Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
1979. december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II gyár gondja a miénk is A Dienes brigádról, három teteiben Ha néhány évvel ezelőtt filmszalagra rögzítették volna a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyárát, az ottani munkát, s a filmet most levetítenék, csodálkoznának, lehet, hogy még hitetlenkednének is, akik jelenleg ott dolgoznak. Igaz, senki nem mondhatja, hogy akkor nem törődtek a termeléssel, nem törődtek a munkásokkal. Az átalakulás alapjait ez időtájt teremtették meg. Egy művezető mondja: megváltoztak idővel itt a műhelyek, és változtak az emberek is. Régen viaskodniuk kellett, hogy jöjjenek be néhány túlórára, most természetes dolognak tartják a többműszakos munkát. Jönnek, mert látják az értelmét. A gyár szinte példázza, hogyan hatnak a gazdasági változások e tervidőszakban a kisebb üzemekre, öt évvel ezelőtt, de még egy-két évvel később is, főként a lakatosmunka dominált. Durvább megmunkálású, nagyméretű lemezből összeállított, kevés kényes, pontos alkatrészt kívánó gyártmányokat szállítottak innen. Mostanában? „Előretört” a gépgyártás. Az üzem, ha akarta, ha nem — de többnyire akarta — módosította arculatát. Megkötötték a szennyvíztisztító licenc vásárlására az üzletet. Nagyobb a teher a forgácsolók vállán — mondják. Változott a gyár, változtak az emberek. A változás a Dienes Sámuel Szocialista Brigád tagjait, sem kerülte el. Ferencz József forgácsoló szakmunkás a brigád vezetője: Átgondoljuk alaposan, mielőtt igent mondunk valamire. de ha bólintottunk, ahhoz tartjuk magunkat. Tudjuk, hogy a vállalat, a gyár gondja nemcsak az igazgatóé, hanem a miénk is. Persze ehhez hozzátartozik, hogy nagyon jó a tájékoztatásunk. Mindenről tudunk — az igazgató néhányszor olyan kérdésben is érdeklődik a véleményünk iránt, amelyben nem írják elő neki. Aztán egy másik dolog: nehezen veszünk fel új embereket brigádtagnak. Szemünkre vetették ezt már, de úgy vagyunk vele, nincs értelme. hogy beírjuk a nevét a naplóba, aztán másfél év múlva kihúzzuk. Nem tudják előre, mit csinálnak... Még a következő munkát sem sokszor. Mi ez, ha nem kapkodás? — gondolhatnánk. A brigád vezetője erről így vélekedik: — A gyár rugalmasságához .hozzátartozik a gyors váltás. Vagyis, ha sürgős munka jön, akkorátállun'k — elkészítjük. Nem rendszeresen, de előfordul. Igaz, olyan munkánk is volt, a Magyar Hajó- és Darugyár megrendelésére, amit szinte órákra pontosan szállítani kellett. Nem volt nógatás: hajtott a brigád. Igaz, akadt rá példa — a megrendelők úgy gondolták, rátartanak egy kis időt. Szóval, mi rákapcsoltunk, azután meg ott pihentek a gyártmányok a műhelyben vagy az udvaron. Mondtuk is: legközelebb nehéz lesz sürgetni az embereket. Részlet egy szerződésből: .. amely létrejött egyrészről a Dienes Sámuel szoc. brigád, másrészről a Vízgépészeti Vállalat I. sz. gyáregysége. Kunhegyes, között ... A brigád csatlakozik a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez; a verseny teljes időszakára, melyhez vállalásait a termelési feladatok ismeretében teszi meg. Az 1979. évieket az alábbiakban rögzíti: 28 db CSK—800 tip. szivattyú járókerék gyártását 1979. szeptember 15-i határidővel... 30 db Humboldt kemenceajtó forgácsoló megmunkálását 1979. október 30-ára elvégzi...” Munkaszámok, típusszámúk, határidők mögöttük a következők: — vállalja, elvégzi, befejezi. Aláírás, majd egy megjegyzés: „A gyáregység igazgató a szerződés szerinti vállalásokat elfogadja és teljesítéséhez a szükséges feltételeket. eszközöket biztosítja...” A gyár munkaverseny-fe- lelösétől megtudom, hogy a brigád azon kollektívák közé tartozik, amelyek nem ígérgetnek, nem vállalatnak. Ahogyan Ferencz József mondja: ha valamire igent mondanak, ahhoz tartják magukat. Kovács József forgácsoló szakmunkás a feltételekről beszél: — A szerszámellátás nem valami jó... Országos gond ez, legtöbbször nem a vállalati beszerzők tehetnek róla. A felhasználás előtt egy évvel meg kell rendelni, hogy megérkezzenek, s akkor sem biztos, hogy pontosan szállítják. S éppen a rugalmasság miatt lehet, hogy egészen mást gyártunk, amikor megjön. így azután előfordul, hogy magunk készítünk keményfém- lapkás késeket, vagy készülékeket. Az adminisztráció — már a műszakiak száma — oly kevés, hogy nincs műveletterv és ilyesmi. Nem is érné meg, hogy még az ezzel foglalkozó emberek is elvigyék a pénzt, hiszen olyan kicsi a gyártmánysorozatok nagysága, így azután 'a forgácsolónak kell töprengeni rajta: hogyan fogia fel a gépre a gyártmányt, vagy például milyen előtolást alkalmazzon, hány fogással , vegye le a felesleges mennyiséget. A belső szállítás? A nagyobb darabokat targonca viszi a gépekhez, a kisebbeket a munkások húzzák oda kiskocsival. Igaz, kértek embert, aki elvégezné ezt a nem sok szakértelmet kívánó munkát, hiszen a gépek miatt időt takaríthatnának meg. Kaptak is, de az átminősült takarítóvá, mert ebből is hiányt szenvedett az üzem. így általában korábban — különösen a délutáni műszakosok — jönnek be egy fél órával. Odakészítik a gépekhez a forgácsolandókat, és kezdődhet a munka. Persze hivatkozhatnának errearra, még csinos papírokat is gyárthatnának arról, mi az oka, hogy nem készült el a termék. Mondják: inkább a megoldást keresik. Apavári György forgácsoló szakmunkás ezekről így vélekedik: — Ilyenek például az újítások, kisebb-nagyobb ötletek. Egyikőnk kitalálta, több szerszámmal dolgozik egyszerre, bizonyos gyártmányoknál. Csinálhatná egy késsel is — még figyelni sem kellene annyira, de így haladósabb. Ilyen munkát gyorsító, könnyítő ötletek születtek például a zsilip- alakatrészek gyártásánál. És a kétgépes rendszer is idetartozik. Szóltak a lakatosok, áll egy kétmilliós munka, mert hiányzik néhány tengelykapcsoló vésése. Amíg ment a gépe egy nagyobb terméket forgácsolva, egyikőjük megcsinálta a vésést. Azután kipróbálták, mindezt hivatalosan is. Így tehát ma már jónéhányan közülük két gépet kezelnek egyszerre. Tallózás a brigádnaplóban: „Kovács József a vállalati gyereknap alkalmából lebbencset főzött...” ......ünn epi gyűlésen Ferencz József megkapta a 15 éves munkásőri szolgálatért emlékérmet ...” „... Nagyszabású munkálatok színhelye volt ezen a két napon a Végsőék házatája és környéke, ugyanis a víz bevezetésének és a fürdőszoba kialakításának munkálatai folytak. A munka pontosan és gyorsan haladt. Az átadás a kitűzött határidőre megtörtént.” „... Botrányos magatartásáért felelősségre vonás... Tárgyalásra került a normacsoport irodában tanúsított botrányos magatartása...” ......Este 18 órakor falugyűlés volt a kultúrház színház- termében. A brigád a dél- utánosok kivételével teljes létszámmal ott volt...” K ovács Barna a brigádban a legfiatalabbak egyike: — Most a gyártási program teljesítése a legfontosabb. Műszakolunk, s túlórázunk — a lehető legtöbbet, amit engedélyeztek, 48 órát havonta. Rossz ez abból a szempontból. hogy most kevesebb idő jut a kultúrára, a szórakozásra. Volt olyan vetélkedő, ahová nem is tudtunk felkészülni. A fizetés? Az persze több. Hogy úgy mondjam: normál időszakban 4900-at keresek, most ezerrel többet. Szóval ezekben a hetekben a termelés a fontos, ha a vállalásokat keresztülvisszük, úgy a gyár terve is valószínűbb, hogy valóra válik. Hajnal József A Metripond Mérleggyárban a hagyományos mérőeszközök mellett ma már korszerű elektronikus mérlegeket és mérleg- rendszereket is készítenek. Egész évi árbevételük hatvannégy százaléka a korszerű elektronikus elemekből összeállított mérő- rendszer Megújulni és előbbre lépni Taggyűlés Tiszaörsön, a Petőfi Tsz-ben Tegnap este beszámoló taggyűlést tartottak a Tiszaörs- nagyiváni Petőfi Tsz központjában. A taggyűlésen részt vett Faluvégi Lajos, a Központi Bizottság tagja, pénzügy- miniszter és Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. A 