Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-04 / 283. szám
1979. december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csak azt kérdezték, mi a dolga Egy felmérés tanulságai A GYENGÉLKEDŐ abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet élére néhány hónapja új vezető került. Az ismerkedés első heteiben már szemet szúrt neki az irodai -alkalmazottak túlontúl népes tábora. Csak úgy elküldeni senkit sem akart, inkább összehívta jónéhányu- kat a tanácskozóterembe, ahol üres papírlapok hevertek. Rájuk kellett írni a nevet és az irodai feladatot. A csalafinta kérdés az első hallásra roppant egyszerűnek látszott, bár arra számított a kérdező, hogy hirtelenjében valószínűleg nem jut eszébe mindenkinek az ideillő felelet, ezért gondolkodási időt is adott. Az eredmény felemás képet tükrözött, hiszen néhány ív a névaláírásokon kívül majdnem makulátlan tisztasággal érkezett vissza. Íródtak elfogadható, konkrét válaszok is. meg frázisszámba illő közhelyek: miszerint van itt munka, csak keresni kell, én is azt csinálom, amit a többiek, nekem a közvetlen felettesem dirigál stb. Minek folytatni a sort, a felmérések, elbeszélgetések után tizennéggyel csökkent az irodai alkalmazottak száma, és részükre kivétel nélkül más munkahelyet ajánlottak fel a közös gazdaságban, a termelői ágazatokban. Páran ezt személyes sértésnek vélték és kiléptek — jónéhány fórumon feljelentve az új irányítást. A panaszok lapunkig is eljutottak, és annak ellenére, hogy a sértetteknek sehol sem fogták pártját, mégis úgy élezzük, hogy az ügy tanulságai megérnek még néhány gondolatot. Igaz, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya garantálja mindenkinek a munkához való jogot, de egyetlen munkahelyet, ás mindig Tegnap a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a fővárosi és megyei képviselőcsoportok vezetői. A megbeszélésen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke ismertette a parlament soron következő, téli ülésszakának előkészítéséazonos beosztást nem. Főleg, ha az ellátott feladathoz hiányos szakmai, iskolai végzettség társul. Egyre nagyobb gond a termelőmunkában a munkáskéz hiánya, a hatékonyság, termelékenység mutatóinak esetenkénti alacsony volta. Már pedig sok helyütt ott csücsül az irodákban, teng-ieng a műhelyekben a plusz munkaerő. Népgazdaságunk jelenlegi helyzete nem engedheti meg ezt a fényűzést. Amíg, milliók keményen dolgoznak, addig pár tízezer ember a munkahely címszó értelnle- zésével jelenlegi beosztása alapján legfeljebb a hely utótaggal találkozzon. Egyébként az 1980-ban életbe lépő új bér- és keresetszabá- lyozási rendszer is efféle felmérésekre. a belső munkaerő-tartalék ésszerű felhasználására, átirányítására ösztönzi a munkahelyi közösségeket, azok vezető testületéit. Az abádszalóki tapasztalatok _ ugyanakkor azt is mutatták: az érintett emberek döntő többsége megértette a vezetés kérését. Nem beszélve arról, hogy a termelő- munkába kikerülve néhány száz. esetenként ezer forinttal is vastagabb havonta a boríték. Űj helyükön helytállnak, igyekezetükre szükség van a közös gazdaságban, sőt. közülük egyet már az új, kialakítandó vezetőség tagjai sorába is javasoltak társai. NEM TUDOM, mikorra sikerül az abádszalóki termelőszövetkezet szekerét véglegesen „kibillenteni” a helyéből: de az bizonyos, hogy a belső munkaerő-tartalékok követelmények szerinti átcsoportosítása egy lépés lehet a felfelé vezető úton. vei kapcsolatos teendőket. Ezt követően Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár és Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese beszámolt az 1980-as költségvetési törvényjavaslatról;, valamint a népgazdaság 1979. évi fejlődéséről és a jövő évi tervjavaslatról1. Szóvá telték - megvizsgáltuk Maguknak szemetelnek Nagy Edit kiskörei lakos irja szerkesztőségünknek címzett levelében, hogy gyakran megfordul a jászapáti autóbuszváróban, ami inkább ne lenne, mert elképesztően piszkos, szemetes, talán soha nem takarítják. Szóvá teszi azt is, hogy Jászapátiba járt iskolába, de akkoriban a település szép és tiszta volt. Megnéztük a várót. Érdeklődtünk, kinek a feladata a takarítás, és az a véleményünk, hogy levélírónk ... talán túloz. A tanácsházától pár száz . méterre épült autóbuszváró takarításáról — a Volánnal létrejött megállapodás szerint — a tanács gondoskodik. A takarítónő azzal kezdi a napi munkát, hogy reggel korán „tisztába” teszi a várót. Meggyőződtünk róla, hogy munkáját jól végzi, takarítás után kimondottan szép látvány a nagyközség főterén az üvegfalú, kör alakú, tiszta váróterem. Takarítás után! Ám hogy meddig? ... Azoktól függ, akik gyakran megfordulnak az autóbuszváróban. Jászapátiból hajnalban — öt óra előtt 10 perccel — indul az első busz, és este kilenckor az utolsó. Napközben még 25 járat megy és jön. Ez naponta mintegy kétezer utast jelent, nem kis szám, különösen ha arra gondolunk, hogy az utazók többsége .. . szemetel: szotyolával, almacsutkával, eldobott cigarettavéggel és papírdarabokkal. Van aki a tisztára sikált padra kaparja gumicsizmájáról az utcában összeszedett sarat, és olyan eset is előfordul, hogy a lagziból hazautazó vidéki rokonság ott, a félórával előbb kitakarított váróban szabadul meg gyomrának „súlyosabb terhétől”. Utánanéztünk, és ilyen tapasztalatok értették meg velünk, mi késztette Nagy Editet levelének megírására. Bizony az egyszál takarító nem tud „lépést tartani” a több száz szemetelővei. Azokkal, akik gyakran megfordulnak a váróban, és sokszor megfeledkeznek arról: ha vigyáznának a tisztaságra, a maguk egészségét óvnák, ha pedig eldobják a papírt, az almacsutkát vagy a cigarettavéget, maguknak szemetelnek. D. Szabó Mkilós flz országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Újdonság a feketefenyő Péntektől: karácsonyfavásár megyeszerte Tavaly 83 ezer fenyőfát adtak el a megyében, ennek 10 százalékát magánkereskedők hozták forgalomba, ök néhányan már megkezdték — tanácsi engedéllyel — az árusítást, ám a nagy karácsonyfavásár a héten kezdődik. Az Élelmiszer Kdske- reskedemi Vállalat az előző évinél kétezer méterre! többet, 16 ezret hoz forgalomba a megyében. A megyeszékhelyen hatra növeli az élárusítóhelyek számát, egyébként a Mátrában és Zala megyében felcseperedett karácsonyfákból 29 ezer méter, azaz 21 ezer darab — négyezerrel több, mint tavaly — jut Szolnokra. Újdonságként néhány helyen az Alf öldön is meghonosodott feketefenyöt is árusítják: a Széchenyi lakótelepen, a vasútállomás közelében a BÖRTEX székháza mellett és a Hubay Ferenc utcában, amely ünnepi utcává alakul (pavilonokban szaloncukrot, karácsonyfa-függeléket is kínálnak) péntektől, A feketefenyő formájában eltér a megszokottól, ritkább ágakat hordoz, mint a hagyományos, viszont jól tűri a száraz-meleget, ezért sokáig virulhat, nem hullatja levelét a távfűtéses lakásokban. Méterét 20 forintért mérik az új szabvány szerint, míg a hagyományos lucfenyő ára 28 forint körül lesz. (A fenyő ugyanis szabadáras cikk, ezért nyílik rá lehetőség, hogy olcsóbban ajdák nálunk, mint a korábbi sajtóközleményekben megjelent irányár.) A tanács összehangolta nemcsak az árakat, hanem a területi árusítást is. Szolnokon egységesen pénteken kezdődik a fenyővásár az áfész, a Zöldért és a kiskereskedelmi vállalat árusítóhelyein egyaránt. Az árusítóhelyeken