Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
1980. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnok megyéből a határokon túlra (Folytatás az 1. oldalról.) több mint 1,5 millió pár francia megrendelésre készült. A tengerentúlra, az Egyesült Államokba 240 ezer pár lábbeli jutott el. A Tisza Cipőgyár az idén 1,9 millió pár cipőt szeretne eladni a szocialista államokban, 2,5 millió párat pedig nyugati megrendelésre gyárt. Martfűn azt tervezik, hogy „betörnek” az NSZK piacára, és 300 ezer Tár lábbelire találnak vevőt. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat 100,4 százalékra teljesítette tavaly exporttervét. A gyár több mint 22 ezer bundát szállított 67 megrendelőjének 12 tőkés országba. Panofix, irha és vadszőr bundák utaztak külföldre Kunszentmártanból. Űj cikke volt a nerc és a perzsa bőrökből készült téli kabát, az úgynevezett fregoli bunda, slágernek számított a divatos hosszúszőrű róka és farikas prémből készült felöltő. A gyár a tervek szerint 5 százalékkal több terméket exportál az idén a tavalyinál. Termelési tervét négy százalékkal túlteljesítve 185 millió forint értékben állított elő 1979-ben pneumatikus villamossági berendezéseket,. reléket, kapcsolókat a jászberényi Műszeripari Szövetkezet. Jelentős mértékben növelte az exporttermelést is, hiszen az előző évinél háromszorta több, összesen 84 millió forint értékű kábelvédelmi berendezést, csőtápvonal-védő készüléket szállított a Szovjetunióba, Bulgáriába és Csehszlovákiába. A BUDA- VOX által bonyolított szocialista export mellett .tavaly először már a tőkés piacon, pontosabban Ausztriában is értékesített a NI- KEX egy, a jászberényi szövetkezetében gyártott présle- vegő-szárító berendezést. A szövetkezetnél már szerelik azokat a kábelvédelmi készülékeket, amelyeket még ebben a hónapban a Szovjetunióba szállítanak. Az idén a különböző kábelvédelmi berendezésekből 650- et adnak el külföldön, ezenkívül több más terméküket1 is exportálják. np ■ ■ Év eleji nagyüzem a jászberényi Aprítógép gyárban, ahol az idén tovább bővítik a tőkés, elsősorban a török és görög exportot Az Országos Anyag- és Árhivatal KÖZLEMÉNYE a fogyasztói árak 1980. évi változásáról Az 1980. évi népgazdasági terv előirányzataival "és a termelői árak január 1-i módosításával összhangban egyes fogyasztói árak január 7-én, mások viszont ezt követően a kereskedelem új beszerzéseinek megfelelően — a különböző kereskedelmi vállalatok üzleteiben eltérő időpontban — változnak. A központi elhatározás alapján így a sorra kerülő fogyasztói árváltozások (áremelések és árcsökkenések) összességében a. fogyasztói árszínvonalat mintegy 0,8 százalékkal emelik. A főbb területeket érintő árváltozások: A textilruházati termékek fogyasztói árszínvonala csök- ' ken. Olcsóbbak lesznek a szintetikus kötöttáruk (kb. 20—22 százalékkal), a fésűs gyapjúszövetek és az ebből készült férfiöltönyök (kb. 30 százalékkal), a szintetikus függönyök (kb. 35 százalékkal). A II. negyedévben csökken a harisnyanadrágok és a zoknik fogyasztói ára is. A kártolt gyapjúszövetek ára mintegy 18 százalékkal, a bőrkabátoké 20—30 százalékkal, a tréningruháké 4 __ 1 2 százalékkal növekszik. Emelkedik a szövött és kötött alsóruházati termékek árszínvonala. Mintegy 14 százalékkal nő az ágytextili-, ák ára, csökken a műszőrme bélésű télikabátok ballon- kabátos valamint a rövidáruk árszirrtje. A vas-műszaki termékek árszínvonala 3—4 százalékkal em.'