Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 4. TUZBOL TEREMTŐK homlokok, a száj- szegletek, a szemsarkok ráncaiban lángokat gyújt a kemencék torkában viliódzó fény. Fénylő, forró homlokú ember lép lassan a kemence elé, s a fortyogó, izzó anyagba meríti a fúvócső végét. Most felgyorsulnak mozdulatai: magasra tartja, meglóbálja az üvegfúvók ősi eszközét; szélesek, gyorsak, mégis óvatosak, szinte simogatóak a mozdulatok, hogyisne, hiszen a cső végén már formálódik — a munkás lehelete nyomán — a forró lágy üvegbuborékokból egy tárgy, mindennapi életünk valamilyen fontos és szép kelléke. Másik ember lép a kemencéhez, majd újra egy, közben érkezik a formatartó, s viszi a formába szorított, immár merevedő üveget. ' Varázslóknak látszanak, pedig nem azok: hétköznap van és éjszaka, s a karcag-berekfürdői üveggyárban „pontosan, szépen” dolgozik a Márkus-brigád. Dede Géza képriportja Ismeretlen jóbarát Az orvosmeteorológia „Megállapodás. Létrejött a Volán 7. sz. Vállalat és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), a Központi Előrejelző Intézet (KEI), a Rövidtávú Előrejelző Szolgálat (REO) és az Általános Repülésmeteorológiai Osztály (ARO) között... A KEI—REO—ARO vállalja, hogy naponta rendszeresen előrejelzést készít Szolnok megye térségére. Az előrejelzések a következő időjárási elemekre vonatkoznak: minimum-, maximum-hőmérséklet, szél-, felhőzet- és csapadékviszonyok, különös tekintettel a hirtelen kitörő szélviharra, felhőszakadás .méretű csapadékra, jégesőre, napokig tartó esőre, valamint a közlekedést veszélyeztető időjárási jelenségekre.” — Mennyit fizet a vállalat az előrejelzésekért? — Egy évre 96 ezer forintot. — Megéri? — Ha ezzel egyetlen balesetet is meg tudunk előzni, igen. — Ez Ungi János forgalombiztonsági előadó véleménye. — És a tapasztalatok mit bizonyítanak? — Azt hogy 1978. szeptember elseje óta, amióta az előrejelzéseket használjuk, csökkent a balesetek száma ... Pontosabban: amióta a vállalat 1250 gépkocsivezetője tudja, hogy milyen időjárás-érzékeny ... Vannak, akik divatnak tartják, mások esküsznek rá: az időjárás változása nagy hatással van szervezetükre, egészségükre. Tény: már az ókorból maradtak ránk olyan emlékek, amelyek az időjárási és éghajlati viszonyok egészségünkre kifejtett hatásának felismerésére utalnak. Hip- pokratész a híres görög orvos, időszámításunk előtt az V—IV. században különös gonddal tanulmányozta a környezeti tényezők, a levegő, a vizek és a talaj jelentőségét a betegségek keletkezésében és lefolyásában. Részlet dr. Kérdő István kutatóorvos könyvéből: a vizsgálatok kétségtelenül bebizonyították, hogy az időjárási tényezők szerepet játszanak bizonyos kórtünetek halmozott fellépésében.” Itt a front Dr. Romhányi József, a MÁV kórház igazgatója így beszél erről a kérdésről: — Még Szegeden dolgoztam, amikor egyik kollégám, dr. Veress László kandidátusi disszertációját készítette,. amelynek egyik fejezete öt évre szólóan az időjárás változásait és a vasút területén történt balesetek ösz- szefüggéseit elemezte. Egyértelműen kimutatta az ösz- szefüggést. — ön tehát fontosnak tartaná, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, milyen meteorológiai frontra érzékények? — Igen. Hogy tudatosan védekezhessenek várható hatásai ellen. Mint ahogyan jó lenne, ha gyógyintézetünk is kapná rendszeresen az orvos meteorológiai előrejelzéseket. De sajnos erre nincs lehetőség. Orvosmeteorológiai szolgálat nincs. Ezt a témát — szerintem — agyonhallgatják. Ezzel kapcsolatban nagyon kevés a tudományos szakirodalom, a bizonyítás. Nyolc évvel ezelőtt újszerű kezdeményezés indult el az egészségügyi ismeretterjesztésben : Budapesten is hívni lehet a telefondoktort. Az időjárási frontokról nagyon sokan „kérdezték”. És a doktor türelmesen ismételte el ki tudja hány ezerszer: „Az egészségi állapot szempontjából is jelentős időváltozásnak az a lényege, hogy az egyik nagyobb légtömeg helyébe egy másik nagyobb légtömeg kerül. Az ilyenfajta légmozgásoknak több mint húszféle változata ismeretes. Az egyik': amikor a felettünk levő légtömeg helyére melegebb légtömeg kerül, ilyenkor melegfrontról szoktunk beszélni, Ennek idején fokozódik az ingerlékenység, élénkülnek a reflexek, szaporább lesz a pulzus. Növekszik a vérnyomás, s ebből több veszély is származik;, fenyegethet az agyvérzés”. Leírták, hogy 1780 januárjának egyik éjszakáján Oroszországban, Pétervárott hirtelen nagy felmelegedés lépett fel: a hőmérséklet —43,6 °C-ról +6 °C-ra emelkedett. Azon az egyetlen éjszakán 40 ezer ember betegedett meg influenzában. Hasonlót tapasztaltak hazánkban is az 1953—1954-es december—januári budapesti influenzajárvány alkalmával. „A légtömegcsere második gyakori típusa a hidegfront. A hideg levegő fajsúlya nagyobb, ezért ékszerűen tör be a melegebb légkör alá. Érkezésekor gyakoribbá váljak a görcsös fájdalmak, erről az epe, a vese, a reumás és a gyomorbetegek tanúskodhatnak”. 0 kérdések tisztázottak Hazánkban mintegy három évtizede folyik már a meteorológiai tényezők egészségügyi hatásainak tanulmányozása. Az Országos Reuma- és Fizikoterápiás Intézetben biometeorológiai laboratórium működik dr. örményi Imre vezetésével. Az intézet egyik belgyógyász főorvosa, dr. Kérdő István kutatóorvos. Kiemelkedő munkát végzett a hazai éghajlati viszonyokra megfelelően alkalmazható prognosztikai módszerek kidolgozásában és továbbfejlesztésében. — Milyen stádiumban vannak ezek a kutatások? — Az elméleti alapok sok vonatkozásban tisztázottak, most már részletkérdésekre terjed ki a kutatás. Tudjuk, hogy az egyes meteorológiaitényezők — mint a hőmérséklet, a légnedvesség, a légmozgás, az ibolyántúli sugarak, a látható fények, az infravörös sugarak, a kozmikus sugárzás, a légköri hosszúhullámú rádiósugárzás, az ionizált levegő, a levegő cxidálóanyag-tartalma, a napfizikai változások stb. — milyen hatással vannak a vegetatív idegrendszerre, amely az ember alkalmazkodási folyamatában különösen fontos. Nincs ebben semmi rejtelmes. Élettanilag a kérdések tisztázottak, tudjuk, mikor milyen hatás várható. — Hogyan ismerheti meg az ember önmagát? Időjárás iránti érzékenységét? — Megvannak már a kidolgozott tesztrendszerek. — Az orvosmeteorológiai szolgálat létrehozását nem tartja indokoltnak? — De igen. Ám nem szeretnék elébe vágni a dolgoknak. Tudomásom szerint rövidesen az Egészségügyi Minisztériumban egy tárgyalásnak éppen ez lesz a témája. — Olvastam egy könyvében, hogy az lenne a legjobb, ha az időjárási viszonyok kedvezőtlen hatásait eleve meg tudnánk előzni. Az orvosmeteorológiai prognózisra gondolok. — Ennek készítése meglehetősen nehéz feladat. Az orvosmeteorológiai prognózisnak sokkal több adatot kell tartalmaznia és lényegesen kisebb területre kell vonatkoznia, mint az általános jellegűnek. A területi korlátozás elsősorban azért szükséges, mert az orvosi előrejelzésben a hatás várható idejét is elég pontosan kívánatos megadni, márpedig egy országon át végighaladó időjárási folyamatról néha nagyon nehéz előre megmondani, hogy a különböző országrészek helyi földrajzi viszonyai milyen mértékben fogják megváltoztatni az időjárási folyamatok haladási sebességét, és menynyire alakítják át az egyes meteorológiai tényezőket. A másik követelmény, hogy az orvosi prognózis készítőinek megfelelő tapasztalati anyag álljon rendelkezésére az időjárási helyzetnek, nemkülönben az egyes meteorológiai elemek élettani hatására vonatkozóan. Továbbá az is szükséges, hogy meg legyen a lehetőség az orvosi prognózis helyességének ellenőrzésére. — Tudom, hogy vannak gyógyintézetek, közlekedési vállalatok, amelyek már hasznosítják az ORFI orvosmeteorológiai előrejelzéseit. — Igen. Például a Péterfy Sándor utcai kórház szemészeti osztálya. Szolnokon a megyei kórház több főorvosával beszélgettem az orvosmeteorológiai előrejelzések hasznosságáról. Voltak, akik keveset tudtak róla. Mások — mint Szeghy Gergely szemész tanár — fontosnak tartotta, hogy létrejöjjön az egész országra kiterjedő szolgálat. — Van egy barométerünk. Ha süllyed, ha emelkedik, tudjuk, hogy nő a glauko- más betegeknél a szemnyomás. Ilyenkor nyugtátokat kell adnunk nekik. A Péterfy utcai kórházban dr. Pajor Rezső kandidátus főorvostól tudom, hogy náluk a betegek adatlapján feltüntetik a frontérzékenységet, és kedvezőtlen időjárás esetén elhalasztanak egyes szemműtéteket. Ennek köszönhetik, hogy megszűntek a szemészeti műtétek azelőtt gyakran tapasztalt szövődményei, különösen a hályogműtétek utáni bevérzések. Ilyen időjárás érzékenységi lapot mintának én is kértem tőlük. Dr. Karsai Koppány, az ideg-, elmeosztály főorvosa: — Nagyon összetett kérdésnek tartom ezt a témát, talán el is túlozzuk egy kicsit. Dr. Harmati László belgyógyász főorvos szerint: — Egy ártalom a sok közül, nincs statisztikánk, ami bizonyítaná, hogy az időjárás gyors változásai következtében szaporodnának egyes betegségek. Nem szabad fetisizálni A Volán Tröszt Munkalélektani és Ergonómiai Központjának főelőadója, Sed- lákné Rosta Erzsébet szorgalmazza, hogy vállalataiknál hasznosítsák a meteorológiai előrejelzéseket. — Az a veszély, amiről tudunk, csak fél veszély, mondják a tapasztalt gépkocsivezetők. Ezért határozta el központunk, hogy a gépjárművezetők frontérzékenységének egyénenkénti megállapítása mellett időjárás- előrej el ző szolgálatot vezet be, hogy ezzel is fokozza a közlekedés biztonságát. A dr. Kérdő István és dr. örményi Imre vezetésével az ORFI-ban dolgozó munkacsoport által elkészített időjárás-érzékenységi kérdőíves vizsgálati módszert vezettük be 1976-ban. — Hány gépkocsivezetőt vizsgáltak meg, és mi a tapasztalatuk? — Harmincezer gépkocsi- vezetőt vizsgáltunk meg az országban. A gépjárművezetők fele ezt hasznosnak tartotta és él a jelzés által adott információval. Mintegy 30 százalékuk közönyös, további 20 százalék kételkedik a válaszok helyes megválasztásának lehetőségében. Azonban az ötven százalék sem lebecsülendő. — Az eredmény? — Mintegy 15—20 százalékkal csökkent a balesetek száma. Dr. Kérdő István azt mondta: nem szabad az orvosmeteorológiát fetisizálni. Az egészséges ember jó, ha tudja, milyen időjárásérzékeny. Tudatosan védekezhet a várható hatások ellen. De jó a betegnek is, pontosabban nálunk a kezelőorvos dolga, hogy azokból mit közölnek a beteggel. Mert nem szabad félelemben tartani embereket, hogy rettegjenek az időjárástól. Az orvosmeteorológia ha lassan is, de kilép az ismeretlenségből. Itt az ideje, hogy megismerjük, hogy alkalmazzuk. Csak hasznunkra válhatVarga Viktória