kifüggesztett ábrák alapján ellenőrizhető, hogy a mérésnél figyelembe veszik-e az új szabványt. — rónai — fl kommunista párt harcba hívta a haladó erőket Ünnepség a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 35. évfordulóján 35 évvel ezelőtt - 1944 december 3-án - Szegeden az elsőnek felszabadult magyar nagyvárosban alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Erre a jelentős történelmi eseményre emlékeznek tegnap a szegedi tanácsháza dísztermében tartott ünnepségen. Ott volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Csongrád megye és Szeged város párt-, állami-, Szeged város párt-, állami, társadalmi és közéletének Nagy Istvánnak, a Hazafias Népfront Csongrád megyei! iBizottdága elnökének megnyitó szavai után Szent- istványi Gyuláné a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet. — A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakításában — mondotta többek között — a kommunistáik vezetésével részt vettek mindazok, akik szembefordultak a fasizmussal és a független, szabad demokratikus Magyarország megteremtéséért küzdöttek. A kommunisták kezdeményezték a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front keretében a pártkoalíció megvalósítását a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek részvételével. — Az újjáépítési, és újjászületési program antifasiszta, antifeudólis, antiim- perialista, demokratikus jellege módot nyújtott a nemzeti összefogás kiszélesítésére. A párt e nagy jelentőségű feladatok megvalósításáért harcba hívta a nemzet haladó erőit. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült demokratikus pártok a programot kisebb módosításokkal elfogadták és álláspontjukat nyilvánosan — 1944 december 3-án, Szegeden — nagygyűlésen deklarálták. — A felszabadult területeken szinte azonnal alakult kommunista pártszervezetek, népi forradalmi szervek; nemzeti bizottságok és más demokratikus szervezetek a Függetlenségi Front propagandájának szellemében működtek. — A Hazafias Népfront elődjének tekinti a megelőző évtizedekben tevékenykedő népfront jellegű tömörüléseket, amelyék a népfrontpolitika szolgálatában mindenkor az adott történelmi karhoz kötődő politikai célokért, a haladásért küzdöttek. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a magyar népfron tmragalom 1957-ben megújhodott, méltó részt vállalt és vállal a szo- ciolista építés soronlevő feladatainak megoldásában. —■ A mai ünnepi megemlékezésen tisztelettel meghajtjuk fejünket azok előtt, akik hozzákezdtek az országépítés nagy munkájához, akik a hősi korszakban nagy feladatokat vállaltak, azt becsülettel teljesítették. Példájuk nyomán erősítsük, fejlesszük eddigi vívmányainkat, építsük szocialista hazánkat — hangoztatta befejezésül Szentistvá- nyi Gyuláné. Az ünnepség Nagy István zárszavával ért véget. Bezárták a tiszasiilyi postát II községi tanács segített — II postaigazgatáság megoldást keres Támasztógerendák „erdeje” öleli kívülről a tiszaisü- lyi posta épületét. De a fal másik oldalán sem különb a helyzet. A talajvíz derékmagasságban rohasztja a rozoga házat, amelyben alig egy hónapja még hat ember dolgozott, és naponta több százan megfordultak. A huszonnegyedik órában intézkedtek az illetékesék. — Október elején, az egyik szombati napon bementem a postára, hogy táviratot adjak fel — emlékezik Csajbók András Tisza- süly, Kőtelek, Nagykörű közös tanácsú községiek pártbizottságainak titkára. —Láttam, hogy kívülről gerendák támogatják a falat, de a váróterem még egész jó állapotban volt, így nem is gondoltam, hogy milyen körülmények uralkodnak beljebb, hogy már csak az irgalom tartja össze a falakat. — A táviratfeladást más is követte. — Hétfőn az volt az első. hogy telefonáltam a szakszervezetek megyei tanácsához. Bejelentettem a munkavédelmi főfelügyelőnek, hogy milyen állapotok uralkodnak a sülyi postahivatalban. Részlet az Október 10-én íródott hivatalos levélből, írója Egyed Zoltán, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának munkavédelmi főfelügyelője. A címzett: a Debreceni Postaigazgatóság. „Az Mt. V. 84. § (1) bekezdésében biztosított jogomnál fogva 1979. október 11-én 8 órától a tiszasülyi posta- hivatal működését felfüggesztem. Intézkedésemet az alábbiak tették szükségessé: október 9-én a postahivatalnál tartott munkavédelmi vizsgálatom alkalmával megállapítottam, hogy a létesítmény igen elavult állapotban van. A falak erősen repedezettek, a vályog a föld színétől 15—20 centiméter magasságban poríladozik.. Megítélésem szerint az épület nem használható. A veszély csökkentése érdekében a helyi termelőszövetkezet a Támasztógerendák kívül-belül megtámasztásra. használt pallókat drótszállal rögzítette, ez a megoldás sem megnyugtató. A fentiekről október 9-én délután telefonon ttájékozitattam Zomlbor Ferenc műszaki igazgatót.” Községi tanácsháza. Az első emeleten az egyik ajtón szépen rajzolt betűk: POSTAHIVATAL. A hivatal mindössze egyetlen aprócska szobából áll. A három íróasztal és a fákkos szekrény betölti a helyiséget. — Amikor bezárták régi épületünket, itt kaptunk helyet a tanácsnál. Hárman dolgozunk a szobában — mutat körbe Hegedűs Fe- rencné, a hivatal egyik dolgozója. — Sokszor annak örülünk, ha valamelyikünk szabadságon van. mert akkor úgy-ahogy elférünk. Ebben a szobában van a telefonközpont, itt vesszük fel a pénzt, újságot, árulunk képeslapot. Itt intézünk mindent. — Általában milyen a forgalmuk? — Változó. Van olyan nap, amikor 500 ezer, van, amikor ,1000 mint 700 ezer forintunk jön össze. Már előre félünk a karácsonytól. Mi lesz itt akkor? Gondolni is rossz rá. A hivatalvezető Turcsá- nyi József né: — Én már körülbelül másfél esztend.eje levelezek a debreceni igazgatósággal az épület ügyében, de nem mondhatnám, hogy igyekeztek a válasszal. A három község közös tanácsánál Bózsómé dr. Pravda Erzsébet vb-titkár elmondta: a tanács, amit tudott, megtett. Helyet adott a postának, ha nem is a legmegfelelőbbet, de egyelőre jobbat, mint a régi. A kobzos községi tanács évi fejlesztési alapja 700 ezer forint, ugyanennyi jut a felújításra is, Ebből nem telik Tiszasülyön új postaépületre. A Debreceni Postaigazgatóságon Zomfoor Ferenc helyett — aki nem nyilatkozott — dr. Kiss Zoltán postaforgalmi igazgatóhelyettes mondotta el, hogy milyen intézkedések történtek a hivatal bezárását követően. — Nyár végén értesültünk arról, hogy a tavaszi talajvíz megrongálta Tiszasülyön a postahivatal épületét. Szeptemberben a helybeli téesz- szel aládúcoltattuk a házat. Október közepén helyszíni szemlét tartottak az Építésügyi Minőségi Ellenőrző Intézet munkatársai. —• A hivatal bezárása után... — Igen. Akkor kértük az ellenőrzést. — Mi volt a véleményük? — A szakemberek szerint az épület aládúcolva már nem vélt életveszélyes. Viszont azt is megállapították, hogy ha nagyobb esőzés lesz, a hivatalban a munkát már nem engedélyezhetik. — A jövőt tekintve mi várható? — Szeretnénk új postahivatalt, építtetni, ami kétmillió. forintba kerülne, és a ’80-as költségvetésünkből sajnos már nem futja erre. Ügy határoztunk, hogy a vezérigazgatóságtól külön kérünk pénzt. — Készülnek a tervek? — Már kész tervvel várjuk, hogy mit határoznak a feletteseink. Szekeres Edit A vágáslaptól már csak a felső, az utolsó elágazásig mérik - és nem a vezérhajtás csúcsáig (N. Zs.)