-ikedik. Növekszik a tartós vas-műszaki fogyasztási cikkek és a háztartási villamos készülékek — automata mosógép, villanytűzhely, bojler, hűtőgép —, csökken a fekete-fehér tv- készülékek ára, A vas-műszaki tömegcikkek körében jelentős áremelkedések és csökkenések is lesznek. A fém evőeszközök ára például mintegy 60 százalékkal, az alumínium edényeké kb. 90 százalékkal emelkedik, átlagosan 16 százalékos az árcsökkenés a csavaráruknál és az épületszerelvényeknél. A háztartási vegyicikkek és kozmetikai termékek nagyobb részének az ára csökken. Egyes cikkcsoportok, például arc-, ajak-, köröm- és babaápolószerek, valamint a borotvakrémek ára azonban emelkedik. A festékek ára mintegy 18 százalékkal nő. Emelkedik a gázolaj, a kenőanyagok, a műtrágyák, a növényvédő szerek, valamint a mezőgazdasági kisgépek ára. A játékok ára átlagosan mintegy 10 százalékkal csökken. A sportszereknél jelentős eltérő irányú változások mellett az árszint valamelyest csökken. A gyermek- kocsik ára nem változik. Az egyéb vegyesiparcikkek árszínvonala áremelkedés, illetve csökkenés’ mellett kismértékben növekszik. A háztartási műanyagáruk árszintje például mintegy 9 százalékkal lesz alacsonyabb, a kőedények ára pedig 40 százalékkal emelkedik. Az órák ára változatlan marad, azonban az ébresztőórák árszintje emelkedik. A divatékszerek (bizsuk) ára 15 százalékkal csökken. A papírok és írószerek árszintje viszonylag csekély mértékben emelkedik. Az optikai cikkek — ezen bélül a szemüvegek — árszintje változatlan marad, nem változik a fényképezőgépek ára. az egyéb fotógépek ára általában csökken. Emelkedik viszont a fotófil- mek, papírok és vegyszerek ára. A különféle javító szolgáltatások árszínvonala — á lábbeli javítás kivételével, amelynek díja változatlan marad, — január 7-től átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Nem nő a mosás, a vegytisztítás árszínvonala. Emelkedik ugyanakkor az árufuvarozás díja (MÁV, Volán árufuvarozás, boy- szolgálat), továbbá az építőanyagok megyei átlagfuvardíja. Azokban a termékcsoportokban, ahol a fogyasztói árak 1979 nyarán emelkedtek, nem változnak az árak. Kivételek egyes felnőtt és gyermekcipők, illetvé bútorok. Ezeknél a fogyasztói árak emelkednek, vagy csökkennek, de az árváltozások a termékcsoportokon belül kiegyenlítődnek, vagyis az árszínvonal nem változik. Az 1980. januári fogyasztói árintézkedések tehát nem érintik az élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a tüzelő- és üzemanyagok, a gyógyszerek, az alapvető építőanyagok, a mosószerek, ^ ^ a lakbérek, a személyszállítási díjaik, a kulturális és közüzemi szolgáltatások fogyasztói árát. * * * Az úgynevezett szabadáras termékek árai (zöldség, gyü- mülcs, import fogyasztási cikkek, egyes nem alapvető fogyasztási termékek, stb.), amelyek eddig is a kereslet és kínálat hatására folyamatosan változtak, rúgalma- sabban követik a belföldi piaci viszonyokat és a külpiaci árakat. Ennek következtében a fogyasztói árszínvonal 2,9 százalékkal növekszik. Az ismertetett fogyasztói árváltozások (0,8 százalék), továbbá a várható piaci ármozgások (2.9 százalék) a népgazdasági tervvel összhangban 1980-ban együttesen mintegy 3,7 százalékkal növelik a fogyasztói árszínvonalat. Tapasztalatok, eredmények flz ifjúsági törvény végrehajtása társadalmi feladat Több mint nyolc, tapasztalatokban gazdag esztendő telt el az ifjúsági törvény megalkotása óta. Az ifjúságpolitika legbecsesebb eredményei között tarthatjuk számon, hogy valóban közügy lett az ifjú nemzedék útjának egyengé- tése, a jövőért az ifjúsággal együtt vállalt és felelősséggel végzett munka. Megyénk közel 450 ezer lakosának többsége is közvetlen részese az ifjúsági törvény végrehajtásának, mint szülő, vezető vagy munkatárs, mint fiatal vagy „egyszerűen” csak mint személyes példájával nevelő felnőtt. Csaknem százezer 14 éven aluli gyermek és több mint 97 ezer 14—29 éves él a megyében. Az aktív keresők 34 százaléka (52 ezer fő) fiatal. Az általános iskolákban 49 ezer, a