Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 12. Nemzetközi tanácskozás Tihanyban (Folytatás az 1. oldalról.) lyességét. Az enyhülést fe­nyegető veszélyek felerősödé­se, a nemzetközi burzsoázia szélsőséges köreinek fokozó­dó aktivitása ma mégin- kább arra kell késztessen bennünket, hogy ne eléged­jünk meg az eddigi ered­ményekkel, hanem újabb erőfeszítéseket tegyünk az emberiség békés jövőjének biztosításában érdekelt kü­lönböző politikai és társadal­mi erők közös fellépésének előmozdítására. Ügy gondol­juk — húzta alá —. hogy különösen fontos kérdés a kommunisták és a szociál­demokraták közötti együtt­működés lehetőségeinek fel­tárása. mivel a két mozga­lom viszonya nagy hatást gyakorol a nemzetközi hely­zetre és a nemzeti keretek között folytatott osztályharc feltételeire. Pártunkat ezek a megfontolások vezették, ami­kor kezdeményezte e tanács­kozás megtartását. Pártunk úgy ítéli meg, hogy az emberiség számára ma a legsúlyosabb gondot és a legnagyobb veszélyt a tö­megpusztító eszközök gyor­suló ütemű mennyiségi növe­kedése és minőségi fejlődése jelenti. Különösen komoly ve­szély fenyegeti napjainkban Európa népeinek békéjét, biz­tonságát. Az úgynevezett euro- stratégiai rakéták gyártására és telepítésére vonatkozó NATO-tervek megvalósítása felboríthatja a kialakult eu­rópai, és ezen keresztül a globális stratégiai egyen­súlyt, azzal a következmény­nyel járhat, hogy tovább bő­vül a nukleáris fegyverke­zésben részes államok köre, s világméretekben növekszik a katonai feszültség. Meggyőződésünk, hogy meg­vannak a lehetőségeink és az erőnk az imperializmus szándékainak meghiúsításá­ra, a világ békéiének meg­őrzésére, biztonságának meg­szilárdítására, a szocializmus további térhódításának elő­mozdítására. Az emberiség békés, szabad fejlődésének biztosításában különleges fe­lelőssége, meghatározó sze­repe van a nemzetközi kom­munista mozgalomnak. Fel­lépésünk hatékonyságának az az alapvető követelménye, hogy a különböző feltételek között tevékenykedő kommu­nista pártok valamennyien eredményesen oldják meg ^feladataikat. folyamatosan növeljék tömegbefolyásukat, erősítsék a társadalom éle­tében betöltött szerepüket. Pártjaink között lehetnek — és vannak is — nézetkülönb­ségek, ezekkel összefüggés­ben gyakran élénk ideoló­giai-politikai vitákat is foly­tatunk. Álláspontunk szerint az elvtársi módon, alkotó szellemben, egymás állás­pontját tiszteletben tartva és annak megértésére töreked­ve folytatott vita jól szol­gálja a marxizmus—len in- izmus tudományos elméleté­nek fejlődését, az új kér­dések megválaszolását. Nemzetközi harcunk sike­réhez elengedhetetlen, hogy pártjaink időről-időre együt­tesen elemezzék a helyzetet, és ennek megfelelően ve­gyék számba a legfontosabb és legaktuálisabb közös ten­nivalókat. Pártunk ezért tu­lajdonít kiemelkedő fontos­ságot a kommunisták nem­zetközi politikai és ideoló­giai tanácskozásainak, a rendszeres, alkotó vélemény- cserének. Az elmúlt több mint há­rom esztendő tapasztalatai megerősítették az európai kommunista és munkáspár­tok berlini értekezletén ki­alakított közös állásfoglalások helyességét. A földrész kom­munista pártjainak kapcso­latai a berlini dokumentum­ban megfogalmazott elvek szellemében fejlődtek. Szá­mottevő lépéseket tettünk az együttesen elhatározott ak­cióprogram megvalósításáért, így pártjaink határozott kö­zös fellépése is hozzájárult a neutronbomba nyugat-eu­rópai elhelyezését célzó ve­szélyes törekvések visszaszo­rításához. Ügy ítéljük meg azonban, hogy még sokat kell tennünk a Berlinben el­fogadott elvek érvényesíté­se, az ott kitűzött célok elérése érdekében. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára aláhúz- 1a. hogy a kommunista pár­tok számára mindig alapve­tő fontosságú kérdés viszo­nyuk meghatározása niás po­litikai-társadalmi erőkhöz, a helyes szövetségi politika ki­alakítása és érvényesítése. A munkásmozgalom for­radalmi és reformista irány­zatának ideológiai szemben­állása természetszerű, ebben nincs és nem is lehet válto­zás. Nyilvánvaló ugyanak­kor az is, hogy a kibékíthe­tetlen ideológiai ellentét nem hiúsíthatja meg a kom­munisták és a szociáldemok­raták közös fellépését bizo­nyos objektíve egybeeső po­litikai érdekeik érvényesíté­séért. Az együttműködés kölcsönösen fontdls, annak megakadályozása csak a burzsoáziának kedvez. Európa, s a világ jelene és jövője szempontjából rendkívül lényeges' kérdés: hogyan viszonyul a szociál­demokrácia a békés egymás mellett éles. az enyhülés, a leszerelés kérdéseihez. Meg­ítélésünk szerint az európai biztonság megszilárdításá­ban, as földrész politikai realitásainak nemzetközi el­ismertetésében, a kelet—nyu­gati kapcsolatok normalizá­lásában, a szocialista- és a tőkés országok kölcsönösen előftyös együttműködésének fejlesztésében elismerésre méltó szerepet töltöttek be a nyugat-európai szociálde­mokrácia reálpolitikusai. Konstruktív magatartásuk és hozzájárulásuk most is elengedhetetlen ahhoz, hogy elejét vehessük a fegyverke­zési verseny újabb veszélyes fordulójának, s biztosítsuk a békés egymás mellett élés, az enyhülés további kibon­takozását. Ezért jelentősnek értékeljük a Szocialista In- ternacionálé leszerelési munkacsoportjának létreho­zását és eddigi tevékenysé­gét, valamint az egyes szo­cialista, szociáldemokrata pártoknak a leszerelés elő­mozdítására tett erőfeszíté­seit. Ügy gondoljuk, hogy az európai kommunista és munkáspártok 1976-os berli­ni értekezletének dokumen­tuma jó alapot ad a kom­munisták és szociáldemokra­ták közös érdekeinek meg­határozásához, a konkrét együttes cselekvés formái­nak kialakításához. Ennek megvalósítására már történ­tek bizonyos lépések. A Magyar Szocialista Munkáspárt többször kife­jezésre juttatta, hogy a bé­ke, a biztonság és a társa­dalmi haladás ügyének elő­mozdítása érdekében jóvi­szonyra. konstruktív kapcso­latokra törekszik valameny- nyi szocialista, szociálde­mokrata párttal. A szociál­demokrata pártokkal folyta­tott rendszeres érintkezés tapasztalatai megerősítenek bennünket abban, hogy több nagyfontosságú nemzetközi kérdésről érdemben szót tu­dunk váltani, szükséges a kapcsolatok építése. Meg­győződésünk, hogy a szo­ciáldemokrata mozgalom is alapvetően érdekelt a mili- tarizmus és a fasizmus ve­szélyének elhárításában, va­lamint a békés, stabil nem­zetközi viszonyok megszi­lárdításában. Ez alapot ad arra. hogy kommunisták és szociáldemokraták részvéte­liével a jövőben hatéko­nyabb fellépésre is sor ke­rüljön a munkásosztály, vég­ső soron az egész emberiség javára. (MTI) Megkezdődött az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Tegnap a Kremlben meg­kezdődött az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka. A Szovjetunió legna­gyobb köztársaságának kül­döttei — 136 millió ember képviseletében — megvitat­ják az OSZSZSZK 1980-as tervének és költségvetésének tervezetét. Az ülésszakon részt vesz Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, valamint más szovjet vezetők. Irán Egyesült Államok Washinyton gazdasági blokádot tervez Az amerikai kormány je­lezte az iráni vezetésnek: amennyiben tíz napon belül nem engedik szabadon vala­mennyi túszt, gazdasági el­lenintézkedéseket alkalmaz a Khomeini-kormány megdön­tésére — jelentette az ABC televízió és rádió hálózat. Washington ragaszkodik va­lamennyi túsz szabadonbo- csátásához, különben gazda­sági blokádot is mérlegel az iráni vezetés megbuktatásá­ra — hangzott az értesülés. Az