Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-12 / 290. szám
Mindenkinek előnyös, mert korszerűbb, gazdaságosabb Tiszavidéki Takarmánygazdálkodási Társaság létrehozásának céljairól, hasznáról Lángcsóva Öcsöd határában Éghető gázt találtak a kőolajkutatók 3. oldal R szerkesztőség postájából 4. oldal R karmester pálcája a magasba lendül „Hétköznap" a szolnoki szimfonikusoknál , 5. oldal Mérlegen a forduló 7. oldal Új gyümölcsöst telepített a Itiszajenő-vezsenyi Tiszamenti Tsz. A kedvező időjárást kihasználva közel 35 hektár területre ültettek meggyfáit és szilvafát Igazodva a körülményekhez Két esztendő népgazdasági tevékenysége szerepelt az MSZMP Központi Bizottsága december 6-i ülésének napirendjén; az 1979. évi terv végrehajtásának tapasztalatai, s a jövő esztendei program — valamint az állami költségvetés — irányelvei. A vezető párttestület üléséről kiadott közlemény — amelyet a lapok, így lapunk is szombati számukban publikáltak — az idei népgazdasági terv megvalósításának több kedvező vonását rögzíthette, elsősorban a külső egyensúly, a külkereskedelmi mérleg javításában, a belső felhasználás némely elemének, így a készleteknek a módosulásában. Ugyancsak a pozitívumok közé tartozik a termelési és a termékszerkezet átalakításának néhány kitapintható jegye, a beruházási tevékenység ésszerűbb, — a tervezettel lényegében megegyező — kereteinek megteremtése. örvendetes jelei vannak — s itt nem szabad elfeledkezni az MSZMP XII. kongresszusa, s a felszabadulás harmincötödik évfordulója tiszteletére tett vállalásokról — a takarékosabb energia- és anyagfelhasználásnak, a korszerűbb termékek aránya növelésének a teljes árukibocsátáson belül, s a munkahelyek egy részén haladás- tapasztalható a szervezettségben, a fegyelemben is. Mindezek ellenére, pontosabban mindezekkel együtt, sem sikerült az 1979. évi népgazdasági terv valamennyi fő célkitűzését teljesíteni. A legérzékenyebb pont változatlanul a népgazdaság külső egyensúlyának javítása, hiszen a vártnál nagyobb az az árveszteség,, amelyet a cserearányok további romlása miatt elszenvedtünk, s a kivitel összetétele még mindig nem igazodik kellőképpen a nép- gazdasági középtávú és éves programban foglaltakhoz, elsősorban a gépipari áruk növekvő arányát tekintve. Arról is szólni kell, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt idén a mezőgazdasági, illetve az élelmiszeripari exportárualapok a számítottnál kisebbnek bizonyultak, s ez szintén kedvezőtlenül befolyásolta a külkereskedelmi mérleget. Tárgyilagos, mert eredményekről és gondokról egyaránt hű képet adó számvetést tár a közvélemény elé a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény, azt sem hallgatva el, a lakossági fogyasztásban szükség- szerű lépéseket kellett tenni, azaz az életszínvonalban nem kerülhetett sor. a korábbi esztendőkben megszokott fejlődésre. Ezt jelzi, hogy a lakosság reáljövedelme csak valamelyest haladja meg a tavalyit, s a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetkezeti tagok reálkeresete — figyelembe véve a júliusi árintézkedéseket — csökkent. Ebben lényeges szerepet játszott, hogy a nemzeti jövedelem — várhatóan — csupán egy-másfél. az ipari termelés két és fél—három százalékkal bővül 1979-ben, azaz mindkét mutató elmarad a tervezettől. Leírtuk az előbbi bekezdésben; eredményekről és gondokról egyaránt hű képet tárt a közvélemény elé a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény. Az eredmények azt tanúsítják — s erre a szombaton nyilvánosságra került dokumentum nagy hangsúllyal figyelmeztet — hogy hatalmas tartalékok rejlenek a népgazdaság minden területén, s ezek hasznosítása, illetve a külső egyensúly javításának alárendelt minden más feladat ugyan erőfeszítéseket követel, de nem rugaszkodik el a