Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-16 / 294. szám
1979. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Abódszalókon tizenhárom idős ember látogatja rendszeresen az öregek napközi otthonát. Rádión, televízión, lemezjátszón kívül könyvek és folyóiratok segítik az időtöltést Ez megfőzi, az megissza — és beteg lesz tőle — Tudtam, hogy előbb-utóbb beköp az asszony. Amióta elváltunk, abba is hagytam a főzést, mert számítottam a bosszújára. Nincs tagadni valóm, négy éve csináltam egy huszonöt- és egy harmincliteres készüléket. Az egyiket kölcsön adtam, a másikat máris vihetik. A negyven év körüli férfin nyoma sincs ijedtségnek a pénzügyőrök láttán. Inkább mintha megkönnyebbülést érezne, hogy tülteheti magát az egészen. Mindenkit érhet baleset, ha... CUKORBdL ÉS ÉLESZTŐBŐL Az id,én ő a nyolcadik, akinél pálinkafőzőt találtak a Vám- és Pénzügyőrség szolnoki szakaszának szakemberei. A törvénybe ütköző házi szieszfőzés Szolnok megyében korántsem olyan súlyos probléma, minit a szomszédos Bács-Kiskun vagy Pest megyében. De hogy a „veszélyvállalók” száma növekszik, az is bizonyítja, hogy tavaly december 31-dg mindössze két készüléket kellett elkobozniuk a pénzügyőröknek, az idén eddig nyolcat. És ez természetesen csupán elenyésző töredéke a valóságban meglevő pálinkafőzők mennyiségének. Pedig a büntetés elérheti a tízezer forintot is. Ennek ellenére jócskám akadnak, akik „összebütykölnek” magoknak egy készüléket és gyümölcsből vagy másból pálinkát főznek. Másból is lehet ugyanis szeszt főzni, nemcsak cefréből. Elegendő hozzá cukor meg élesztő, és ha figyelembe vesszük, hogy egy kiló cukor 18 forintba kerül, a belőle előállítható alkohol kereskedelmi értéke pedig meghaladja a száz forintot, könnyű a következtetés : a haszon akár ötszörös lehet. Igaz. aki az így készült pálinkából iszik, nem biztos, hogy megússza betegség nélkül. Ebben rejlik a zug-főzők egyik rendkívüli veszélyessége, ezért is bünteti őket könyörtelenül a Pénzügyőrség. Ezen kívül természetesen az államot is megkárosítják, hiszen köztudomású a szeszfőzés állami monopólium, magánszemély nem kaphat rá engedélyt. R KÉSZÜLÉKET ELKOBOZZAK A nyolcadikként „lebuktatott’ szeszfőző-tulajdonos lakásában a helyiségellenőrzést, magyarán házkutatást végző pénzügyőrök huszonnyolc liter pálinkát találtak. Előkerülnek a műszerek, megmérik, a szeszfofcot, kiszámítják a belföldi forgalmi árat, megállapítják, hogy az ügyes kezű pálinkafőző ez után a mennyiség után 2880 forint adót kellene, hogy fizessen. Miután azonban magánember még akkor sem főzhet pálinkát, ha hajlandó adót fizetni, a büntetése nem marad el. A pálinkát lefoglalják, a főzőkészüléket elkobozzák a pénzügyőrök, a hatósági tanú jelenlétében. A rajtacsípett férfi tiltakozik. — Ismeretlen személytől vettem a pálinkát — mondja, mert bizonyára valakitől hallott már az effajta védekezésről. — Ez esetben viszont orgazdaságért büntetjük meg — zárja le a tiltakozások áradatát a pénzügyőr. A férfi látja, hogy hiábavaló a tagadás, megpróbálkozik mással. — Háromezer kétszáz forint a fizetésem, három gyerek után fizetek tartásdíjat. .. — A büntetés kiszabásánál méltányoljuk majd — teszi zsebre tollát a jegyzőkönyvet vezető pénzügyőr. MINDIG BEJELENTÉSRE Dr. Tolnai Lajos százados, a Vám- és Pénzügyőrség szolnoki szakaszparancsnoka: — A lefoglalt pálinkát eladjuk, általában a Délalföldi Pincegazdaságnak, amely megfelelő finomítás után felhasználhatja. Az elkobzott főzőüstöt, a hozzá tartozó sisakkal, páracsővel, hűtő-kígyócsővel együtt használhatatlanná roncsoljuk, é§ átadjuk a MÉH- nek... — Ez a legutóbb „elkapott” szolnoki férfi feltehetőleg nem tartozik a nagy fogások közé. — A megyében igen. Főleg azért, mert két készüléket is gyártott. Sajnos, visz- szamenőleg lehetetlen bebizonyítani, tulajdonképpen mennyi kárt okozott 1975 óta, amikor a pálinkafőzést megkezdte, mi kizárólag konkrétumok alapján indítunk eljárást. — Hogyan találják meg a zug-f őzöket? —• Mindig bejelentésre megyünk ki a helyszínre. Nem végzünk szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, miért a megyében nagyon sokfelé kellene elmennünk, nincsenek úgynevezett krónikus helyek. Bár az utóbbi időben kezd kialakulni a szeszfőzők „térképe”. Szolnokon, Cserkeszőlőn, Kunmadarason és a Jászságban van feltevéseink szerint a legtöbb tiltott főzde. „MKSZEK” HAGVlIZEM R TAHYÁH — Kik a bejelentők? Haragosok? —• Ezt nem firtatjuk, de nem is lényeges. Ügy mondanám inkább, hogy a törvénytisztelő, jóbb érzésű állampolgárok. Akadhat persze köztük haragos vagy olyan feleség, aki egy idő után megunja, hogy a férje a zugkimérésben hagyja a fizetését, és végső kétségbeesésében fordul hozzánk bejelentéssel. Gyakran érkezik kollégáktól is feljelentés. A nyáron például a jászberényi pénzügyőrök találtak rá egy szeszfőzdére a város közelében álló, elhagyott tanyán. Pest megyei, pontosabban kókai pálinkafőzők rendezkedtek be ott nagyüzemi szeszgyártásra. Egy kétszáz literes vashor- d,ót alakítottak át főzőüstté. Ebből naponta, gáztüzeléssel 120 liter pálinkát is előállíthattak volna. De még az „üzem” beindulása előtt lebuktak. Ügyükkel a - Pest megyei kollégák foglalkoztak. és tudomásom szerint akkora büntetést szabtak ki rájuk, hogy jóidéig nem lesz kedvük a pálinkafőzéshez. FÖLDflLDTTI PÁLINKA — Sokéves gyakorlatában milyen módszerekkel találkozott a zugkifőzés eltitkolására? — A legelterjedtebb, hogy a készülék darabjait különböző helyeken elássák. A pálinka is gyakran kerül a föld alá, üvegJhallonofcban. De jobb lesz. ha többet nem mondok, nehogy ötleteket adjak. Inkább azt szeretném ha megírná, hogy a törvényellenesen készült pálinka rendkívül veszélyes az egészségre, hiszen a követelményeknek egyáltalában nem felel meg. Különösen ilyenkor, a decemberi ünnepek közelében érdemes meggondolni, hogy ha már mindenképpen pálinkát akar venni valaki, áldozzon rá pár forinttal többet a boltban, nehogy olcsóbban ugyan, de mérget vásároljon. .. Bendó János Vetélkedőkéi szervez az MHSZ Fennállásának egyik legnagyobb szabású rendezvényét hirdette meg a Magyar Honvédelmi Szövetség: „35 év szabad hazában” címmel vetélkedösorozatot szerveznek a jövő év kiemelkedő eseményeinek, évfordulóinak tiszteletére. Jövő év tavaszán ül össze az MSZMP XII. kongresszusa. Ezen kívül az 1980-as esztendő jeles jubileumok éve. Április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. Május 9-é,n emlékezünk a német fasismus felett 35 évvel ezelőtt aratott győzelemre. A hazánk és az egész szocialista világ függetlenségét. békéjét védelmező Varsói Szerződés létrejöttének negyedszázados történelmét május 14-én idézzük fel. Ezekre az eseményekre, jubileumokra készülve hirdette meg az MHSZ a vetélkedősorozatot, amely elősegíti az MSZMP XII. kongresszusa irányelveinek, dokumentumainak, a szocialista építőmunkának, a társadalmi, gazdasági feladatoknak széleskörű ismertetését, feldolgozását. A szövetség e rendezvénnyel kívánja feleleveníteni Magyarország felszabadításának történelmi eseményeit, a 35 éves szocialista építőmunka legkiemelkedőbb eredményeit a felszabadulás után született korosztályok számára. A vetélkedősorozat egyéni játékkal indul, majd csapatversenyeken a kerületi, városi, járási döntőkön át a megyei döntőkkel fejeződik be.' Ezeket Budapesten és minden megyében egyidőben május 11-én rendezik meg. Donorok „tartalékban” Második félévi taggyűlését tartotta a héten a túrkevei Vörös Csillag Tsz üzemi Vöröskereszt szervezete. Értékelték az évi munkát, meghatározták a további feladatokat. Köszöntötték a legszorgalmasabb aktivistákat. A termelőszövetkezetben háromszázötvenhárom véradót tartanak nyilván, akik tavaly 136, az idén pedig 147 liter vért adtak térítésmentesen. A taggyűlésen több véradó kapott oklevelet. December 11-én egy hatéves kisfiú megmentéséhez nyújtottak segítséget. Tizenegy AB-pozitív vércsoportú személyre volt szükség — tizenhármán jelentkeztek ... Ketten „tartalékban” várják, hátha szükség lesz rájuk is... — A gyönyörűség, amit akkor érez egy gyerek, amikor először lát széjjelszóródó, fénylő szikrát, engem is elkapott annak idején, sokáig álmomban is azt csodáltam. Még sem tudnám megmondani, hol láttam először csillagszórót, otthon a karácsonyfa alatt vagy apám kovácsműhelyében? Mert volt ám ott is... az üllő és kalapács közt hánykolódó tüzes vas úgy szórta a szikrát, mint a jó szagú csillagszóró. Arra sem emlékszem, mikor lettem bejáratos apám műhelyébe, de arra igen, hogy 8 évesen már tükörsimára reszeltem a kikalapált patkót, és olyan egyforma szegluka- kat csináltam, hogy abban senki se találhatott hibát. Édesapámhoz szegődtem inasnak 1931-ben, nála tanultam ki a szakmát, neki meg nagyapám volt a tanító- mestere. Ügy van a családunkban; az apa fiának adta át a kalapácsot, nagyapám 1876-ban nyitott kovácsműhelyt, itt Jászberényben a Báthory utcában, azt vette át édesapám 1904-ben. Ez az utcára nyíló vasajtós már az átalakított műhely, itt vertem a vasat 1938 óta — akkor kaptam korengedélyes iparigazolványt — és itt nyilvánífl VdftlSSá tásának 10. évfordulóját ünneplő vidéki település vezetői egy kis üzem- látogatásra invitálták magas beosztású vendégeiket a helyi, elektronikai műszereket gyártó üzembe. A látogatók tekintete jóLesően pihent meg a szépen parkosított gyárudvar sudár fenyőin, tarka virágágyásain; olyan ez a gyár, mint egy szanatórium”, jegyezte meg a minisztérium képviselője, aztán a kis csapat benyitott a festőüzem alagsori folyosójára. Maró vegyszerszag, pára és bokiÉSg érő víz fogadta a vendégeket. A megyei tanács elnöke kis híján hanyattvágódott a síkos ke- ramitkoekákon; a műhelyből kaján pillantások figyelték, mint kapkod elvesztett egyensúlya után. „Mi naponta hússzor így járunk” ■— mondta később a brigád- vezető, s elnézést kért az ünneprontásért, a gyár munkavédelmi felelőse, pedig sürgős intézkedéseket javasolt. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár vidéki gyáraiban egymásután hajtottak végre rekonstrukciót az elmúlt tíz esztendőben: a régi. elavult szövő-, és fonógépeket nagy teljesítményű mikro- vetélős berendezésekre cserélték ki; új raktárak, ak- vaglóbuszok, kazánházak épültek, és lassanként — több éves késéssel — elkészülnek a szociális létesítmények is: az új óvodai foglalkoztatók, az üzemi ebédlők, a korszerű fürdők, öltözők... Olyan időszakot élünk, amikor a takarékosság jelszóból gyakorlattá lép elő, amikor kétszer is meg kell nézni mire költjük a közösség pénzét. — ám a munkakörülmények javítása, a szociális ellátás színvonalának emelése, a balesetek megelőzését szolgáló intézkedések továbbra sem szorulhatnak háttérbe! Azért sem, mert nálunk csakugyan az ember a legfőbb érték, s azért sem,, mert a munkahelyi környezet, a munkakörülmények éppen annyit nyomnak a latban, minit a kereset. A SZOT mellett működő Országos Munkavédelmi Bizottság legutóbbi tanácskozásán miniszterek mondták ki. hogy nem szabad megállni, fejleszteni kell a bányaszerencsétlenségek elleni védekezés eszközeit és módszereit. beleértve az aktív megelőzést is; meg kell olbütykölök azpta is, hogy nyugdíjba mentem. .. . Gsak arra ne gondoljon, hogy ez a családon belüli inaskodás valamiféle kedvezménnyel járt. Apám soha, egyik inasától se követelt olyan sokat, mint én- tőlem. Szigorú volt, rövidre fogta a gyeplőszárat, de... így 61 évesen is azt mondom, megérte. Kovács lett belőlem, kitanultam a mesterség minden fortélyát, patkómtól ló soha le nem sántult, nincs a világon olyan virág, amit vasból ki ne kalapálnék, a lódoktor meg — ha megrepedt a deres patája — Jan- kovics Elek kovácsrpgstert komendálta a gazdának, mert tudta, hogy gyógypatkót csinálok a „gyengélkedőnek”, hogy a mamusz sem kényelmesebb. Ugye, jól kidicsekedtem magam, pedig nem akartam. Amit magamról mondtam, azt minden, a mesterségét értő és munkáját szerető — kovácsról el lehet mondani. Szent igaz, sok fortélya van ennek a mesterségnek, sokat kell tudnia a kovácsnak. Régen meg kiváltképpen felelősség is nyomta a vállunkat, értékes portékával bántunk. A ló kincs volt és — akárdani az erőművekben keletkező zaj- és porártalom elleni védekezést; megoldást kell találni a vegyipari — elsősorban a gyógyszeripari — hulladékok veszélytelen megsemmisítésére; végül, de nem utolsósorban, minden eszközzel biztosítani kell az egyéni védelmi berendezések, — a biztonsági övék, a védőálarcok, védőszemüvegek, füldugók, védőkesztyűk,, légzésvédő készülékek stfo. — használatát. Mert —, ha már itt tartunk — a dolgozótól is sok függ: hogy ismeri-e vagy sem a munkavédelmi szabályokat; használja-e az egyéni védőfelszerelést; kipihenten, tiszta fejjel fog-e munkájához, vagy másnaposán, szédelegve. Az egyik vidéki A.FIT- szervizben két esztendeje türkizzöld színű munkaruhát osztottak ki a dolgozóknak. A szerelőzubbonyuk hátára nyomtatott vörös betűk — AFIT — azóta kétséget sem hagynák a szemlélőben afelől, hogy az a sok tür- kizzöLd, overállos, aki órákig támogatja a söntéspultot a közeli piac büféjében, a csillagkulcsot hagyta cserben a söröskriglikért. S utána visszamegy fékpróbázni... Az egyik öblösüveggyárunkban a munkavédelemről beszélgettem a dolgozókkal. A segédmunkások elmondták: náluk a baleseti oktatás annyiból áll, hogy minden új belépőnek kezébe nyomnak egy brosúrát. Vagy elolvassa, vagy nem. A Dunakanyar egyik textilgyáriéban átvételi elismer- vények tanúsítják, hogy valamennyi dolgozó megkapta a svéd fül dug ót; csak használni nem szokta egyikük sem, pedig á szövődében a legutóbbi méréskor 102 decibelt mutattak a műszerek! Szocialista államunk évente milliókat áldoz a dolgozók jobb munkakörülményeinek megteremtésére, balesetvédelmére. De mindez kidobott pénz marad, ha nem vigyázunk jobban magunkra — magunk is. tűnik — nem Mert úgy vigyázunk eléggé. Bizonyos átmeneti javulás után a baleseti statisztikák megint csak riasztóak. A népgazdaság valamennyi ágában az év első háromnegyedében összesen 62 856 üzemi baleset történt; a halálos balesetek száma október 31-ig elérte a 373-at! Ijesztően sok. — nyíri — csak most az autó — sokféle kincs. Más „cipőt” k^ánt az igavonó állat és mást a parádés kocsi előtt ficánkoló paripa. Amiben mégis egyformák voltak, hogy a lábukon jártak és jól akartak járni. Erre úgy vigyázott a patkoló kovács, hogy csukott szemmel is megmondta: nyári vagy téli, felhajtott : sarkú vagy víziabetétes patkót tart a kezében, és ha végigsimított a patán, már tudta, mi lesz vele a dolga. Látja, elmerengtem a múlton, mert sajnos a ló lassan már a múlté, a fuvaros is azon töri a fejét, hogy valamilyen masinával cseréli fel a négylábút, én pedig se a Trabanthoz, se a Ladához nem nyúlok. Tétlenségre azért nem kárhoztatom magam, dolgozom azóta is, hogy nyugdíjba mentem, az erdő- gazdaság gépeit javítom, elvállaltam az iskolák konyha- felszereléseinek a karbantartását, és nyitva áll műhelyem a szomszédok, a jó ismerősök előtt. Megjavítok mindent, ha kell, újat csinálok, csak egy a fontos ... hogy vasból legyen ... — illés — Csak vasból legyen Patkómtól ló soha le nem sántult
