Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
1980. január 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Export az ipari szövetkezetekből GAZDASÁGOSABB GYÁRTMÁNYOK, CSÖKKENŐ KÖLTSÉGEK Küldöttgyűlés a KISZÖV-ben Két vagon sporttáska indult útnak az ADIDAS cég részére a szolnoki BÖRTEX-től. A táskák nagy részé a moszkvai olimpiára készült, oldalukat az olimpiai öt karika és a Misa mackó díszíti Javítás vagy beruházás ? Megszűnik a kontármunka Az utóbbi években — megerősítve azt, hogy e munkarendszer alkalmazása nem függ a gyártmányok sorozatnagyságától, — a DH bevezetésénél megtették az első lépéseket a szövetkezetekben, így például Kunhegyesen, a vegyesiparral foglalkozó üzemben. A szerveSzolnok és környéke az ország egyik leghidegebb pontja, a mínusz 12—15 Celsius fok hőmérsékletben vastag jégpáncél képződött a szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz több minit háromezer hektárnyi halász-vizein. A jég és a rajta lévő hótakaró elzárta a fény, a levegő útját, veszély fenyegeti a jégpáncél alá rekedt halállományt. A halászok az intenzív tenyésztésre berendezett 370 hektár tiszai holtágakon. — ahol tölbb mint 55 tonna zési elképzelések valóravál- tását segíti az OKISZ Szervezési és Számítástechnikai Vállalatának Szolnokra telepített kirendeltsége is. Kunmadarason a Vas- és Elektromosipari Szövetkezetben például szakembereinek közreműködésével módosították az üzem arculatát, technohalat tárolnak, — megkezdték a tavak lókelését. Speciális jégvágó szerszámokkal, egymástól 40—50 méter távolságra két négyzetméter nagyságú lékeket vágnak, s azokon keresztül juttatják oxigénhez és fényhez a halakat. A kemény hidegben persze a lékek újból befagynak, így mindennap szükséges a jég feltörése. A halászbrigádok szorgalmasan kötik a hálókat, és készülnek a jég alóli halálógiáját. Mások szervezési programját ezekben a hetekben, hónapokban alakítják ki. A kisüzemek munkájának gazdaságosságát gyakran hátrányosan befolyásolják a készletgazdálkodási gondok. Igen hullámzó az anyag- az alkatrészellátás, így a készletek is időnként megduzzadnak, máskor elapadnak. Főleg az építőipari ágazatra jellemző ez. A szeszélyes készletállomány — a befejezetlen munka nagysága — összefügg az utóbbi hónapokban több szövetkezetnél előforduló pénzügyi finanszírozási problémákkal. Ezen a gondon enyhített valamelyest a KISZÖV egy anyagbörze megszervezésével, s talán csökkenti a problémákat az építőipari szövetkezetek társulása is. Panelek drágábban A téma megvitatásánál Orvos Nagy Ferenc, a karcagi KÁTISZ elnöke megjegyezte, hogy igaz, a gazdaságosság növelésének egyik- módja a költségek csökkentése, de nem szabad megfeledkezni a jó árpolitikáról, a versenyképes, jól eladható termékek gyártásáról sem. Füleki Sándor, a túrkevei Háziipari Szövetkezet elnöke az importanyagok kiváltásának módjáról beszélt, míg Kiss Ferenc, a KISZÖV munkatársa az építőipari szövetkezetek problémáit ecsetelte. A tanácskozás hátralevő részében — többek között — tisztségviselőket választottak meg, majd a szövetség, valamint jogi irodájának idei költségvetéséről szavaztak a résztvevők. szatra. Ha valamelyest enyhül az idő, azonnal hozzá látnak az intenzív tavak, a Jászsági és a Nagykunsági Főcsatorna speciális téli lehalászásához. Ez a művelet nagy szakértelmet és ügyességet kíván, hiszen a jégtükör alatt a vágott lékeken keresztül kell húzni a hálót. A szövetkezet erre a munkára a legrutinosabb halászait jelölte ki, hogy a természet nehézségeivel dacolva is biztosítsák a környék piacainak ellátását halhúsból. A mezőgazdasági nagyüzemek legfontosabb gépészeti problémájává vált napjainkban a karbantartás és a gépjavítás. A gazdaságok fejlesztési lehetőségeinek szűkülése és a növekvő gépárak — a termelői árak változása és a dotáció elvonása 60— 70 százalékos árnövekedést jelent például a munkagépeknél — arra mutatnak, hogy a gépek átlagéletkora növekedni fog. De az üzem- anyagárak is megkövetelik, hogy a gépek minél jobb műszaki állapotban várják a tavaszi indulást. Ez nagyobb feladatokat ró nemcsak a gazdaságok javítóműhelyeire, de a MEZŐGÉP szolgáltató gyáregységeire és az alkatrészkereskedelemre is. A megváltozott körülmények, a tennivalók szóba kerültek a gépesítési főágazatvezetők szokásos téli tanfolyamán is, amelyet a TESZÖV szervezésében a napokban tartottak meg Hajdúszoboszlón. A tapasztalatok szerint a karbantartás felemás módon követte csak a gépesítés műszaki színvonalában bekövetkezett ugrásszerű változásokat. A nagyértékű gépek minden lehetséges karbantartást megkaptak, amit a felkészültség, a hagyományok és a műszaki színvonal megengedett az egyes gazdaságokban. Hiszen két-három ilyen gép működésén áll vagy bukik a talajmunka vagy a betakarítás időbeli elvégzése. Ma már ezen a teÜzembiztos erőgépek n felújítás ára Konzultációk, szolgáltatások, műszerek rületen nagy károkat okozó figyelmetlenségek, technológiai fegyelmezetlenségek nem fordulnak elő. Az üzemeltetés és a karbantartás jó színvonala — az üzemanyagfogyasztásokból is kimutathatóan — minden gazdaságra jellemző. A többi erőgép javítására is jó hatású ez a haladás — a felújítás átlagos színvonala „utána kúszik”, felzárkózik az élenjáró technika követelményeihez, így például az MTZ erőgépeknél jelentősen megjavult az üzembiztonság. De a diagnosztikai berendezések a szállító járművek jó műszaki állapotát is biztosítják. Sajnos, az erőgépeknél elért haladás nem mondható el egyértelműen a munkagépekre és a betakarító eszközökre. így a tárcsák, kombinátok, vetőgépek hibája gyakran a nagy erőgépek kihasználatlanságához is vezetett. A gazdaságok szakembereinek véleménye szerint ezeknek a gyártmányoknak a színvonala alatta marad az erőgépek minőségének. A megyénkre jellemző kötött talajokon hamar kiderültek azok a típushibák, például az ekegerendely-deformációk, farkerékletörések, amelyeket másutt apróbb, jelentéktelen konstrukciós gyengeségeknek tartottak. Az igen drága IH-gépek jellemzői javultak, ám ezek a masinák nem minden gazdaság számára elérhetőek. Az anyagi helyzet a karbantartás színvonalára is visszahat. Amíg a Rába-Stei- ger traktorok átlagosan 10 ezer üzemóra után szorulnak nagyjavításra, addig a Szolnoki Állami Gazdaságban 16 ezer üzemórát értek el ugyanezek a gépek. Igaz, az elterjedtnek mondható karbantartási mód — 22 órás üzem után az egymást váltó két vezető közösen végzi el a napi kétórás karbantartást, — itt napi négy óra karbantartásra változott. Ám ott, ahol szűkösebbek a lehetőségek, az említett módszer — a gazdaságosság kényszere miatt — nem követhető. Ezután is lesznek, akik jelentős kockázatot vállalva, minél későbbre halasztják a közép-,, illetve nagyjavításokat. Előbb-utóbb azonban ők is eljutnak a felújításhoz. Hiszen amíg az MTZ-motorok új ára és felújítási költsége közötti kis különbség eddig mindenhol új motorok vásárlására vezetett, az új árrendszer ezt a folyamatot megállítja. A fődarabok ára ugyanis nagyobb mértékben nőtt, mint az alkatrészeké. Így ezentúl azoknak is felújításra kell átállniuk. akik idegenkedtek a főbb gépelemek felújításától. Ez jelentős többletmunkát jelent majd a MEZŐGÉP felújításra berendezkedett gyáregységeinek is. A karbantartásra egyébként egységesen előírható módszer nincs. Nemcsak a termelési rendszerek különböző technológiai előírásai miatt, de a gazdaságok eltérő felkészültsége következtében sem. Ma általában elmondható, hogy a javítások alapvető eszközei minden termelőszövetkezetben rendelkezésre állnak. Ám a hibakeresést. a beállítást megkönnyítő, egyszóval a minőségi javítást biztosító műszereket, diagnosztikai berendezéseket csak a „legerősebb” gazdaságok tudták megvásárolni. Felmérések szerint ezek a műhelyek — szolgáltatásként — a megye összes ilyen jellegű feladatát meg tudnák oldani. Mindehhez persze jobb információcserére, megyén belüli kooperációra van szükség. A TESZÖV már elkészítette javaslatát, amelyben az olcsóbbtól a drágáig, számos karbantartási, javítási rendszert és módszert sorol fel. Valamennyi gazdaság önállóan választhatott, és választott is az ajánlásból. Hasznosak voltak az újítási tapasztalatcserék is. Most az effajta konzultációkat akarják rendszeressé tenni. Remélhető, hogy ezzel a kényszerből, a butaság bátorságával „elkövetett” kontár javítások teljesen háttérbe szorulnak majd, ami fordulatot jelentene ezen a területen. Új helyzet állt tehát elő, a mezőgazdasági gépek javításánál, karbantartásánál — ezentúl nem az úgynevezett erkölcsi kopás, hanem a fizikai állapot határozza meg a gépek legvégső korát. Ez hosszabb távon is megmaradó irányzat, amelyhez szemléletében is igazodnia kell minden gépésznek. A hibakeresés, javítás, a megfelelő karbantartás — és a hozzátartozó adminisztráció új útjait kell megkeresni, végigjárni. Kőhidi Imre A KÖTIVIZIG Molnár brigádja végzi Mezőtúrtól 6 kilométerre az úgynevezett Alomzugi részen az öntözőcsatorna töltésének erősítését DH — nem a sorozat függvénye H. J. Lékelik a halastavakat Jég alóli halászatra __—készülnek K üldöttgyűlést tartottak tegnap Szolnokon az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségében. A tanácskozáson, amelynek legfőbb napirendjeként megtárgyalták a tagszövétkezemérséklése mellett növeli a lakókonténerek gyártását, a tarcagi KÁTISZ viszont találmányok megváriárú ásóval' illetve licencek ^lkalmazásá- sával új termékeket állít elő. A Jászsági Vas- és Zománcipari Szövetkezet Franciaországba exportál szerszámos ládákat, valamint az NSZK-ba kerti szerszámokat. A jászberényi Műszeripari Szövetkezet alacsony termé- kenységű, gazdaságtalan gyártmányainak, így például a jelfogóknak, a kapcsolóknak készítését szüntette meg, ugyanakkor más termékek esetében bővítette a Szovjetunióba utazó áruinak mennyiségét. A szolnoki BÖRTEX új termékekkel növelte tőkés exportját, a HUNGAROCOOP külkereskedelmi Vállalat közreműködésével hosszútávra megkötötték az Adidas táskák gyártására a szerződést. Lapunkban egyébként szóltunk arról, hogy ez a szövetkezet középtávú időszakra megállapodást írt alá a PIÉRT- tel, amelyben elkötelezte magát évi 50 ezer táska szállítására. Molnár János, a szövetség elnöke a téma írásos előterjesztését kiegészítve elmondta, hogy a szövetkezetek jól dolgoztak, hiszen termelési tervüket túlteljesítették úgy, hogy létszámuk nem növekedett. Igaz, ezt a különböző ágazatokban dolgozó szövetkezetek úgy érték el, hogy egyesek elmaradtak, mások pedig jóval többet produkáltak az elkép- zelteknél. (Az építőipari szövetkezetek például együttesen öt százalékkal termeltek kevesebbet a tervezetthez viszonyítva.) Erősödött a szövetkezetek piaci tevékenysége, erre bizonyíték, hogy mind több termék kerül a kis üzemekből exportra, és jelentősen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek más, állami nagyvállalat külföldi szállításait segítik. A szövetkezetek termékszerkezetét módosítják azzal a céllal, hogy emelkedjék az export — főként a tőkés relációjú, s eleget tegyenek a hazai keresletnek. Az újszászi Vegyesipari Szövetkezet például a vállalati kooperáció Együttműködés — új termékek üek tavalyi eredményeit, idei feladatait, részt vett dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint Németh Ferenc, az OKISZ elnökhelyettese.
