Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-03 / 1. szám
1980. január 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Körkép az év első munkanapján Púja Frigyes előadása a Politikai ükadémián Létszámgazdálkodás Rendeletek és íróasztalok (Folytatás az 1. oldalról.) napokat, így tíznapos pihenő után kezdtek idei munkájukhoz a túrkevei Vörös Csillag Tsz fűzfeldolgozó üzemének dolgozói. December 22-én „kitakarították” a raktárhelyiségeket, akkor vagonírozták be Mezőtúron az 1979. évi utolsó fonott- bútor-szállítmányt NSZK exportra. A kilencven,hét százalékban külkereskedelmi értékesítésre termelő üzemből egyébként 5,5 millió forint értékű fűzfavesszőből készített fotelt, ülőkét és gyermekszéket exportált 1979-ben az NSZK-ba, Hollandiába és Svédországiba az ARTEX. Tegnap új termék készítésével kezdték az évet a hetven téesztagot, zömében asszonyokat, lányokat foglalkoztató termelőszövetkezeti üzemben. A Szolnok megyei Sütőipari Vállalat részére gyártanak kenyeres- és péksüteménykosarat. Mindkét típusból 200-at szállítanak az első negyedévben, 1980-ban pedig . ösz- szesen 1700-at. Különösebb anyag- vagy szerszámihiány nem zavarta a munkakezdést a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat törökszentmiklósi gyárában. Tavaly, vagyis 1979 végén viszont jónéhány importalkatrész nem érkezett meg időre, és ez hátráltatta a termelést. Jelentős lemaradást kell pótolniuk a gyáriaknak. Az év első napján az 1-es számú üzemben VA—20-as típusú rotációs kaszát gyártottak — nemsokára 40 ilyen gép utazik angol exportra. A 2-es számú üzemben már hagyományos gyártmányokat, szürke- és gömbgrafitos öntvényeket készítettek. a 3-as számúban gyártott termék viszont újnak mondható. A szálastakarmány-szá- rító berendezések ugyanis nemrégiben kerültek a törökszentmiklósi gyár terméklistájára. Egyelőre csupán a valamikori — mosonmagyaróvári — előállító berendezéseihez készítenek pótrészeket. Az 1980-as évre több mint 400 millió forint, a tervek szerint, a gyár termelési értéke, amelyet úgy valósítKabóUbélések kiszabásával kezdődött Körmendi Andrásné és Torok Antalné első munkanapja a Mezőtúri Ruhaipari Szövetkezetben hatnak meg sikeresen, ha már az esztendő első negyedében 38—40 milliót teljesítenek. A mezőtúri Ruhaipari Szövetkezetben többnyire nők dolgoznak, így még véletlenül sem kellett szondákhoz nyúlni a rendészek- nek. Az utóbbi években úgy fejezik be az üzemben az esztendőt, hogy nem „ko- pasztják le” a szalagokat, vagyis a tenmélés programozásával elkerülik az év első napján a felesleges áll- dogálást. Mindenki ott kezdi, ahol tavaly abbahagyta. A szövetkezetben már nyár van, vagyis teniszezéshez rövidnadrágokat, dzsekiket, kabátokat gyártanak a külföldi megrendelőknek. A öz,üvt?lth*?z*ri leinöíi az. euvarásokhoz, ezt bizonyítják az évekre megkötött szerződések. Korán kezdték az év első munkanapját a Sütőipari Vállalat jászberényi üzem- csoportjánál. A kenyérsütés „csendes” művelete, a kovászkészítés. már január 1-én, az esti órákban elkezdődött, és éjfél után együtt volt minden ahhoz, hogy friss kenyér és péksütemény kerüljön a fogyasztók asztalára. a munkába indulók táskájába. Több mint nyolcezer kilogramm két- és háromkilós vekni, gömbölyű fehér kenyér, félbarna és burgonyás kenyér, kifliből és zsemléből 28 ezer sült ki az éjszakai órákban. Családi ház pár ezer forintból Segítettek a brigádok Bevallom, egyetlen szót sem váltottam a történet főszereplőjével, a kisújszállási Zilahi Lajossal. A zömök, hajlott hátú, jó hetvenes férfi bizonyára elmondta volna, hogy ezúton köszöni a temérdek segítséget, amit ő és felesége kapott. Közölte volna, ha tudna beszélni, de nem bír. Süketnéma. Felesége is az, akivel még az intézetben ismerkedett meg, és a közös sors mindörökre összekapcsolta