2-es számú alapszervezet belső életének elemzése mellett a vezetőség beszámolója alapos gonddal mérlegelte a téesz gazdasági helyzetét. Ennek külön nyomatékot ad az a tény, hogy ez a közös gazdaság a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek közé tartozik. A főágazatokról megállapította a beszámoló, hogy a beruházások elhúzódása és egyéb okok miatt az állattenyésztésben elmaradás mutatkozik. Ennek ellenére sikerült a két főágazat — a növénytermesztés és állattenyésztés — árbevételét egyensúlyozni. A juhtenyésztés kiemelt jelentőségű, hiszen a téesz területének 37 százalékát kitevő legelőt a lehető leggazdaságosabb módon csak így hasznosíthatják. Annak betudhatóan, hogy a beruházások nagy részét a szarvasmarha-tenyésztésre fordították, létrejött egy olyan szarvasmarha-tenyésztési központ, amelv alkalmas szakszerű állattenyésztési telep kialakítására. A vezetőség beszámolójához hasonlóan a vitában felszólalók is kritikusan útmutató szándékkal foglalkoztak munkahelyük életével. Természeti adottságaikra utalva hangsúlyozták, hogy ők itt születtek, itt akarnak élni. És nem is akárhogyan. Szavaikból kicsendült: iól tudják, hogy ezért kétszer annyit kell letenniük az asztalra, mint a kedvező körülmények között gazdálkodó szövetkezetekben élő társaiknak. Nem a gátló tényezőkre. hanem az előrehaladásra fordították figyelmüket. Hangsúlyozták például a belső tartalékok; a munkaerő jobb kihasználásának szükségességét, a melléküzemágak — a fa- és fémmegmunkálás — idén kezdett fejlesztésének fdly- tatását. A taggyűlés mottójául is felírható, az egyik (felszólaló mondása: állandóan meg kell újulni és előbbre lépni. Helyzetük reális felmérése csendült ki a felszólalásokból. így például az, hogy a melorizációs munkák tervének megvalósítása 320 millió forintba kerülne, ezért át kell értékelni a tanulmány- tervet, és csak oda invesztálni, ahol gyorsan megtérül a befektetés. A taggyűlésen felszólalt Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. Tolmácsolta a szövetkezet párttagjainak a Központi Bizottság üdvözletét és a megyei pártbizottság elismerését. Hangsúlyozta. hogy a szövetkezet eredménye része annak a fejlődésnek, ami Szolnok megye társadalmi és gazdasági életében az utóbbi időben bekövetkezett. A közelgő párt- kongresszusról szólva megjegyezte. a készülődés időszakában minden párttagnak az ú j követelményekhez igazodva át kell gondolni saját munkaterületének feladatait. Szocialista társadalmi céljainkhoz úgy akarunk közelebb jutni, hogy közben legyűrjük nehézségeinket. Előrehaladásunknak nagy tartalékai, lehetőségei vannak — köztük a szocialista országokkal való együttműködés. Nagy teret szentelt annak a gondolatnak, hogy a gazdasági potenciál gyarapítása mellett a politikai-társadalmi erőt is növelni kell a következő években. El kell érni, hogy mindenki többet lásson a világ dolgaiból, megértetni, hogy a párt milyen felelősséggel dolgozik nemcsak eredményeink megtartásáért, hanem növeléséért iái A pénzügyminiszter aláhúzta, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek hasznos törekvéseit a kormány a jövőben jobban támogatja, mint eddig. A párt politikája nem azt sugallja a beruházásokról, hogy ezután kivétel nélkül minden gazdaság keveset törődjön azokkal. Azok a gazdaságok fejlődjenek. amelyek költségkímélő módon azt termelik, amire szükség van, ahol a beruházás költségmegtérülése biztosított, ahol megfelelő munkaerő van, és így tovább. Befejezésül arról szólt, hogy a kommunisták csak egységben, közös felfogással, együtt cselekedve tudnak előrelépni. A taggyűlés a vezetőség újjáválasztó taggyűlés tisztségviselőinek megválasztásával ért véget. S. B. Budapesten és Szolnokon Megemlékezések a magyar sajtó napja alkalmából Eszmecsere Munkásokkal a tanácsról A karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezet Lenin és Vörös Csillag Szocialista Brigádjának tagjai a hét közepén