középfokú oktatási intézményeinkben csaknem 16 ezer diák tanul. Fiataljaink megfelelő felkészítése és bevonása a társadalom előtt álló. növekvő feladatok megoldásába, időről időre számvetésre kell hogy késztessen bennünket: hogyan haladunk az ifjúságpolitikai célkitűzések elérésében? Az ifjúsági törvény megvalósításának első szakaszát a végrehajtási kereteknek viszonylag gyors kiépítése jellemezte. Az ifjúságot érintő minden fontosabb kérdésben jogszabályok, a tanácsoknál, munkahelyeken intézkedési tervek születtek, ifjúsági bizottságok alakultak a végrehajtás segítésére és ellenőrzésére. Ifjúsági célú külön pénzalapokat képeztek a gazdálkodó szervezetek, létrejött a valamennyi ifjúsági réteget átfogó kulturális és turisztikai kedvezményrendszer, ifjúsági klubok alakultak. Ezzel együtt azonban nem mindenütt tudatosodott időben a cél: a fiatalok szocialista nevelése. Gyakori jelenség volt például az első — 1974. évi — ifjúsági parlamenteken, hogy az ifjúsági törvény helyi végrehajtásáról adott beszámolók jóformán csak a fia.- taloknak biztosított anyagig szociális juttatásokról szóltak, s kevésbé támasztottak követelményt a munkára, közéletre neveléssel kapcsolatos, a közvetlen munkahelyi vezetőkkel és magukkal a fiatalokkal szemben. Az ifjúság körében végzett munka tartalmi kibontakozásához nagymértékben járultak hozzá a közaktajás, a közművelődés, a tömegsport fejlesztésére vonatkozó, s a KISZ KB 1974 áprilisi — a személyes felelősség erősítését jobban középpontba állító — határozatai. Űj elemként épültek be az állami szervek, szövetkezetek munkájába a fiatalok nevelését szolgáló olyan feladatok, mint például az ifjúsági termelési mozgalmak szervezése. ifjúsági parlamentek rendezése, ifjúsági létesítmények létrehozása és működtetése. Az új feladatokkal nem egyforma színvonalon birkóznak meg a különböző szervezetek, részben szemlé- letbeni problémák, részben szervezési, anyagi és más hiányosságok miatt. Ma már azonban elmondhatjuk, hogy az ifjúsági munka kevésbé kampány jellegű, a nevelési célkitűzéseket jobban 6zem előtt tartja, s mindinkább szerves részét képezi a tanácsok, vállalatok, szövetkezetek tevékenységének. Az ifjúsági törvény végrehajtásának fontos tapasztalata, hogy eredményeket csak közös erőfeszítéssel érünk el. Társadalmi összefogással gyermekintézmények, úttörőtáborok, sportpályák,, ifjúsági klubok létesültek. A fiatalokat személyükben is közvetlenül formáló társadalmi tényezők (család, iskola, munkahely, ifjúsági mozgalom) kölcsönhatása többnyire pozitív. . Olt sikeres az ifjúsági munka — s nemcsak az —, ahol együttműködnek az ifjúsági szervezettel, ahol őszintén számítanak a fiatalokra, értelmes. erőt próbáló feladatokat bíznak rájuk, és öntevékenységük, személyes felelősségük kibontakoztatását szem előtt tartva segítik őket a feladatok megoldásában. Ezek a tapasztalatok is igazolják, hogy az 1971. évi törvény végrehajtása során erősödött az a tudat, hogy az ifjúság a társadalom része és a szocialista építő munka aktív részesé is. Az ifjúsági törvény végrehajtása alapvetően eredményekben bővelkedő folyamat. Jelentős az előrelépés a tanulási, művelődési esélyegyenlőség közelítésében. Ma már a megyéből az általános iskolát végzettek 96,6 százaléka (1970-ben 86,6 százaléka), az érettségizettek közel 60 százaléka magasabb fokú képzésben vesz részt, s igen jelentős a munka mellett továbbtanulók száma is. 1973 óta évente több mint ezer középiskolás is — fizikai dolgozók gyermekei — tanulmányi ösztöndíjban részesülhet. A kultúra művelői és befogadói jelentős arányban a fiatalok közül kerülnek ki. A pályaválasztás és a pályakezdés nehézségeinek leküzdéséhez egyre több segítséget kapnak. A családalapító fiataloknak