Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-04 / 283. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 4. Portugál választások A jobboldali koalíció előretörése A vasárnapi portugáliai idő­közi parlamenti, Választások eddig ismeretessé vált csak­nem végleges eredménye megerősítette a jobboldali demokratikus szövetség­nek a hajnali órákban már nyilvánvalóvá vált győzelmét. Az eredmény azért csaknem teljes, mert a külföldön élő portugálok szavazataival megválasztott 4 mandátum sorsa csak néhány nap múl­va válik ismeretessé, az elő­ző parlamentben e mandá­tumok közül 3 a jobboldali pártoké, egy a szocialista párté volt. A 250 tagú új parlament­ben már eldőlt 246 mandá­Lisszaboni erővonalak A portugálok derűs, nap­fényes időben járultak az urnák elé vasárnap. A poli­tikai-gazdasági égbolt azon­ban korántsem, volt ilyen felhőtlenül kék az időközi parlamenti választások nap­ján: az, infláció, a nyers­anyag-árak emelkedése a nyugati átlagnál jóval , ke­ményebben sújtja a gazdasá­gilag gyenge országot és a nehézségek még a korábbi­nál is jobban felszínre hoz­ták a szociális feszültsége­ket. Ilyen körülmények kö­zött rendkívül kiélezett volt a választási küzdelem Portu­gáliában. A még nem hivatalos ered­mény szerint a többséget a jobboldali pártkoalíció, a Demokratikus Szövetség sze­rezte meg a parlamentben. Nyílt titok, hogy a jobboldal már korábban kihívást in­tézett az 1974 óta elért de­mokratikus vívmányok el­len. Ezek megnyirbálásához, felszámolásához azonban ed­dig nem volt elég erős. Hogy megnyerje a választá­sokat, az egyébként meg­osztott jobboldal Demokrati­kus Szövetség néven egye­sült. Ehhez a „közös front­hoz” tartozik a keresztény- demokrata CDS-től a cent­rista PSD—PPD-n át egészen a monarchista PPM-ig min­den erő, amely a demokra­tikus vívmányok ellen tör. Ráadásul a szavazat-össze- számlálási rendszer is a jobboldalnak kedvezett. Győzelmének legfőbb po­litikai oka mégis a Szocia­lista Párt visszaesése. A szocialisták politikájában csalódott szavazók jelentős H. E. Nagygyűlés Vientianéban Hz iráni-amerikai válságról tárgyal a Biztonsági Tanács Népszavazást tartottak vasárnap és hétfőn Iránban az új al­kotmány elfogadásáról. Képünkön: a szavazást muzulmán papok felügyelete mellett bonyolították le (Telefotó - KS) A Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság kikiáltá­sának negyedik évfordulója alkalmából vasárnap Vien­tianéban nagygyűlést tar­tottak. A gyűlésein a Laoszi Forradalmi Néppárt Köz­ponti Bizottsága, a kormány és a Legfelsőbb Népi Ta­nács nevében Pho Phimp- hachanh, a Fővárosi Népi Forradalmi Bizottság elnö­tum megoszlása a követke­ző (zárójelben az 1976-os parlament megoszlása): Demokratikus Szövetség 125 (115) Egyesült Népi Szocialista Párt 73 (107) Szövetség (APU 47 (40) (ennek tagja a PKP) UDP 1 (1) Az APU (az Egyesült Népi Szövetség) listáin 44 kom­munista és 3 MDP-jelölt ju­tott mandátumhoz. Az MDP-nek az előző parla­mentben nem volt képvise­lője, mivel nem indult az 1976-os választásokon. részére hatott a jobboldali demagógia, amely az ország bajaiért Mario Soarest és pártját, illetve a demokra­tikus reformokat tette fele­lőssé. Emellett a szocialisták főtitkára ezúttal is elzárkó­zott attól, hogy a választá­sokon pártja együtt indul­jon a baloldallal. Hétfőn ma­ga Soares volt kénytelen be­ismerni a szocialisták ku­darcát: Portugália minapi kormánypártja az 1976-os 35 százalékkal szemben most 28 százaléknál is kevesebb szavazatot kapott. A végeredmény ellenére egyértelmű jobbratolódásról nem beszélhetünk Portugá­liában. Inkább arról van szó, hogy a közvélemény mind erősebben polarizáló­dik. Erre a megállapításra döntő bizonyság, hogy a bal­oldali pártokat tömörítő egy­séges Népi Szövetség, amely­nek