realitásoktól. Szorosan kötődik ezekhez a realitásokhoz — mind a népgazdasági termelési szerkezet folytatódó átrendezésével, mind az állami költségvetés szigorú takarékos- sági vonásaival — a Központi Bizottság határozata az 1980. évi terv és állami költségvetés irányelveiről. Ami a legfontosabb: folytatni kell a megváltozott világgazdasági környezethez történő igazodást, nincs szó tehát semmiféle tendenciaváltásról: gazdálkodásunk valamennyi tényezőjét továbbra is a hatékonyság és a külső egyensúly javításának kell alárendelnünk. Éppen ezért — s a visz- szafogottabb belső felhasználás irányzatának változatlan megtartása következtében — az ipari termelés lehetőségeit döntő mértékben a kivitel növelésének, gazdaságossága fokozásának - lehetőségei határozzák meg. S ez azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert — egyrészt — idén több iparterület még nem érzékelte kellő mértékben ezt a korlátozottságot, s azért is, mert — másrészt — várhatóan tovább éleződik a verseny a tőkés országok piacain, ahol gyakran amúgyis hátrányos megkülönböztetésekkel kényszerülünk szembenézni. Annak tehát, hogy az ipari termelés három és fél, négy százalékkal, a mezőgazdasági termelés öt, öt és fél százalékkal növekedhessék, hogy a nemzeti jövedelem három, három és fél százalékkal gyarapodhasson, nem egyszerű a feltételeit megteremteni. Meg kell azonban teremteni ezeket, mert — a Központi Bizottság ülése ezt sem hagyta homályban — a munka hatékonyságának fokozása,' e folyamat erősítése, a differenciált beruházási tevékenység, s a nem rubel elszámolású kivitel egyensúlyának lényeges javítása elengedhetetlen eleme az elért életszínvonal megtartásának. az ideivel azonos reáljövedelemnek. Nem könnyű esztendőt vázolnak fel a Központi Bizottság ülésén elfogadott irányelvek, s mivel a termelőtevékenység az átrendeződés, az igazodás szakasszá ban tart, az életkörülményekben sem tehetünk — a 82 ezer megépítendő lakást, az 1300 iskolai tantermet és sok mást nem mellőzve — látványos fejlesztési lépéseket. Amit elértünk, annak megvédése, megtartása, megszilárdítása sem csekélység. Remélhető, hogy a januártól érvényes új szabályozók a jövő esztendőtől kezdve fokozatosan fölgyorsítják a kívánatos változásokat a termelőágazatokban. Ez egyben a munkahelyi kollektívákat is nagy próbatétel elé állítja. Ezért mutat rá a párttestület üléséről kiadott közlemény, hogy az irányítás, a végrehajtás minden szintjén érvényesüljön a tervbe foglalt követelményrendszer. Ehhez, több tekintetben már jó alapokra támaszkodhatunk, s ezeket az alapokat a feladataikat helyesen értők, gyakorló kollektívák teremtették meg. A jövő esztendei teendőknek is a legfőbb támasza ez. VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! SZAKOSÍTÁS ÉS KOOPERÁCIÓ Tárgyalások Moszkvában a hosszú távú magyar—szovjet együttműködésről Moszkvában tegnap megnyílt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXIV. ülésszaka. Az ülésszakon részt vevő magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, a szovjet küldöttséget Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a szovjet tagozat elnöke vezeti. Az ülésszak napirendjén a két ország együttműködésének időszerű kérdései, hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a szakosítás, a kooperáció témái állnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Nemzetközi tanácskozás Tihanyban Tegnap nemzetközi tanácskozás kezdődött Tihanyban Ausztria Kommunista Pártja. a Belga Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Dán Kommunista Párt. a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Holland Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Luxemburgi Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Nagy- Britannia Kommunista Pártja, a Német Kommunista Párt, a Német Szocialista Egységpárt. a Norvég Kommunista Párt, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, az Ölasz Kommunista Párt, a Portugál Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt, a San-marinoi Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt, a Svájci Munkapárt, a Svéd Baloldali Pártkommunisták, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Török Kommunista Párt képviselőinek részvételével. A háromnapos találkozón véleménycserére kerül sor á kommunisták és a szociáldemokraták viszonyának, lehetséges nemzetközi együttműködésének Időszerű kérdéseiről. A tanácskozást Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. Bevezetőjében rámutatott arra. hogy 1976 nyarán Berlinben az európai kommunista és munkáspártok behatóan elemezték a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit és közös dokumentumban rögzítették a. kommunista mozgalom tennivalóinak fő irányait. Az azóta elmúlt több mint három esztendő eseményei igazolták a berlini dokumentum megállapításainak és útmutatásainak he(Folytatás a 2. oldalon.) Együtt hatékonyabban kereskednek Bővültek a TSZKER szolgáltatásai szes megyei termékértékesítéshez viszonyítva igen szerény, a valóságos termelési és eladási lehetőségeket figyelembe véve azonban feszített. A területi központ kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonít a gépek és gépjárművek beszerzésének és eladásának. Így tették biztonságosabbá a taggazdaságok technikai eszközökkel való ellátását. Feladatukat eddig sikeresen oldották meg, több mint 30 millió forint értékű árut forgalmazva szeptember 30-ig túlteljesítették időarányos tervüket. Már az idén is adtak el a szövetkezeteknek műtrágyát és növényvédőszert. Ezt a tevékenységet azonban csupán a jövő évi nagyobb forgalomra való felkészülés jegyében végezték. A háztájikban tartott állatok jobb ellátása érdekében az idén hat takarmányboltot nyitottak. Döntésük helyességét igazolja, hogy az új üzletek sokkal több áruit forgalmaztak, mint azt nyitáskor gondolták. Ennek is köszönhető, hogy a TSZKER Szolnok megyei központjának első három negyedévi kiskereskedelmi forgalma majdnem duplájára növekedett a tervezetthez képest. Szélesedett szolgáltatásaik köre is: május közepétől villamos biztonságtechnikai méréseket is elvégeznek a termelőszövetkezetekben. A téeszek vezetőinek különösen télen okoz sok fejtörést tagjaik foglalkoztatásának megoldása. A TSZKER országos és Szolnok megyei területi szervezete ezeken a gondokon próbált enyhíteni az idén. Segítségükkel két termelő- szövetkezetben már megkezdték a melléküzemági munkát, kettőben pedig biztatóan halad a szervezés. Tegnap délelőtt Szolnokon tartotta a Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata, ismertebb nevén a TSZKER igazgató tanácsa résztanácsülését. Az ülés résztvevői először az országos vállalat szeptember 30-ig végzett munkájának eredményeit ismerhették meg. Az elnökség tagjai megtudták, hogy a TSZKER 2,4 százalékkal túlteljesítette az első három negyedévre szóló áruforgalmi tervét. Január 1-től szeptember végéig az erre az évre szánt nyereségnek a 91,2 százalékát érték el. A megye termelőszövetkezetei közül az idén újabb 7 lépett a TSZKER tagjainak sorába, így már 51 gazdaság kereskedelmi munkáját hangolja össze a szolnoki központ. Az önelszámoló egységként működő gazdasági szervezet jelentésében megállapították, hogy az 1979. első kilenc hónapjára előírt 426 millió forintos tervük az öszHúsz különböző típusú villanymotor állórészből közel 24 ezer darabot tekercseltek az idén az újszászi Vegyesipari Szövetkezetben. A tekercselőműhely dolgozóit az ikladi Ipari Műszergyár látja el munkával XXX. évf. 290. szám, 1979. december 12., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Arai» SZOLNOK MEGYEI
