Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-17 / 13. szám
1980. január 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 — Keresett termék az orvosi műszer - ezért fejleszti termékeit állandóan az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üzeme. A lágy üveget a gázláng fölött formázzák Ezermester molnárok Egy ősi mesterség mai művelői Magyarország 154 gabonaőrlő malma közül a harmadik legnagyobb la törökszentmiklósi. Csak a ferencvárosi és a békéscsabai előzi Imeg. Huszonnégy óra alatt 160 tonna búzát őrölnek itt, ez egy évben négyezer vagont jelent. A (mostani épület nyugati szárnyának helyén a múlt század végén már őrölték a kenyérnek- valót. Mindezt Sankadi Imre főmolnártól tudom, aki az ősi mesterség fortélyaiba avat be, mielőtt a mai gondokról, nevezetesen a szakmunkásutánpótlásról beszélnénk. — A régi falusi molnárok igazi univerzális emberek voltak — meséli. — Legelsősorban értettek a gabonaőrléshez, hisz ez volt az eredeti foglalkozásuk, emellett kiváló ácsoknak kellett lenniük, de nem jöhettek zavarba egy kis gépszereléstől sem. Így aztán, amolyan ezermesterekké váltak a molnár mesterség hosszú gyakorlása során. Sarkadi Imre ezt az ezermesterséget, a mindenhez értést követeli munkatársaitól már 8 éve, amióta Tö- rökszentmiklósra jött. Az embereknek bizony szokatlan volt eleinte, de azért eredményesen megoldották az öreg malom rekonstrukcióját, saját erőből. Maguk csinálták maguknak — ahogy a főmolnár mondja. És így csinálják azóta is, hisz havonta egy napra, és évente egy hónapra állnak le karbantartásra. Ilyenkor a molnárok elsőosztályú asztalosokká, ügyes kezű gépszerelőkké válnak. Sarkadi Imre maga is fiatal ember, legalábbis kevesen mondanák meg róla ránézésre, hogy huszonéves fia van. Harmincegy éve dolgozik a szakmában, apja -és ameddig csak felderíthető, minden őse molnár volt. öccse jelenleg a karcagi malmot irányítja hasonló beosztásban. 1978-ban 450 molnár hiányzott az országban. A helyzet azóta nem javult, inkább romlott. Töt rökszentmiklóson 7—8 éve még baj volt az utánpótlással. A főmolnár évről évre végigjárta a város, meg a környék iskoláit, de általában csak a rossz tanulók jöttek. A rossz tanulókból aztán rossz molnárok váltak, és el is mentek. Ma már nincs probléma a fiatalokkal. — Az általános iskolák végzőseit azért minden évben meghívjuk tanulmányi kirándulásra, hogy ilyet is lássanak életükben. Az országban egyedül Székesfehérváron képeznek molnárokat szakmunkásképzőben és szakközépiskolában. Malommérnököket nálunk nem képeznek, a szakmát felsőfokon a Szovjetunióban lehet elsajátítani. T örökszentmiklósról két fiatalember tanul a szakmunkásképzőben. A tanulmányi ösztöndíj mellett havi 500 forint társadalmi ösztöndíjat kapnak, ha befejezik az iskolát mindketten hazajönnek. Karcagon pedig három felnőtt dolgozó szerzi meg idén a szakképesítést a mezőgazdasági szakközépiskolában. Barabás István hengerőr 4 éve végezte el a szakmunkásképzőt Székesfehérváron. A pályaválasztásról kérde.- zem. — A malom mellett pár száz méterre a szülői házban lakom, itt is laktam mindig — kezdi. — A nővérem az irodán van, de én nem gondoltam a 8. osztályig, hogy itt fogok dolgozni. Hetedikben megbeszéltük a barátommal, Molnár Tibivel, hogy megnézzük a malmot. Tetszett, amit láttunk, a nyári szünidőben 2 hónapot itt dolgoztunk, azután határoztunk véglegesen. Együtt jelentkeztünk a szakmunkásiskolára, együtt is végeztünk, azóta itt vagyunk, csak külön műszakban. Egyelőre úgy néz ki, hogy maradunk. Előttem a 2 év katonaság, jó lenne mihamarabb bevonulni. De utána is visszajövök. Barabás Pistával végigjárjuk a meredek lépcsőket. A földszinten a transzmisszió található, egy nagy villany- motor hajtja meg a kerekeket. Az első emelet a hen- gerpad a 20 hengerszékkel, a második a csőpad a futócsövekkel, a harmadikon találjuk a szitákat és a daragépeket. A padozat mindenhol parkettás, rend tisztaság mindenütt, por még hírmondónak sincs. Pistának a szitapad tetszik a legjobban, szerinte ez a legszebb az egész malomban. Itt. / már különválik a kenyérliszt, a finomliszt, a BL 112, amiből a kiflit, zsemlét sütik, a TL 50-es tésztaliszt és az asztali dara. — Csak három műszak ne lenne! Legrosszabb a dél- utános. Ilyenkor az embernek se nyugodt délelőtt je, se szabad estéjé. Éjszaka meg elég fennmaradni. Egri Sándor Elosztók Tűrkevéröl A túrkevei Városgazdálkodási Vállalat évente