Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-08 / 287. szám

1979. december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II gyár gondja a miénk is A Dienes brigádról, három teteiben Ha néhány évvel ezelőtt filmszalagra rögzítették volna a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyárát, az ottani munkát, s a filmet most levetítenék, csodálkoznának, lehet, hogy még hitetlenkednének is, akik jelenleg ott dolgoznak. Igaz, senki nem mondhatja, hogy akkor nem törődtek a termeléssel, nem törődtek a munkásokkal. Az átalakulás alapjait ez időtájt terem­tették meg. Egy művezető mondja: meg­változtak idővel itt a műhelyek, és változtak az emberek is. Régen viaskod­niuk kellett, hogy jöjjenek be néhány túl­órára, most természetes dolognak tartják a többműszakos munkát. Jönnek, mert látják az értelmét. A gyár szinte példázza, hogyan hatnak a gazdasági változások e tervidőszakban a kisebb üzemekre, öt év­vel ezelőtt, de még egy-két évvel később is, főként a lakatosmunka dominált. Dur­vább megmunkálású, nagy­méretű lemezből összeállí­tott, kevés kényes, pontos alkatrészt kívánó gyártmá­nyokat szállítottak innen. Mostanában? „Előretört” a gépgyártás. Az üzem, ha akarta, ha nem — de több­nyire akarta — módosította arculatát. Megkötötték a szennyvíztisztító licenc vá­sárlására az üzletet. Na­gyobb a teher a forgácsolók vállán — mondják. Válto­zott a gyár, változtak az em­berek. A változás a Dienes Sámuel Szocialista Brigád tagjait, sem kerülte el. Ferencz József forgácsoló szakmunkás a brigád veze­tője: Átgondoljuk alaposan, mi­előtt igent mondunk valami­re. de ha bólintottunk, ah­hoz tartjuk magunkat. Tud­juk, hogy a vállalat, a gyár gondja nemcsak az igazga­tóé, hanem a miénk is. Per­sze ehhez hozzátartozik, hogy nagyon jó a tájékozta­tásunk. Mindenről tudunk — az igazgató néhányszor olyan kérdésben is érdeklő­dik a véleményünk iránt, amelyben nem írják elő ne­ki. Aztán egy másik dolog: nehezen veszünk fel új em­bereket brigádtagnak. Sze­münkre vetették ezt már, de úgy vagyunk vele, nincs ér­telme. hogy beírjuk a nevét a naplóba, aztán másfél év múlva kihúzzuk. Nem tudják előre, mit csinálnak... Még a követ­kező munkát sem sokszor. Mi ez, ha nem kapkodás? — gondolhatnánk. A brigád vezetője erről így vélekedik: — A gyár rugalmasságá­hoz .hozzátartozik a gyors váltás. Vagyis, ha sürgős munka jön, akkorátállun'k — elkészítjük. Nem rendszere­sen, de előfordul. Igaz, olyan munkánk is volt, a Magyar Hajó- és Darugyár megrendelésére, amit szinte órákra pontosan szállítani kellett. Nem volt nógatás: hajtott a brigád. Igaz, akadt rá példa — a megrendelők úgy gondolták, rátartanak egy kis időt. Szóval, mi rá­kapcsoltunk, azután meg ott pihentek a gyártmányok a műhelyben vagy az udvaron. Mondtuk is: legközelebb ne­héz lesz sürgetni az embe­reket. Részlet egy szerződésből: .. amely létrejött egyrész­ről a Dienes Sámuel szoc. brigád, másrészről a Vízgé­pészeti Vállalat I. sz. gyár­egysége. Kunhegyes, kö­zött ... A brigád csatlakozik a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyhez; a ver­seny teljes időszakára, mely­hez vállalásait a termelési feladatok ismeretében teszi meg. Az 1979. évieket az alábbiakban rögzíti: 28 db CSK—800 tip. szivattyú já­rókerék gyártását 1979. szep­tember 15-i határidővel... 30 db Humboldt kemence­ajtó forgácsoló megmunkálá­sát 1979. október 30-ára el­végzi...” Munkaszámok, tí­pusszámúk, határidők mögöt­tük a következők: — vállal­ja, elvégzi, befejezi. Aláírás, majd egy megjegyzés: „A gyáregység igazgató a szer­ződés szerinti vállalásokat elfogadja és teljesítéséhez a szükséges feltételeket. esz­közöket biztosítja...” A gyár munkaverseny-fe- lelösétől megtudom, hogy a brigád azon kollektívák közé tartozik, amelyek nem ígérgetnek, nem vállalat­nak. Ahogyan Ferencz Jó­zsef mondja: ha valamire igent mondanak, ahhoz tart­ják magukat. Kovács József forgácsoló szakmunkás a fel­tételekről beszél: — A szerszámellátás nem valami jó... Országos gond ez, legtöbbször nem a vál­lalati beszerzők tehetnek