ma természetes igénye a mielőbbi önálló lakás, amelynek megszerzéséhez intézményes támogatásban is részesülnek. A tanácsok által elosztott lakásokból a fiatalok évek óta 50 százalék fölötti arányban részesednek. Gyermekeik ellátását az összefogással jelentősen bővített — bár az igényeket követni nem tudó — bölcsődei, óvodai, napközi otthoni hálózat is segíti. Közéleti aktivitásuk kibontakoztatását szolgálják az ifjúsági és úttörőparlamentek és más fórumok, ezt erősítik továbbá képviseleti arányuk növekedése a különböző állami és politikai szervezetek választott vezetésében, a KISZ-szervezetek megnövekedett jogköre és így tovább. A szabad, idő tartalmas felhasználására a közművelődési intézmények ifjúsági programjai mellett 180. ifjúsági klub, több száz kispálya, üdülőtáborok, korszerűbb járási, városi úttörőtáborok várják a fiatalokat és a legjobbak vagy rászorulók az ifjúsági alapokból anyagi támogatást is kapnak az igénybevételükre. A fiatalok döntő többsége becsületesen helytáll a tanulásban, munkában, teljesíti kötelességeit. A tanulók öntevékenyen vesznek részt az építőtábori mozgalomban, eredményesen dolgoznak az őszi betakarítási munkánál. A dolgozó fiatalok több mint 40 százaléka részt vesz a szocialista brigádmozgalomban, növekvő arányban kapcsolódnak be a szocialista munkaversenybe. A fiatalok nagy részét az értelmes munka tisztelete, a cselekvési készség, nagyfokú tanulási kedv, kezdeményezőkészség jellemzi, amire kell és lehet támaszkodnunk. Az eredmények mellett gondok is jócskán jelentkeznek a feltételek javításának és a nevelésnek a területén egyaránt. A családok egy részében nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a gyermek jellemének, gondolkodásának. magatartásának formálódását, a munkához, közösséghez való viszonya alakulását a társadalmi szükségleteknek megfelelően befolyásolják. Még mindig jelentős színvonalbeli különbségek vannak az iskolai nevelő-oktató munka, az ifjúság körében végzett közművelődési tevékenység anyagi, tárgyi, személyi feltételeiben és tartalmában. Nem a szükséges mértékben találkozik az egyéni elképzelés és a társadalmi érdek a pályaválasztásnál és elhelyezkedésnél, s ez hatásában sem az egyén, sem a társadalom számára nem jó. A tanulóifjúság termelő- munkában történő időszakos foglalkoztatását a gazdaságok egy része még nem kellően szervezi, s ez inkább elriaszt, elkényelmesít. mintsem a fizikai munka megbecsülésére, a munkafegyelem megtartására ösztönözne. A munkahelyeken még következetlen a fiatalok munkájának értékelése, elismerése, kezdeményezéseinek felkarolása, az arra alkalmas fiatalok előléptetése, tervszerű és tudatos felkészítése vezető beosztás ellátására. A lakáshoz jutás növekvő anyagi terhei különösen. azoknak a fiatal családoknak az esélyeit rontják, amelyek nem számíthatnak jelentősebb szülői vagy munkahelyi támogatásra. A fiatalok egy része még nem él jogaival, nem használja ki azokat a lehetőségeket, amelyek a közéletben való aktív részvételéhez a szabad idő hasznos eltöltéséhez rendelkezésére állnak, A hiányosságokból. gondokból következik anpak szükségessége, hogy ki-ki a maga területén elemezze az ifjúság körében végzett munka' helyzetét, tárja fel a fogyatékosságokat, s azok ókait, és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az ifjúsági törvényt mindannyiunknak teljes egészében és nemcsak egyes részleteiben kell végrehajtanunk, mely állandó figyelmet igényel. Sipos Károly . a megyei tanács elnökhelyettese Huszonnyolc pótkocsit, 6 gépkocsit és 15 erőgépet készítenek elő műszaki vizsgára a tél folyamán a nagyrévi Tiszazuq Tsz gépműhelyében. Amennyiben az alkatrészellátás zavartalan marad, márciusra valamennyi qép javításával elkészülnek
