Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. január 5. Egy angol tan-atomerőmű irányitóterme, ahol a gyakornokok éppen riadóra készülnek. A „hibát” az oktató (balra) idézi elő a szimulátor reaktormodell irányítópultján a megfelelő kapcsolók lenyomásával Kísérletek a biztonságos üzemelésért Kaszkád-transzformátor teszi lehetővé a szuper- és ultramagas feszültséggel végzett kutatásokat Zaporozsnye-ben, az Ossz-szövetségi Transzformátorkészítő Intézet nagyfeszültségű osztályán Mi sem egyszerűbb, mint egy mozdulattal bekapcsolni sötétedéskor a villanyt, működésbe hozni a televíziót, vagy a legkülönfélébb háztartási gépeket, természetesnek vesszük, hogy járnak a villamosok, a földalattik és a villamos vontatásé vonatok. Ezek állandó energia- ellátása a megfelelő tulajdonságú, feszültségű elektromos árammal viszont seregnyi szákember munkájának az eredménye, az erőműtől a távvezetékeken keresztül egészen a fogyasztókig. Munkájuk hasznát csak az a bosszúság vétetj, észre, kimaradt az áram: este sötétben maradunk, nem nézhetjük a meccset a tévében, vagy hiába várjuk a villamost. A biztonságos üzemelés érdekében a berendezéseket állandóan vizsgálják a szakemberek, próbáknak teszik ki, kísérleteket végeznek a normális igénybevételt meghaladó feltételek között. Az üzemi váltakozófeszültség többszörösét állítják elő az un. kaszkád-transzformáto- rokkal, amelyek egy-egy egysége 0,5 millió volt feszültséget ad, de az egységeket sorosan összekötve 1,5 millió volt is lehet a kiadott feszültség értéke. Ezek az un. ipari periódusú vizsgálatok igen széles skálán mozognak. Vizsgálják például, hogy miként viseli el egy készülék vagy szigetelőlánc azt a feszültségszintet, amelyet üzemszerűen kell majd kibírnia, vagy mennyi tartalék van benne szigetelési szempontból, tehát mennyi az a feszültség, amelynél átütés következik be. A kísérletek során a szigetelőlánc felfüggesztése olyan, mint a valóságban. A rácsszerkezetek úgy vannak elhelyezve, hogy a szigetelőlánc mentén olyan villamos erőtér alakul ki próba közben, mint az üzemi helyzetben a tartóoszlopon. A szigetelőláncnak bizonyítania kell, hogy mennyit változik a szigetelési szilárdsága, ha . felületét csapadék éri. De ködkamrában is vizsgáznia kell, ahol mesterségesen előállított és különböző mértékben szeny- nyezett ködben vizsgálják az ilyen körülmények között kialakuló átütéseket. Erre azért van szükség, mert az ipartelepek szennyezett levegőjében maximális az igény- bevétel, ha azt még az időjárás viszontagságai is fokozzák. A vizsgálatok gyakorlati haszna a kiesett üzemórák számának a csökkentésében jelenik meg, amelyeknek a népgazdasági jelentősége igen nagy. fl számítógépek környezete Impozáns látvány egy számítógépterem. Apró lámpák villogása, mágnesszalagok forgása, írógépek kopogása, televíziós képernyőn megjelenő szövegek és ábrák, valamint a somyomtatón folyamatosan kijövő nyomtatott papírtömeg jelzi, hogy a gépek dolgoznak, számításokat végeznek. A gépkezelők, operátorok feladata a programok elindítása, a feldolgozáshoz szükséges adatokat tartalmazó adathordozóknak a megfelelő olvasóegységben való elhelyezése, a gép működésének az ellenőrzése és rendkívüli, a programozó által előre nem látott esetekben ők avatkoznak közbe. A kisebb, egyszerűbb és olcsóbb gépek általában nem igényelnek különösebb bánásmódot: pormentes helyiségben, szokványos