róla. A felhasználás előtt egy évvel meg kell rendel­ni, hogy megérkezzenek, s akkor sem biztos, hogy pon­tosan szállítják. S éppen a rugalmasság miatt lehet, hogy egészen mást gyár­tunk, amikor megjön. így azután előfordul, hogy ma­gunk készítünk keményfém- lapkás késeket, vagy készü­lékeket. Az adminisztráció — már a műszakiak száma — oly kevés, hogy nincs műve­letterv és ilyesmi. Nem is érné meg, hogy még az ez­zel foglalkozó emberek is elvigyék a pénzt, hiszen olyan kicsi a gyártmányso­rozatok nagysága, így azután 'a forgácsolónak kell töp­rengeni rajta: hogyan fogia fel a gépre a gyártmányt, vagy például milyen előto­lást alkalmazzon, hány fo­gással , vegye le a felesleges mennyiséget. A belső szállítás? A na­gyobb darabokat targonca vi­szi a gépekhez, a kisebbe­ket a munkások húzzák oda kiskocsival. Igaz, kértek em­bert, aki elvégezné ezt a nem sok szakértelmet kívánó munkát, hiszen a gépek mi­att időt takaríthatnának meg. Kaptak is, de az átminősült takarítóvá, mert ebből is hiányt szenvedett az üzem. így általában korábban — különösen a délutáni műsza­kosok — jönnek be egy fél órával. Odakészítik a gé­pekhez a forgácsolandókat, és kezdődhet a munka. Per­sze hivatkozhatnának erre­arra, még csinos papírokat is gyárthatnának arról, mi az oka, hogy nem készült el a termék. Mondják: in­kább a megoldást keresik. Apavári György forgácsoló szakmunkás ezekről így vé­lekedik: — Ilyenek például az újí­tások, kisebb-nagyobb ötle­tek. Egyikőnk kitalálta, több szerszámmal dolgozik egy­szerre, bizonyos gyártmá­nyoknál. Csinálhatná egy késsel is — még figyelni sem kellene annyira, de így haladósabb. Ilyen munkát gyorsító, könnyítő ötletek születtek például a zsilip- alakatrészek gyártásánál. És a kétgépes rendszer is idetartozik. Szóltak a laka­tosok, áll egy kétmilliós munka, mert hiányzik né­hány tengelykapcsoló vésé­se. Amíg ment a gépe egy nagyobb terméket forgácsol­va, egyikőjük megcsinálta a vésést. Azután kipróbálták, mindezt hivatalosan is. Így tehát ma már jónéhányan közülük két gépet kezelnek egyszerre. Tallózás a brigádnapló­ban: „Kovács József a vál­lalati gyereknap alkalmából lebbencset főzött...” ......ün­n epi gyűlésen Ferencz József megkapta a 15 éves munkás­őri szolgálatért emlékér­met ...” „... Nagyszabású munkálatok színhelye volt ezen a két napon a Végső­ék házatája és környéke, ugyanis a víz bevezetésének és a fürdőszoba kialakításá­nak munkálatai folytak. A munka pontosan és gyorsan haladt. Az átadás a kitűzött határidőre megtörtént.” „... Botrányos magatartásá­ért felelősségre vonás... Tár­gyalásra került a normacso­port irodában tanúsított bot­rányos magatartása...” ......Este 18 órakor falugyű­lés volt a kultúrház színház- termében. A brigád a dél- utánosok kivételével teljes létszámmal ott volt...” K ovács Barna a brigádban a legfiatalabbak egyike: — Most a gyártási prog­ram teljesítése a legfonto­sabb. Műszakolunk, s túl­órázunk — a lehető legtöb­bet, amit engedélyeztek, 48 órát havonta. Rossz ez ab­ból a szempontból. hogy most kevesebb idő jut a kultúrára, a szórakozásra. Volt olyan vetélkedő, ahová nem is tudtunk felkészülni. A fizetés? Az persze több. Hogy úgy mondjam: normál időszakban 4900-at keresek, most ezerrel többet. Szóval ezekben a hetekben a ter­melés a fontos, ha a válla­lásokat keresztülvisszük, úgy a gyár terve is valószínűbb, hogy valóra válik. Hajnal József A Metripond Mér­leggyárban a ha­gyományos mérő­eszközök mellett ma már korszerű elektronikus mér­legeket és mérleg- rendszereket is ké­szítenek. Egész évi árbevételük hat­vannégy százaléka a korszerű elektro­nikus elemekből összeállított mérő- rendszer Megújulni és előbbre lépni Taggyűlés Tiszaörsön, a Petőfi Tsz-ben Tegnap este beszámoló taggyűlést tartottak a Tiszaörs- nagyiváni Petőfi Tsz központjában. A taggyűlésen részt vett Faluvégi Lajos, a Központi Bizottság tagja, pénzügy- miniszter és Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. A 2-es számú alapszervezet belső életének elemzése mel­lett a vezetőség beszámolója alapos