Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 11. fl szovjet hatalomért harcolt Tigyi Antal SZOLNOK MEGYE múltjából Szolnok felszabadulása Szolnok 1944-ben A Szovjetunió Vörös Hadseregéneik felszabadító hadműveletei 1944. október 8-án kiterjedtek Szolnok megyére is. A szovjet 7. gépesített hadtest 8-án Kisújszállásnál elérte a Szolnokról Debrecen felé vezető országutat és vasutat. Ezzel egyidejűleg magyar jelentés szerint Tisza- várkonynál szovjet katonák keltek át a Tiszán.' A német hadvezetés úgy vélte, hogy annak célja „vagy a Tisza-átjárók megszerzése Szolnoknál és Szentesnél vagy a Tiszától keletre előretörés északra a hadseregcsoport hátába”. A szovjet támadás felfogására a Tiszántúlon levő német és magyar erők elégtelennek bizonyultak, ezért az Örkénynél újjászerveződött 13. német páncéloshadosztály parancsot kapott, hogy október 8-án reggelre legyen a szolnoki hídfőben, és tovább előrenyomulva Karcagnál egyesüljön az 1. német páncéloshadosztállyal. A német páncélosok Szolnokra érve már azt tapasztalták, hogy „a Tisza-hidakon át német és magyar csapatok és oszlopok özönlenek összefüggéstelen menetben nyugat felé”. Október 12-én újabb német csapatok érkeztek Szolnokra, a 4. SS páncélgránátos hadosztály megerősített harccsoportja, hogy a többi német erővel együtt ellentámadást indítson. Maga Hitler is megkülönböztetett várakozással tekintett erre a kétségbeesett kísérletre. Az SS-ek támadását a szovjet katonák október 14-én Kisújszállásnál megállították, és október 16-án már Törökszentmiklósra verték vissza a németeket. A németek október 19-én újabb ellentámadással kísérleteztek. amely egy nappal később már végleg elakadt és a következő napokban nemcsak visszaszorultak, •a szolnoki hídfőbe, hanem miután október 24-én ázt „tervszerűen elfoglalták”, október 25-én a késő esti órákban végleg fel is adták azt. Majd német alapossággal október 26-ára virradó éjszaka felrobbantották a szolnoki közúti hidat. A szükségtelen és ezért értelmetlen hídrobbantással a németek semmit sem nyertek, ugyanis a 2. Ukrán Eront Szolnok környéki hídfőit a Tisza jobb partján nem tudták felszámolni. Október 26-án a várostól északkeletre, illetve keletre egyre újabb szovjet csapatok keltek át a Tiszán. 1944. október 31-én a szovjet támadás keletről és délkeletről elérte Jászkarajenő keleti szélét, s ekkor már a németek is látták, hogy a szovjet csapatok a közeli napokban várhatóan támadásukat egészen Szolnok térségéig kiterjesztik. , November 3-án már világosan kirajzolódott Szolnok közeli felszabadulása. A német főarcvonalba Szolnok és Abony között több helyen betörtek a szovjet csapatok közvetlenül Szolnoktól nyugatra és a város déli részébe is. Az eseményeket erősen meghamisító német hadjelentés továbbra is erős szovjet támadások visszaverését állította, de a november 4-i jelentésben már nemlehetett elhallgatni, hogy Szolnoktól közvetlenül nyugatra áttört szovjet erők elérték az Űj- •szászra vezető utat és harckocsikkal tovább támadtak rajta. A német Déli Hadseregcsoport 1944. november 4-i jelentése szerint „Szolnoktól közvetlenül nyugatra az ellenség harckocsi támogatással áttörte a főharcvonalat, északra, és Szolnokra nyugatról bevonult. Egyidejűleg mintegy ezrednyi erőben harckocsikkal délről a Tisza mentén északnak Szolnok ellen támadott, és elkeseredett házharcokban a saját részeket a pátakszakaszra (Zagyva) Szolnoktól északra vetette vissza”. Sőt a Wermacht főparancsnokságának hadijelentése is kénytelen volt hírül adni: „Szolnok heves harcok után az ellenség kezébe került.” A szovjet hadijelentés sokkal részletesebben számol be Szolnok felszabadításáról. „A Tisza-szakaszon megindult nagyarányú támadás során elfoglalták a szovjet csapatok a Szolnoktól 7 km-re fekvő Tószeget, majd pedig rohammal bevették Szolnokot, ezt a nagyjelentőségű csomópontot és laktanyavárost.” Szolnok városát az R. J. Malinovszkij főparancsnoksága alatt harcoló 2. Ukrán Front M. Sz. Sumilov vezette 7. gárdahadsereg J. Sz. Alehin parancsnoksága alatti 27. gárda-lövé&zhadtestének csapatai szabadították fel. Közelebbről. a G. N. Preob- razsenszkij parancsnoksága alatti 227. lövészhadosztály és a K. Sz. Fedorovszkij vezette 303. lövészhadosztály egy része. Szerepet játszott a város felszabadításában az Sz. K. Gorjunov parancsnoksága alatti 5. légihadsereg 312. éjjeli-bombázóhadosztálya is, melynek V. P. Csanpalov volt a parancsnoka. Ez történt 1944. november 4-én, ég másnap már a szovjet katonai parancsnok kétnyelvű falragaszai szólítottak az élet, az új élet megkezdésére. S. L. 1895. január 13-án született. 20 éves volt, amikor 1915-ben elvitték katonának. Néhány hét múlva az orosz frontra került, ahol 1916. július 26-án fogságba esett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására a foglyok között élénk politikai szervezkedés indult meg. Röplapokat terjesztettek, és olvasták a „Vörös Újság” c. lapot. Egyenlő jogokat élveztek az oroszokkal, több bért kaptak, csökkent a munkaidő is 12—13 óráról napi 8 órára. Akik dolgoztak, rövid időn belül fegyvert kaptak. Fegyverzetük az uh. könnyű gépfegyver volt. Majd beléptek a Vörös Gárdába. Tigyi Antal az V. nemzetközi zászlóaljba került. A zászlóaljhoz az orosz munkásokon kívül különböző nemzetiségű volt hadifoglyok tartoztak: németek, csehek, hor- vátok és magyarok is. Egy szakasz, amelynek létszáma kb. 60 fő volt, általában 12 magyar katonával rendelkezett. Tigyi Antal szakaszparancsnoka Fagyos Pál, a politikai megbízott Kovács Mihály volt. Az újonnan alakult zászlóalj Bahmancsnál és Konotop- nál a német csapatokkal került szembe. Több napos csata után — kb. 4—5 ezer ember vesztette életét — sikerült győzelmet aratniok. Tigyi Antal visszaemlékezése szerint Bahmancsnál maga Lenin intézett beszédet a vörös csapatokhoz, melyben a munkások összefogásáról és az eljövendő harcok eredményeiről szólott. A vörös csapatok célja ezután a nagyobb városok elfoglalása és ott helyőrség felállítása volt. Kijev és Minszk elfoglalása minden nagyobb „A Dinnyés-kormány terjeszti be a képviselőházban a hároméves tervről szóló törvényjavaslatot, s ezt a parlament július elején törvényerőre emeli. 1947. augusztus 1-én megkezdődik a terv végrehajtása... A hároméves terv megkezdése nagy politikai sikere a két munkáspártnak, mindenekelőtt a Kommunista Pártnak ... Hamarosan kitűnik, hogy a tervgazdálkodás bevezetése, kellő oolitikai feltételek mellett, a szocialista átalakulás nagy erejű fegyvere.” (A magyar forradalmi munkásmozgalom története) A Magyar Kommunista Párt tervjavaslatának nyilvánosságra hozása után a megyében is elkezdődött annak propagálása. A helyi kommunista sajtó már 1947. január 5-én vezércikket szentelt a tervgazdálkodás kérdésének. A megye hároméves tervének előkészítése február elején kezdődött. A kommunista főispán 21 szakbizottságot alakított. A tervelőkészítő szervek elé kettős célt tűztek. Egyrészt, hogy jelöljék meg azokat a feladatokat, amelyek 1 év alatt helyi erőforrásokból megvalósíthatók. másrészt, állítsák össze azokat a terveket. amelyek 3 éven belül az államgazdasági terv keretében valósíthatók meg. A széles körű előkészítés után 1947 július végére elkészült és az illetékes országos hatóságok elé is került Szolnok megye hároméves terve. Szolnok megye beruházási előirányzata a hároméves terv időszakára mintegy 200 millió Ft-ot tett ki. Ebből a mezőgazdaságra 32 millió jutott. Az agrártermelést szolgáló beruházások között a legnagyobb tétel a gépállomások létesítése jelentette. 17 millió Ft-ot. Emellett az öntözés bővítése, a talajjaakadály nélkül sikerült. Miután Minszkben felállították a helyőrséget, és a fáradt katonák néhány órai pihenőt kaptak, meghallották, hogy a városhoz közel eső faluba lovas fehérgárdisták törtek be. Tigyi Antal zászlóalját a fe- •hérek ellen vezényelték, és háromnapi harc után a vörös katonák győzelmet arattak. Az Ogyessza, Harkov és Cserkaszi vonalon Kolcsak csapatával is találkoztak. Az ütközet sokáig tartott, és bár sok embert veszítettek, de győzelmet arattak. Dnyepropetrovszk előtt fehérgárdisták csapataival kerültek szembe. Mivel azok jóval többen voltak, a zászlóalj segítséget várva visszavonult. De hamarosan felfegyverzett bányászok érkeztek segítségükre, akik hát- batámadták a fehéreket. Az V. nemzetközi zászlóalj itt aratta legnagyobb győzelmét. Tigyi Antal röviddel Dnyepropetrovszk elfoglalása után az intervenciós német csapatok fogságába került. Lengyelországba vitték megfigyelés céljából, majd hazaengedték Magyarországra. A Horthy Magyarországon földmunkásként dolgozott, amint visszatért Kunszent- mártonba. 1921-ben tagja lett az illegális kommunista mozgalomnak. Felvilágosító munkát végzett. Leginkább a munkanélküliekkel tartotta a kapcsolatot. Sok illegális könyvet és lapot olvasott, amelyet r Budapestről Holler Mihály révén szereztek be. Bár hazatérése óta állandóan rendőri megfigyelés alatt állott, 1935-ig sikerült elkerülnie a letartóztatást. Ekkor 1947—1949 vitás és az állatbeszerzések szerepeltek a legfontosabb célkitűzések között. A legnagyobb tervmunkálatok közé sorolták a faluvillamosítást, amelynek keretében 27 község bekapcsolását irányozták elő. Jelentős részt kapott a megye hároméves tervéből az egészségügy. A megyei közkórház helyreállítására, bővítésére és felszerelésére 5,8 millió Ft-ot ütemeztek be. Az állami tbc-kórház kialakítását, egészségházak létesítését, a gyermekegészségügy fejlesztését, egészség- ügyi tanácsadók létrehozását és népegészségügyi tanfolyamok szervezését említették még a fontosabb előirányzatok között. A szociális és kulturális beruházások keretében előirányozták 18 új napköziotthon felállítását, bölcsődék létesítését. OTI-székhá- zak és -rendelők céljaira több mint 5,5 millió Ft fel- használást vették tervbe. A megye eredeti hároméves terve szerint vasúti beruházásokra 6 080 000 Ft volt szükséges. Ennek nagyobb részéből vasúti hidakat akartak rendbe hozni, építeni. A közúti közlekedést szolgáló munkák között beütemezték 20 km-nyi főútvonal burkolatának felújítását és 35 km bekötőút építését. A postai beruházások előirányzata 21 480 000 Ft-ot tett ki. Ebből a szolnoki rádióállomás építése 6,5 millió Ft-tal részesedett, a telefonhálózat fejlesztésére 14 980 000 Ft-ot irányoztak elő. A rendelkezésünkre álló adatok arra utalnak, hogy megyei szinten — az országos összképtől eltérően — Kunszcntmártonban is terjesztett kommunista röplap 1932-ből azonban egy házkutatás során illegális lapokat találtak nála. Az ügyben a budapesti királyi ügyészség indított eljárást ellene, s „államfelfor- gatás vétsége” miatt 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Ezután még inkább megfigyelés alatt tartották, de ez nem akadályozta meg abban, hogy ne látogassa az illegális összejöveteleket. A felszabadulás után újult erővel kezdett dolgozni. A kunszentmártoni kommunista pártszervezet és földmunkás szakszervezet helyi csoportjának elnöke lett. 1946- tól 1962-ig dolgozott a Zalka Máté Termelőszövetkezetben, több éven át a szövetkezet párttitkáraként is tevékenykedett. Tigyi Antal fegyverrel harcolt a világ első szocialista államának megvédéséért, s hazatérése után egész életében hazánk szocialista átalakításáért küzdött. Murányiné Rónyai Zsuzsanna az ipari beruházások kis súllyal szerepeltek. Ezt erősíti meg Szolnok város előirányzatainak megoszlása. A megyeszékhelyen — a környék legiparosodottabb településén — a 44 712 000 Ft-os állami beruházási keretből csak 4 milliót szándékoztak az iparban felhasználni, szemben a 14 milliós népjóléti vagy az 5,5 milliós közlekedésügyi tétellel. A helyzet ilyen alakulásában nagy mértékben közrejátszott az, hogy a három nagy gyárüzemet — tekintettel azok országos jelentőségére — már előzőleg helyreállították, vagy legalább is a folyamatos, zavartalan működésre alkalmassá tették. A többi — zömmel helyi ellátást szolgáló élelmiszer- és könnyűipari megyebeli üzem újjáépítéséhez és beindításához központi érdek nem fűződött — ezek magánvállalatok voltak — így azok az állami beruházási tervekben nem kaptak helyet. A megye beruházási előirányzatának csaknem negyedét. 44,7 millió Ft-ot Szolnokon terveztek felhasználni. Elsősorban a város szociális. egészségügyi és közlekedési viszonyait kívánták javítani. Emellett a város terveiben még elsődleges szerepet kapott a háborús épületkárok helyreállítása is. A hároméves terv munkálatai 1949. december 31- ével zárultak le. A helyi sajtó azonban már november végétől sorra jelentette, hogy az egyes munkahelyeken befejezték a terv rájuk eső részének teljesítését. Szolnok megye fejlesztésének soron következő feladatait már az első ötéves terv célkitűzései szabták meg. Dr. Urbán László Összeállította: dr. Sclmeczi László, A szolnoki vasútállomás 1944. június 2-án Az élet megindul a felszabadult Szolnokon. A szovjet katonai parancsnok 1. sz. parancsa 1944. november 5-én Tervgazdálkodás a megyében is
