Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 11. KÜLPOLITIKÁI * KORKÉP NDK II tengeri és a hajózás Az NDK hajózási vállalatát, a DSR-t 1952-ben alapították. Ekkor még egyetlen, 917 bruttóregisztertonnás hajója volt az NDK-flottának. 1960-ra már 47 hajóból állt, és 277 424 bruttóregiszterton- nát képviselt. 1970-ben 175, 1975-ben pedig 197 kereskedelmi hajóra növekedett az állomány, amelynek rakodóképessége 1 193 464 bruttóre- gisztertonna volt. Az állomány 80 százaléka menetrend szerint közlekedő tengerhajózásban vesz részt. 20 százaléka pedig speciális feladatokat lát el; folyadék-, gyümölcs-. tömegáru-szállítást. Ezzel a kereskedelmi flottával 1976-ban kereken 1.2,25 millió tonna különféle árut szállítottak a világ tengerein. A hajózási útvonalak száma is évről évre növekszik. Az elsők között Finnországgal és a Szovjetunióval kötött egyezményt a DSR. A KGST-országok között kialakított hajózási együttműködés ötéves tervről ötéves tervre fejlődik. Az NDK nagyban érdekelt az 1990-ig érvényes hajózási és kikötőgazdálkodási közös tervek teljesítésében. kikötök fejlesztése 1962 óta közlekednek NDK-hajók — kubai, csehszlovák és lengyel - közreműködéssel — a távoli sziget- országokba. A levantei. indiai, távol-keleti, nyugat- és kelet-afrikai kikötőket egyaránt érintik az NDK hajózási útvonalain közlekedő vízijárművek. 1971 óta havonta hat hajó közlekedik Rostock és Haipong között a „Szolidaritási” vonalon, Vietnamba. A hajózási együttműködés fejlesztésére 1971- ben Csehszlovákia. Bulgária. az NDK, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Szovjetunió hajózási vállalatai írtak alá Budapesten megegyezést. 1973-ban a KGST keretében — Lengyelország és az NDK kezdeményezésére — megalakult az INTERPORT nemzetközi gazdasági szervezet. A hajóállomány és a hajózási útvonalak bővítésével megkezdődött a kikötők korszerűsítése is. Az ország legnagyobb és legrégibb tengeri kikötője Rostock, amely a nemzetközi követelményeknek mindenben megfelel. Itt kerül a tengeri szállítmányok átrakásának 80 százalékára sor. Szovjetunió Együttműködés a fejlődő államokkal Az érvényben levő államközi szerződések alapján a Szovjetunió 64 fejlődő országgal van kapcsolatban; 1978-ban 21 ázsiai. 33 afrikai és 10 latin-amerikai országnak nyújtott gazdasági és műszaki támogatás mértéke meghaladta a 8,5 milliárd rubelt. A Szovjetunió által nyújtott segítség kiterjed a nemzeti gazdaságok szinte valamennyi ágazatára. de főleg az ipari fejlesztésre irányul. Jelenleg a Szovjetunió 1050 ipari, elsősorban kohászati, gépipari és vegyipari létesítmény építéséhez és rekonstrukciójához nyújt anyagi és műszaki támogatást. Az új üzemek termékei nemcsak a belső igényeket elégítik ki, hanem nagy a kereslet irántuk a szocialista országok piacain is. Az ipari vállalatok építésén túl a Szovjetunió gyártási technológiákat és know- how-kat bocsát a fejlődő országok rendelkezésére, és részt vesz a szakembergárda képzésében. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapnak az együttműködés korszerű formái: a sokoldalú kooperációk és gyártásszakosítások. Lappok négy országban Erőmű és rénszarvasok „Ez lesz az utolsó harcunk. Ha győzünk, tovább élhetjük ezer éve megszokott életünket. Ha vesztünk, az a lappok halálát jelenti.” A prófétikus, bár kissé túlzó idézet Mikkel Eira lapp környezetvédelmi aktivista kijelentése. Mikkel társaival együtt hosszú ideje harcol az ellen, hogy a norvég hatóságok új erőművet építsenek az ország északi részén. Véleményük szerint az építkezés, s az eddig háborítatlan tájat átszelő út veszélyeztetné egyrészt az Alta folyót — pedig ezt tartják a világ lazacban leggazdagabb vizének — másrészt akadályozná a rénszarvascsordák szabad mozgását. A rénszarvas az egyetlen háziállat, amely a sarkkörön túl is megél — a laopok életének gazdasági alapja. Igaz. a több százezres állomány állandó legeltetése még ma is nomád, életformát követel, de teiiik. húsuk, és bőrük a megélhetés forrása. Kevesen tudják, hogy nemcsak a finn, hanem a lapp nyelv is rokon a magyarral. Bár a nép eredete nem teljesen tisztázott, s vándorlásuk útvonala sem igazán ismert, annyi megállapítható, hogy körülbelül ezer évvel ezelőtt érkeztek mai lakóterületeikre: a Skandinávfélsziget északi vidékéire. Napjainkban legnagyobb részük Norvégiában él (20 ezer körül), s 2, 3 illetve 8 ezerre becsülik a Szovjetunióban, Finnországban és Svédországban élő lapp népességet. Egységes irodalmi nyelMikkel Eira a természet romlatlanságának megőrzését tartja a legfontosabbnak vük nincs, legtöbbjük ismeri annak az országnak nyelvét, ahol ék Kultúrájuk, kézműiparuk is fejlett. Öltözékük nemcsak életkörülményeikhez alkalmazkodik tökéletesen, hanem színes, díszes is. Ez éppúgy vonzza a turistákat, mint az évről-évre fő látványosságként megrendezett rénszarvas-befogás és vásár. Nem mintha Lappföld ezen kívül nem nyújtana csodálatos élményeket: hóval borított síkságokat, ragyogó napsütést, néha 16 órás nappalokat, a téli sportok teljes skáláját, lazac- és pisztránghalászatot, aranymosást vagy északi fényt. A legfőbb idegenforgalmi vonzerő mégis a tiszta romlatlan környezet. Ez magyarázza azt a féltést, ami Mikkel Eirat és társait vezérli. Kétszer akadályozták már meg az építkezések megkezdését, testükkel zárva el az utat a felvonuló munkagépek előtt. „Mi nem akarunk erőszakot” — vallja vezetőjük. A hatóságok viszont bejelentették, hogy legközelebb — akár rendőri erő felhasználásával is — keresztülviszik terveiket. (szegő) A környezetvédelmi aktivistákhoz, akik az Alta folyó közelében táboroznak, sok licitál is . csatlakozik-rrnr Olajfinomító Port Harcourtban Ismét polgári politikusok vezetik Afrika óriását: Nigériát. A kontinens legnépesebb és leggazdagabb országában a katonatisztek 13 év után visszavonultak a politikai életből és átadták a kormányrudat a civileknek. Ez a hatalmi váltás rendkívül fontos esemény a mintegy 90 millió nigériai életében, ami megnyilvánul abban is, hogy felfokozott várakozással és — nem tagadják — bizonytalansággal tekintenek a röpke egyhónapos második polgári kormányzás jövője felé. Riasztó múlt A nyugat-afrikai országnak 1960. október 1-én, a függetlenség kikiáltásakor nagy jövőt jósoltak a megfigyelők. Hamarosan kiderült azonban, hogy az első polgári vezetők mindenekelőtt a hűbérurak, a törzs- főnökök és bizonyos mértékig a nemzeti burzsoázia érdekeit szolgálták politikájukkal. A társadalmi elégedetlenség tetőfokán, 1966. január 15-én ibo tisztek egy csoportja államcsínyt hajtott végre. Ironsi tábornok vezetésével. Öt és társait nyolc hónap múltán újabb tisztek követték, ekkorra azonban már annyira elmérgesedett a helyzet a különböző etnikai csoportok között, hogy 1967-ben kitört a polgárháború. Ironsi utódja. Gowon ezredes, aki kilenc esztendeig — a legválságosabb időszakban — vezette Nigériát. csak majd’ hároméves kemény küzdelem után tudta helyreállítani az ország egységét, fegyveres erővel elfojtani a szakadár törekvéseket. A „biafrai testvérháború”, amely több mint kétmillió, zömében ártatlan ember életét oltotta ki, mindmáig a legszomorúbb fejezete a független Nigéria történetének. Létkérdés az egység Ilyen háttérrel a polgári politikusok színrelépése nem kockázatmentes vállalkozás Nigériában. Az ország területén ma is csaknem 300 etnikai csoport él. a legnagyobbak — északon a mohamedán fulánik és hau- szák. nyugaton a fejlett gazdasággal és értékes kulturális örökséggel rendelkező jor'ubák. keleten pedig a polgárháború legfőbb kárvallottjai, a keresztény ibok — együttesen Nigéria lakosságának felét adják. Minden megfigyelő egyetért Nigéria új elnöke abban, hogy ha ellentéteik kiújulnak, jóvátehetetlen romlásba taszítják az országot: Nigéria aligha él túl még egy Biafrát. A katonák tudatában voltak ennek a veszélynek. Mu- ritala Mohammed, sorrendben a harmadik katonatisztelnök ezért legfontosabb feladatának a törzsi ellentétek feloldását, a politikai stabilitás megteremtését tekintette, azonban orvul meggyilkolták, még mielőtt terveit valóra válthatta. Utódja, Olusegun Obasanjo tábornok ennek a politiki hagyatéknak a szellemében tevékenykedett. Átszervezte az oktatást: az iskolákban ma már az „egységes Nigéria” eszméjére nevelik a gyerekeket. A katonáktól örökölt alkotmány ugyancsak az etnikai, vallási, nyelvi korlátokon túllépő törekvések jegyében született meg. Amikor egy éve engedélyezték a politikai pártok működését, az 52 jelölt közül csupán öt felelt meg az „egységes Nigéria” követelményeinek. Obasanjo arról is gondoskodott, hogy a hagyományos visszahúzó erők — a törzsfőnökök, emírek, szultánok — befolyását csökkent^ se: a korábbi szövetségi struktúrát megreformálta, az etnikai határokat megszüntetve 19 tartományra osztotta Nigériát. Gazdasági követelmények Sokan, akik a katonák érdemeit méltatják, felteszik a kérdést: a viszonylagos politikai stabilitás elérésével miért távoztak mégis? Az egészséges társadalmi fejlődés írott—íratlan szabályain túl az okok valószínűleg gazdasági természetűek. Nigéria. amely két és fél millió barreles termelésével a világon a hatodik—hetedik, a földrészen pedig az a legelső olajtermelő, az elmúlt 13 évben nem büszkélkedhetett különösebb gazdasági eredményekkel. A fekete arany eladásából befolyt hatalmas jövedelmek egészen 1978 közepéig elfolytak. Ekkor Obasanjo tábornok drákói gazdasági intézkedésekkel próbálta csökkenteni a munkanélküliséget, megzabolázni a kétszámjegyű inflációt, fejleszteni a hazai ipart és mezőgazdaságot. A válságos helyzeten azonban csak enyhíteni tudott. Nigéria, amely egykor a világ második kakaóbab-ex- portőre volt, ma már alig termeli, akárcsak a földi- mogyorót és a pálmaolajat, amelyekből most behozatalra szorul. A mezőgazdaság, amely, a lakosság 70 százalékát foglalkoztatja, a nemzeti össztermék alig 20 százalékát adja, az alapvető élelmiszerek zömét pedig nem is termelik, hanem külföldről vásárolják. Nigériai élettapasztalat A gazdasági gondok tehát legalább olyan feszítőek, mint a visszafogott társadalmi indulatok. Csak gondos irányítással lehetséges felszámolásuk. Alhaji She- hu Shagari, az ország új elnöke valószínűleg tisztában van a kormánya előtt álló nehézségekkel. Ennek ellenére már induló beszédében az alábbiakban foglalta ösz- szé programját: ..Sem Kelet, sem Nyugat, sem szocializmus, sem kapitalizmus. Programunk a nigériai élet- tapasztalatra épül”. Á nigériaiak élettapasztalata 19 évvel a függetlenség elnyerése után azonban inkább a csalódásokban bővelkedik, mintsem az örömökben. A lakosság zöme szakítani akar a riasztó múlttal, azt várja, hogy társadalmi-gazdasági gondjai megoldásának útját hozzáértő kezek egyengessék végre, s az el nem kötelezettség politikájával és az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak követ= kezetes támogatásával részt vállaljanak a földrész végleges felszabadításából. Az új " nigériai vezetésről az eddig leggyakrabban elhangzott vélemény: „Shagari a kiváltságosok pártját (Nigéria Nemzeti Pártját) vezeti, amely az emírek, a szultánok és mindenféle törzsi vezetők feudális előjogaiért küzd”? Kocsi Margit Összeállította: Majnái' József Afrika óriása fontos döntések [ előtt ..... ,w