hőingadozások mellett a villamos hálózatról üzemeltethetők. Fokozott gondosságot és védelmet igényelnek azonban a közepes és a nagy számítógépek. A számítógépek hibátlan működésének egyik feltétele a gépterem íklimatizálása, azaz a levegő hőmérsékletének és páratartalmának meghatározott értékek között tartása. A gépteremben a hőmérséklet 19—25 C-fok között van, a levegő relatív páratartalmát 45—55 százaSzámitógépterem a vilniusi egyetemen lék között tartják, és az 1 mikrométernél nagyobb szennyeződéseket kiszűri a levegőből. Egy-egy nagyobb vagy esetleg két közepes teljesítményű számítógépnek az elhelyezésére alkalmas gépterem 150—200 négyzetméter alapterületű, magassága pedig 3 méter. Födémét általában könnyen tisztítható, változtatható magasságú lábakon álló álpadlóval fedik be. Ez alatt helyezik el a számítógép különböző egységeit összekötő villamoskábeleket, és ott alakítják ki a légcsatomákat is. A mennyezetet lyukacsos álmennyezet fedi, ez egyrészt a hangszigetelést szolgálja, másrészt alatta is futnak villamoskábelek és lég- csatornák. A világításhoz és a klíma- berendezés működéséhez a villamos energiát általában a szokványos hálózatról veszik, a számítógépet azonban mindig stabilizált feszültségű árammal táplálják. A gépterem jó megvilágításának, a padló, a fal és a mennyezet megnyugtató hatású színezésének nemcsak esztétikai szerepe van; minden eszközt felhasználnak, hogy a gépteremben a lehető legjobb munkakörülményeket biztosítsák, mert ott minden figyelmetlenségből, fáradságból adódó hibás cselekvés súlyos károkat okozhat. A radar a meteorológia szolgálatában Az 1960-as évtized nagy átalakulást hozott a meteorológiai tudomány módszereiben. A világszervezet irányítása mellett felvirradt az az időszak, amelyet a meteorológia elektronikus korszakának szokás nevezni. Ez a kifejzés azt jelenti, hogy a meteorológusok ez időtől kezdve teljes mértékben kiaknázni igyekeznek azokat a technikai eszközöket, amelyeket az elektronika kínál a tudomány számára. Ilyen mindenekelőtt az elektronikus hírközlés: rádiószondákat bocsátanak fel minden nap a földkerekség sok száz pontján a légkör felső rétegeiben fennálló hőmérsékletnek, légnyomásnak és légnedvességnek a megmérésére. Az elektronika azt is lehetővé teszi, hogy az időjárási jelenségek térbeli elhelyezkedését feltüntető kész térképeket lehessen naponta többször is továbbítani egyik országból a másikba. Az elektronika egy másik fontos alkalmazása a radar. A radarkészülók segítséget nyújt ahhoz, hogy százkétszáz kilométeres körzeten belül észleljék az esőket és zivatarokat. Sok száz megfigyelőállomást helyettesíthet egy központi radarállomás, amely késedelem nélkül megmutatja az ország területén bekövetkező ösz- szes változásokat: az esőzési zónák megjelenését, továbbfejlődését, haladási irányát és feloszlását.- Ugyancsak a radar teszi lehetővé, hogj biztosan meg lehessen különböztetni a nagy jégszemeket tartalmazó felhőket (amelyek jégesővel fenyegetnek), azoktól a felhőktől, amelyek nem hoznak ilyen veszedelmet. Ennek az eljárásnak alapvető jelentősége van a jégeső elleni mesterséges beavatkozások — rakétakilövések — alkalmazásában. Az elektronika további jótéteménye a meteorológiai számítógép. Vannak olyan egyenletek, amelyeknek a segítségével az időjárás jövőbeni alakulását számítás útján meg lehet állapítani. Ezek a számítások olyan hosszadalmasak és terjedelmesek, hogy emberi erővel való elvégzésükre sokáig nem lehetett számítani. Az elektronikus számítógépek viszont ma már könnyedén megbirkóznak ezzel a feladattal. Az alábbi képünkön a Japánban legújabban épült meteorológiai radarállomás látható. Felkészülés a veszélyre Mini mikroszkópok A mikroszkóp sok tudományágban és a műszaki élet számos területéin nélkülözhetetlen segédeszköz. A modern mikroszkópokkal meg lehet közelíteni a fizikai törvények szerinti maximális felbontóképességet. A nagy felbontóképességű mikroszkópok azonban meglehetősen nagyok és súlyosak, így — bár kiválóan alkalmazhatók laboratóriumok- 'ban — nehezen szállíthatók. Emiatt csak korlátozott mértékben szállíthatók laboratóriumokon kívül, holott igen sokszor (például a növényvédelemben, a növényvilág tanulmányozása és a barlangi élővilág során) célszerű lenne a mikroszkópos vizsgálatokat a< helyszínen elvégezni. Ezt tudva egy angol cég olyan mikroszkópokat hoz forgalomba, amelyeknek a súlya kisebb 25 dekagrammnál és nagyságuk hasonló egy zsebrádióhoz. A méretek nagyfokú csökkentéséhez a lencsék újszerű elrendezése adta meg a lehetőséget. A mini-mikroszkópokat elemmel működő lámpával is ellátják, így azok a külső világítástól függetlenül használhatók, és 200—400-szoros nagyításra képesek. A képen látható angol professzor még ennél is tovább ment, amikor a kezesben tartott különleges mini- mikroszkópot elkészítette. Ez az említettnél jóval nagyobb, mintegy ezerszeres nagyítást ad. A hasábalakú műszer 127X76X25 mm méretű, tehát a zsebben nyugodtan elfér. Benne tükrök segítségével derékszögben két helyen törik meg a fénysugár irányát. A kis mikroszkóp fókuszálás« majdnem teljesen önműködő, a kép egyenes állású, és az objektív sohasem érintheti a tárgylemezt. Mivel a mikroszkóp burkolata műanyagból készült, súlya még a beépített kis fényforrással együtt sem haladja meg a 20 dekát. A tudósok, mérnökök egyre több olyan, gépet, berendezést szerkesztenek, amellyel veszélyes folyamatok veszélytelen körülmények között tanulmányozhatók. Így született meg az utóbbi évtizedekben egy merőben új tudományág: a szimuláció. Alkalmazási területei elsősorban az aviatikában, az űrkutatásiban és az atamtechmikában találhatók, de az ipari folyamatok szimulálása is egyre gyakoribbá válik, hiszen az üzemek növekvő bonyolultságával az üzemelési, üzemeltetési hibák következményei is egyre komolyabbá válnak. Alapszabály, hogy a szimulátorok alkalmazása akkor kifizetődő, ha kevesebb költséggel jár a használatuk, mint az eredeti berendezésekkel folytatandó kísérletek. Ez a szabály azonban nem érvényes akkor, ha a szimulátor nélkül a kísérlet veszélyes vagy ha bizonyos problémák megoldása kizárólag a szimulátorral lehetséges. Ma már fontos szerepet töltenek be a szimulátorok az oktatás szolgálatában is, főként olyankor, ha váratlanul bekövetkező veszélyes folyamatok, súlyos következményekkel járó események elhárítására kell felkészíteni, kioktatni bizonyos személyeket. A szimulátorok ilyen irányú alkalmazására az atomerőművek szolgáltatják a legjobb példát. Merész és veszélyes dolog lenne direkt üzemzavart előidézni egy atomerőműben csak azért, hogy a majdani irányítókkal gyakoroltassák az elhárítás módját, e tennivalókat. A szimulátor legtöbbször egy analóg számítógép, amellyel könnyűszerrel imitálhatok veszélyes folyamatok vagy ugrásszerű hatásváltozások.