ABC-tv egyidejűleg megszólaltatott egy. a tehe- ráni amerikai nagykövetsé­gen túszként őrzött tenge­részgyalogost. A katona be­számolója szerint a túszok jól vannak, megfelelő ellá­tásban részesülnek, nem ér­te őket bántódás. Szakosítás és kooperáció érkezett PEKING A Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége, amely Vang Ju-ping külügymi­niszter-helyettes vezetésével részt vett a szovjet—kínai tárgyalásokon, tegnap Moszk. vából hazaérkezett Peking- be. A következő tárgyalá­si fordulót, amelynek idő­pontját még nem tűzték ki, Pekingiben tartják meg. RÓMA Olaszországban tegnap egyetlen újság sem jelent meg a nyomdászok általános sztrájkja miatt. Hétfőn ha­sonló okból a hírügynöksé­gek dolgozói szüneteltették a munkát 24 órán át. LONDON Lord Carrington brit kül­ügyminiszter tegnap a lon­doni Rhodesia-értekezileten módosított tűzszünet; javas­latot terjesztett elő. Ez a Zimbabwe Hazafias Front­nak az előző tűzszüneti tervvel szemben táplált bi­zalmatlanságát hivatott el­oszlatni. BONN Tegnap este Bonnba ér­kezett Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszter, hogy az iráni—amerikai válságról és a NATO fegyverkezési ter­veiről tárgyaljon Helmut Schmidt kancellárral és Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszterrel. MANAGUA Nicaraguában egy név­telen sírban húsz ember holttestét tárták fel, vala- mennyiüket, Somoza diktá­tor testőrei gyilkolták meg. A fegyveres felkelés óta el­telt hat hónap alatt eddig 800 holttestet találtak meg a Somoza rezsim egykori ka­tonai létesítményeinek kö­zelében. (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar küldöttséget üd­vözölve Konsztantyin Katu- sev kijelentette: a napiren­den szereplő kérdések közül számos téma szorosan kap­csolódik azokhoz a megálla­podásokhoz, amelyek Le­onyid Brezsnyev és Kádár János tárgyalásain jöttek lét­re. Ezek közé tartozik a ter­melés szakosításának és a kooperációnak hosszú távra történő egyeztetése, az erről szóló egyezmény előkészítése az aláírásra. A két ország minisztériumai elvégezték a szakosítási és a kooperációs megállapodások előkészítését. A dokumentumok meghatá­rozzák az együttműködés távlatait egészen 1990-ig, le­hetővé teszik a hosszú távú együttműködésben .rejlő le­hetőségek messzemenő ki­használását a szakosítás és a kooperáció terén. Ez megfe­lel a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt irányvo­nalának, a termelés haté­konysága növelésének, a két ország gazdasági fejlődése ér­dekeinek. Ugyancsak át kell tekinteni azoknak a megál­lapodásoknak a végrehajtá­sát is, amelyek a két ország kormányfője, Alekszej Koszi­gin és Lázár György tárgya­lásain jöttek létre. Az ülés­szak napirendjén szerepel a korábbi megállapodások vég­rehajtásának ellenőrzése és új megállapodások aláírása is, a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésének továbbfejlesz­tésére és elmélyítésére. „Meggyőződésem, hogy bi­zottságunk, mint eddig is, most is sikerrel oldja meg feladatait, eleget tesz annak a megbízatásnak, amelyet pártjaink központi bizottsá­gai, kormányaink adtak ne­ki” — hangoztatta Konsztan­tyin Katusev. Marjai József válaszában aláhúzta, hogy az idén ünne­pelték meg a kormányközi együttműködési bizottság fennállásának harmincadik évfordulóját. Joggal állapít­hatjuk meg, hogy Magyaror­szág gazdasági életének nincs olyan területe, ahol ne érvé­nyesülnének naponta a ma­gyar—szovjet gazdasági együttműködés eredményei. Ez az együttműködés alapoz­NATO-HADÜGYMINISZTEREK za meg távlati terveinket is — mondotta. Pártunk most kongresszu­sára készül: három hónap múlva összeül az MSZMP XII. kongresszusa. A kong­resszusi irányelvek ismétel­ten kiemelik, hogy gazdasági növekedésünk alapvető