Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
1979. november 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Belpolitikai életünk kiemelkedő eseményére, a párt XII. kongresszusára hetekkel ezelőtt megkezdték az előkészületeket a pártszervek, -szervezetek. Más egyebek mellett — a termelő üzemekben dolgozó kommunista közösségek — azt is mérlegre teszik, hogy üzemükben, vállalatuknál, gazdaságukban hogyan érvényesült a párt gazdaságirányító, ellenőrző tevékenysége? Megbeszélik, hogy a továbbiakban e vonatkozásban milyen időszerű feladataik vannak. Az elemzéshez természetesen a XI. pártkongresszus, valamint a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság a gazdaságpolitikai feladatokkal összefüggő határozatai adják a mércét. Szerkesztőségünkben kerekasztal- beszélgetést rendeztünk az említett témában, hogy közelebbről is megismertessük olvasóinkat néhány nagyüzem, vállalat, gazdaság munkájával, feladataival, gondjaival úgy, ahogyan ezt az ott dolgozó pártbizottságok, a pártvezetőségek titkárai látják, érzik. A beszélgetés résztvevője volt: Bakos Mihály, a Középtiszai Állami Gazdaság, Fekete Tibor, az. olajipari pártbizottság titkára, Herczegh Balázs, az ÉPSZER Vállalat, Murin Ottó, a martfűi Növényolajgyár üzemi pártvezetőségének titkára, Rajnoha Károly, a jászberényi Aprítógépgyár, Simon Ferenc, a túrkevei Vörös Csillag Tsz és Varga Sándorné. a szolnoki Papírgyár üzemi pártbizottságának titkára. Szerkesztőségünket Varga Viktória, 'a párt- és társadalompolitikai rovat vezetője képviselte. Céljaikat elérték ÚJSÁGÍRÓ: Talán bemutatkozás- ■ ként is, kérem röviden szóljanak arról, hogy üzemükben az ötödik ötéves tervre szóló feladatoknak eddig hogyan tudtak eleget tenni. ] RAJNOHA KÁROLY: Ez év júliu- ; sában választottak meg a jászberé- ; nyi Aprítógépgyár üzemi pártbizott- i sága titkárának. Előzőleg a városi s pártbizottság politikai munkatársa 1 voltam, és gazdaságpolitikai kérdé- i sekkel foglalkoztam. Tehát az Ap- ; rítógépgyárban folyó munkát volt 1 alkalmam figyelemmel kísérni. A i gyárban már a KB 1977 októberi, a 1 termékszerkezettel, a külgazdasági i egyensúllyal kapcsolatos határoza- c tának megjelenése előtt fordulópont < következett be. Szükségszerűvé vált, c hogy korszerűsítsük gyártmányszer- 1 kezetünket. Így, amíg 1976-ban 147 1 féle gyártmányunk volt, addig az t idén már csak 70. Csökkent gyárt- i mányaink darabszáma is: 443-ról r 250-re. Viszont a befejezett termeié- r si érték 422 millió forintról 620 mii- s lióra emelkedett, exportunk pedig j több mint hatszorosára. Gyakorlati- c lag a hordozó profilok kialakítására t törekedtünk. - r VARGA SÁNDORNÉ: Évente h mintegy 25 ezer tonna papírt gyár- 1 tunk, és több mint 15 ezer tonna 1 feldolgozott terméket. Ezzel megfelelünk az irántunk támasztott követelményeknek. Tudni kell. hogy munkánk nagyon eszközigényes, emiatt a beruházások is nagyon költségesek. Nem véletlen, hogv most kezdődő beruházásunk értéke e meghaladja a 6 milliárdot. Ha el- s készül, a Papíripari Vállalathoz tartozó 14 üzem közül — most terme- é lésünk nagyságát tekintve a középen z helyezkedünk el — az elsők közé 1 kerülünk. n SIMON FERENC: Termelőszövet- f kezelünk gazdálkodása dinamiku- a san fejlődött, és mind a termelési r szerkezetet, mind a termelési ér- a téket tekintve elértük céljainkat, t Csak példaként említem: ma 4400 I hektáron több búzát termelünk, mint s öt évvel ezelőtt 5200 hektáron. Holott s a gazdálkodási adottságaink nem a b legjobbak. a BAKOS MIHÁLY: Nálunk sem. p A mi gazdaságunk öt állami gaz- o daság egyesítéséből jött létre, és je- g lenleg 60—70 kilométer átmérőjű körzetben terül el. Termelési érté- b két erre az évre 526 millió forintot d terveztünk, de már látjuk, hogy ezt 0 nem fogjuk elérni. A rendkívül rossz n időjárás minket is érzékenyen érin- b tett. FEKETE TIBOR: A mi pártbizott- e Ságunkhoz négy gazdasági egység t: tartozik, legjelentősebb közülük a P kőolajkutató és a termelő vállalat, ti A termelő vállalat éves árbevétele e jóval több, mint 10 milliárd forint, e a kutató vállalaté csaknem 3 mii- é liárd. Az összes magyar földgáz-fel- k használás 98—99 százalékát tavaly a az alföldi termelővállalat biztosítót- b ta. Ez az idén annyiban változik, H hogy a Szövetség földgázvezetéken ei beérkező gáz növeli a forgalmazást. HERCZEGH BALÁZS: A mi vál- s: lalatunk kicsi. Az ÉPSZER — mert n. így ismernek bennünket — 240—250. a: millió forintos termelési értéket ki arodukál évente. Amilyen szakma di az építőiparban létezik, azzal mind, rr rendelkezünk. A megyében ma di légy helyen van építésvezetőségünk. á1 MURIN OTTÓ: A mi üzemünk a ki martfűi Növényolajgyár, ha elké- re Fekete Tibor Herczegh Balázs Murin Ottó Rajnoha Károly Simon Ferenc Varga Sándorné TÉMA: GAZDASÁGPOLITIKA ED Minden kérdésről őszintén, nyíltan ÚJSÁGÍRÓ: Abban tehát egyetérthetünk, hogy a pártmunka módszereinek tökéletesítésére feltétlen szükség van, ha az új és megnövekedett követelményeknek eleget akarunk tenni. RAJNOHA KÁROLY: Igen, mert gazdasági életünkben a különböző előjelű tendenciák felerősödtek és ezek befolyásolják munkánkat. Már ez önmagában is indokolja a politiK.CU iuuiiK.a lutiuzuir szerepei, jelentőségét. VARGA SÁNDORNÉ: Mi most , azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy . minden papírgyárban dolgozó em- | bér tudja, mit jelent ez a nagy beruházás, mi várható és kinek mi ! lesz a feladata. Először is nem köny- | nyű kiválasztani azokat az embere- t két, akik majd megfelelnek az új , követelményeknek. Nem szólva ar- ' ról, hogy mindössze száz emberrel 1 növelhetjük a létszámunkat, és ez ’ azt jelenti, hogy egyes területeken ki kell cserélni az embereket. Ez . pedig nagy gond, mert lehet, hogy 30—40 éve ott dolgozó embereknek kell megmondanunk: igaz, hogy | nyugdíjáig még van öt éve, de az új gépre már nem mehet dolgozni, mert azon nem tud betanulni, nem képes azt a feladatot ellátni. Viszont az ő régi gépe leáll. Bonyolult feladat ez a pártalapszervezetek számára is, pártbizottságunk számára is. Úgy elrendezni a dolgokat, hogy minden ember megelégedetten menjen a másik beosztásba, hogy lehetőleg senkit ne érjen sem anyagi, sem presztízsveszteség. Ezt az alapszervezetek, pártcsoportok -segítsége nélkül nem tudnánk megoldani. HERCZEGH BALÁZS: Nekünk is vannak gondjaink, bár egészen más jellegűek. Vállalatunk nem hozza azt az eredményt az idén, amit terveztünk, a megelőző években ugyanis sokkal jobb volt az anyagellátás. Kimondom: kiszolgáltatottak vagyunk. Aztán: a gazdálkodás feltételeinek módosítására is fel kell készíteni az embereket, és nem márciusban, hanem sakkal előbb. Dolgoznunk kell a VI. ötéves terv előkészítésén, és annak ellenére, hogy nincs pénzünk, szeretnénk új technológiát bevezetni Szolnokon, mert ettől függ a jövőnk. Ha pedig mi az építőiparon belül előbbre akarunk lépni technológiailag, munka- szervezésben, bérgazdálkodásban, akkor fejleszteni kell a munkavezetők szakmai tudását, emberi jó tulajdonságait. MURIN OTTÓ: Gondok mindenütt vannak, de mi bízunk abban, hogy határidőre — a megyei párt- bizottság tavaly decemberi állás- foglalásának megfelelően — megkezdődhet a munka a Növényolajgyárban. Persze, ehhez még az idén el kell költeni 858 millió forintot. Ennyi kell még a műszaki teljesítésre. Fontos feladat a magtároló üzemeltetése és a téliesítésre való felkészülés. Mindezeket lehetetlen lenne megoldani a gazdasági és a pártvezetés együttműködése nélkül. BAKOS MIHÁLY: Feladatokról lévén szó, az emberből kikívánkozik egy gondolat. Szerintem a gazdasági élet, a külgazdasági környezet gyorsan változott, mint ahogyan mi azt az üzemi pártmunkában követni tudtuk. Elengedhetetlen, hogy reagálóképességünket gyorsítsuk. És ebben fontos szerep jut az öntevékenységnek, a kezdeményezőkészségnek, túl a pontos, naprakész információn. Nagyobb a felelősség ÚJSÁGÍRÓ:- Beszélgetésünkből néhány közös megállapítás szűrhető le. Az első: új követelmény, hogy a termelést nem a mennyiség, hanem a tartalma felől kell megközelíteni, ami szemléletváltozást követel vezetőtől, beosztottól, párttagtól és pártonkívülitől egyaránt. A második: hogy az adottságok, a gazdasági lehetőségek kiaknázására minden üzemben, szövetkezetben, munkahelyen nagy figyelmet ' kell fordítani és ezzel együtt jár, hogy a pártszervezeteknek operatívabban kell dolgozniuk. Tulajdonképpen ide sorolható harmadik megállapításunk is: a politikai munka tartalmi feladatainak az irányító párt- szervtől — adott helyen az üzemi pártbizottságtól — kell kisugárzódba. Az alapszervezetekben ne általános gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozzanak, hanem konkrét feladatokkal — mint ahogyan az beszélgetésünk során el is hangzott. És végül: a pártellenőrzés mércéje az eredmény, az, hogy általa mi. változik, mi erősödik. a gondolkodást, a cselekvést? Men nagy dolgokat kell véghez vinnünl viszonylag rövid idő alatt. Ilyen í mennyiség és a minőség viszonya, t differenciálás. Törzsgárdatagság éí mobilitás. Olyan gazdaságpolitika intézkedési sorozat ez, ami egyik s másikat kell, hogy váltsa. És ehhe> elengedhetetlen, hogy erősítsük e gazdaság pártirányítását. Nem úgy hogy nálunk a párt-végrehajtóbizottság mgéhatározza, 72 kiló csövet kell felhasználni egy méter olajkút fúrásához, hanem éppen a politika végrehajtása érdekében számon kell kérni, amit a párthatározatok, az állami rendelkezések előírnak. Mert az irányító munkának része az ellenőrzés is. Megfelelni az új követelményeknek SIMON FERENC: Ebben igazad van. Ez az ellenőrzés lehet célirányos beszámoltatás. Arra vonatkozzék, ami az adott területen a legfontosabb, amik a jó döntések végrehajtását akadályozzák, illetve a döntések helyességét mérlegelik. A beszámoltatáshoz pedig készüljön föl a pártvezetés és konkrétan^nond- ja ki: ezek a követelmények, ezt teljesítettétek, ezt nem, ezért ki a felelős. FEKETE TIBOR: A pártszervezeteknek nemcsak a végeredményt kell nézniük, értékelniük. Ott kell lennünk a megvalósítás folyamatában, és ha kell, politikailag intézkednünk. Ne csak a végén állapítsuk meg. hogy „elszaladtak” dolgok. Tehát lényeges, hogy operatívan dolgozzunk. Munkánkban ezután — szerintem — nagyobb teret kell kapnia a hogyannak, vagyis a jó politikai módszereket is el kell terjeszteni. VARGA SÁNDORNÉ: Én más oldalról közelítem meg a pártellenőrzést. Mi most elsősorban arról beszélgettünk, hogy az üzemi pártbizottság hogyan feléljen meg gazdaságellenőrző feladatának. Csakhogy az alapszervezeteinknek is meg kell feleniök e jogosítványuknak. Valóban, a pártbizottság foglalkozik azokkal a gazdaságpolitikai kérdésekkel, amelyek az egész üzemre vonatkoznak. De az alapszervezetekben, a' műhelyekben, a munkapadoknál már nem gazdaságpolitika van, hanem minőség, technológiai fegyelem betartása, DH-mozga- lom, munkaverseny stb. Vagyis a konkrét végrehajtás során az irányítás és az ellenőrzés rajtuk múlik. Tehát ilyen vonatkozásban kell nekik a pártellenőrzést gyakorolniuk. És sajnos nálunk ez még — néha — nem megy zökkenők nélkül. Taggyűlési határozataik nem egyszer túl általánosak. ÚJSÁGÍRÓ: Vajon nem azért, mert olyan gazdaságpolitikai állás- foglalást, határozatot várnak tőlük, ami a pártbizottság dolga? VARGA SÁNDORNÉ: Nem. Nem hiszem. BAKOS MIHÁLY: Azt gondolom, ott a hiba, hogy kevés módszerbeli segítséget kapnak az alapszervezetek: Persze a gond abból is adódik, hogy az alapszervezeti vezetőségeknek kevés idejük jut például egy- egy beszámoltatás előkészítésére. Adódik ez abból is, hogy nem függetlenített pártfunkcionáriusok, hanem társadalmi munkások. Hogyan segítünk ezen? Hálunk hetvenkét egyetemet, és százötvenkét technikumot végzett szakember van. Amikor konkrét gazdasági témát tárgyalnak az alapszervezetek vezetőségei, bevonják őket is a munkába, hogy a jelentés, a határozatuk politikailag és szakmailag egyaránt megalapozott legyen. MURIN OTTÓ: Szerintem a pártellenőrzés összefügg a partnersággal is, az egymás iránti kölcsönös bizalommal. SIMON FERENC: Nálunk nagyon jól bevált az instruktori rendszer. A párt-vb tagjait bíztuk meg ezzel a feladattal, és minden jelentős kérdésben velük — vagy ha kell, velem — konzultálnak az alapszervezetek vezetőségei. embernek 30—40, sőt 80 százalékkal is többet kell dolgoznia, mint korábban. Ha az érintett párttag, sőt esetleg valamilyen testületnek is tagja, még nem biztos, hogy kitörő ovációval fogadja, hogy ezután neki is sokkal nagyobb intenzitással kell dolgoznia, mert esetleg úgy véli, hogy ő azt a normát nem tudja majd teljesíteni, tehát kevesebb lesz a keresete. Nos, ezért kell nekünk együtt a gazdasági vezetéssel jól felkészülnünk az ilyen feladatok végrehajtására. Vagyis már előre tanulmányozzuk az intézkedések várható hatását, ki kell dolgoznunk a pozitív befolyásolásra az elképzeléseket, és a gyakorlatban megszervezni a teendőket. RAJNOHA KÁROLY: Ez munka- módszer, munkastílus kérdése. Való igaz, a párttagok példamutatásán, aktivitásán nagyon sok múlik. Őot gyan tudják magukkal ragadni a pártonkívülieket, hogyan tudják meggyőzni őket, hogy egyet értsenek a magasabb követelményekkel. Elhangzott, hogy az emberekkel nyíltan kell beszélni. Én ehhez a higgadtságot, a türelmet is hozzáteszem. Azt, hogy különböző gazdasági feladatok megoldásában is jobban építsünk a pártmegbízatásokra. Szerintem ebben a pártmunkának még óriási tartalékai vannak. FEKETE TIBOR: Igen, a politikai munka során számításba kell vennünk, hogy most a különböző érdekek erőteljesebben kerülnék felszínre, élesebben ütköznek, és az egyének érdekei nagyobb szenvedélyességgel fejeződnek ki. Ez pedig minden pártszervezettől, párttagtól megfelelő felkészültséget, helytállást, fegyelmet és nagyobb aktivitást, politikai érzékenységet követel. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, élénkebbnek kel] lennie a helyi politikai életnek. Nem szabad megijedni a vitáktól — mi legalábbis ezt az elvet követjük —, annál is inkább nem, mivel ezek a párt politikájának minden lényeges kérdésében az elvi egyetértés talaján bontakoznak ki. A mi feladatunk, hogv ezt az elvi egyetértésben kifejeződő politikai egységet teljesebbé tegyük, és mindennapi cselekvésünkben is érvényre juttassuk. SIMON FERENC: Ezért fontos, hogy egy „hullámhosszon” legyünk a gazdasági vezetőkkel, és itt nemcsak az első számú vezetőkre gondolok, hanem az osztályvezetőkre, a művezetőkre. a kerületvezetőkre. Még a brigád vezetőkre is. Csak közösen tudjuk az új értéknormákat kialakítani, elfogadtatni, amelyeknek alapja, hogy ki milyen hatékonysággal dolgozik. Közösen kell ösztönözni párttagokat és pártonkívülieket arra, hogy merjenek bátrabban kezdeményezni. MURIN OTTÓ: Egyetértek. Ez nálunk nagyon is kézzelfogható eredményekre vezetett. Talán elég egyetlen példát említenem. Gyárunkban az idén az újítómozgalom — amelyet a gazdasági, a tömegszervezeti vezetéssel együtt ösztönöztünk, segítettünk — 20 millió forint megtakarítást eredményezett. És aki többet tesz le az asztalra, az kapjon is többet vissza belőle, több bért, elismerést. így az igazságos. RAJNOHA KÁROLY: Ide tartó- ■ zik egy lényeges kérdés: milyen az üzemi párt- és gazdasági vezetés ; munkakapcsolata, együttműködése. Hogy abban az együttműködésben : az elvtársiasság, az őszinteség, a 1 nyíltság érvényesüljön. FEKETE TIBOR: Eredményeket ! ón is tudok sorolni. Például, hogy | milyen nálunk a pártegység, mert : a pártegység megvan, ha sokszor vi- 1 tában is jön létre. Én most csak 1 azokat a gondokat emelem ki, ame- í lyek a pillanatnyi helyzetben a mi gazdaságpolitikai irányító tevékeny- < Bégünket nem teszi olyanná, ami- i lyennek lennie kellene. Tudjuk, 1 hogy az új gazdasági szabályozók íeményebb, hatékonyabb munkát j követelnek. Sokat beszélünk most i ízekről a dolgokról, de kérdés, tud- : iuk-e, hogy a gyakorlatban mit, ho- 1 ;yan kell csinálni? Hogyan kellene i íz új követelményekhez „igazítani” szül — és 1980. II. negyedévében már termelünk — körülbelül 3,5 milliárd forint értéket állít elő évente. Egyelőre még az építkezésnél tartunk. A beruházás !,3 milliárd forintba kerül, amely vállalati forrásból és állami támogatásból valósul meg. Az idén lé- íyeges feladatokat oldottunk meg: i 3050 vagonos magsilót folyamatosan töltjük fel szójával. Előzetes számításaink szerint a teljes üzem i tervezettnek megfelelően fog in- lulni. ÚJSÁGÍRÓ: Ezeket az eredmé- lyeket tudom, nagyon sok munkáját, felelősségteljes feladatvállalásai és azok teljesítésével érték el. is az elkövetkező hónapokban még nagyobb követelményeknek kell meg- elelniök, ha az ötödik ötéves tervet sikeresen akarják befejezni. SIMON FERENC: Aki a tömegkom- nunikációs eszközök híradásait figye- emmel kíséri, megismerheti mindazt problémát, ami elé a mezőgazdasá- ;ot a megváltozott közgazdasági kör- iyezet állította. A gazdálkodási költégek ugyanis jelentősen növekéd- ek. Lényeges kérdés, hogy mind a árt-, mind a gazdasági vezetés — íz adott üzemben —, ezekre a vál- ozásokra hogyan reagál. Mit tesz zért, hogy a kedvezőtlen hatásost ki tudja védeni? Mit tettünk mi? Izakembereinket elsősorban arra sztönöztük, hogy számításokat vé- ezzenek, és a termelés során az ol- sóbb, ám a nagyobb eredmények- ez vezető megoldásokat válasszák, gy például kerületenként genetikai énképeket készítettünk és meghatá- oztuk, hogy egy-egy területre meny- yi műtrágya kell az optimális terms biztosításához, hogy feleslegein egyetlen kilogrammot se kellőn felhasználni. A búzánál fajta- sszehasonlító kísérleteket végezünk, hogy a népgazdasági követel- íényeknek megfelelő sikértartalmú úzát állítsunk elő, amit nem 285. anem 320 forintért tudunk érté- esíteni mázsánként. Anyagi érdekeltség és példamutatás ÚJSÁGÍRÓ: Feltételezem, hogy hhez megfelelő ösztönző bérrend- lert kellett kidolgozniok. SIMON FERENC: Amikor mi az vés tervet összeállítjuk, kidolgozok érdekeltségi rendszerünket is. udjuk, hogy 1980. január 1-től a lezőgazdaságban a bérezésnek két Irmája lesz az évközi bérezés és z év végi részesedés, ami a nye- iséghez kötött. Most azon törjük fejünket, hogy gazdaságunkban evezetjük a teljesítménybért, gyanis az ötödik ötéves tervben 10 ázalékos munkaerő-csökkenéssel ámoltunk, és ez meg is lesz. Teát nekünk kevesebb emberrel kell több munkát elvégezni. Itt aztán robléma, hogyan fogjuk ezt meg- dani a bértömeg-, bérszínvonal- ízd, álkodással. ÚJSÁGÍRÓ: Azt hiszem, elsősor- zn a bérek differenciálásával. Kérés viszont, hogy ezt pártszervük, izdasági vezetésük hogyan tudja egértetni és elfogadtatni az em- srekkel? SIMON FERENC: Szerintem csak jyfajta módon: ha őszintén, nyil- m beszélünk minden kérdésről a írttagokkal akár kommunista ak- ván, akár taggyűlésen vagy párt- : •oport-értekezleten. Élénk pártélet léikül nem képzelhető el. Mert mi őször mindig a párttagokat tájé- íztatjuk a megoldásra váró fel- c iátokról, számítva a végrehajtás- , in a személyes példamutatásukra. ' iszen annak óriási a mozgósító ! «je. . VARGA SÁNDORNÉ: Túlságo- ; n egyszerű volna, ha azt monda- j ink, hogy a párttagok mindenben < ionnal példát mutatnak. Ez a gya- ] »•latban nincs így, mert egyéni ér- ] kük abban a pillanatban esetleg ] ást diktálhat. Mire gondolok? Ed- ] g nálunk becsült norma volt, most e térünk a műszaki normára, ami- j >r a gép teljesítménye a megható- ; zó. Ez azt jelenti, hogy egy-egy i Kerekasztai-beszéigetés üzemi párttitkárokkal