Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-06 / 260. szám

1979. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jósziadányi Vegyesipari Szövetkezetben a budapesti Telefongyár részére mintegy 1 mil­lió forint értékben különféle kábelformákat, illetve kábeltartozékokat készítenek 100 éve született Varga Jenő _ . . huszonkette­Budapest djk kerületé­nek szép központi tere vise­li nevét Varga Jenőnek, aki hosszú utat tett meg a nagy­tétényi szegény tanító — édesapja — házától a világ­hírig, az akadémiai tagságig, a Lenin-rendekig -díjakig. Nyolcán voltak testvérek, ő a legfiatalabb. Apja nem tudta taníttatni gyermekeit, így ők korán, gyerekfejjel megismerték a kenyérkereset kemény munkáját. Alig volt tízéves, amikor egy gazdál­kodóhoz adták dolgozni. Fel­nőttként, 32 éves korában a napi munka mellett és kitar­tó szorgalommal, rendíthe­tetlen akarással középiskolai tanári történelem-földrajz szakos diplomát szerzett. Tanári munkája mellett közgazdasági tanulmányokat folytatott, és maga is cikke­ket, tanulmányokat írt a Népszavába, a Szocializmus­ba és más lapokba. A szociál­demokrata párt tagjaként a Népszava szerkesztőjeként hamarosan a baloldal egyik jelentős alakja lett. Egyben a kor értelmiségének repre­zentáns szervezeteiben, a Ga- lilei-körben és a Társada­lomtudományi Társaságban is szerepet vállalt. Közgazda- sági munkásságának első klasszikussá vált művét 1912- ben adták ki: „A magyar kartellek” címmel. A forradalmak korában már országosan ismert gaz­dasági szaktekintély, a pol­gári demokratikus forrada­lom győzelme után egyetemi tanári katedrát kapott a Budapesti Tudományegyete­men. Ekkor lett tagja az MSZDP pártvezetőségének is. Tanulmányai, cikkei sorra jelentek meg. Egyik ismert munkája 1918-ból: „A pénz: uralma a békében, bukása a háborúban”. A lakáshelyzet­tel, a munkanélküliséggel, a nemzetiségi kérdéssel vagy az adórendszerrel, államosí­tással foglalkozó írásai mind­mind égetően időszerű kér­déseket tárgyaltak és a ha­talmas adattömeg statisztikai, szociológiai, társadalompoli­tikai vizsgálódásainak ered­ményét tükrözi. Varga Jenő a Tanácsköz­társaság idején először pénz­ügyi népbiztos, majd a szo­ciális termelés népbiztosa lett. A Forradalmi Kormány­zótanács júliusban kinevezte a proletárállam gazdasági szervének élére, a Legfelső Népgazdasági Tanács elnöké­nek. A proletárdiktatúra leve­rését ausztriai fogságában vetette papírra a Tanácsköz­társaság gazdaságpolitikáid­nak elemzését „A proletár- diktatúra gazdaságpolitikájá­nak problémái” címmel. A tizenhárom fejezetből álló tanulmány összefoglalásában olvasható: „Marx tanítását a tőkés termelési mód elkerül­hetetlen pusztulásáról és a szocializmus eljövetelének gazdasági megalapozottságá­ról helytelenül értelmezték úgy, hogy a kapitalizmus pusztulása automatikusan, a proletariátus forradalmi küz­delme nélkül bekövetkezhet. Ez végzetes hiba. A kapita­lizmus bukását előidéző té­nyezők között Marx első helyre a forradalmi proleta­riátust tette, önmagában sem a termelési anarchia, sem a válságok, sem a profitráta süllyedése, sem a tömegek elnyomorodása nem eredmé­nyeznék a tőkés társadalom bukását. Ezt csak a munkás- osztály tudatos forradalmi harca hozhatja meg... A Tanácsköztársaság hibái el­lenére dicsőséges fejezetet jelent a világforradalom győ­zelméért vívott harc történe­tében.” Emigrációs Nyéket Ausztriában, Németország­ban, majd a Szovjetunióban töltött, szintén a szüntelen tanulás, önképzés jellemezte. Máig a példa erejével hatnak a berlini éveiben szerkesztett negyedéves világgazdasági elemzései, értékelései, ame­lyeket több nyelven is kiad­tak. Részt vett a Kommunis­ta Internacionálé munkájá­ban, mint a Végrehajtó Bi­zottság tagja, ahol elismert gazdasági szakértőként tar­tották számon. dott. Részt vett és felszólalt a Politikai Bizottság és a Titkárság ülésein. Cikkeket írt a pártsajtóba, előadója volt a szakszervezeti vezetők és az üzemi bizottságok kép­viselőinek augusztus 15-i ér­tekezletén. Visszatérve a Szovjetunió­ba, továbbra is figyelemmel kísérte a fiatal magyar népi demokrácia sorsát. A jó fo­rint megteremtéséhez ő is hozzájárult, és féltőn óvta azt a távolból is. 1948-ban megjegyzéseket fűzött az ötéves terv első vázlatához. Napjainkhoz is szól akkori észrevétele: „Föl akarnám hívni a figyelmet a tervezett beruházások üte­mének a kérdésére: attól tartok, hogy az ötéves terv első évében túl sok befekte­tést kezdenek meg egyszer­re, amelyek mind csak az ötéves terv végén nyernek befejezést. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti termelésnek egy igen nagy része egyelőre improduktív formában le lesz kötve, és nem ad árutöbble­tet, ami inflációs áremelke­dést okozhat. A részletesebb kidolgozásnál erre tekintet­tel kell lenni; okosabb keve­sebb befektetést kezdeni és ezeket gyorsabb tempóban befejezni és üzembe hozni, mint sokat kezdeni és vala­mennyit az ötéves terv vé­gén befejezni.” Szemlélete és elemzési módszere kortársaira rendkí­vüli hatást gyakorolt. Számos országban tanulmányozták állásfoglalásait és a konkrét helyzet konkrét elemzésére irányuló tudományos eljárá­sát. Ö világított rá először az állam szerepére korunk mo­nopolkapitalizmusában és a modern kapitalizmus új je­lenségeire. Az általa felis­mert igazságokat következe­tesen védte a dogmatikusok­kal szemben, amiért számos esetben volt éles viták és támadások célpontja is. Nyolcvanadik születésnap­ján a sok ezer távirat között volt egy, amelyet 24 japán egyetemi tanár írt alá, hitet téve arról, hogy Varga Jenő­től tanulták meg a japán va­lóság mélyebb tanulmányo­zásának módszereit. Uii I 500 tanulmányt, HOZei cikket és 75 könyvet, brossúrát írt. A szovjet és a magyar tudomá­nyos akadémia is tagjává választotta. 1964. október 8- án halt meg Moszkvában 85 éves korában. Vida Sándor Húsz évig állt a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­ja Világgazdasági és Világ- politikai Intézetének élén. Ezt a tudományos intézményt egyébként ő szervezte meg. Szovjetunióbeli munkásságát a szovjet kormány több más kitüntetés mellett a legma­gasabb elismeréssel jutal­mazta: 1959-ben Lenin-ren- det, 1963-ban Lenin-díjat ka­pott. Moszkvából is állandóan figyelemmel kísérte a hazai eseményeket. A felszabadu­lást követően azonnal eleget tett a párt meghívásának, hogy vegyen részt a bonyo­lult gazdasági feladatok meg­oldásának segítésében. 1945. október 1-én a párt Politi­kai Bizottságának ülésén el­mondta véleményét a gazda­sági élet problémáiról és a tennivalókról. 1946 nyarán ismét Budapesten tartózko­A Tanácsköztársaság gazdaságpolitikusa Budapesten és Szolnokon Ünnepségek, kitüntetések november 7-e tiszteletére A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 62. évfor­dulója alkalmából tegnap kitüntetési ünnepséget tar­tottak a Barátság Házában. Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke nyújtotta át a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyíté­sében kiemelkedő munkát végzőknek az állami, vala­mint a baráti társaság által adományozott kitüntetéseket. Húszán részesültek a Mun­ka Érdemrend különböző fo­kozataiban, huszonegyen kapták meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét, tíz tagcsoport kollektív munká­ját ismerték el az aranyko­szorús plakett kitüntetéssel. A magyar—szovjet műszaki­tudományos együttműködési emlékérmet és díszoklevelet nyolcán vették át. Drucker Tibor, az MSZBT Országos Elnökségének tag­ja köszöntötte a megjelente­ket, köztük Tóth József kül- ügyminisztériumi főosztály- vezetőt, Vlagyimir Jakovle- vics Pavlovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetét, Ju- rij Andrejevics Naumenko vezérezredest, a Varsói Szer­ződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselőjét és Fjodor Kalisztratovics Is- csenko altábornagyot-, az ide­iglenesen hazánkban állomá­sozó szovjet déli hadsereg­csoport politikai főcsoport­főnökét. Az ünnepségen ott volt az ugyancsak hétfőn Budapest­re érkezett SZMBT-küldött- ség is, amely az MSZBT szovjet testvérszervezete képviseletében részt vesz a november 7-i ünnepségeken. Pjotr Mihajlovics Dorofejev, a delegáció vezetője, az SZKP Kemerovói területi Bizottságának titkára kö­szöntötte a Barátság Házá­ban tartott ünnepség részt­vevőit, méltatva a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójának jelentő­ségét. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából tegnap fogadást adott a- nagykövetségen. A fogadáson részt vett Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára; Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának helyettes elnöke: Aczél György a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Apró Antal, Benke Valéria, Bisz- ku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Ma- róthy László, Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Mik­lós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Borbély Sándor, Gyenes And­rás, Győri Imre, Havasi Fe­renc, Korom Mihály, a Jíöz- ponti Bizottság titkárai. Je­len volt a fogadáson az MSZMP Központi Bizottsá­gának, az Elnöki Tanácsnak, a kormánynak több tagja, a politikai, a gazdasági, a kul­turális, a társadalmi élet számos más vezető személyi­sége. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai kép­viseletek sok vezetője és tag­ja is. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­ját köszöntötték tegnap Szolnokon a megyei tanács­nál. Az ünnepség Bárdi Im­rének, a megyei tanács ap­parátusi pártbizottsága tit­kárának megnyitó szavaival kezdődött. Ünnepi beszédet d,r. Kuti György, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára tartott. Ezt követően Barta László, a megyei tanács elnöke kitün­tetéseket nyújtott át. Az államigazgatás terüle­tén végzett kiemelkedő mun­kája és példamutató maga­tartása eredményeként me­gyei tanácsosi címet kapott Boda Ferenc, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága titkársága gazdasági hivata­lának főelőadója. Városi fő­tanácsosi címet Kiss József- né, a szolnoki Városi Ta­nács V. B. művelődésügyi osztályvezető helyettese, vá­rosi tanácsosi címet Bozsó István, a szolnoki Városi Tanács vb műszaki osztályá­nak főelőadója és Vízi Géza, a törökszentmiklósi Városi Tanács vb művelődésügyi osztálya szakfelügyelője ka­pott. A tanácsi dolgozók közül többen kaptak „Kiváló mun­káért”, a „Szocialista kul­túráért”, „A Tanács Kiváló Dolgozója” és „Honvédelmi Érdemérem” kitüntetést. A munkásőrség megyei parancsnokságán is kitünte­téseket adtak át tegnap. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát kapta Skrabán Ferenc, a Szolnok városi zászlóalj rajparancs­noka, Németh József, a szol­noki járási zászlóalj munka­társa, Pajti Imre, a török­szentmiklósi városi zászlóalj munkásőre, Fodor Sándor, a Karcag városi önálló század munkásőre. Á kitüntetés ezüst fokozatát kilenc, bronz fokozatát pedig egy munkás­őr kapta. A munkásőrséggel való elvtársi együttműködés fej­lesztése, feladatai végrehaj­tásának segítése, illetve a fegyverbarátság elmélyítése terén kifejtett eredményes tevékenységük elismeréséül „Munkásőr Emlékjelvényt” kapott: Kesztyűs Lajos rend­őr zászlós, tiszaföldvári őrs- parancsnok-helyettes. Nagy Lajos, az MSZMP Kunszent­mártoni járásuBizottsága po­litikai munkatársa. Horváth Ferenc, a jászladányi Egyet­értés Tsz elnöke. Sándor Já­nos. a szolnoki MÁV Jármű­javító Üzemi Vállalat osz­tályvezetője. Országos parancsnoki di­cséretben kilenc, megyei pa­rancsnoki dicséretben és tárgyjutalomban húsz mun­kásőr részesült. A KISZ Szolnok megyei bizottságának apparátusa is tegnap emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójá­ról. Az ünnepségen — ame­lyen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság tit­kára is — kitüntetéseket adományoztak azoknak a fiataloknak, akik kiváló út­törő- és KISZ-munkát vé­geztek. Az „Ifjúságért Érdemér­met” négyen kapták, nyol­cán a helyi ünnepségen, hár­man pedig a központi ün­nepségen vehették át a „KISZ Érdemérmet”. „Ki­váló ifjúsági vezető” kitün­tetésben tizenhárom fiatal részesült, aranykoszorús KISZ-jelvényt ketten kap­tak. Kimagasló úttörővezetői tevékenységükért öten ér­demelték ki az „Űttörőveze- tő Érdemérem” kitüntetést, nyolcvan kiváló úttörőveze­tők lettek. A kitüntetéseket Nyitrai István, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára és dr. Földv Dánielné meevei úttörőelnök adta át. Tegnap a megyei Népi El­lenőrzési Bizottságon a ki­tüntetett népi ellenőrök tisz­teletére és részvételével ün­nepséget rendeztek, amelyen részt vett Bálint Ferenc, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tör­ténelmi jelentőségéről dr. Lőrinczy György, a megyei NEB elnöke tartott ünnepi beszédet, majd összegezte és értékelte az idén végzett vizsgálataikat, s röviden szólt a jövő évi tervekről is. Ez­után á megei testület nevé­ben megköszönte a népi el­lenőrök népes táborának munkáját és kitüntetéseket adott át. A KNEB által alapított Kiváló Társadalmi Mun­káért kitüntetést dr. Dobos István, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezetője, a megyei NEB tagja. dr. Haám Sán­dor, a Magyar Nemzeti Bank Szolnok megyei Igazgatósá­gának főcsoportvezetője, me­gyei népi ellenőr és Kiss István, a nyomda főkönyve­lője, megyei népi ellenőr kapta. A KNEB emlékpla­kettjével három megyei né­pi ellenőrt tüntettek ki. A TESZÖV-nél Matuz Já­nos, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője köszön- tötté a termelőszövetkezetek gazdasági, mozgalmi és tár­sadalmi munkájában élenjá­rókat. Negyvenkét téesztag- nak és egy szövetségi fő- munkatársnak adta át a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerését, a Ki­váló Munkáért kitüntetést. Országos elismerések átadá­sára került sor tegnap a KISZÖV székházában is. Nyolc ipari szövetkezeti dol­gozó november 7-i kitünte­téséhez gratulált Molnár Já­nos, a megyei szövetség el­nöke, átadva részükre a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. A fo­gyasztási szövetkezetek élen­járó dolgozói közül ugyan­csak nyolcán részesültek or­szágos elismerésben a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója alkalmá­ból. A MESZÖV-székházban rendezett ünnepségen Szen­tesi Lászlótól, a szövetség elnökétől vették át a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos tanácsa által adomá­nyozott Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést. Tegnap délután a Megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sporthivatalának tanácster­mében Szabó József, a me­gyei sporthivatal vezetője emlékezett meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójáról, majd Sipos Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese tizenegy tár­sadalmi munkásnak nyújtot­ta át a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést. Az OTSH-ban Gorjánc Ignác, a jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója a Magyar Népköztársaság Sport Ér­demérem arany-, Hasznos István olimpiai bajnok ví­zilabdázó a Magyar Népköz- társaság Sport Érdemérem ezüst fokozatát kapta. Dr. Haám Sándor a megyei őlépi Ellenőrzési Bizottság ala­pító tagja dr. Lőrinczi Györgytől átvetté a Kiváló Társadal­mi Munkáért kitüntetést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom