Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
1979. november 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 qfliRpfliWDNszflBflD idő A SZAUNA „VILÁGNÉZET” Divat lett a szauna. Sokr szór megcsúfolása példájának. Tiltakoznak is a finnek, ha bordéllyá vagy korcsmává züllesztik üzletre, szórakozásra éhes európaiak. Még a fürdőnadrágos szauna sem igazi. Tisztaság és átizzadt ruha ellentmond egymásnak. Ismerték a szaunát már a hunok is, sátraikban köveket melegítettek, párát keltettek, de ez még csak a gőzfürdő őse. A szauna északon, dánoknál, svédeknél, észteknél, letteknél, litvánoknál, lengyeleknél, oroszoknál valóban Okos, tisztálkodásra való -alkalmatosság, fürdő. S napjainkban Tatától a budapesti Olympia szállóig sem egyéb, bár lényegesen különbözik a verejtékillatú gőzfürdőktől. A szauna: szertartás, világnézet. A kikapcsolódás, megpihenés, feloldódás, a bizalom próbája. Mint a borpince nálunk, úgy tartozik a szauna a finn családhoz, vidéken, városon. Üzemek, bérházak családi házak is megépítik a maguk szaunáját, de az igazi szauna tavak partmint a szabadban. Megpacs- koljuk egymást s magunkat a nyírfa vesszőkkel, aztán ki a tóba. Parázs testünk nem érzi a hideget, néhány tempó s vissza a hőbe, ahányszor jólesik. Ez a szabály: a szaunában csak azt tegyük, ami jólesik, csak arról beszéljünk, amiről jólesik, csak arra gondoljunk, ami nem okoz gondot. A szauna a „lazításé”, a kikapcsolódásé, a pihenésé, a bizalomé. Mert kell-e több bizalom annál, minthogy államfő, üzletember!, családfő a szaunában fogadja bizalma jeléül vendégét, hogy fiú és leány, testvérek együtt szau- náznak, távoli vidéken s a múltban akár az egész család. . > A szó szoros értelmében: itt lemeztelenítve jelenik meg az ember, testileg, ben- sőleg. Ide nem lehet előítéletekkel jönni. Itt a bizalom és felszabadultság, jó értelemben vett fegyelem és humanitás határozza meg az együttlétet. Két-három hideg vízben való megbuggyanás után ismét a házigazda tiszte, hogy megcsutakolja vendégeit, kidörzsölje belőlük a megmaradt verejtéket. S úgy, meztelenül, kiülve a szauna tornácára, az enyhe szél szárítja fel rólunk a párát. Amikor megmerültünk a tó vizében, zöld fenyők és nyírfaerdők gyűrűjében, felettünk az égbolt végtelenjével, előttünk a víz tükrével, a csendben, mintha a nagy természet fogadott volna be. S most, a szél úgy jár át, hogy se" embert nem érezünk a közelünkben, sem tetőt felettünk, csak fújja ki belőlünk a napok nehezét, s csodálatosan megtisztulva szárítjuk fel végül goromba lenvásznakkal a megbújó vízcseppeket. Aki vacog, rosszul szauná- zott. Aki testileg, szellemileg megújulva kelt fel a tornác padjáról, nem felejti, hogy csak így szauna a szauna. A szaunát nem mocskolhatja be sem hiúság, sem önzés, sem gyávaság, semmilyen előítélet, a szauna az emberség, a barátság, testi-lelki tisztaság együttes és kölcsönös záBodnár István: Vonatból Szédülten kunkorodik a Tét vágtáznak vissza a -fák nedvüket veszítve lihegnek maroknyi szénaboglyák Éber telefonpóznák kilőtt nyíl előtt szabad az út pakolja futtában villanygyomrát a mozdony Szöszölő üzenetváltás nyújtózó füttyök morcoskodnak kísér cifra uszálya nevenincs faluknak Szapora vadnyúlfészek mezők tűkarcnyi szántásai talpunk alatt kerekek porolnék döccenőkkel Ésszerű táplálkozás Az ésszerű étrend kialakítása már a bevásárlásnál kezdődik. Az önkiszolgáló boltok pultjai csábítják a bevásárlót, hogy mindent a kosárba tegyen, ami szép és tetszetős. Különösen az édességek és a rágcsálnivalók kínálják magukat. Figyeljünk arra, hogy mit vásárolunk. Ha. fogyni szeretnénk, akkor alacsony zsír- tartalmú felvágottakat és kalóriaszegény sajtokat) vegyünk. Cukor helyett szaha- rint használjunk. Vásároljunk sok gyümölcsöt és zöldséget. A zöldségeké^ frissen használjuk fel. Folyó vízzel tisztítsuk és csak rövid ideig pároljuk, vagy lehetőség szerint fogyasszuk nyersen. Párolásnál fedjük le, mert fedő nélkül a vitaminok károsodnak. Az evésnek napi örömeink közé kell tartoznia. Fontos azonban, hogy nyissuk ki a szemünket a bevásárlásnál, gondosabban és ésszerűbben készítsük el ételeinket. — J — Szauna (D. Németh Ingeborg rajza) ján épül. Elengedhetetlen az a csend, mely ezt a hatvan- ezernyi tavat kürülveszi Suo- miban, s a zöld erdő, mely átöleli, s a végtelenjével beborító kék ég. Elengedhetetlen a házigazda készülődése, hogy begyűjtse, egybekösse a leveles, zsenge nyírfavesszőket (szentivánéj előtti a legalkalmasabb), hogy végeiket baltával megpuhítsa, nehogy megsértse a testet. A házigazda takarítja ki a szaunát, fűt be az előtérbe, ahol a szaunázás előtti és utáni tisztálkodás, a mosdás folyik, ő készíti be a langyos vízzel telt vödröket, a nyírfa-„vir- gáesokat”, fűti be a gránit kövekkel (ez nem hasad!) borított kályhát vagy éppen a köveket melegíti a hagyományos füstös szaunában. Már a szauna építésénél ő választja a megfelelő fát, padnak a vízelvezető nyárfákat, egyebüvé vörös fenyőt, tüzelőnek jó illatú nyírfát. Mert ez se mindegy. A szaunához hozzátartozik az izzó köveken megforgatott leveles nyírfavirgácsok tavaszi réteket idéző, s az arcunk elé tartott virgácsok hűvösen át- áramló felüdítő illata. Nos: lemosdottunk, s belépünk a nyolcvanfokos szaunába. Már az előtérben meleg van, a különbséget alig érezzük. Tíz perc után bőrünk felenged, pórusain elhagy a verejték, vizet löty- tyintünk a forró kövekre, felszáll a gőz, nő a meleg száz. — százhúsz fokig, de száraz a levegő, úgy lélegezhetünk, Altató Egyszer a macska kiment a mezőre egerészni. Meglátta az egér, hogy jön a macska, gyorsan beszaladt az egérlyukba. Meglátta a macska, hogy' az egér beszaladt az egérlyukba. Odament és leült az egérlyuk elé. Várta a macska, hogy az egérlyukból kibújjon az egér, és várta az egér, hogy az egérlyuk elől elmenjen a macska. Addig vártak, várakoztak, egyszer- csak elálmosodtak. Elálmo- sodtak, elaludtak. Aludt az egérlyukban az egér, és aludt az egérlyuk előtt a macska. Égyszercsak eleredt áz eső. Fölébredt a macska, mert vizes lett a bundája az esőtől. Fogta magát, beszaladt egy nagy fa alá. Szépen összekucorodott, hogy minél kevesebb helyet foglaljon el, hogy minél kevésbé legyen vizes. Az eső befolyt az egérlyukba is. Fölébredt rá az egér. Fogta magát, és beszaladt egy nagy fa alá. Szépen ösz- szekucorodott, hogy minél kevesebb helyet foglaljon, minél kevésbé legyen vizes. Azt mondja az egér a macskának: — Hű, de nagy eső van! Azt mondja a macska az egérnek: —,.Hű, de nagy eső van! Egyszercsak elállt az eső. Akkor az egér gyorsan visz- szafutott* an egérlyukba. A macska is visszaballagott az egérlyuk elé Leült a macska az egérmese lyuk elé, és várta, hogy kibújjon az egér.. Leült az egér az egérlyukba, és várta, hogy elmenjen a macska. Addig vártak, várakoztak, egyszercsak elálmosodtak. Elálmo- sodtak, elaludtak. Aludt az egérlyuk előtt a macska, aludt az egérlyukban az egér. Addig aludtak, míg csak meg nem éheztek. Korogni kezdett a macska gyomra, felébredt. Azt gondolta: — Lehet, hogy amíg én itt szundítottam, az egér kifutott az egérlyukból. Mintsem hiába várakozzam, hazamegyek, kérek a gazdasszo- nyomtól ebédet. Azzal a macska hazaballagott. Kapott is gazdasszonyától ebédre levesben főtt krumplit, vízben ázott ke-i nyeret. Megette, jól tele lett a hasa. Akkor visszament á mezőre. Közben az egérnek is meg- kordult a gyomra. Fölébredt az egér és azt gondolta magában: — Lehet, hogy amíg én itt szundítottam, már el is ment az egérlyuk elől a macska. Kikukkantott, és tényleg, senki sem volt ott. Akkor az egér kiszaladt az egérlyukból és keresett magának a tarlón ebédre valót. Talált is elhul- lajtott búzaszemet, rozsszemet, árpasaemet. Jól i megtömte a hasát. Akkor gyorsan visszafutott az egérlyukba. Épp ezidőben ért ki a mezőre a macska. Meglátta, hogy az egér befutott az egérlyukba. Odament és leült az egérlyuk elé. Várta a macska, hogy kibújjék az egér az egérlyukból és várta az egér, hogy elmenjen az egérlyuk elől a macska. Addig vártak, várakoztak, egyszercsak elálmosodtak. Elálmosodtak, elaludtak. Aludt az egérlyukban az egér és aludt az egérlyuk előtt a macska. (És innen lehet újrakezdeni a mesét, egész, míg el nem alszik a kicsi.) Mezey Katalin Divatos, ami jól hordható RUHÁK ÉS SÁLAK A divatos ruha egyszerű, jól hordható és különféle tartozékokkal változatossá tehető. Az egyik fontos tartozék — amelyet most kiemelünk — a sál vagy kendő. Selyemből, mintás vagy egyszínű, a ruha saját anyagából való, kötött és horgolt, batiszt és vékony gyapjú szolgál díszítésként. Négy- szögletes, félbehajtva vagy stólaszerűen összehajtogatva: háromszögletű és stóla egyaránt alkalmas a legtöbb ruhához. Megkötve vagy dísztűvel összefogva a ruha nyaka vagy kivágása körül és még sok más formában viselhető. Rajzainkon néhány divatos ruhát sáldíszítéssel mutatunk be. 1. Kétrészes jersey ruhát a derékban szélesebb övvel fogunk össze. A szoknya elől, hátul szabad ráncokkal bővített. A kihajtós gallért felállítjuk, úgy kötjük alá a háromszögletű sálat. Nem kötjük, hanem dísztűvel fogjuk össze. 2. Egyberuha, háromnegyedes ujjakkal, elől öt rakással készül. A nyakpánt gombolását nyitvahagyva kötjük meg a négyszögletes kendőt olymódon, hogy a legombolt vállpántok alatt húzzuk át. 3. Csíkos jerseyből vagy vászonból, esetleg könnyű szövetből készülhet a ruha. Az ujja felsővarrással, amely alul nyitva van és két kis gomb díszíti. A nyak körüli kivágástól feljebb kisméretű sálat helyezhetünk el csomóra kötve. Ezt a sáltípust „Niki”-nek hívjuk. 4. Egyenes szabású ruha, az öv karcsúsítja derékban. Színben és anyagban a ruhához közelálló stólát igen újszerű megoldásban mutatjuk be. A vállon lévő díszgombokra erősítve és az övön átbújtatva viselhető. A sál szélén díszítésként fonalból, vagy saját anyagából készült rojtozást alkalmazhatunk. Nádor Vera Nem mindegy, hogyan A kutyát is ápolni kell A kutyát és a macskát ápoltam kell tartami, de a jóból .is megárt- a sok. Négylábú barátainknak természettől fogva „impregnált” a szőre: a bőrüket és a szőrűiket védő zsírréteg vonja be. Ha például a kutyát állandóan bedugják a kádba és jó alaposan lecsutakolják, mert úgy gondolják, hogy csak így lesz egészséges és tiszta, ártanak vele. Ilyenkor ugyanis ezt a természetes védőréteget távolítják el, és a szőrzet nem tudja a vizet taszítani; a kutya nem lesz a meghűlésekkel szemben ellenálló. Ha rossz időben kint volt a kutya és piszkos lett, langyos vízben le lehet mosni, de nagyon fontos, hogy jót töröljük vagy szárítsuk meg. Semmi esetre sem szabad mindig szappanozni, még ku- tyasamponnal sem! A fiatal állatot háromnegyed éves korig semmiképpen sem fürösszük samponnal. Idősebbeket (ha feltétlenül szükséges) egyszer egy hónapban. Egyébként ez sem szükséges. A naponkénti tisztántartáshoz teljesen elég, ha lekeféljük, esetleg frottír kesztyűvel ledörzsöljük (hosszúszőrű kutyát lehet fésülni is). Ha a fehér szőrű kutya nagyon piszkos, nedves szivaccsal vagy törölközővel le lehet tisztítani, de alaposan meg kell szárítani,. A helyes kutyaápoláshoz hozzátartozik a körmök ellenőrzése is. Némelyik ugyanis ■ nem koptatja le eléggé a körmét, ilyenkor le kell rövidíteni. Ha otthon nem tudják elvégezni (a kutyák egyáltalán nem szeretik ezt a procedúrát), állatorvoshoz kell fordulni. Rendszeresen (különösen hosszúszőrű kutyánál) ellenőrizni kell a 'kutya fülét is. Belepiszkáilni nem szabad! A felületén megtapadó koszt vattadarabbal el lelhet távolítani. Ha a kutya gyakran rázza a fejét, vagy a fülét vakarja és esetleg nyüszít is, a legsürgősebben állatorvoshoz kell vinni. Esetleg kezdődő fülgyulladása van, és ha nem kezdik el időben kezelni, súlyos betegséggé válhat. A helyes ápoláson kívül természetesen a kutyáknak szükségük van a megfelelő testmozgásra is. Az igaz, hogy a kutyák mozgásigénye fajtánként változó, de elhanyagolni semmiképpen sem szabad.