mintegy 9 millió forint értékű elektromos szerelési munkát végez. Az épületek villamos berendezéseinek, elosztóinak egy részét előre qyárt- ják. Képünkön Kun László villanyszerelő villamos elosztók előszerelésén dolgozik A KONGRESSZUSI IRÁNYELVEKET TÁRGYALÓ ÉS A PÁRTVEZETŐSÉGET ÚJJÁVÁLASZTÓ taggyűlésekről jelentjük Ismét ellátogattunk néhány taggyűlésre, hogy hírt adjunk arról; a párttagok a kongresszusi irányelvek tükrében hogyan látják saját területük gondjait és feladatait^ miként vélekednek a párt célkitűzéseiről. Korábbi és mostani tapasztalataink egyaránt azt igazolják, hogy a sokoldalú vita, véleménynyilvánítás, javaslattevés jórészt az előkészítő munka, a pártvezetőség vitaindító beszámolója színvonalának függvénye. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a következő napok- ban kezdődnek a pártvezetőségeket újjáválasztó küldöttértekezletek, illetve összevont taggyűlések, melyeken hasznosítani kell az alap- szerveze leknél szerzett tapasztalatokat is. Tartalmas vita a Centrumban A szolnoki Centrum Áruházban Kiss Istvánná terjesztette a taggyűlés elé a vezetőség beszámolóját. Abból és a vitából egyérte'mű- en kiderült, hogy a párt- csoport-értekezleteken alaposan foglalkoztak a kongresszusi irányelvekkel, helyes következtetéseket vontak le azokból pártszervezetük és önmaguk számára. Nagy hangsúlyt kapott ezen a taggyűlésen az, hogy az áruellátás jelentősen befolyásolja a közhangulatot, ezért a kereskedelem bizonyos értelemben politikai tényezőnek számít. Emellett figye’embe kell venni azt is, hogy az új gazdasági szabályozók minden munkaterületen magasabb szintű munkát követelnek. Mindez növeli a kereskedelemben dolgozók felelősségét azért, hogy javuljon az árubeszerzés, megfelelő legyen az áruválaszték, gyümölcsözőbbé váljon az ipar és a kereskedelem kapcsolata. A taggyűlés vitájában elhangzott, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően „nyereséges” forgalmat kell elérniük! Emiatt rendkívüli módon növelni kell a beszerzés és értékesítés szintjét, kihasználni a megyei üzemekben rejlő lehetőségeket. Gondoskodni kell arról, hogy az áru mindig idejében megérkezzék. Több felszólaló foglalkozott az áruház egész tevékenységére kiható eladói magatartással. Egyetértettek abban, hogy udvariasabb, szakszerűbb munkával kell kielégíteni a vásárlói igényeket. Egybehangzó vélemény volt az is, hogy ha az ilyen irányú tevékenység 10 százalékkal javulna, a forgalom legalább 30—40 százalékkal növekedne. Az elhangzottak közül megszívlelendő az is; minden vásárlót egyformán keli kiszolgálói, vegyen az néhány filléres árut, vagy tízezres bundát. Az árubeszerzésről, a minőségről is többen szóltak — hangsúlyozva az ipar szerepét. Kifogásolták például, hogy novemberben kamaszoknak való kabát nem volt. s a nők számára is csak importból származó, drága kabátot kínálhattak. Fájó pontként emlegették a termékek egy részének hibáit. Sérelmezték, hogyha kifogásolják a hibás cikkek első osztályba sorolását. akkor árubeszerzéskor hátrányos helyzetbe kerülnek a nagykereskedeleminél. Pedig két- ségbevonhatatlanul igazuk van, amikor azt hangoztatják, hogy a megemelt árakért jó terméket vár a vevő. Megengedhetetlen például, hogy közel ezer forintba kerülő cipő csak egy hétig tartson. Elmondták azt is, hogy a műszaki szakmában tízezres értékű termékeket kell naponta cserélni. Ilyen tényekre hivatkoztak a felszólalók, amikor hangsúlyozták: nem lehet ezeket csupán azzal elintézni, hogy „országos téma”, mert különben nem lesz javulás az üzlet- politikában. Sok szó esett ezen a taggyűlésen a fiatalokról — mondván, hogy az eladóknak a mostaninál nagyöbb figyelemmel kell foglalkozni velük, megtanítani őket a' szakma és a munkahely szeretőiére. Többen foglalkoztak a párt ellenőrző szereoének növelésével, nélkülözhetetlennek tartva azt feladataink megoldásában. Aláhúzták, hogy a közérdek szolgálatában, a munka becsületének növelésében, a kötelességek teljesítésében, a közösségi szellem erősítésében még náluk is van mit tenni. A taggyűlési felszólalások alapján a Centrum Áruház párttagjainak a kongresszusi irányelvek szellemében történő helyzetértékeléséit és feladatmeghatórozását egyetlen mondatba sűrítve így lehetne megfogalmazni: hivatásukat olyan fokon kell gyakorolniuk, amilyenre még nem volt példa. „Fáziseltolódás" a Zagyvamenti Tsz-ben Tulajdonképpen egyetlen mondatban tudósítani lehetne a jászberényi Zagyvamenti Termelőszövetkezet pusztamonostori kerületében működő III-as pártalapszer- vezet taggyűlésének kongresszusi irányelveket tárgyaló napirendjéről: vita nélkül ért véget. Nem is érhetné talán szó a ház elejét ezért, ha az előzményekben minden úgy történt volna, mint máshol, ahol a kongresszusi irányelveket áttanulmányozták a párttagok és a pártcsoport- értekezleteken kellő ismeretek birtokában nyilvánítottak véleményt; a pártvezetőség pedig beszámolójában összegezte, értékelte az elhangzottakat. A pusztamonostori kerületben sajnos nem így volt. A pártalapszervezet beszámolója csupán a kongresszusi irányelvek nagyon is vázlatos ismertetésére szorítkozott. Azok helyi vonatkozásáról csak annyit említett, hogy a párttagok egyetértenek azokkal. Mivel a beszámoló nem taglalta, hogy a kongresszusi irányelvek jegyében milyen feladatok hárulnak a pártszervezet tagjaira, érthető, hogy a vita elmaradt, csupán az üzemi pártvezetőség titkára nyilvánított — szintén általános igazságokat tartalmazó — véleményt. Olyan érzésük volt, mintha azzal fejezték volna be a taggyűlést .amivel kezdeni kellett volna. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját előterjesztő Sánta Imre párttitkár például azt mondta vitaindítójának befejezéseként: „Szövetkezetünkben súlyos problémák vannak. A szervezésben, a munka hatékonyságában tapasztalható hiányosságokról és másról is szólhatnánk, hogy kilépjünk abból a kátyúból, amelyben szövetkezetünk van.” Ilyen helyzetben kézenfekvő igazság: lett volna miről beszélni és kellett is volna. Ez azonban már az üzemi pártvezetőséget megválasztó értekezletre hárul. Mondhatnánk úgy is: egy kis fáziseltolódás következett be. Remélhetőleg a Söregi János párttitkár, növénytermesztési agronómus vezetésével újjáválasztott pártvezetőség irányítása alatt kritikusabban vizsgálják majd saját munkaterületüket a pusztamonostori kerület párttagjai. Népgazdasági célokért A Magyar Nemzeti Bank Szolnok megyei Igazgatósága pártalapszervezetének taggyűlésén Husi Gyula párt- titkár terjesztette be a vezetőség beszámolóját. Többek között szólt arról, hogy a pártcsoport-órtekezleteken igen aktív vita bontakozott ki a kongresszusi irányelvekről. A párttagok — többék között — sürgették az üzem- és munkaszervezés javítását, helyeselték az idősekről való gondoskodást, az ötnapos munkahét cé- lultűzését, . szorgalmazták a munkafegyelem javítását. Egyetértettek abban, hogy a párttagoknak egyértelműen kell kiállni a párt politikája mellett. A beszámolót követő vitában külön hangsúlyt kapott az, hogy a bankban dolgozóknak meg kell találná, illetve fejleszteni kell azokat a módszereket, melyek a beruházási és a döntési rendszer tökéletesítését' szolgálják. Aláhúzták azt, hogy szelektív hitelpolitikával a népgazdasági feladatok megoldását segítik. Elhangzott az is a vitában, hogy a banki dolgozóknak a jövőben nagyobb kezdeményezőkészséggel kell rendelkezniük. Ez alatt azt értették, hogy ne csak finanszírozási és hitelezési kérdésekkel fogiaílkozzanak, hanem a mindennapi munkájuk során szerzett tapasztalataikat ismertessék meg a megyei szervek vezetőivel is — elősegítve ezzel a vezetéshez szükséges információk bővítését. Igaza van az egyik felszólalónak, aki azt mondta: „Ha megfelelően használjuk ki a rendelkezésünkre álló eszközöket, sokat tehetünk az irányelvek megvalósításáért.” A taggyűlésen felvetődött a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdése. A résztvevők egyetértették abban, hogy a demokratizmus fejlődésének a társadalmi érdekek egyértelmű érvényesítését kell szolgálnia. Hangoztatták: a kötelességeket is kell ismerni, nemcsak a jogokat. Az irányelvekről szólva többen megjegyezték, hogy azokat alaposan tanulmányozni kell minden párttagnak, mert egyszeri elolvasással nem érhető el, hogy a párt politikájának ismertetését és helyeslését megfelelően elősegítsék a közvéleményben. Márpedig ez nélkülözhetetlenül fontos, mivel a párttagoknak nemcsak elvileg kell egyetérteniük a kongresszusi irányelvekkel, hanem a bennük megfogalmazott feladatok megvalósítását is széles körben segíteni. Gazdasági és társadalmi helyzetünkről szólva az MNB megyei igazgatóságának párttagjai azzal a következtetéssé] zárták taggyűlésüké:, hogy további fejlődésünk egyetlen célravezető útja a kongresszusi irányelvekben imegjelöltefc megvalósítása. Az alapszervezet párttitkárává ismét Husi Gyulát választották. Simon Béla
