Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-15 / 293. szám

1979. december 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szarvasmarha- és baromfitápokat állít elő az újszászi Szabadság Tsz keverőüzeme. A napi két vagon tápot a szövetkezet saját állománya hasznosítja Napirenden a családok gazdálkodása Ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa Erősödő baráti kapcsolatok írta: Henno Toming, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának osztályvezetője Tegnap a Parlament Va­dászt érmében ülést tartott a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. Makdldi Mihályné ai- elnök elnökletével meg­vitatta a II. konferen­cia óta végzett mun­kát. Erdei Lászlóné elnök be­számolójában hangsúlyozta: a Nőtanács jó ütemben valósít­ja meg ötéves munkaprog­ramját. Felelősséggel tölti be javaslattevő, kezdeményező szerepét. Ajánlásait, állásfog­lalásait, a társadalmi, gazda­sági lehetőségek figyelembe­vételével fogalmazza meg. Sajátos eszközeivel cselek­vőén segíti elő a népgazda­sági terv teljesítését. Figye­lemmel kíséri a nők egyen­jogúságának érvényesülését. Az eddigieknél bátrabban és következetesebben tárja fel a teljes egyenjogúság kibon­takozásának akadályait. A nők élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására olyan ja­vaslatokat dolgoz ki, amelyek összhangban vannak a nép­gazdaság érdekeivel. A kö­vetkező évben például Bács, Borsod. Csongrád, Somogy megyében s a főváros két kerületében a családok gaz­dálkodási és fogyasztási szo­A Jászságban biztató ered­ménnyel kecsegtet a víz­földtani kutatás, amely az eddiginél jobb minőségű ivóvíz nyerésére irányul. A vízben közismerten szegény alföldi tájegység területén eddig jórészit 6—700 méter alatti mélységből, a geoló­gusok által „Pannon-tenger üledék”-nek nevezett ré­tegből, meglehetősen nagy költségekkel végzett fúrások után nyerik a vizet. A per­cenként 800—1600 liter ho­zamú kutak vize azonban, magas hőfoka és gáztartal­ma miatt, ivóvíznek általá­ban nem alkalmas. Ez a körülmény vezette a szak­embereket arra, hogy más rétegekben, régebben med­dőnek ítélt kisebb mélysé­gekben is próbálkozzanak a vízfeltárással. A megfele­lő vízadó rétegek kiválasz­tásához radioaktív, úgyneve­zett természetes gamma mé­réseket alkalmaznak, amely kásái iránt érdeklődnek. Meg­győződésünk — mondotta — a háztartások korszerűbb gazdálkodási és fogyasztási szokásainak kialakításával je­lentős tartalékokat tárhatnak fel, s javíthatják a nők, a családok életkörülményeit. A Nőtanács nemzetközi te­vékenységéről szólva elmon­dotta: fő céljuk elősegíteni hazánk következetes békepo­litikáját, a társadalmi hala­dás ügyét, a nőszervezetek együttműködését. Az ötéves munkaterv szellemében 67 delegációt küldtek nemzetkö­zi rendezvényekre, ugyanak­kor 42 küldöttség tanulmá­nyozta a Magyar Nőmozga­lom eredményeit, 25 ország csaknem 80 küldötte vett részt az európai dolgozók helyzetével foglalkozó buda­pesti szemináriumon. Részt vett az ülésen Fejti György, az MSZMP KB osz- táilyvezet ő- helyettese. A Nőtanács állásfoglalásá­ban elítéli az Észak-atlanti Szövetség reakciós köreinek lépéseit. Támogatja a Szov­jetuniónak a fegyverkezés csökkentésére, a leszerelésre tett kezdeményezéseit, javas­latait!. az eddiginél pontosabb in­formációkat szolgáltat a geológusoknak. A vállalkozások eddig si­keresek. Jászikisér és Jász- ladány térségében például korszerű technológiai fúrás­sal már 300 méter mélység­ben jó minőségű vizet talál­tak. Hasonló eredményeket kaptak a Jászság más terü­letein végzett kutató fúrá­sokkal is. Számítások sze­rint a kis mélységű fúrások csak egyharmadát, egyne­gyedét igénylik a nagyobb mélységű kutak fúrási költ­ségének. Egy kúthoz a ko­rábbi 3—4 millió forint he­lyett. egymillió forint körü­li összeg is elegendő lehet. A hevesi sülyedékből, vagy más homokrétegből táplál­kozó három-négyszáz méter mélységű kutak, elsősorban a kisebb vízigényű települé­sek, tanyák, majorok gazda­ságos ellátását oldhatják meg. Tizenöt szocialista brigád versenyben A jászdózsai Tamamenti Tsz munkájáról, a minden évben megismétlődő jó ered­ményekről nehéz lenne be­szélni anélkül, hogy ne es­sék szó a termelőszövetke­zet gazdálkodásában megha­tározó szerepet betöltő szo­cialista brigádokról. A gazdaságban 170 tagigal 15 szocialista brigád dolgo­zik. Közülük az idén 13 kol­lektíva csatlakozott az MSZMP közelgő XII. kong­resszusa tiszteletére kibon­takozó munkaversenyhez. A brigádok keresték azokat a lehetőségeket, melyek segít­ségével a szövetkezet sajátos adottságait jobban, éssze­rűbben kihasználva, a nép- gazdasági érdekek egészlét szolgálják. Az állattenyésztésben dol­gozó szocialista brigádok például a legfontosabb fel­adatok között határozták meg vállalásukban a kor­szerű takarmányozással el­érhető takarékosságot. Az egyik brigád 5 mázsa tejpor és 75 mázsa abrak, egy má­sik kollektíva 88 mázsa ab­rak megtakarítására vállal­kozott az éves terv teljesí­tése mellett. A műszaki főágazat szo- 'cialista brigádjai az újítá­sok terén akartak előbbre lépni. Az üzemanyag-megta­karítással, a hulladék vas- anyagok felhasználásával ők is a takarékos gazdálkodást segítik. A növénytermesztők a jobb és gyorsabb őszi ta­lajművelő munkát ígérték és azt. hogy a cukorrépa beta­karításakor 3—5 százalékkal csökkentik a veszteséget. A végleges értékelés még hátra van. Az első három­negyed év tapasztalatait fi­gyelembe véve azonban már biztos, hogy a „Tarnamenti”- ben a szocialista brigádok az idén is eredményes mun­kával járultak hozzá az éves terv teljesítéséhez, ré­szesei a gazdaság eredmé­nyeinek. Tutajról festik a víztornyot Nem mindennapi munká­hoz kezdtek, a hajdúhadházi Üj Barázda Termelőszövet­kezet építőipari ágazatának tagjai. Debrecenben, a Do­bozi lakótelepen levő nagy víztoronyban tutajról festik a 3000 köbméteres köralakú medencét. Állványozás he­lyett — könnyűbúvárok se­gítségével — tutajt ácsoltak a vízen, és ezen dolgoznak a festők. Szovjetunió Kom­munista Pártja és a testvérpártok központi bizottsá­gai határozatai­ban, dokumentumaiban ki­emelt helyen szerepel a szo­cialista országok közötti kap­csolatok sokoldalú kiterjesz­tése, elmélyítése, a gazdasági integráció további fejleszté­se. A kapcsolatok alapja a marxista—leninista pártok együttműködése, a gazdasági, tudományos, kulturális élet irányításában, az egységes külpolitika kidolgozásában. Az Észt Kommunista Párt a fenti aiapelvekhez igazod­va építette ki külföldi baráti kapcsolatait, amelyek egyre mélyülnek, egyre növekszik a párt, tanácsi, társadalmi szervek, ipari és mezőgazdá­sági vállalatok, oktatási in­tézmények együttműködésé­nek hatékonysága, a szocia­lizmus és kommunizmus épí­tésében szerzett tapasztala­tok kicserélésének eredmé­nyessége. Az együttműködés alapja a pártszervek kapcso­lata. Az Észt SZSZK Kommu­nista Pártja és az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága állandó, szélesedő kapcsola­ta — ékes bizonyíték a szo­cialista internacionalizmus eszméinek gyakorlati megva­lósulására, az együttműködés a köztársaság és Szolnok me­gye gazdasági és kulturális életének további fejlődését szolgálja. Nyilvánvaló, hogy ezeket a kapcsolatokat lehet javítani, tökéletesíteni. Ép­pen ezért szerveznek rend­szeresen szemináriumokat, megbeszéléseket a külföldi kapcsolatokat fenntartó in­tézmények, vállalatok, gazda­ságok, minisztériumok, ható­ságok vezetői és párttitkárai, valamint a városi és járási bizottságok ezen a területen foglalkoztatott munkatársai számára. Az adott kérdése­ket rendszeresen vizsgálják - az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságában. Az együttműködés konkrét formáinak vizsgálata során meg kell említeni, hogy az utóbbi időben pártmunkása­ink számos delegációja láto­gatott el a szolnoki elvtár­sakhoz, élén Észtország KP KB titkáraival, vezetőivel és fordítva, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának vezetői is többször vendégeskedtek nálunk. A látogatások fő cél­ja a helyi pártbizottságok te­vékenységének tanulmányo­zása, amely a népgazdasági feladatok végrehajtására mozgósítja a kommunistákat és a dolgozókat, de tanulmá­nyozzák az alapszervezetek szerepét az ipar, mezőgazda­ság, kulturális élet és nép­művelés irányításában is. A kölcsönös propaganda- munka egyik jó hagyományá­vá vált a rendszeres és köl­csönös előadócsere. Magyar barátaink előadásaiból első­sorban azokat az előadásokat emelném ki, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója alkalmá­ból az Észt KP KB mellett működő Párttörténeti Főis­kola által szervezett tudomá­nyos konferencián hangoztak el, mi pedig az Észt Munkás Kommuna és Szovjet Észt­ország jelenéről tartottunk előadást! baráti kapcsolatok fejlesztésének ilyen formája két­ségtelenül rejt még fel nem tárt tar­talékokat. Alaposabban át kellene gondolni és gazda­gabbá tenni például a csere­előadások tematikáját, bele­foglalni szűkebb kérdéseket, konkrét problémák tárgyalá­sát minden részleteivel és ár­nyalataival együtt. Ebben az esetben, természetesen, a té­maválasztást meghatározza egyik részről a tapasztalat, az adott párt- vagy termelési tevékenység során elért ered­mények, másrészt, ugyanazon terület nehézségei és megol­datlan problémái. Az ilyen témájú előadások nagyobb érdeklődést fognak kiváltani a szakemberek szűkebb kö­rében is. Jó, tevékeny kapcsolat ala­kult ki újságíróink és szolno­ki kollégáik között. A baráti kapcsolatok fejlődéséről szó­ló információk mellett köz- zétesznek egymás életéről és tevékenységéről szóló anya­gokat. írnak a testvéri pártok által kitűzött feladatokról; a gazdaság és kultúra terén, valamint a szocialista inter­nacionalizmus és népek ba­rátsága szellemében történő nevelés problémáit tárgyaló cikkeket. Valószínűleg itt is vannak még kihasználatlan lehetősé­gek. Például, nálunk nem ke­vés pusztán információs jel­legű anyagot közölnek, jóval ritkábban jelennék meg olyan cikkek, amelyek ösz- szegzik bizonyos kollektívák és párttagok a helyi pártközi kapcsolatokon belül végzett szervezőmunkájának tapasz­talatait, bemutatják tevé­kenységük konkrét eredmé­nyeit a termelés és a dolgo­zók nevelése terén. Az utóbbi két évben sok ipari vállalatunknál, gazda­ságunkban, intézményünknél és szervezetünknél a pers­pektíva figyelembevételével átgondolták az észt—magyar pártkapcsolatot, és ennek következtében sokkal tartal­masabbá váltak az ez irányú munkatervek. Világosan lát­ható a közös pozitív vonás — a pártszervezetek által irá­nyított helyi kollektívák igyekeznek minél több konk­rét akciótervet beütemezni, amelyek barátaik párt-, ter­melési és társadalmi munká­jának mélyrehatóbb tanul­mányozását célozzák. Igen kedvező hatást fejte­nek ki a munkáskollektívák, a vállalatok párt- és társa­dalmi szervezeteinek szoros kapcsolatai, például a „Kom- munár” bőr- és cipőipari egyesülésben, valamint a Ti­sza Cipőgyárban. Amikor a „Kommunár” cipőműhelyé­ben új félautomata sort sze­reltek, a magyar „cipősök” eljöttek segíteni, és megosz­tották velük tapasztalataikat. A vállalati egyesülésünkben bevezették a magyar kolle­gáktól kölcsönzött talpra­gasztási technológiát, a sza­bászműhelyben pedig az ő példájuk szerint használták fel a munka- és munkahelyi szervezés módszerét. Említhetünk más példát is. A Tallinni Onkológiai Gon­dozó és a jászberényi városi kórház pártszervezetének kezdeményezésére az orvos­kollektívák sok éves együtt­működése alapján egységes módszert dolgoztak ki a la­kosság profilaktikai vizsgála­tára a rosszindulatú dagana­tok korai diagnosztizálására. A kapott adatokat összegzik, és rendszeresen megbeszélik együttes tudományos és gya­korlati konferenciákon. Sok új született köztársa­ságunk Meliorációs és Víz­gazdálkodási Állami Bizott­sága és az azonos feladatot ellátó Szolnok megyei válla­lat szakembereinek együtt­működése során is. Szakem­bereink számára igen érde­kesnek bizonyult a magyarok által kidolgozott csatorna­megmunkálási technológia a nagy (20 ezres befogadóké­pességű) sertéstelepeken, ahol szalmaszűrők bontják a trá­gyát és trágyalevet; s érdek­lődésükre tartanak számot a mélyszántásnál használt rez­gő talajlazítógépek. z Észt SZSZK dol­gozóinak baráti kapcsolatai a ba­ráti szocialista or­szágokkal és első­sorban Szolnok megyével azt az őszinteséget, azt a bizal­mat és kölcsönös megértést bizonyítják, melyek jellem­zik pártunk, munkásosztá­lyunk és parasztságunk, va­lamint értelmiségeink viszo­nyát azon országok népeihez, akik a szovjet emberekkel vállvetve építik az új társa­dalmat. Recsk határában, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat új aknát épít a föld mélyén rejtőző rézérc feltárásához. A vállalat szocialista brigádjai a XII. pártkongresszus és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy még az idén terven felüt negyvenhat méter hosszú vágatot elkészítenek Vízföldtani kutatás a Jászságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom