegy alapszervezetben a járás 2565 kommunistája dolgozik. A párttagság döntő többsége élen jár a munkában, párttaghoz méltóan él, kötelezettségeit teljesíti), fegyelmezetten dolgozik a párthatározatok végrehajtásán. Javult az agitációs és propagandamunka, növekedett a párttagság politikai és általános műveltsége. A műveltség gyarapodása általánosan jellemző a járásban. ebben oroszlánrésze van a közoktatás és a köz- művelődés fejlődésének, ami egyaránt vonatkozik a tartalomra és a tárgyi feltételekre. Ez utóbbiakhoz tartozik, hogy 1975 óta nyolctantermes iskolát adtak át Csépán, Kunszentmártonban most épül egy tizenkét tantermes iskola. Kunszentmártonban 100, Öcsödön 75 személyes óvodát építenek, Cibakházán pedig a tervek szerint szintén épül egy 50 személyes óvoda. Jelenleg a tanulók 96 százaléka végzi el az általános iskolát 16 éves korára. A vitában harmincán kértek, és tizenkilencen kaptak szót, a többiek írásban juttatták el mondanivalójukat a járási pártbizottsághoz. Ponyokai László, a kunszentmártoni nagyközségi pártbizottság titkára az alapszervezeti pártmunka tapasztalatait ismertette, és elemezte. Kiss József, a csépai Tiszamenti Tsz gépszerelője a szövetkezet eredményeiről beszélt. Ambrus Jánosné, a cibakházi iskola tanára az oktató-nevelő munka helyzeAifötdi olajipar Hatékonyabb gazdálkodással túlteljesítették terveiket Vasárnap Szolnokon, a Kőolajkutató Vállalat központjában tartották meg az alföldi olajbányászók párt- értekezletét, amelyen részt vett, és felszólalt Barta László, a megyei párt-végre- hajtóbizottság tagja, megyei tanácselnök, valamint dr. Bán Ákos, az OKGT vezér- igazgatója. Az értekezleten Fekete Tibor, az Alföldi Olajipari pártbizottság titkára egészítette ki szóban a testület írásos beszámolóját. A Kőolajkutató Vállalat mint az előterjesztésben elhangzott, az V. ötéves tervidőszakban több mint 800 ezer méter fúrását végezte el. A tervek az eredményességet. a méterenkénti 35 tonnás kőolaj-egyenérték elérését jelölték meg. A vállalat kollektívája célul tűzte ki. hogy javítja a hatékonysági mutatót, az úgynevezett effektivitást és méterenként negyven tonnára emeli. Mindennek érdekében intenzívebbé tette az alacsony kutatási jellemzőkkel rendelkező területek felderítését, előtérbe helyezte a Körös—Berettyó vidéki munkákat. Munkaszervezéssel, ész- szerűsítéssel azon igyekeztek a vállalat dolgozói, hogy a lehetőségekhez képest még jobban, minél kisébb költséggel kihasználják a berendezéseket. A Nagyalföld,i Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói a beszámoló szerint a megvalósított beruházásokkal, racionalizálási intézkedésekkel és nem utolsósorban munkaverseny-felajánA küldöttek a beszámoló szóbeli kiegészítését hallgatják. lásaik segítségével túlteljesítették terveiket. Kőolajból például 118 ezer tonnával, földgázból 2,2 milliárd köbméterrel értékesítettek többet a tervezettnél. A beszámoló elismerően szólt arról, hogy bővült a vállalat termékeinek választéka, s az NKFV szakemberei bebizonyították: kis összegű beruházással előállítható olyan gyártmány, amely növeli az exportárualapot. A takarékosság mindkét energiahordozókat felszínre hozó vállalatnál kellő hangsúlyt kapott. A kutatóvállalat intézkedéseinek révén több mint 120 millió forint értékű anyagot takarított meg. az NKFV pedig 42 millió köbméternyi földgázt és ezer tonna kőolajat. A vitában Liber Árpád, g eof i z.i kai kirendeltségvezető- helyettes az alapszervezet és a pártbizottság kapcsolatát elemezte. Várkonyi Imre asztalos csoportvezető a munkásőrök tevékenységéről beszélt. Hajdú László szállításrendező az egy összegű prémiumrendszer bevezetésének hasznát ecsetelte. Vá- czi Ferencné, az NKFV személyzeti előadója arról beszélt, hogy az oktatásban összhangba kell hozni az egyéni és a vállalati érdekeket. Treffler Tamás, a Kő- olajkutató Vállalat közép- alföldi üzemének vezetője a kooperációs gondokról szólt, Pető László, a gázosztály vezetője az alapszervezetek határozatainak végrehajtását elemezte. Lukácsi István, (Folytatás a 4. oldalon) első titkára nyitotta meg. Üdvözölte a küldötteket cs a meghívottakat, akik között jelen volt és felszólalt a megyei pártbizottság képviseletében Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Ott volt Un- gor Tibor, az Oktatási Igazgatóság vezetője és Fábián Péter, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője. tét és feladatait vázolta, különös tekintettel a cigány- gyerekekre. Szatmári István, a mezőhéki Táncsics Tsz szervizüzemi technikusa a szocialista brigádmozgalom eredményeit ismertette. Fehér János, a járási KISZ-bi- zottság titkára elmondta, hogy a fiatalok eredményesen dolgoznak a párttól kapott feladatok teljesítésén. Ö is részletesen szólt a szocialista brigádmozgalomról, többek között elmondta, hogy a KISZ-tagság több mint. nyolcvan százaléka szocialista brigádban dolgozik. Tóth Lászlóné, az öcsödi Szabadság Tsz jelenleg gyesen lévő tagja a gyesen lévő nők helyzetéről, gondjairól beszélt. Elmondta: többet kellene tenni, hogy a munkahelyekkel ne szakadjon meg a kapcsolatuk. s ne maradjanak le a fizetésben, a szakmai fejlődésben, sőt a távollétet továbbképzésre is felhasználhassák. Szólt a visszatérés és az újbóli beilleszkedés gondjairól is. Diósi Tibor, a járási hivatal elnöke a tanácsok munkájáról, Varga István, a cser- keszőlői Magyar—Román Barátság Tsz elnöke a propagandamunkáról, Petróczki Károly, a BVM kunszentmártoni gyárának igazgatója a gyár termeléséről, fejlődéséről beszélt. Bakos Lászlóné, a Vöröskereszt járási titkára a mozgalom eredményeit, Dékány András, az öcsödi Szabadság Tsz elnöke a szövetkezet helyzetét ismertette. Nagy Ferencné, a csépai általános iskola tanára arról beszélt, hogy menynyit változott a község az elmúlt öt évben, s a növekvő arányú cigány lakosság hogyan találja meg a helyét a társadalomban. Pongor Gyula, a tiszakürti konzervgyár vasesztergályosa a Hazafias Népfrontnak a községben végzett munkáját ismertette. dr. Gyöngyösi József, a járási ügyészség vezető ügyésze pedig a szocialista törvényesség helyzetéről, érvényesüléséről, az ügyészség tevékenységéről beszélt. Katona János, a Tisza Cipőgyár gyáregységének alapszervi titkára az alapszervezetek munkájával foglalkozott. Mészáros György, a Munkásőrség járási parancsnoka az egység ötéves munkájáról számolt be a küldötteknek. Dr. Pál fi Dezső, a mezőhéki Táncsics Tsz elnöke a szövetkezet fejlődésével, különösen a fűszerpaprika- termesztés alakulásával, Egyeki József, az áfész párt- alapszervezetének titkára pedig az áfész működésével, a bolti kereskedelem, a vendéglátás, a felvásárlás helyzetével, dinamikus fejlődésével foglalkozott. A vitát Garáz István első titkár foglalta össze. Ezután a pártértekezlet a járási pártbizottság beszámolóját, a határozati javaslatot, a vita összefoglalóját, továbbá a kongresszusi irányelvek megvitatásának járási tapasztalatairól készült jelentést, és a javaslatokról készített állásfoglalást egyhangúlag elfogadta. A pártértekezlet befejező aktusaként a küldöttek megválasztották az ötvenegy tagú járási pártbizottságot, és a huszonhét küldöttet a megyei - pártértekezletre. A pártbizottság első ülésén megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot. A járási pártbizottság Garáz Istvánt első titkárrá, Lázi Bélát titkárrá választotta. B. A. Szolnoki járás Élénk, tartalmas vita PARTÉRTEKEZLETEKRŐL jelentjük