a munkahelyükön találkoztak városuk tanácselnökével. A találkozás célja egy tanácsülési anyag előkészítése, amelynek tárgya a tanács tevékenysége és feladatai a munkásság helyzetének további javítása érdekében. A brigádok tagjai nagy érdeklődéssel tanulmányozták az előzetesen írásban megkapott, anyagot, és helyi ismereteikkel kiegészítve hasznos eszmecsere, lényegre törő vita alakult ki a munkásság helyzetét közvetlenül érintő és befolyásoló kérdésekben, mint például a lakásellátás, a gyermekintézmények helyzete, a közellátás, a művelődési és sportolási lehetőségek. Kiildöltnyülés a TESZÖV-nél A TOT III. kongresszusa határozatainak időarányos végrehajtását értékelték tegnap a megye mezőgazdasági szövetkezeteinek küldöttei. A küldöttgyűlés megállapította, hogy a megye közös gazdaságai az utóbbi három évben eredményesen munkálkodtak a kongresszus, a megyei pártbizottság programjából, a népgazdaság ötödik ötéves tervéből adódó termelési feladatok megoldásán. A gazdasági eredmények mellett, jónak értékelhető a Szolnok megyei tsz-ek szövetkezetpolitikai és közművelődési tevékenysége is. Hatvanegy esztendővel ezelőtt, 1918, december 7-én jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, tegnap a MUOSZ székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit és meghívottait. majd Hárs István, az Újságíró Szövetség elnökségének tagja, a Magyar Rádió elnöke ünnepi beszédben emlékezett meg az évfordulóról. Ezután átadta a tavaly alapított arany Emléktoliakat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a nyugdíjba vonult újságírók kiemelkedő tevékenységét, életútját. a szocialista újságírásban kifejtett munkáját ismeri el. Ezután az Újságíró Szövetség Rózsa Ferenc termében az első magyar legális kommunista lap megjelenésének évfordulója tiszteletére megkoszorúzták a Vörös Újság márvány-emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve koszorúkat helyeztek el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Népszabadság, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, a Művészeti Dolgozók Szakszervezete, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviselői. Az ünnepséget követőén a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és az Újságíró Szövetség a sajtónap alkalmából fogadást adott. Szolnokon, a Kossuth téri 4. számú épület falán levő emléktábla előtt — amely a megye első kommunista napilapjának. a Szolnoki Munkásnak állít emléket — a Szolnok megyei Néplap, a Lapkiadó Vállalat, a Magyar Rádió szolnoki stúdiója és a Magyar Távirati Iroda helyi kollektívája megemlékezett a sajtó napjáról, és elhelyezte koszorúit az emléktáblán. A koszorúzást követően a megyei Szakszervezeti Művelődési Központ színháztermében ünnepség volt. amelyen beszédet mondott Sóskúti Júlia, a Néplap rovatvezetője, és amelyen részt vett és köszöntötte az újságírókat Barta László, a megyei tanács elnöke és Boros Ottóné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Ott volt az eseményen Árvái István, az SZMT vezető titkára is. Az ünnepségen vették át a párt központi lapjának legjobb terjesztői a Nép- szabadság emlékplakettet Bujdosó Lászlótól, a Hírlapkiadó Vállalat osztályvezető-helyettesétől. Az emlékplakettet kapták: Herczeg Balázs, a megyei tanács Építő- és Szerelőipari Vállalatának pártalapszervezeti titkára, Horner István, a ci bakházi községi pártbizottság titkára, Riegler László, a megyei postahivatal vezetője, Sárközi János, a szolnoki járási pártbizottság politikai munkatársa. Soltész Lajos, a Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi gyáregysége pártvezetőségének titkára. Szabó József, a karcagi postahivatal hírlapfelelőse, valamint Tőzsér Gyula, a jászárok- szállási községi pártbizottság titkára. * * * A magyar sajtó napja alkalmából Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült End- rész Sándor, a Magyar Távirati Iroda Szolnok meevgei szerkesztőségének vezetője.