a két embert. Gyermekük nem született, magányosan morzsolgatják napjaikat. Az előzményeikhez annyit: a házaspár évtizedeikig a fővárosban lakott. Balázs bácsi kétkezi munkásként negyvenkét évet leszoligált a Ganz-Mávaigban, majd nyugdíjasként Kisújszállásra költöztek. Valamelyik rokonuk hívta ide őket,és mivel volt 30 ezer forint összefcu- porgatott pénzük, ezt a Su- ígár út 48/lb. szám alatt a hetvenes évek elején egy lebontásra ítélt, rossz nád- fedeles házba fektették. Balázs bácsi — mjnt afféle magabíró nyugdíjas — a helyibeli Mezőgépnél talált munkát, ahol raktári mindenesként alkalmazták. Élete párja a háztartást vezette: főtt étellel, tiszta ruhával várta a munkából hazatérő emberét. Két esztendeje a tavaszi, belvizes hónapok egyikén Balázs bácsi sírva panaszol- ta-mutoigatta: életük álma, az apró ház összeomlás előtt áll. Kimentek a munkatársak, és saját szemükkel győződtek meg arról, hogy a hír igaz. A tanács illetékesei gyorsan segítettek, átmenetileg egy régi üzlethelyiségbe költöztették kettőjüket. A történteket meghallva, rögtön összeültek a szocialista brigádok vezetői, és a gyár vezetőivel közösen elhatározták: már másnap műszak után elkezdik a munkát. Markolóval döntötték le a kiszolgált vályogfalakat. Néhány ezer forintja volt a két öregnek, ezen téglát, cementet, sódert vásároltak: és a többi máir úgy történt, akár a meséiben. Két szocialista briigád elkészítette” az alapot, egy szanálásra ítélt tanácsi épületből ajtók, ablakok kerültek az épületre, a fehérgyarmati Asztalosipari Szövetkezet dolgozóinak szekereséi nyomán hullott a faforgács, egymásba kapcsolódtak a gerendák és két hónap múltával tető alá került a házikó, elkészült a belső vakolás. Az Áfész szocialista brigádja kifestette a szobát, a konyhát, a kamrát, sőt még, honnan honnan nem, egy új melléképület is „kinőtt” a száz négyszögöles portán, A TITÁSZ jóvoltából a villany is társadalmi munkában jutott a helyiségekbe, és ha ma valaki elmegy a kisújszállási Sugár út 48/b. számú ház deszkakerítése előtt, a portán egy takaros kiállású, cseréptetős épület ikerablakai szemeznek a kíváncsiskodóval. Az átadás minden ceremónia nélkül történt. Az ősz hajú, hajlott hátú bácsi szeméből néhány könny gördült le, és élete párja is sűrűn emelgette kötényét az arca elé. Balázs bácsi kézzel-láb- bal köszönte a munkatársak, vállalatok szocialista kollektívák jóságát, és bár nem bír beszélni, valamennyien megértették igyekezetét. Egyébként Zilahi Balázs helyett ezúttal beszélnek a sorok egy roppant egyszerű, mégis szívet-lelket melengető köznapi csodáról, helyesebben. az emberi segítő- készség, összefogás diadaláról. D. Szabó Miklós A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján tegnap Buja Frigyes külügyminiszter tartott előadást „Az enyhülési folyamat jellemzői és perspektívái” címmel. Az előadáson megjelenteket, a párt vezető propagandistáit, gazdasági, politikai, társadalmi életünk képviselőit Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. Csökken a támogatás A mezőgazdaságii gépberuházások állami támogatási rendszere, rendje 1980Hbam alapvetően nem változik meg, a központi hozzájárulás mértéke azonban összességében, mintegy ötödével csökken. Ennélfogva a gép- beirúházásök tervezése, továbbá a géppark felhasználása a gazdaságoktól a jövőben, nagyobb körültekintést kíván. Az állami hozzájárulás csökkenésének egy részét a termelők viszonylag „egyszerű úton” ellensúlyozhatják — a termények felvásárlási árának emelkedéséből — az ezen felül mutatkozó különbség áthidalása azonban minden egyes üzemtől alapos elemző munkát kíván. Mindenekelőtt számításba kell venniök a helyi lehetőségeket; azt, hogy miképpen lehetne még gazdaságosabban kihasználni üzemeltetni a meglevő gépparkot. A rendelkezésre álló gépek ismételt számbavétele. továbbá a még fellelhető munkaszervezési hiányosságok felszámolása 'hozzásegítheti a termelőket ahhoz, hogy a fontosabb új gépek megvásárlására összpontosíthassák anyagi erőiket. Az új szabályozás nem hoz változást a mezőgazdaság egyik legjelentősebb gépének, a traktornak ártámogatásában : a támogatás mértéke 1980-ban is 20 százalék. Ez lehetőséget ad a vontatópark fokozatos növelésére, ami egyben megteremti az egyéb mezőgazda- sági gépek kedvezőbb kihasználási feltételeit is. A PM—MÉM együttes rendelete szerint — amely a mezőgazdasági gépberuházások állami támogatási rendszerét tartalmazza — számos növénytermesztési, kertészeti ágazat, ha csökkentett mértékben is, de további erőteljes központi hozzáiárulást élvez. Mindenekelőtt azok az ágazatok, amelyeknek műszaki költségei amúgv is magasak, és amelyeknek árujára a bélés külkereskedelemben nagy szükség van. MINTHA csökkenne az íróasztalok varázsa: a szák. manélküli pályakezdők közül egyre kevesebben szeretnének valami „jó kis íróasztal” mögé kerülni. Sőt: kevesebben választják az adminisztratív képzettséget nyújtó középiskolákat is. Éppen három éve, hogy a kormány határozata alapján a munkaügyi és a pénzügy- miniszter létszámfelvételi zárlatot rendelt el az adminisztratív. és az ügyviteli munkakörökben. Ez volt az emlékezetes „létszámstop”, amely nem tartozott a leg- átgondoltább jogszabályok közé. Igaz: abban az időben — és már évek óta — az adminisztratív és, ügyviteli dolgozók száma a szükségesnél és az indokoltnál lényegesen gyorsabban emelkedett. A szóbanforgó jogszabály e folyamatot kívánta megállítani, és ez sikerült is. Olyannyira, hogy alaposan megnehezítette — sőt: többnyire lehetetlenné tette — a tervszerű káderutánpótlást, a szükséges kádercseréket. a pályakezdő' fiatalok pedig sokszor kilátástalan helyzetbe kerülitek. A köz- gazdasági szakközépiskolákban végzettek számára például külön rendeletet kellett fogalmazni, rniely — az ő esetükben —. érvénytelenítette az alaprendeletet. Egyszóval: gyorsan kiderült, hogy a „létszámstop” túlságosan is merev döntés volt. 1977. január elsején aztán életbe lépett a kategorikus létszámstopot felváltó iéíszá.művelési tilalom. Ez már lehetővé tette, az 1976. december 31-1 állapotnak megfelelően, a kieső munkaerő pótlását, illetve minőségi cseréjét. A létszamnövelési tilalom azóta is érvényben van, s nemrégiben a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága vizsgálta több mint ivótszáz vállalatnál és szövetkezetnél, hogy milyen eredményekkel járt a rendelet végrehajtása. A vizsgálat több fontos megállapítással »szolgált. Az elmúlt három évben például csökkent az adminisztratív dolgozóik száma (évente 2—3 százalékkal), s e csökkenés jórészt annak köszönhető, hogy a nyugállományba vonult embereket a vállalatok nem tudták, vagy nem akarták pótolni. A rendelet hatására a vállalatok nagy részénél komolyan hozzáfogtak az ügyviteli munka ésszerűsítéséhez, lehetséges gépesítéséhez. A létszám csökkenésében azonban közrejátszott némi statisztikai bűvészkedés is: a rendelet ugyanis előírja, hogy az 1976. december 31-1 állományi létszámhoz képest nem növelhető az adminisztratív dolgozók száma. Nem egv vállalatnál azonban 1976 decemberében, szóbeli megállapodás alapján, ideig lenesen, „statisztika-javítás” céljából, hehívták például a gyermekgondozási szabadságon levő nőket, akik aztáh 1977 januárjában ismét visszatérhettek gyermekeikhez. hiszen pillanatnyi szerepüket betöltötték. Az így javított statisztika pedig kedvező lehetőséget adott a megfelelő, de azért a rendelet előírásait is tiszteletben tartó létszámnövelésre. Ugyancsak a már említett vizsgálat során állapították meg, hogy a vállalatok meglehetősen ritkán élnek a rendeletben biztosított minőségi cserék lehetőségével. Ennek oka. hogy egyre kevesebben vállalják az adminisztratív munkakörök ellátását, így aztán — kénytelen-kelletlen — a meglevő adminisztrátorok továbbképzésével kell megoldani az egyre növekvő ügyviteli feladatok ellátását. Mindebből az - következik, hogy a létszámnövelési tilalom, még az alkalmankénti ügyeskedések ellenére is, elérte célját. Az ügyviteli dolgozók száma csökkent, s az íróasztal ma már nem jelenti az egyedüli elhelyezkedési lehetőséget, megállt az irodák túlnépesedése. A rendelet legnagyobb hatása mégis abban mérhető le, hogy gondolkodásra késztette a pályaválasztó és a pályakezdő fiatalokat. Még a gimnáziumot “végzettek körében is növekszik a fizikai munkát vállalók aránya, és ez mindenképpen egészséges folyamatnak ítélhető. Vagy legalábbis e folyamat kezdetének .. . S mielőtt még elhangza- na, hogy ugyan miért ítélendő kedvezőnek az adminisztratív és ügyviteli dolgozók számának csökkenése, amikor — így halljuk, olvassuk szerte a világon — épp a létszámnövekedés jellemző, hadd emlékeztessek a nem lényegtelen tényre, hogy az irodisták között külön helyet foglalnak el a műszaki alkalmazottak. Számuk emelkedése valóban világjelenség, s ehhez igazodunk mi is. A műszakiak száma nálunk is emelkedik, és emelkedhet, rájuk ugyanis nem érvényes a létszámnövelési tilalom. így a helyes, és így célszerű. Más kérdés, hogy vannak vállalatok — és nem elvétve —, ahol műszaki munkakörökben „bujtatják” el például még a bérelszámolókat is. Mert a rendeletek kijátszásának lehetőségeit, aki akarja, szinte mindig megtalálja, mér csak azért is, mert eleve számi’ az alaprendelet előírásait módosító enyhítő jogszabályra. ÉS AZ ÚJABB kérdés: jobb lenne, ha egy rendelet nem csak a gyors módosítás után felelne meg céljának, hanem már eredeti fogalmazásában is. És akkor a címzettek — talán éppen az ésszerűség felismerésének okán — tiszteletben is tartanák az ilyen rendeleteket. ' — V — Megkezdődött a népszámlálás Negyvennégyezer számlálóbiztos tegnap megkezdte munkáját, hogy valamennyi háztartást felkeresve összeírja a lakosság, valamennyi lakás és magán üdülő adatait. Hazánkban a felszabadulás óta 4. alkalommal tartanak általános népszámlálást, amely képet ad a lakosság összetételérőlli iskolai végzettségéről, szakmai megoszlásáról. lakásviszonyairól, szociális helyzetéről és sok egyébről, ami a távlati tervezéshez is jó alapokat nyújt. Mindenütt a január 1-i 0 órai helyzetet veszik alapul. Tehát összeírnak mindenkit. aki 1979. december 31-én 241 órakor életben volt, így azt is, aki január 1-én vagy ezt követően meghalt. De nem írják össze azokat, akik január 1-én 0 órát követően születtek. Az összeíróbiztosok valamennyi háztartást felkeresik, ennek időpontjáról előre értesítik a lakókat Ha valamelyik családot nem találják otthon, értesítést hagynak arról, hogy mikor jönnek újra, de célszerű, ha az általában távollevő lakók tudatják a számlálóbiztossal hogy mikor találja őket otthon. Természetesen nem szükséges a család valamennyi tagjának otthon lenni az összeíráskor, fontos azonban, hogy a családnak az a tagja, aki az adatokat bemondja, erre alaposan készüljön fel, hogy ismertetni tudja a háztartás valamennyi lakójának adatait, beleértve az iskolai végzettséget és a személyi igazolványba beragasztott személyi számokat is. Célszerű ezért a legfontosabb adatokat előre feljegyezni. A számos feljegyzemdő adat egyik legfontosabbika a közelmúltban kapott személyi szám. Azonban adathiány, pontosítás miatt, jónéhány ember nem kapta meg a „rendszámot”, az ígért, évvégi határidőre. De nem maradnak ki a „megszámoltak” közül ők sem. A számlálóbiztosok tudnak erről. A személyi szám nélküliek tehát, ne fáradjanak be a tanácsihoz, számuk megérkezése után értesítést kapnak.