gonddal mérlegelte a téesz gazdasági helyzetét. Ennek külön nyomatékot ad az a tény, hogy ez a közös gazdaság a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú szövetke­zetek közé tartozik. A főágazatokról megállapí­totta a beszámoló, hogy a beruházások elhúzódása és egyéb okok miatt az állatte­nyésztésben elmaradás mu­tatkozik. Ennek ellenére si­került a két főágazat — a növénytermesztés és állatte­nyésztés — árbevételét egyensúlyozni. A juhtenyész­tés kiemelt jelentőségű, hi­szen a téesz területének 37 százalékát kitevő legelőt a lehető leggazdaságosabb mó­don csak így hasznosíthat­ják. Annak betudhatóan, hogy a beruházások nagy ré­szét a szarvasmarha-tenyész­tésre fordították, létrejött egy olyan szarvasmarha-te­nyésztési központ, amelv al­kalmas szakszerű állatte­nyésztési telep kialakítására. A vezetőség beszámolójá­hoz hasonlóan a vitában fel­szólalók is kritikusan útmu­tató szándékkal foglalkoztak munkahelyük életével. Ter­mészeti adottságaikra utal­va hangsúlyozták, hogy ők itt születtek, itt akarnak él­ni. És nem is akárhogyan. Szavaikból kicsendült: iól tudják, hogy ezért kétszer annyit kell letenniük az asz­talra, mint a kedvező körül­mények között gazdálkodó szövetkezetekben élő társa­iknak. Nem a gátló ténye­zőkre. hanem az előrehala­dásra fordították figyelmü­ket. Hangsúlyozták például a belső tartalékok; a mun­kaerő jobb kihasználásának szükségességét, a mellék­üzemágak — a fa- és fémmegmunkálás — idén kezdett fejlesztésének fdly- tatását. A taggyűlés mottó­jául is felírható, az egyik (felszólaló mondása: állan­dóan meg kell újulni és előbbre lépni. Helyzetük reális felmérése csendült ki a felszólalások­ból. így például az, hogy a melorizációs munkák tervé­nek megvalósítása 320 mil­lió forintba kerülne, ezért át kell értékelni a tanulmány- tervet, és csak oda invesz­tálni, ahol gyorsan megtérül a befektetés. A taggyűlésen felszólalt Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter. Tolmácsolta a szö­vetkezet párttagjainak a Központi Bizottság üdvözle­tét és a megyei pártbizott­ság elismerését. Hangsúlyoz­ta. hogy a szövetkezet ered­ménye része annak a fejlő­désnek, ami Szolnok megye társadalmi és gazdasági éle­tében az utóbbi időben be­következett. A közelgő párt- kongresszusról szólva meg­jegyezte. a készülődés idő­szakában minden párttagnak az ú j követelményekhez iga­zodva át kell gondolni saját munkaterületének feladatait. Szocialista társadalmi cél­jainkhoz úgy akarunk köze­lebb jutni, hogy közben le­gyűrjük nehézségeinket. Elő­rehaladásunknak nagy tarta­lékai, lehetőségei vannak — köztük a szocialista orszá­gokkal való együttműködés. Nagy teret szentelt annak a gondolatnak, hogy a gaz­dasági potenciál gyarapítása mellett a politikai-társadal­mi erőt is növelni kell a következő években. El kell érni, hogy mindenki többet lásson a világ dolgaiból, megértetni, hogy a párt mi­lyen felelősséggel dolgozik nemcsak eredményeink megtartásáért, hanem növe­léséért iái A pénzügyminiszter alá­húzta, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek hasznos törekvéseit a kormány a jövőben jobban támogatja, mint eddig. A párt politikája nem azt su­gallja a beruházásokról, hogy ezután kivétel nélkül min­den gazdaság keveset törőd­jön azokkal. Azok a gazda­ságok fejlődjenek. ame­lyek költségkímélő mó­don azt termelik, ami­re szükség van, ahol a beru­házás költségmegtérülése biz­tosított, ahol megfelelő mun­kaerő van, és így tovább. Befejezésül arról szólt, hogy a kommunisták csak egység­ben, közös felfogással, együtt cselekedve tudnak előrelép­ni. A taggyűlés a vezetőség újjáválasztó taggyűlés tiszt­ségviselőinek megválasztásá­val ért véget. S. B. Budapesten és Szolnokon Megemlékezések a magyar sajtó napja alkalmából Eszmecsere Munkásokkal a tanácsról A karcagi Általános Tech­nika Ipari Szövetkezet Le­nin és Vörös Csillag Szocia­lista Brigádjának tagjai a hét közepén a munkahelyü­kön találkoztak városuk tanácselnökével. A találko­zás célja egy tanácsülési anyag előkészítése, amelynek tárgya a tanács tevékenysége