fő ereje a kommunista párt, jelentősen növelte mind szavazati arányát, mind pe­dig parlamenti helyei szá­mát. Csaknem 20 százalékot ért el az 1976-os választá­sok 14,6 százalékával szem­ben. Alvaro Cunhal, a Por­tugál Kommunista Párt fő­titkára a választási eredmé­nyeket értékelve máris an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy semmi­féle kormány nem lesz ké­pes alkotmányos eszközökkel megsemmisíteni a demokra­tikus rendszert Portugáliá­ban. Ezt a bizakodást erő­síti a tény, hogy jövő ősszel a rendes parlamenti vá­lasztásokat is megtartják az országban. ke mondott beszédet. Pho Phimhachanh erélye­sen elítélte, hogy Peking ve­zető körei ázsiai nagyhatal­mi uralomra törekszenek, s felhívást intézett a laoszi néphez, hogy erősítse a szo­cialista országok népeihez fűződő barátságát és szoli­daritását. A nagygyűlés ünnepi fel­vonulással zárult. MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere hétfőn Moszk­vában fogadta Vang Ju-ping kínai külügyminiszter-he­lyettest, a szovjet—kínai tárgyalásokon részt vevő kormányküldöttség vezetőjét. A találkozót Vang Ju-ping kérte. A megbeszélésen a szovjet—kínai tárgyalások­kal összefüggő kérdésekről volt szó. SZÓFIA Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának, a bol­gár államtanács elnökének meghívására hétfőn baráti látogatásra Szófiába érke­zett Konsztantyin Csemyen- ko, az SZKP Politikai Bi­zottságának .tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A szovjet vendéget a szófiai repülőtéren Todor Zsivkov fogadta. BERLIN Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke, hétfőn Berlin­ben fogadta Günter Gaust, a Német Szövetségi Köztár­saság állandó NDK-beli kép­viseletének vezetőjét. A ta­lálkozóról kiadott közle­mény hangoztatja, hogy a tárgyszerű légkörben lezaj­lott megbeszélésen mindkét felet kölcsönösen érdeklő kérdések szerepeltek napi­renden. HANOI A Pol Pot-rezsim marad­ványai bázisainak felszámo­lása a thaiföldi határ men­tén, a hatalmi, szervek fo­kozatos kiépítése, lépések az élet normalizálására — eze­ket minősítette a Kam­bodzsai Népköztársaság leg­fontosabb eredményeinek Heng Saimrin, a Népi Forra­dalmi Tanács elnöke azon a hétvégén Phnom Penhben megtartott nagygyűlésen, amelyen a Kambodzsai Nem­zeti Egységfront egy évvel ezelőtti megalakításáról em­lékeztek meg. Ugyanakkor felhívta a kambodzsai né­pet. hogy sokszorozza meg erőfeszítéseit a nagy nehéz­ségek leküzdésére. LENINGRAD Hetvenhárom éves korá­ban Leningrádban elhunyt Vaszilij Pavlovics Szolovjov- Szedoi szovjet-orosz zene­szerző, a világhírű ..Moszk- va-panti esték” című dal szerzője. A dal egvébként az egyik legnépszerűbb szovjet rádióadó, a „Maiak” (Vilá­gítótorony) szignálja is. RÓMA Az Olasz Kommunista Párt határozati javaslatban foglalta össze vezetőségének az eurorakétákkal kapcsola­tos múlt heti állásfoglalását. A Berlinguer főtitkár álltai aláírt és a képvisélőház elé terjesztett indítványban fel­szólítják a Cossiiga-kormányt. hogy legkevesebb fél évvel halassza el döntését a szár­nyasrakéták olaszországi be­fogadásáról és atlanti part­nereivel együtt nyomban kezdjen tárgyalásba a Szov­jetunióval. Kína — kiigazítás Lényeges módosításo­kat eszközöltek annak a kiállításnak az anyagá­ban, amely 1964-ben nyílt meg a Human tartományi Sao-Samlban, Mao Ce­tumg szülőfalujában. A „kiigazított” kiállítás új megvilágításba helyezi az elhunyt elnököt és a tartományi rádió jelenté­se szerint szakít azzal a korábbi helytelen gya­korlattal, amely a sze­mélyi kultusz szellemé­ben istennek és gyermek­kora óta tévedjhetelen forradalmárnak tüntette fel Mao Ce-tungot. (Folytatás az 1. oldalról.) ják a sahot” — jelentette ki az ABC tudósítójának Ghotb- zadeh külügyminiszter. A texasi San Antóniában levő Lockland légitámasz­pont az Egyesült Államok egyik legszigorúbban őrzött katonai létesítménye — je­lentették vasárnap a hely­színről. Az újságírók mind­össze 30 percet tölthettek a katonai kórház közelében, ahol a Pahlavi családot el­helyezték, utána mindenkit eltávolítottak a környékről. Az amerikai kormány hét­főn éles hangot ütött, meg Líbiával szemben és bírálta Kennedy szenátort az iráni sahhal szemben elfoglalt ál­láspontjáért. Az elnökjelöltségre pályá­zó Kennedy, Carter vetély- társa egy tv-nyilatkozatban kijelentette: az iráni sah rendszere a legerőszakosab­bak egyike volt az emberiség Népszerű sorozata volt a francia televíziónak a ha­zánkban is bemutatott Fran­ciaország ^"'madártávlatban című és a Franciaország múltját idéző, de jelenét is felvillantó alkotás. E soro­zat elsősorban a Loire men­ti kastélyok bemutatásával, madártávlatból adott képet és ízelítőt a francia nép tör­ténetéből is. Franciaország embertávlatból, adtam e cí­met most következő beszá­molómnak, nem azért — be­vallom, persze azért is —, hogy fel-, és kihasználjam e népszerű sorozatot, meg- ágyazandóan magam írásai hatásához. Adtam e címet sokkal inkább azért, mert bár Lázár Györgynek, a ma­gyar kormány elnökének franciaországi látogatása al­kalmából objektíve és szub- jektíve is több lehetőségem volt a mai francia élet meg­ismerésére, mint egyébként egy szűk másfél hét ezt le­hetővé tette volna, mégis oly közel nem kerülhettem a mindennapi és mai Fran­ciaországhoz, hogy az em­berközelt merhettem volna jelzőként, vagy helyhatáro­zóként használni. Amire vállalkozni akarok: felvillantani a mai Fran­ciaországról, magyar szem­mel, embertávlatból egy, a beszélgetések formálta olyan képet, amely keretei közé jól beleilleszkedik, illetőleg, amely jó hátteret ad e fran­ciaországi látogatásnak és a jövő minden bizonnyal to­vábbfejlődő kapcsolatainak. o így sem lesz módom rész­letesebben foglalkozni pél­dául azzál az elkeseredett küzdelemmel, amelyet a francia államelnökkel az élen a politikai, gazdasági vezetés folytat az olcsó an­gol, illetőleg új-zélandi bir- kadömping ellen, s amely létében fenyegetheti a fran- oia mezőgazdaságot. Nem azért nem szólok majd bő­vebben a nap mint nap meg­megújuló tüntetésekről, a sztrájkokról — jelesen, a hazautazásunkat is majd megkérdőjelező repülőtéri sztrájkról —, mert azok egy része aligha érinti komo­lyabban akár a gazdasági, akár a politikai életet, míg más része egyik napról a másikra megbéníthatja ugyan Franciaországot is, akár, ám ilyen sztrájkok most (?) nem fenyegetnek sem Párizsban, sem másutt. Az idő és a hely azt sem teszi lehetővé, hogy a fran­cia kormány költségvetési Icaiaknak az iráni nép mel­lett a helye. Kennedy aligha tett volna ilyen, vezető amerikai poli­tikai körökben eddig egye­dülálló kijélentéseket, ha nem gondolná, hogy a vá­lasztók jelentős részénékvé­vitája körül kialakult majd­nem válsághelyzetről írjak részletesebben, hiszen a vészhullámok — legalábbis átmenetileg — elültek már. o Az árak emelkedése, a növekvő munkanélküliség, és a mind jobban terjedő háborús félelem-pszichózis korántsem teszi ma már oly kedélyessé a francia embert, mint amilyen volt akár csak egy fél évtizeddel ezelőtt is. Igaz, hogy a Persing-raké- ták ügye nem annyira fran­cia, mint sokkal inkább NATO-ügy. Legalábbis Monsieur Bressot, a külügy­minisztérium vezető mun­katársa szerint, aki udva­rias, de határozott mozdu­lattal szerette volna a kér­dést lesöpörni az asztaláról, mondván: „ ...nem mi gyártjuk ezeket a rakétá­kat ... Franciaország nem játszik ebben a játékban .. Csakhogy ez a játék, hogy maradjunk e szóhasználat­nál, lehetségesen nem fran­cia ügy, de valójában az ideges francia kisember ügye. Az önálló francia ka­tonapolitika (is), ám koránt­sem lehet független, ha a leszerelésről, a Nyugat-Eu- rópában felállított Persing- rakéták ügyéről van szó. Már csak azért sem, mert az effajta függetlenség nem vág egybe azokkal a francia hatalmi törekvések­kel, amelyeket ilyen vagy olyan formában, de kiérez- hettem a legkülönbözőbb és a politikái, a gazdaságot értelmező megfogalmazá­sokból. A Le Figaro, a kormány­hoz ugyancsak közelálló nagynevű napilap egyenesen a muzulmán világ robbaná­sának nevezte nyolchasábos, elsőoldalas beszámolójában mindazt, ami most Iránban és Irán körül, a mohamedán világban történik. „Khomei­ni a 20. században egy kö­zépkori országot akar te­remteni. Olyan ő, mint Sa­vonarola volt hajdanán ... De Franciaország nem tud közvetíteni...” — fejteget­te tovább többek között a külügyi tisztviselő, s nem volt nehéz kiérteni belőle, hogy az évente — az ország határain belül — egymillió tonna olajat termelő Fran­ciaország — hazánk kétmil­liót termel — még, ha akar­na sem avatkozhatna be Irán és az USA kapcsolatai­nak alakulásába. Az olaj miatt sem. Leon Plaisant, a külügy­minisztérium európai osztá­lyának helyettes igazgatója leményét fejezi ki — jegy­zik meg sajtókörökben. A Vance részéről szokatlan azonnali tiltakozás is arra mutat, hogy az iráni ügy döntő szerepet játszhat az amerikai belpolitika alaku­lásában, a választási harc­ban. beszélgetésünk során azokat a pozitív vonásokat rajzol­ta fel, amelyek az általános külpolitikai helyzeten belül közelebbről a francia—ma­gyar kapcsolatokat érintette.. „Enyhülés és együttműkö­dés” — fogalmazta meg ne­künk a francia külpolitika jelmondatát mely ugyan túl­ságosan is szép ahhoz, hogy így legyen igaz, de ahhoz mindenképpen jó alap, hogy közösen keressük a mindkét fél számára kedvező enyhü­lés irányát, s az együttmű­ködés kölcsönösen megfelelő­alapjait. Plaisant úr kissé késve érkezett a beszélgetésre, el­nézést is kért, de egy kis tüntetés miatt kellett vár­nia jó ideig, aztán finom mozdulattal intett, hogy lé­nyegtelen ... ... csak a miniszterek nem tüntettek még — tette hozzá kedves öngúnnyal, va­lójában e félmondattal is szélesen és mélyre mutatva a mai francia élet ellent­mondásaiba. És ezekből az ellentmondásokból az egyik kivezető út — a külpoliti­ka. A reális, a jó és a hasz­nos kapcsolatok kiépítése, erősítése. „Európa fogalmát Vlagyivosztokig értjük” — móndta nyomatékosan, ami­kor a közelgő madridi csúcs előkészítéséről, s ezzel együtt a jövő Európa-elképzelés francia megfogalmazásáról érdeklődtünk. Monsieur Plaisant, aki egyben a ma­gyar ügyek szakértője is, nagy közgazdászoknak tart­ja a magyarokat — lenne bár valóban teljesen igaza —:, s ezért is kíséri figye­lemmel a magyar gazdasági élet alakulását, fejlődését. Gyanítom, hogy a magya­rok fogalmának a közgazdá­szok fogalmával való azo­nosítása sokkal inkább a gazdasági kapcsolatok erő­sítésének óhaja mintsem a tények, a realitások teljes ismerete okán került a nyi­latkozatába. A francia illem, az udvariasság itt nagyonis egybevágott a vágyakkal és talán a lehetőségekkel is. o Nos, ilyen indíttatással léptem ki a Qai d’Orsai ka­puján, hogy az imént hal­lottak, az előzetes elképze­lések és megtapasztalható valóság dialektikájából meg­próbáljak valamiféle meg­közelítően helyes képet raj­zolni, emibertávlatból, a ma Franciaországáról —, hogy ami használható, használtas­sák is itthon belőle. Gyurkó Géza (Folytatjuk) Tegnap megkezdődött Nyugat-Berlinben a nyugatnémet szo­ciáldemokrata párt kongresszusa. Képünkön: Bruno Kreisky osztrák és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár a tanács­kozások szünetében (Telefotó - KS) történetében, s az ameri­Franciaország embertávlatból 0) Bevezető és egy s más még

Next

/
Oldalképek
Tartalom