felté­tele, hogy bővítsük és elmé­lyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának többi tagországá­val. Kongresszusi téziseink előírják a további aktív részvételünket a szocialista gazdasági integráció elmé­lyítésében. A szocialista integrációban való részvételünknek megha­tározó része a szovjet—ma­gyar gazdasági együttműkö­dés. A bizottság munkájával kapcsolatban Marjai József elmondotta: az elmúlt idő­szakban az együttműködési bizottság sikerrel oldott meg olyan kérdéseket, mint az ag­rokémiai együttműködés, az orenburgi gázvezeték meg­építésével és üzemeltetésével kapcsolatos munka, a Viny- nyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték meg­építése. Kidolgozták és egyez­tették az olefin-együttműkö- dés továbbfejlesztésének fel­tételeit is — ez az együttmű­ködés a szocialista integrá­ciónak a vegyipar területén első jelentős, kiemelkedő pél­dája volt, s most hosszú távon meghosszabbítjuk. Ugyancsak előttünk áll a szovjet—magyar timföld és alumínium együttműködés bővítése, amelynek már nagy hagyományai vannak. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a gyártásszakosítás és ko­operáció hosszú távú együtt­működési programja kidol­gozásának. Ez távlatot ad a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének, s az együttmű­ködés időszakát az eddigi öt­éves időszakról tíz évre ter­jesztik ki — hangoztatta. Tegnap délelőtt a bizott­ság plenáris ülést tartott. Délután a magyar küldöttség vehetője látogatást tett a szovjet főváros egyik legkor­szerűbb üzemében, a színes televíziós képcsöveket készí­tő Chkromatron-gyárban. Az együttműködési bizottság ülésszaka ma folytatódik. Mára várható a döntés az eurorakéták ügyében A NATO-hadügyminiszte- rek tegnap megkezdték a tárgyalásokat a belga fővá­rosban. A „védelmi tervező bizottság” fő témája az úgynevezett nukleáris mo­dernizálási javaslat. Döntés­A hetvenes évek... Európa politikai légkörének javításához nagymértékben hozzájá­rult az NSZK törekvése a szocialista országokkal való kapcsola­tainak normalizálására. Ennek az úgynevezett keleti politikának egyik fontos állomása volt Willy Brandt kancellár 1970-es len­gyelországi útja. Képünkön: a nyugatnémet kormányfő a varsói gettó emlékműve előtt kegyeletét rója le re várhatóan csak ma ke­rül sor, a külügy- és had­ügyminiszterek együttes ülé­sén, de megfigyelők csak­nem bizonyosra veszik, hogy az amerikai / nukleáris fegy­verek gyártását a NATO el fogja határozni. Még mindig nem tudni azonban, hogyan fog dönte­ni a holland és a belga kor­mány az új rakéták orszá­guk területén való elhelye­zésének engedélyezéséről, mind a holland, mind a bel­ga kormány az utolsó perc­re, ma délre akarja halasz­tani határozatának nyilvá­nosságra hozatalát, hogy ez­zel megakadályozza a par­lamentek beleszólását az ügybe. Összecsapások Salvadorban Ismeretlen fegyveresek tá­madtak hétfőn San Salvador­ban egy asszonyokból álló tüntető menetre. A felvonuló nők — számukat a hírügy­nökségek több ezerre tették — azt követelték a kormány­tól, hogy minden eszközzel vessen véget a terrorizmus­nak. A felvonulás útvonala mentén kisebb pokolgépek robbantak — ezek elhelye­zését egy szélsőbaloldali szer­vezet vállalta magára. Az összecsapás a jelenté­sek szerint halálos áldozato­kat is követelt, többen pedig megsebesültek. Még néhány nap és vé­get érnek a hetvenes évek. Az 1970-től 1979-ig tartó tíz esztendő, amelyet ma­gunk mögött hagyunk, bővelkedett világpolitikai jelentőségű ese­ményekben — gondoljunk csak a két SALT-egyezmény megköté­sére, a vietnami háború befejezésére, a Közel-Keletre, az olajvál­ságra vagy Helsinkire. Képeinkkel ennek a tíz esztendőnek a leg­rnnlAnnkU Atv« amvtaIí. JjC ____*

Next

/
Oldalképek
Tartalom