Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
1980. január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II CSAWDOTJHONsZflßflD IDŐ| Az értelmes takarékosság CSAK A PÉNZ...? Tanítói munkám során azt tapasztaltam, hogy a gyermekeknek nincs helyes fogalmuk a takarékosságról, valami szégyellni valónak, a szegénységre emlékeztető dolognak tartják. El sem tudják képzelni, hogy volt idő, amikor a legtöbb tanuló használt tankönyvből tanult, talpalt cipőben járt és a testvérek egymástól örökölték a kinőtt ruhácskákat. Beszéltünk a takarékosságról, igyekeztünk arra nevelni tanítványainkat, de az valami egészen más tartalmat kapott a mai gyermekek fogalmai között. Ezt bizonyította az a kis „felmérés”- féle, amit az egyik 2. osztályban tvégeztem. Megkérdeztem a tanulókat: „Kit nevezünk takarékos gyermeknek?” Ilyen feleleteket kaptam: „Azt, aki összegyűjti a zsebpénzét, és vesz érte valami hasznos dolgot.” „Azt, aki egész tanévben gyűjti a takarékbélyegekéi.” ,',Azt, aki újságot, rongyot, fémet visz a MÉH-be.” Elgondolkoztattak a feleletek. Tulajdonképpen mindnek igaza volt, kedves, hasznos dolgokat mondtak, de hiányoltam a „takarékosság” hagyományos, gyakorlati életből vett értelmezését. Egy sem mondta azt, amit szerettem volna hallani, hogy takarékos az a gyermek, aki mindig rendesen elzárja a vízcsapot, aki nem égeti fölöslegesen a villanyt, aki nem tép ki lapot a füzetéből, nem faragja hanyagul a‘ ceruzáját, a színeseit, aki vigyáz az iskolai és az otthoni holmijaira, aki nem rongálja a játé- ’ kait, aki háziruhába öltözködik otthon, hogy az ünneplőjét vagy az iskolai köpenyét kímélje... és így tovább so-. rolhatnám a mindennapi élettel járó lehetőségeket a jól értelmezett takarékosságra. De vajon miért szűkült le ennek a fogalomnak a tartalma a zsebpénzre, a takarékbélyegre és a MÉH-re? Ennek az a magyarázata, hogy a gyermekek rossz példát látnak, mert — sajnos — a felnőttek sem eléggé takarékosak. A háború alatti és utáni nélkülözés éveiből való fokozatos felszabadulás . a „végre ez is van, az is van” öröme hozta ezt magával. Úgy gondolom, nem erős a kifejezés, ha azt mondom: pazarlást látnak a gyermekeink. Látja a gyermek, hogy fél kenyerek mennek a szemétbe, szól a rádió akkor is, ha senki sem hallgatja, (valami előadás van, nem figyelnek rá) a tv-t bekapcsolják az adás kezdésekor és a műsorzárásig szól, akkor is ha éppen a konyhában vacsoráznak. Hogy az áram fogy, a tv elhasználódik? Ilyesmiről nem hall a gyermek. Nem kellene szégyellni a takarékoskodást. Tanítani kellene otthon már a legkisebb gyermeknek is. Attól kezdve, hogy mindent meg kell ennie, hogy • ételmaradékot nem dobunk ki, az élet minden területén nyílik alkalom a jól értelmezett takarékosságra, ami nem azonos a kicsinyességgel vagy a zsugorisággal. Nyugodtan beszéljünk a gyermek előtt arról, ha ügyesen vásároltunk leértékeléskor vagy az Alkalmi Áruházban. Láthatja azt is, hogy a hosszabbodott ruhadivatkor ötletesen megtoldott ruhákat hogyan tesszük visel- hetővé, és nem kerül a divatjamúlt lomok közé. ő is szívesebben veszi majd fel a nagyobb testvér kinőtt ruháját vagy a toldással hosz- szabbított iskolaköpenyt. Az ételekkel ügyesen gazdálkodó háziasszony gyermekei természetesnék veszik majd azt, hogy a vasárnapi ebéd maradékát milyen ötletes változtatással tálaljaiéi az édesanyjuk hétfőn vacsorára. Nem kicsinyesség az sem, ha megtanulják, hogy a burgonyát, gyümölcsöt vékonyan hámozzák le, és ha látják, hogy a megszáradt péksüteményből morzsát darál vagy tör az édesanyjuk. Az édesapák is sok-sok jó példát adhatnak az ésszerű takarékosságra, amikor az apróbb-nagyobb javításokat maguk elvégzik otthon, hogy ne kelljen iparosra költeni, ha látja a gyermek, hogy az autójukat is maguk bütyköl- getik, mossák, gondozzák. Lássa csak meg a gyermek, hogy az autós kiránduláson ügyel az édesapa arra, hogy a kocsi optimális sebességével vezessen, mert tudja — mondja is meg a gyermeknek — hogy akkor a legkisebb a benzinfogyasztás. Hiszem, hogy a jól értelmezett takarékosság szellemében nevelkedett gyermekeknek más fogalmaik lesznek, mint az én kis másodikosaimnak, akiket erről megkérdeztem. Dr. Gergely Károlyné Logika Rajzunkon az ábrák bizonyos, logikai sorrendben követik egymást. Mondjátok meg, hogy e logika alapján az alsó sor három megszámozott figurája közül melyik kerül a kérdőjel helyére? Z. J. Megfejtés: ■ernSij nuiezs sa-g c Huh István: Pásztorkutyák Vau-vau, ham-ham-ham, a bokorban -farkas van. Vau-vau, cimborák, kergessük el a komát. _ Körmendi Lajos: Játék Hancúrozik kilenc egér, ez a látvány mindent megér. Ugrándoznak magasra, szabadnapos a macska. Gimnasztika a kádban Végezzünk: el néhány könnyű, játékos (has-, hát- és lábizamerősítő) gyakorlatot a vízben. Íme: 1. Támasszuk ki könyökűnket a kád aljára és lábfejünket feszítsük neki a kád végének. Ezután emeljük fel lassan testünket, amilyen maglasra csak tudjuk, hogy ferde irányba kerüljön. Mélyen belélegzünk és a hasunkat behúzzuk. Lassú kilélegzás, a hasunkét is kiengedjük, lőszer ismételjük. 2. Forduljunk hasra és tartsuk magunkat szorosan a kád felső pereméhez, lábfejünket pedig feszítsük a kád másik végének pereméhez. Most nagyon lassan hú- zódzkodjunk felfelé a felsőtestünkkel addig, amíg lábunk a kád fenekére nem ér. Ezután lassan visszacsúszunk az eredeti helyzetbe. A megfáradt hátizmok alaposan felfrissülnek ettől. 5-ször ismételjük. 3. Kényelmesen elfekszünk a kádban és testünket az alsókaru nfckal megtámasztjuk. Lábunkat kinyújtjuk, ‘ nekifeszítjük talpunkat a kád végének, alsófelünket picit megemelve félkörben elfordulunk balra, majd jobbra. 10-szer ismételjük. 4. Ez a gyakorlat gyors egymásutánban, váltott lábakkal történik. Magasba emeljük behajlított térdünket, hogy érintse az állónkat. 12-szer ismételjük, BK. Hazájuk az Andok Gumós begóniák Hazájuk az Andok hegylánca. Az időjárás ott előnyös számukra, mert mindent megkapnak fejlődésükhöz, a nedves, párás levegőt, a részleges árnyékot és a nem szélsőséges hőmérsékletet. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szoba száraz levegőjében is szépen fejlődnek, ha a gyökérzetük jó és időben megkapják a közepes öntözést. Fontos, hogy az árnyék részleges legyen. Ilyen árnyékot nyújt például a függöny. Tehát az olyan lakásokban, amelyeknek ablakaira a nap odatűz. vagyis a déli, a délkeleti, a délnyugati fekvésű ablakokról a növényeket a függöny mögé tesszük, az északi, az észak- nyugati, az északkeleti fek- vésűéknél pedig közvetlenül az ablaküveg mellé, a függönyön kívülre. Szabadban léckerítés mögött, vagy magas fák alatt érzik jól magukat, ahová odasüt a reggeli vagy a délutáni nap. A virágos növényeknek — bármennyire nem szeretik a tűző napsütést — nagyobb mennyiségű fényre van szükségük, mint az árnyék- kedvelő levéldísznövényeknek. A virágképzéshez ugyanis sok asszimilációs termék. vagyis cukor kell. Ha tehát megveszik a nö- vénykiedvelőfc az üzletből a frissen odaszállított virágos növényt és beteszik a szoba belső sarkába, vagy qz asztal közepére, hogy ott is legyen valami, ne csodálkozzanak azon, ha pár nap múlva ledobja a virágját és nem is hoz többet mindaddig, amíg megfelelő helyre nem teszik. (Egyébként a növények akkor érzik jól magukat, ha a leveleik haragos zöldek, bársonyosak.) A gumós begóniák másik érdekessége, hogy csak a hosszú nappalok alatt hajlandók virágozni: tehát május elejétől őszig. Ősszel a bimbók még kinyílnak, de októbertől kezdve a növények már nem hoznak új bimbókat, s leveleik sárgulni kezdenek, majd kidőlnek. Ilyenkor már csak kevés vizet kapjanak, éppen csak annyit, hogy meg ne hervadjanak kidőlésig. Olyan helyiségben, ahol este világítunk, s a növény közel van a fényforráshoz, egész télen virágzik. Ez azonban nem szerencsés állapot, mert tavaszra magasra nő, s a következő nyáron nem tudunk vele mit kezdeni. Jobb, ha visszahúzódik és tavasszal újból kihajt. Ha elég nagy a cserepünk, akkor a visszahúzódás után jöbb. ha — úgy ahogy van — eltesszük hűvös helyiségbe (természetesen fagymentes helyre). Februárban be- visszük a szobába, megöntözzük. s állandóan nedvesen tartjuk. Amíg ki nem hajt. nem fontos fényre tenni. Elég hosszú ideig várat magára, amíg kihajt, csak akkor tesszük az ablakhoz közel, és kezeljük a már leírt módon. Amikor 3—4 levelet hozott, áthelyezzük 3—4 centiméteres átmérővel nagyobb cserépbe, a begóniák számára készített földkeverékbe. Az igazi nagy virágot a másodéves gumók hozzák. A gumós begóniák színes formiagazdasága egyre bővül, sok változata gazdagítja a rendszeres nyári cserepes virágok választékát. dr. Mizsei Béla kertésztechnikus Tonhal provanszi módra Hozzávalók: 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál paradicsompüré, 2 db 20 dkg-os tonhalfiié, 1 evőkanál citromlé, 1 kávéskanál só, kevés bors. A vöröshagymát és fokhagymát megtisztítjuk, feldaraboljuk, és mély serpenyőben olajon üvegesre pároljuk. Majd hozzákeverjük a paradicsompürét. A tonhalszeleteket bekenjük citrommal, mindkét oldalát sózzuk és borsozzuk. A hagymás paradicsomos szaftban körülbelül 10 percig sütjük. Körítésként párolt zöldborsót adunk hozzá. A mélyhűtött zöldborsót körülbelül 8 percig pároljuk, majd vajat és apróra vágott petrezselymet keverünk hozzá. Burgonyapürét is adhatunk hozzá köretnek. A mikor ősszel? vagy télen még a kemény fagyok beállta előtt járunk a Duna vagy más folyók mentén, csatornák, kanálisok gátjain, néha azt vesszük észre, hogy szinte a semmiből, a lábunk alól egy felülről gyönyörű világoskék, alul rozsdásbarna színezetű, erős csőrű és rövid- farkú madár tűnik elő és hangos „ti — ti” hangját hallatva szorosan a víz felett repül tova. Ha sikerül Repülő „drágakövek” megfigyelnünk, hová ül le ismét és óvatosan be tudjuk cserkészni a verébnagyságú, de zömökebb madárkát, talán megleshetjük azt is, amint kissé félrefordított fejjel kémlel zsákmány után. Sokszor percekig ül teljesen mozdulatlanul, majd fejjel előre függőlegesen vág a vízbe és apró hallal a csőrében emelkedik ki ismét. Gyűrűzés előtt A jégmadár egyike leg- színpompásabb madarainknak, de ennek ellenére érdekes módon viszonylag kevesen ismerik. Valószínűleg közrejátszik ebben meglehetősen rejtett életmódja is. Pedig nem olyan nagyon ritka madár hazánkban! Csatornák, kanálisok, patakok meredek partjában jó méteres alagutakat készít és a folyosó végén levő költőüregben rakja le 6—7 hófehér tojását. Fészekanyagot nem hord, a tojások a puszta földön feküsznek. Amikor azonban a fiókák kikeltek, a rengeteg halszálkából utólagosan mégis valóságos fészek képződik alattuk. A jégmadár ugyanis elsősorban apró halakkal, kisebb részben különböző vízi rovarokkal él. A halak közül azonban csak a gazdaságilag értéktelen apró, úgynevezett szeméthalat zsákmányolja, amivel nem okoz kárt. A fogott zsákmányt mindig fejjel lefelé nyeli le, de amikor etetni indul, a halat ennek megfelelően fejjel előre tartja a csőrében. ‘ A nyár végi, őszi hónapokban, de amíg a vizek be nem fagynak, télen is, a vonuló példányok jóvoltából sokkal gyakrabban találkozhatunk jégmadarakkal. Gyakran felbukkannak a Duna mentén Budapest belterületén is, egy-egy példány minden évben megfordul az Állatkert mesterséges tava mellett is. A folyók vagy tavak partjáról behajló ágakon, gyökereken, néha vízből kiálló oszlopokon üldögélve lesnek zsákmány után. Vonulásukról egyébként még nem sokat tudunk. Az utóbbi néhány évben a Magyar Madártani Egyesület tagjai különösen a' Kisoroszi közelében működött gyűrűzőtáborban sokat megjelöltek közülük, s így remélhetjük, hogy előbb-utóbb fény derül majd arra, honnét érkeztek hozzánk az ősszel átvonuló példányok és hová mennek a mieink a téli hónapokra? —sehe—