és feladatai a munkásság helyzetének további javítása érdekében. A brigádok tagjai nagy érdeklődéssel tanulmányoz­ták az előzetesen írásban megkapott, anyagot, és helyi ismereteikkel kiegészítve hasznos eszmecsere, lényeg­re törő vita alakult ki a munkásság helyzetét közvet­lenül érintő és befolyásoló kérdésekben, mint például a lakásellátás, a gyermekin­tézmények helyzete, a közel­látás, a művelődési és spor­tolási lehetőségek. Kiildöltnyülés a TESZÖV-nél A TOT III. kongresszusa határozatainak időarányos végrehajtását értékelték teg­nap a megye mezőgazdasági szövetkezeteinek küldöttei. A küldöttgyűlés megállapítot­ta, hogy a megye közös gaz­daságai az utóbbi három év­ben eredményesen munkál­kodtak a kongresszus, a me­gyei pártbizottság program­jából, a népgazdaság ötödik ötéves tervéből adódó ter­melési feladatok megoldásán. A gazdasági eredmények mellett, jónak értékelhető a Szolnok megyei tsz-ek szö­vetkezetpolitikai és közmű­velődési tevékenysége is. Hatvanegy esztendő­vel ezelőtt, 1918, decem­ber 7-én jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vö­rös Újság. Az évfordu­lón, amely egyben a magyar sajtó napja, teg­nap a MUOSZ székházá­ban ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének vá­lasztmánya. Pálfy József elnök kö­szöntötte az ülés résztvevő­it és meghívottait. majd Hárs István, az Újságíró Szövetség elnökségének tag­ja, a Magyar Rádió elnöke ünnepi beszédben emléke­zett meg az évfordulóról. Ez­után átadta a tavaly alapí­tott arany Emléktoliakat, amelyekkel a MUOSZ vá­lasztmánya a nyugdíjba vo­nult újságírók kiemelkedő tevékenységét, életútját. a szocialista újságírásban ki­fejtett munkáját ismeri el. Ezután az Újságíró Szö­vetség Rózsa Ferenc termé­ben az első magyar legális kommunista lap megjelené­sének évfordulója tiszteleté­re megkoszorúzták a Vörös Újság márvány-emléktáblá­ját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve ko­szorúkat helyeztek el a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Népszabadság, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszer­vezete, a Művészeti Dolgo­zók Szakszervezete, vala­mint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képvi­selői. Az ünnepséget követőén a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatala és az Újságíró Szövetség a sajtónap alkal­mából fogadást adott. Szolnokon, a Kossuth téri 4. számú épület falán levő emléktábla előtt — amely a megye első kommunista napilapjának. a Szolnoki Munkásnak állít emléket — a Szolnok megyei Néplap, a Lapkiadó Vállalat, a Magyar Rádió szolnoki stúdiója és a Magyar Távirati Iroda he­lyi kollektívája megemléke­zett a sajtó napjáról, és el­helyezte koszorúit az em­léktáblán. A koszorúzást követően a megyei Szakszervezeti Mű­velődési Központ színházter­mében ünnepség volt. ame­lyen beszédet mondott Sós­kúti Júlia, a Néplap rovat­vezetője, és amelyen részt vett és köszöntötte az új­ságírókat Barta László, a megyei tanács elnöke és Boros Ottóné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Ott volt az eseményen Árvái István, az SZMT vezető tit­kára is. Az ünnepségen vették át a párt központi lapjának legjobb terjesztői a Nép- szabadság emlékplakettet Bujdosó Lászlótól, a Hírlap­kiadó Vállalat osztályveze­tő-helyettesétől. Az em­lékplakettet kapták: Herczeg Balázs, a megyei tanács Építő- és Szerelőipari Válla­latának pártalapszervezeti titkára, Horner István, a ci bakházi községi pártbi­zottság titkára, Riegler Lász­ló, a megyei postahivatal vezetője, Sárközi János, a szolnoki járási pártbizottság politikai munkatársa. Sol­tész Lajos, a Finommecha­nikai Vállalat törökszent­miklósi gyáregysége pártve­zetőségének titkára. Szabó József, a karcagi postahiva­tal hírlapfelelőse, valamint Tőzsér Gyula, a jászárok- szállási községi pártbizott­ság titkára. * * * A magyar sajtó napja al­kalmából Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült End- rész Sándor, a Magyar Táv­irati Iroda Szolnok meevgei szerkesztőségének vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom