Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

1*7*. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KGS T-egyUttmíiködés a lakásépítésben A házgyárak jövője A KGST-országolcban egyre növekszik a lakásépítés vo­lumene. 1978-ban például Lengyelországban 13 százalékkal több lakás épült, mint az azt megelőző évben; Romániában pedig több mint 16 százalékkal. Bulgáriában 1978-ban 66 és fél ezer új lakást és családi házat vehettek birtokba, Magyar- országon 88 ezer lakást, Kubában 17 ezret. Az NDK-ban 170 ezer lakást építettek és korszerűsítettek. A Szovjetunióban több mint 2 millió, Csehszlovákiában kb. 128 ezer új lakás­ban és családi házban tarthattak lakásavatót. Az építkezések tempóját nagyban elősegítette a szo­cialista országok együttmű­ködése. A tagországok egye­sítették erejüket a cement­ipar fejlesztésére, a haté­kony építőipari anyagok és konstrukciók gyártására, a komplex lakásépítés, vala­mint a környezetvédelem és a városfejlesztés távlati kér­déseinek megoldására. Az el­múlt évek során szoros együttműködéssel jött létre egy sor házgyár, cementmű, modern tető- és falanyag- gyár. Az elmúlt 20 év alatt háromszorosára emelkedett a cement és kétszeresére az üveg termelése. A lakásépí­tés feladatainak megoldásá­ban a közvetlenül érintett építőiparon kívül a gépipar, az elektrotechnikai-, az üveg- és kerámiaipar is szerepet vállal. Ezek az ágazatok szállítják a lakásépítéshez szükséges anyagok mintegy 60 százalékát. Fejlődik a munkamegosz­tás és a kooperációs kap­csolat a tudományos tefv- intézetek között. Nemzetkö­zi szakember-csoportokat lé­tesítenek az építőanyagok gyártásának, a tervező, az építő-szerelő munkák, a vá­rosépítés haladó módszerei­nek tanulmányozására és terjesztésére. Jelenleg egy sor, bolgár, magyar, NDK- beli, lengyel, szovjet és csehszlovák gazdasági, tudo­mányos-kutató és tervezőin­tézet dolgozik együtt egysé­ges technológia létrehozásán a nagypaneles lakásépítés szerelvényeinek, blokkjai­nak gyártására. o A szocialista társadalom egyre magasabb követelmé­nyeket állít a lakások kom­fortosságával, az építés mi­nőségével, valamint a vá­rosfejlesztés komplex prob­lémáinak megoldásával szemben. Ami a lakások mi­nőségét illeti, azt a nagypa­neleket gyártó, már meglevő házgyárak rekonstrukciójá­val, jobb minőségű lakások szériagyártásának megindí­tásával érik el. Az új,' egy­ségesített technológia közös létrehozása lehetővé teszi a házgyárak ellátását tökéle­tes berendezésekkel. A KGST-tagországolc nagy súlyt helyeznek a városépí­tés problémáira, ezen belül a lakó- és az ipari körzetek elhelyezésére, a városlakót körülvevő természetes kör­nyezet megőrzésére és javí­tására. o A lakásépítés fejlesztése összefonódik egy sor más hosszúlejáratú együttműkö­dési program realizálásával. E tekintetben mindenek­előtt" a fűtőanyag, a nyers­anyag és a gépipari prog­ramról van szó. Miközben új építőipari nyersanyag le­lőhelyek után kutattak, a szakemberek felfigyeltek a bányászat, a feldolgozóipar és más ágazatok felhalmo­zódó hulladék anyagaira. (A szakemberek szerint ennek a problémának a megoldását nem szabad a következő nemzedékekre hagyni. Is­mertek a Szovjetunió, Bul­gária, Magyarország és Len­gyelország pozitív tapasz­talatai a fűtőanyaghulladék, úgyis mint alapanyag, vagy adalékanyag felhasználásá­ban. A KGST Építőipari Állandó Bizottsága ezt a kérdést is felvette a közös tudományos és műszaki ku­tatások programjába. Ma­gyarország koordinálja pél­dául a hőerőművek hulla­dékanyagainak felhasználá­sát a cementiparban. Ariadna Kuznyccova Az uszty-ilimszki recept A szibériai tajga fái különfélék A tervek szerint még az idén üzembe helyezik az Uszty-llimszki Cellulóze- gyárat, amelyet a KGST országok közösen építe­nek. A gyár első ütemé­nek teljesítménye 250 ezer tonna fehérített szulfátos cellulózé lesz. — Erre az eseményre — mondja Irina Szidorova, a Bratszk; Faipari Komplexum kísérleti-kutató műhelyé­nek vezetője — hosszú évek óta készülünk. Üzemünk kollektívája már 1975 ok­tóberében megkezdte az uszty-ilimszki cellulózegyár munkafolyamatainak mo­dellezését. Az uszty-ilimszki cellulózé kísérleti mintapél­dányait megküldtük a Szov­jetunió más papíripari üze­meibe, a termelésben való kipróbálás céljából. A fa komplex feldolgozá­sának termékei és nűnde- nekelőtt a cellulózé — vé­lekedik Irina Szidorova — bátran sorolható a XX. szá­zad forradalmi termékei kö­zé. Nyilván már a közel­jövőben eljön a favegyészet korszaka, amely a felújuló nyersanyag bázisra támasz­kodik. Irina Szidorova szibériai születésű. 1966 óta él Bratszkban. Az itteni faipari komplexum a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű ipari létesítménye. Ez a komplexum adja a Szovjet­unió fakémiai termelésének tíz százalékát. — Uszty-Ilimszk esetében különleges technológiára van szükség — magyarázza Szidorova. — Először is a szibériai tajga fái nem egy­neműek. Néha egymás kö­zelében a legkülönfélébb fa­fajták élnek. A koruk is a legváltozatosabb. Másodszor, az uszty-ilimszki komp­lexumban, amely a bratsz- kinál 12 évvel fiatalabb, már a legújabb gépek és beren­dezések kerülnék felszerelés­re, amelyeket számítógépek­kel irányítanak. Az opti­mális programok meghatá­rozása érdekében kiinduló adatokra van szükség. És végül, harmadszor, Uszty- Ilimszkben igen kiváló mi­nőségű cellulózét fognak gyártani, olyat, amilyen még mindezideig nem készült Irina Szidorova laborató­riumvezető sem a Szovjetunióban, sem más KGST országokban. Irina Szidorova közel van az 50. évhez, de sokkal fia- talabbnak látszik. Korát nem tagadja, sőt büszkén dicsekszik unokáival. Külső megjelenésre inkább tanító­nőnek látszik, mozdulatai­ban, beszédében van valami szigorúság. Mivel férjével közös szakmájuk van, ott­hon gyakran terítékre ke­rülnek az üzemi kérdések, a beszélgetések rendszerint a cellulózé körül forognak. A férj egyébként a Bratszki Faipari Komplexum főmér­nöke. A műhely, amelyet Szido­rova vezet, kísérleti-kutatási kérdésekkel foglalkozik. Itt ellenőrzik a gyakorlatban a tudósok elméleti és labo­ratóriumi megállapításainak alkalmazhatóságát. Gyakor­latilag a Szovjetunió és egy sor szocialista ország új cellu­lózé gyártási technológiáját itt próbálják ki. A közel­múltban bolgár szakemberek konzultáltak Bratszkban. A vietnami kollégák kérésére Szidorova a Délkelet-Ázsiá- ban honos fafajták vizsgála­tát végezte el. A bratszki kísérleti-kuta­tási műhelyben például gya­potfeldolgozási hulladékból is állítottak elő cellulózét. A lombhullató fajták, pl. a nyárfa és a rezgőnyárfa esetében, amelyek valamikor teljesen alkalmatlanok vol­tak fakémiai feldolgozásra, nagyipari technológiát dol­goztak ki, amelynek alapján most Leningrad, közelében nagy cellulózegyár épül. Szi­dorova legutóbbi sikeres kí­sérletei nyomán elektro­technikai célokra szükséges papírok előállítására alkal­mas cellulózét nyertek. Napjainkban, amjkor már kész az uszty-ilimszki cellu­lózé receptje, Irina Szidoro­va új irányban végez kuta­tásokat: most a tűlevelű fák vizsgálatát folytatja, hogy azokból értékes táp-, koz­metikai és gyógyszervegyé­szeti anyagokat vonjon ki. Georgij Bogdanovszkij OKTOBER ZISZUUI BLATT irta: Konsztantyin Lebegyev, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának másodtitkára alkalom­mal emlé­kezik meg az idén a haladó emberiség a XX. század legnagyobb történelmi eseményéről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. A szocialista forradalom győzelme egy új történelmi korszak nyitánya volt, — kezdetét vette a vi­lág forradalmi átalakulása, az átmenet a kizsákmányoló társadalmi rendszerekből a szocializmushoz és a kom­munizmushoz. Lenin orszá­gának népe valósította meg először ezt az átalakulást, s lett a Szovjetunió a béke, a szocializmus védőbástyája. ..Mi voltunk az elsők — mondta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. — S ez nem volt könnyű. Szét kellett zúzni az ellenség gyűrűjét. felszámolni az évszázados elmaradottságot, megtanulni élni az új tör­vények szerint, a kollekti­vizmus törvényei szerint. És most, a 62. évfordulón büsz­kén mondhatjuk: kibírtuk, kiálltuk a próbát, győztünk.” A Szovjetunió népei vol­tak a világ forradalmi át­alakításának élharcosai. És ma örömmel adhatunk szá­mot arról, hogy évről évre egyre fejlődnek, erősödnek a szocialista tábor országai. „Napjainkban már három földrészen vannak szocialis­ta országok — mondta Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra — a szocializmus világ- rendszerré vált. A szocialista forradalom győzelme a cári Oroszországban, a szovjet állam megalakulása, meg­szilárdulása. léte, példa a felszabadulásukért, a társa­dalmi átalakulásért harcoló népek előtt.” A győzelem és az ideigle­nes kudarcok tövises útját járta végig az észt nép, mi­előtt 1940 júliusában a szo­cialista forradalom győzel­mének eredményeként meg­teremtette a szovjetek ha­talmát. és a köztársaság csatlakozott a Szovjetunió népeinek nagy családjához. A forradalom nem volt előz­mények nélkül; 1917 októ­berében észt földön már egy­szer létrehozták a szovjet- hatalmat. s észt munkások, parasztok harcoltak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelméért. Az im­perialisták, s az ellenforra­dalmárok megdöntötték Észtországban az első szov­jethatalmat. Évtizedek múl­va a második világháború sok szenvedést, nagy vesz­teségeket okozott az ország­nak. A fasiszták lerombol­ták az üzemeket, gyárakat; Hitler és társai elégedetten állapították' meg. hogy lehe­tetlen újjáépíteni az orszá­got. Nem számoltak ugyan­is a hazaszeretettel, a kom­munista pártba vetett hittel, bizalommal, a Szovjetunió népeinek baráti, testvéri se­gítségével. A fasiszta megszállás alól 1944 októberében szabadult fel az ország. Utána alig két év alatt sikerült elérni a háború előtti termelési érté­ket az iparban és a mező- gazdaságban is. Ma az ipar negyvenötször, a mezőgazda­ság pedig kétszer annyit ter­mel, mint 1940-ben. A tár­sadalmi átalakulás nélkül ilyen arányú fejlődésre soha nem kerülhetett volna sor. S hol tart ma az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra? Röviden le­gyen szó erről is. Az ötéves terv negyedik évében 17 százalékkal ha­ladta meg az ipari termelés az előirányzatot. Mi az eredmény titka? A magasabb színvonalú munka, az üze­mek, gyárak rekonstrukciója, az új és hatékony módsze­rek bevezetése, a hagyomá­nyos ágazatok — a fa- és fémfeldolgozás, a halászat — és a mezőgazdaság technikai bázisának korszerűsítése. Az Észt SZSZK-ban mind -bel­földre, mind külföldre gyárt­A tallinni kikötő jók az elektromos motoro­kat. a kőolajbányászat és -feldolgozás berendezéseit, ekszkavátorokat, bútorgarni­túrákat. Több mint 1200 ipari és mezőgazdasági ter­méket minősítettek kiváló­nak. Ez azt jelenti, hogy ter­mékeink versenyképesek a világpiacon is. Az eredmények mellett természetesen gondjaink is vannak, amelyek közül a munkaerőhiányt említem meg. Szabad munkáskéz nincs, feladatunk ugyanak­kor a termelés intenzitásá­nak növelése. a termelé­kenység fokozása. A mezőgazdaságban az utóbbi évek szeszélyes idő­járása kedvezőtlenül hatott a növénytermesztésre. Az Észt SZSZK-t is ' nevezhet­nénk az ezer tó országának, mégis szárazság pusztít, ha nincs csapadék. Az idei mos­toha időjárás hatása külö­nösen érződik a termés mennyiségén és minőségén. Ennek ellenére gabonafé­lékből hektáronként 25, bur­gonyából pedig több mint 160 mázsát takaríthattak be a mezőgazdasági dolgozók. Kolhozaink, szovhozaink na­gyon sok segítséget kaptak — főleg a betakarításban — a szomszédos köztársaságok­tól. A mezőgazdasági géppark állománya kétszer annyi, mint 1965-ben volt. több mint tízezer teherautó, há­romezer kombájn dolgozik földjeinken, valamennyi kol­hoz és szovhoz villamosított. A mezőgazdasági dolgozók jövedelme az utóbbi tíz év­ben több mint a duplájára emelkedett. Gyors ütemben fejlődött a lakásépítés is. Harminc év alatt több mint 16 millió négyzetméter területen épül­tek lakóházak, az egy em­berre jutó terület csaknem 16 négyzetméter. Az új la­kónegyedek építésével egy- időben, készültek el a külön­böző kommunális intézmé­nyek, bölcsődék, óvodák. Gyarapodott népünk mű­veltsége. Jelenleg kétszer annyian tanulnak általános- és középiskoláinkban, mint 1940-ben, a főiskolások, egye­temisták száma pedig meg­hatszorozódott. A tudomá­nyos. s felsőoktatási intéz­ményekben dolgozó tudósok száma ötszázról hatezerre emelkedett. a könyvtá­rak állo­mánya, ki­épült művelődési intézmény- hálózat segíti a közművelő­dést. A köztársaságban éven­te egymillió könyv kerül a boltokba, hetven féle újság, folyóirat jelenik meg, ezek közül 57 észt nyelven. Bővült, javult egészségügyi hálózatunk. Közel hatezer orvos dolgozik kórházaink­ban. szanatóriumainkban. A felgyógyulásra, pihenésre 360 üdülő áll rendelkezésre. Az egészséges életmódot szám­talan sportlétesítmény is szolgálja, amelyekben körül­belül félmillióan edzik tes­tüket. Az észt sportéletnek olyan híres versenyzők sze­reztek jó hírnevet, mint pél­dául a súlyemelő Jaana Talt- sza. a kerékpáros Aavo Pik- kuusz, s az atléta Enna Szel­ük. A köztársaság számos szovjetunióbeli és nemzet­közi versenynek adott ott­hont. feszített mun­katempóban folynak az előkészületek az 1980-as olimpiai játékokra. Már fel­épült a vitorlásversenyre ér­kezők szállása, elkészült a „versenypálya”, befejezésé­hez közeledik a tallinni ut­cák szélesítése, csinosítása. Egy újságcikkben termé­szetesen nem vállaikozha­tom arra, hogy részletesen, a teljesség igényével beszá­moljak a fejlődésről, meg­változott életünkről. Más­részt magyar barátaink jól ismerik a Szovjetunió és köztársaságunk eredményeit, törekvéseit. A magyar olvasókkal való „találkozást” hadd használ­jam fel arra is, hogv szól­jak az Észt SZSZK és Szol­nok megye között létrejött együttműködés és barátság jelentőségéről, szerepéről. Eleven, jó kapcsolat alakult ki a párt, a tanácsi, s a társadalmi szervek között, és igen hasznos tapasztalatcse­réket tartottak a több mint egy évtized alatt a testvér­üzemek, vállalatok, szövet­kezetek is. Hasonlóan ered­ményes. alkotó az együttmű­ködés a kulturális élet és az egészségügy területén. A közelmúltban az Észt SZSZK Kommunista Pártja Központi Bizottsága értékel­te a baráti kapcsolatok ered­ményeit és foglalkozott a to­vábbi fejlődés kérdéseivel, az együttműködés leghaté­konyabb formáinak, mód­szereinek elemzésével, a megvalósítás lehetőségeivel. A kapcsolatok további elmé­lyítését követelik a testvéri­ség, a szocialista ' internacio­nalizmus elVei is, amelynek eszméit a Nagy Október deklarálta. Az észt nép a szovjetha- talom létrejöttének 62. év­fordulóját az ötéves terv időarányos feladatainak si­keres megvalósításával, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. és az Észt Kommunista Párt XVII. kongresszusa történelmi je­lentőségű határozatainak va­lóra váltásával ünnepli. Tö­rekvésünk, hogy növekedjék a termelékenység, a minő­ség színvonala, erősödjön a munkafegyelem, emelked­jen a dolgozók ideológiai képzettsége, politikai öntu­data. Az észt dolgozók tudják, értik, hogy a magas szinten elvégzett munka jelenti a lépcsőfokokat, a sikereket az ország és az egész szocia­lista közösség békéért, szo­cializmusért és kommuniz­musért vívott harcában. Lelkesen támogatjuk a Szov­jetunió Kommunista Pártja békeszerető politikáját, a szovjetállam új kezdeménye­zéseit, amelyekről Leonyid Brezsnyev Berlinben be­szélt: „...a mai viharos vi­lágban a szocialista együtt­működés, barátság biztos ta­lajt jelent a lábunk alatt. S ezt mi magunk teremtettük meg a gazdasági élet töret­len fejlődésével, a szocialis­ta demokrácia erősödésével, az életszínvonal szüntelen emelkedésével, honvédelmi rendszerünkkel;1 Barátságunk, kapcsolataink mélyek, sok-' oldalúak, együttműködésünk egyre jobb, eredményesebb.” A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmé­nek 62. évfordulóján hadd kívánjak újabb sikereket a szocialista építésben, boldog­ságot és'szerencsét a magán­életben magyar barátaink­nak. Hatvankettedik Növekedett Jelenleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom