Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. január 8. Indira és India Indira Gandhi egy új­delhi választókörzetben (Telefotó - KS) A legújabb jelentések szerint Indira Gandhi pártja, a Nemzeti Kong- ressizus(i) jelentősen előretört az indiai vá­lasztásokon. Megfigyelők szerint aligha férhet két­ség ahhoz, hogy a világ második legnépesebb or­szágának kormányfője is­mét India első miniszter­elnökének, Dzsavaharlal Néhnunak a lánya, In­dira Gandhi lesz. A hat­vanéves politikusnő há­rom esztendeje az ellen­zék legfontosabb, leg­markánsabb alakjaként tevékenykedik, s kétség­telenül ő a legcélratö­rőbb, a legkeményebb az indiai belpolitikai po­rond népes mezőnyében. Nemcsak személyi vonz­ereje és polotikai érzéke páratlan, hanem szorgal­ma is: a mostani válasz­tások előtt országában ötvenezer kilométeres kampány-körutat tett meg. Politikai előretöré­se annál figyelemremél­tóbb, mert 1977-ben sú­lyos vereséget szenvedett a választásokon. Mik vol­tak az akkori bukás okai, milyen tényezők vezet­tek a mostani sikerhez és milyen feladatok vár­nak az új kormányra — ezek a most kézenfekvő kérdések. Ami a bukást illeti, a legfőbb motívumok a következők: 1. 1977-ben Indira Gandhi már tizenegy esz­tendeje állt megszakítás nélkül az ország élén és ellenfelei „új kísérlet, tisza lap” jelszóval pró­báltak összefogni ellene. 2. Indira Gandhi főleg három dologgal könnyí­tette meg munkájukat — és ásta alá akikor a saját népszerűségét: a sterilizálás túlzott eről­tetésével, a rendikívüli állapot bevezetése nyo­mán végrehajtott töme­ges letartóztatásokkal és fia, Szandzsaj nagyratö- rő anyagi, valamint po­litikai igényeinek toriti- kátlan támogatásával. A mostani siker titka egyértelműen azokban az eredményekben rejlik, amelyek 1977 után zaj­lottak le Indiában: sem Morardzsi Deszai, sem utódja Csaran Szingh nem tudott felnőni a hatalmas ország problé­máihoz. A hatalomra ju­tott ellenzékről, elsősor­ban annak vezető erejé­ről, a dzsanatáról ha­mar kiderült, hogy laza szövetség, amelyet csak az Indira-ellenesség ho­zott létre, de amely a nrünisizterelnök-asszony bukása után elemeire hullott szét. A dzsana- ta-kabinet egyik legna­gyobb gyen gesége az volt, hogy nem tudott meg­birkózni a nyersanyag árrobbanás és a rossz termés nyomán bekövet­kezett gazdasági gondok­kal. Indira Gandhinak mind a tapasztalata, mind a képessége megvan ahhoz, hogy szembenézzen or­szága nyomasztó gond­jaival. Azt azonban csak a jövő döntheti el, hogy tanult-e az 1977-es kese­rű leckéből Harmat Endre Szovjet válasz Carter fenyegetéseire Üdvözlő táviratok Kambodzsa nemzeti ünnepe alkalmából (Folytatás az 1■ oldalról.) litikus tudja, hogy csakis az afgán népnek — és senki másnak — van joga megha­tározni saját belső fejlődé­sének útját és azt, hogy mi­ként fejlessze kapcsolatait más országokkal. Az ameri­kai kormány azonban más véleménnyel van. Mint az elnök nyilatkozatából kitűnt, megpróbálja kétségbe vonni az afgán népnek ezt a jo­gát, megpróbál durván be­avatkozni Afganisztán bel- ügyeibe. Ezt a célt szolgál­ja az úgynevezett afganisztá­ni kérdésnek az Egyesült Államok által kezdeménye­zett napirendre tűzése a Biz­tonsági Tanácsban, .ami tör­vénytelen és ellentmond az afgán nép, a szuverén af­ganisztáni kormány kinyil­vánított akaratának. Beszédében az Egyesült Államok elnöke egy sor in­tézkedést jelentett be a szov­jet—amerikai kapcsolatok te­rületén. Közölte, hogy csök­kentik az amerikai fél lépé­sei miatt már amúgyis kor­látozott Igazdaisági, tudomá­nyos-műszaki kapcsolatokat és kulturális cserét, valamint hogy akadályozni fogják az amerikai gabona vásárlására vonatkozó szerződések teljes volumenben történő realizá­lását. Az ilyen jellegű intéz­kedéseket aligha fogadják jóváhagyással az amerikai lakosság széles köreiben, hi­szen ezekben a körökben már nem egyszer mutattak érde­keltséget a Szovjetunióval való együttműködés, az üzle­ti kapcsolatok kiszélesítése iránt, jogosan vélve, hogy mindez az Egyesült Államok számára is előnyös. Ha a Fehér Házban elha­tározták, hogy befolyást pró­bálnak gyakorolni a Szovjet­unió külpolitikájára, ez re­ménytelen dolog. Az ilyen kísérletek a múltban kudarc­cal végződtek és most is meghi úsulinaik. Az Egyesült Államok elnö­kének egész beszéde azt a benyomást kelti, hogy hiány­zik belőle a politikai egyen­súly, a nemzetközi helyzet reális számbavétele, túlérté­keli az Egyesült Államok re­ális lehetőségeit, és bizonyos mértékben alábecsüli azok­nak az országoknak a lehe­tőségeit, amelyekkel szemben az Egyesült Államok ilyen vagy olyan lépésre készül. Azonban az Egyesült Álla­mokban senki sem kételked­het abban, hogy a Szovjetunió képes megvédeni törvényes érdekeit csakúgy, mint szö­vetségesei, és baráti érdeke­it is. A Szovjetunió vezető kö­reiben szeretnék remélni, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok, többek között a béke megőrzését célzó erőfe­szítések józan, előrelátó meg­közelítése végső soron az Egyesült Államokban is fe­lülkerekedik. Afgán tiltakozás a BT-iilésén Az Egyesült Államok Kí­na, Pakisztán és több mint negyven más ország kérésére szombaton New Yorkban a késő esti órákban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa laz „afga­nisztáni helyzetet”. Az ülés­re New Yorkba utazott Sah Muhammed Doszt, az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere és tiltakozott kormánya nevé­ben az afganisiztáni kérdés napirendre tűzése ellen. Az afgán külügyminiszter a töb­bi között hangsúlyozta: Az afganisztáni kormány először 1978. decemberében kérte — a szovjet—afganisz­táni szerződéssel és az ENSZ alapokmányával összhangban — hivatalosan a Szovjetuni­ót, hogy küldjön korlátozott létszámú katonai kontingenst hazánkba — mondotta Sah Muhammad Doszt. Az 1979. december 27-én- hatalomra jutott új afgán kormány megismételte ezt a kérést. A szovjet katonai jelenlét kizá­rólagos célja az, hogy a Szovjetunió segítséget nyújt­son az Afganisztán ellen irá­nyuló külső fegyveres be­avatkozás visszaveréséhez, Afganisztán függetlenségé­nek, szuverenitásának és te­rületi egységének megvédé­séhez. Erélyes szavakkal ítélte el a Biztonsági Tanács ülésének összehívását Oleg Troja- novszkij, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselője is. Teljesen megalapozatlan és megengedhetetlen — mon­dotta —, hogy a Biztonsági Tanácsot bevonják a leg­utóbbi afganisztáni esemé­nyekbe, mivel ezek az ese­mények kizárólag az afgán nép belügyét alkotják, Afga­nisztán és a Szovjetunió vi­szonyát pedig szerződéses kötelezettségek szabályozzák. Trojanovszkij bizonyítékokat terjesztett a Biztonsági Ta­nács tagjai elé arra vonatko­zóan, hogy bizonyos erők Afganisztánt az imperializ­mus eszközévé akarták vál­toztatni. A szombati ülésen — töb­bek között — felszólalt Nagy-Britannia, Kína, Pa­kisztán és Egyiptom képvise­lője is. Felszólalásaikban — ha különböző hangsúllyal — de „agresszióként” próbálták beállítani az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséget, és az afganisztáni kormány ál­láspontját figyelmen kívül hagyva, követelték a szovjet segítség [beszüntetését. Hollai Imre felszólalása A Biztonsági Tanácsnak az afganisztáni helyzettel foglalkozó vitájában felszólalt Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője is (Telefotó - KS) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa vasárnap este folytat­ta az Egyesült Államok ké­résére összehívott ülését. Donald McHenry amerikai ENSZ nagykövet éles kiro­hanásokban támadta a Szov­jetuniót és a szovjet kor­mány által Afganisztánnak nyújtott segítséget. Ugyan­akkor megpróbálta az Afga­nisztánban tevékenykedő felforgató elemek fegyveres terrorját „jogos harcként” feltüntetni, s felszólította a vitában részvevő országokat, hogy ítéljék el a szovjet se­gítségnyújtást. A vitában felszólaló Peter Florin, az NDK állandó ENSZ képviselője megerő­sítette, hogy tiszteletben kell tartani az afgán népnek az önvédelemhez való jogát. Hasonló álláspontra helyez­kedett Csehszlovákia dele­gátusa is. A Biztonsági Tanács ülé­sén felszólalt Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője is. Egyebek közt rámutatott: Mint a múltban Vietnam, Kambodzsa, és Irán népe, most Afganisztán népe ke­rült szembe a haladás ellen küzdő imperialista erőkkel. Egyetértünk az afgán kül­ügyminiszter által itt kifej­tett állásponttal. — folytat­ta a magyar ENSZ-nagykö- vet — amely szerint az af­gán vezetők többszöri kéré­se nyomán nyújtott szovjet segítség teljes összhangban áll az ENSZ alapokmányá­val és a két ország 1978. decemberében aláíft szer­ződésével. A történtek kizá­rólag Afganisztán belügyét képezik és nem tartoznak másra, mint a két érintett országra: Afganisztánra és a Szovjetunióra. Hollai Imre néhány ada­tot idézett arra vonatkozó­an, hogy milyen maga­tartást tanúsít a nemzetközi ügyekben az Egyesült Álla­mok, amely most terjeszke­déssel és egy másik ország megtámadásával vádolja a Szovjetuniót. Amerika je­lenleg 429 állandó támasz­pontot és 3000 egyéb kato­nai rendeltetésű létesítményt tart fenn a világ 30 országá­ban A második világháború óta az. Egyesült Államok 215 katonai akciót hajtott végre más országok ellen. A magyar ENSZ-nagykö- vet figyelmezetette azokat az országokat, amelyek most, hozzájárulnak az Egyesült Államok által kezdeménye­zett hisztéria-kampány szítá­sához, hogy ezzel a hideghá­borús hangok felerősödését segítik elő és veszélyeztetik az elmúlt időszak pozitív eredményeit. Hollai Imre végül a ma­gyar nép és kormány támo­gatásáról és szolidaritásáról biztosította az ország társa­dalmi haladásáért küzdő szuverén, demokratikus és el nem kötelezett afganisztá­ni népet. A BT tegnap késő este folytatta a vitát. Oíganisztánban megnyíltak a börtönök Tegnap már a kora reggeli óráktól kezdve többezer ember gyűlt össze az afga­nisztáni főváros legnagyobb börtöne, a Puli-Csarkhi előtt, hogy az Amin-rezsim idején bébörtönzött hozzá­tartozóinak és ismerőseinek szabadon bocsátását üdvözöl­je. Volt foglyok elbeszélése szerint ártatlan emberek százait és ezreit pusztították el á rettegett citadella falai között. Az új. demokratikus veze­tés amnesztia rendelete ér­telmében máris több, mint 4000 politikai fogoly nyerte vissza szabadságát. WASHINGTON Tegnaptól több mint 200 ezer amerikai autógyári munkás került az utcára mivel élet­be lép az autóipari konszer­nek által bejelentett rendkí­vül szigorú termeléskorláto­zás. A Ford, a General Mo­tors és a Chrysler számos üzemét hosszabb-rövidebb időre bezárják. BÉCS Oscar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere tegnap hi­vatalos látogatásra Ausztri­ába érkezett. Az NDK dip­lomáciájának vezetője oszt­rák [kollégája, dr. Willi­bald Pahr meghívásának tesz eleget. RÓMA A szicíliai Palermóban va­sárnap meggyilkolták Pier- santi Mattarellát, az Olasz­országhoz tartozó autonóm jogokat élvező sziget tarto­mányi kormányának elnö­két. A politikai merénylet a legsúlyosabbnak számít az­óta, hogy megölték Aldo Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Heng Samrint, a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottsága elnökét, a Kambodzsai Népi Forra­dalmi Tanács elnökét janu­ár 7-e a kambodzsai népnek a Pol Pot-ieng Sary rend­szer felett aratott győzelme első évfordulója alkalmából. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa ugyancsak táviratban köszöntötte a Kambodzsai Nemzeti Egy­Tegnap délután Moszkvá­ba érkezett a Francia Kom­munista Párt küldöttsége Georges Marchais-nak, a párt főtitkárának vezetésé­vel. Az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására ér­kezett küldöttség tagjai kö­zött van Maxime Gremetz, a párt Politikai Bizottságának tagja, valamint az FKP több más vezetője. A repülőtéren a delegációt Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizott­Khomeini ajatollah, az iráni forradalom vezetője rádióbeszédében ellenforra­dalmi elemeket vádolt az elmúlt napok véres össze­tűzései miatt. Az ország több városában — így a Perzsa-öböl bejáratánál fek­vő Bandar Langehben — voltak összecsapások a két legbefolyásosabb főpap, Khomeini és Sariat-Madari hívei, síiták, illetve szunni­ták között. Az elmúlt 48 órában az összetűzésekben 43 személy vesztette életét. Az Egyesült Államok tehe- ráni nagykövetségét meg­szállva tartó „iszlám diáko­kat” tegnap panamai diá­kok egy csoportja kereste fel. Mint egy szóvivő közöl­te, szolidaritásukról biztosí­tották egymást az imperia­lizmus elleni harcban, és A Kanadai Kommunista Párt 24. kongresszusa meg­kezdte a ÍKö/.ponti Bizottság beszámolójának megvitatását és egy sor fontos határozatot fogadott el. Az egyik hatá­rozat leszögezi, hogy a párt Kanada függetlenségének és szuverenitásának erősítíséért száll síkra a jövőben is. A kongresszus külön hatá­rozatban is foglalkozik az ez év tavaszára kitűzött québeci népszavazás kérdé­sével. A Kanadai KP 24. kong­resszusa elemezte a jelenleg Morot, a kereszténydemok­rata párt elnökét. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés teg­nap Mexikót választotta a Biztonsági Tanács 15. tagjá­vá Bolívia helyébe, amely­nek megbízatása december 31-én lejárt. MADRID Tegnap délelőtt Adolfo Suarez miniszterelnök meg­hívására hivatalos látogatás­ra Madridba érkezett Hel­muth Schmidt, az NSZK kancellárja. Schmidt kará­csony óta Spanyolországban tartózkodott, Palma de Mal­lorcán töltötte az ünnepe­ket, onnan érkezett most a spanyol fővárosba, ahol szerdáig marad. Helmuth Schmidt kancel­lárt röviddel megérkezése után a Zarzuela-palotában fogadta I- János Károly ki­ségfront Központi Bizottsá­gát. * * * A kambodzsai nép győzel­mének első évfordulója al­kalmából Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa és Minisztertanácsa, valamint az egész szovjet nép nevében vasárnap for­rón üdvözölte Heng Samrinit, a Kambodzsai Népi Forra­dalmi Tanácsot, a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságát, a testvéri kambodzsai népet. ságiénak tagja és Borisz Pa- nomarjov, a Politikai Bizott­ság póttagja, a Központi Bi­zottság titkárai és más sze­mélyiségek köszöntötték. Az FKP küldöttsége meg­beszélést folytat az SZKP delegációjával az időszerű nemzetközi kérdésekről, be­leértve a közel- és közép­keleti helyzetet, valamint a nemzetközi munkásmozga­lom kérdéseiről, a két párt kapcsolatairól is. egyebek között megállapod­tak, hogy a jelenleg Pana­mában tartózkodó volt sah kiadatása érdekében állan­dó kapcsolatokat tartanak fenn egymással. A PARS hírügynökség teg­napi közleménye szerint Khomeini ajatollah bejelen­tette, hogy fáradságára való tekintettel január 12-től két hétre felfüggeszti közéleti tevékenységét. A 79 éves aja­tollah Iránba történt vissza­térése múlt év februárja óta már többször jelentett be ha­sonló „pihenőket”. Szisztán és Beludzsisztán tartományban, Irán délkeleti részén felkelők támadásokat intézték a kormányerők el­len. Két iszlám gárdistát és két katonatisztet megöltek, négy felkelő szintén életét vesztette. kialakult nemzetközi helyze­tet is. William Kashtan, a párt főtitkára hangsúlyozta, ho|y az imperializmus reak­ciós erői szeretnének véget vetni az enyhülésnek, eről­tetik a fegyverkezési haj­szát, és mindent megtesznek, hogy felélesszék a hideghá­ború szellemét. Ezt bizonyít­ja — mutatott rá Kashtan — az a kampány is, amelyet az Egyesült Államok kormá­nya az afganisztáni esemé­nyek ürügyén kezdeménye­zett a Szovjetunió ellen. rály, a hivatalos tárgyalá­sok vendéglátójával, a spa­nyol miniszterelnökkel ma kezdődnek meg a Moncola- palotában. SALISBURY Eddig a Zimbabwe Haza­fias Front 17 740 katonája jelentkezett a tűzszünetben előírt módon a Rhodesia te­rületén kijelölt 39 gyüleke­zési ponton. A harcosokat folyamatosan átirányítják abba a 16 állandó táborba, ahol a választások idején tartózkodnak majd. KAIRÓ Begin izraeli miniszterel­nök tegnap délben népes küldöttség élén a felső-egyip­tomi Asszuánba érkezett, ahol négy napig lesz Szá­dat egyiptomi elnök vendé­ge. A repülőtéren egyiptomi kollégája, Muszafa Khali fo­gadta Begint, aki a fogadási ceremónia után Szadat el­nökkel folytatandó tárgyalá­sainak színhelyére, az asz- szuáni Oberoi szállodába hajtatott. FKP-kiildöttség Moszkvában IRÁN Véres összetűzések, 51 halott Tanácskoznak Kanada kommunistái

Next

/
Oldalképek
Tartalom