Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-24 / 275. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 24. Elő kell segíteni a leszerelést (Folytatás az 1. oldalról.) beszélést folytatott vele. Ezt követően hivatalos tárgyalá­sokra került sor az NSZK kancellárja és a szovjet kül­ügyminiszter között. Szovjet részről ezek légkörét, tárgyi­lagosnak és nyíltnak minő­sítették. Sajtóértekezletén Gromiko elmondotta: a Szovjetunió pozitívan értékeli a Német Szövetségi Köztársaság ve­zetőinek kijelentéseit orszá­guk elkötelezettségéről az enyhülés, a fegyverkezési verseny korlátozása mellett, üdvözli, hogy Bonn támo­gatja a SALT—II. megálla­podás mielőbbi ratifikálását. A két országnak „nem si­került közös nyelvet talál­nia” az eurostratégiai” fegy­verrendszerek kérdésében — jelentette ki And,rej Gro­miko. A szovjet külügyminisz­ter utalt arra a nyugati po­lémiára, amely szerint a NATO továbbfegyverkezése válasz lenne a Szovjetunió „új” SS—20-as rakétafegy­vereire. Gromiko leszögezte: az ál­lítólagos „új” fegyverek nem újak; meglevő rakétakilövő­egységek korszerűsítéséről van szó, amely mintegy öt éve van folyamatban. — Amennyiben a NATO- országok — az új szovjet le­szerelési javaslatok, tárgya­lási ajánlatok és haderő­csökkentési lépések ellenére meghozzák döntésüket a közép-hatótávolságú ameri­kai rakétafegyverekről, ez­zel szétrombolják a tárgyalá­sok alapjait. A sajtóértekezleten kérdé­sekre válaszolva Gromiko világossá tette: a Leonyid Brezsnyev berlini beszédé­ben, majd a Pravdának adott interjújában foglalt átfogó szovjet javaslatok elhang­zása után a nyugati orszá­gokon van a sor, nekik kell eldönteniük, hogy folytatód­jék-e az enyhülés európai folyamata, vagy szétrom­bolják-e a további tárgyalá­sok lehetőségét. Mint hoz­záfűzte, bonni tárgyalásai során ezt egyértelműen a nyugatnémet kormány tu­domására hozta. A szovjet külügyminiszter hivatalos látogatásra szóló meghívást adott át Helmut Schmidtnek és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter­nek. A két nyugatnémet ve­zető a jövő évben Moszkvá­ba látogat, az időpontról később születik döntés. Tovább mélyül az iráni—amerikai ellentét Készültségben a hadsereg Az iráni hadsereg mind­három haderőnemét teljes készültségbe helyezték egy esetleges amerikai katonai beavatkozás esetére — kö­zölte az AFP hírügynök­séggel Ahmad Madara, az iráni haditengerészet főpa­rancsnoka, Khuzisztán tar­tomány kormányzója. A Hormuzi-szoros térségében megerősítették a tengeri haderőket — mondotta —•, fokozták a stratégiailag fon­tos helyen átmenő hajófor­galom ellenőrzését, vala­mint a tengeri és a khu- zisztáni olajlelőhelyek vé­delmét Hangsúlyozta, hogy Irán nem szándékozik le­zárni a szorost, sem pedig megtiltani az amerikai olaj­szállító hajók áthaladását. . A haditengerészet főpa­rancsnoka szerint egy eset­leges amerikai katonai ak­ció korlátozott jellegű len­ne, s mindenekelőtt megfé­lemlítésre szolgálna. Madani hozzáfűzte: ame­rikai támadás esetén Irán kérni fogja az OPEC-tagor- szágokat az Egyesült Álla­mokba irányuló olajszállítá­sok leállítására, az ezt meg­tagadó országokkal pedig Irán esetleg felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat. Ahol Hasszán Baniszadr iráni külügyminiszter pén­teken a teheráni egyetemen kijelentette: „Az amerikai nagykövetség megszállásá­nak célja nem (csak) túszok ejtése volt. hanem az, hogy alapvető változásokat indít­sunk el a nemzetközi kap­csolatokban.” „Véget kell vetnünk az olajexportáló or­szágok fölötti amerikai gaz­dasági uralomnak Ázsiában, Afrikában és Latin-Ameri- kában” — mondotta a kül­ügyminiszter a rádió által egyenes adásban sugárzott beszédében. Az új iráni alkotmány ter­vezetéről december 2-án és 3-án tartanak népszavazást — jelentette az iráni rádió. Az Iráni Iszlám Köztársa­ság alaptörvényét különle­ges szakértői tanács dolgoz­ta ki. A jelentés szerint az alkotmány 17 fejezetből és 175 cikkelyből áll. Óriási károkat okozott az árvíz Jugoszláviában „A Jugoszláviában a múlt hét végén kezdődött hatal­mas esőzések következtében sok folyó kilépett medréből és az ország több vidékén olyan pusztító árvizet oko­zott, amilyen csak 100 éven­ként fordul elő”. Állapítot­ta meg a szövetségi kor­mánynak az elmúlt napok katasztrofális természeti csa­pásával foglalkozó üléséről kiadott közlemény, majd így folytatódik: „Igen nagy területek ke­rültek víz alá, az anyagi ká­rok óriásiak. Eddig 19 ha­lálos áldozata van az árvíz­nek és sok a sérült. Több tízezer embert ki kellett te­lepíteni otthonából és anya­gi javaik jórészt megsemmi­sültek. Rendkívül nagy ká­rok keletkeztek az ipari lé­tesítményekben, a köz- és vasúti közlekedésben, az energiagazdálkodásban, la­kóházakban és a mezőgaz­daságban. A még nem tel­jes adatok szerint 30 000 hektár bevetett föld áll víz alatt... Háromszázhuszonegy utassal és tizenegy főnyi személyzet­tel a fedélzetén megpróbálták eltéríteni a japán légi tár­saság Osaka-Tokió járatának egy gépét. A géprablót a legénység egy tagja ártalmatlanná tette, miután a gép vé­gül eredeti 'helyén, Tokióban landolt. Rendőrségi közlés sze­rint a géprablónál, aki egyébként japán állampolgár, nem volt semmilyen tűzfegyver (Telefotó - KS) Sorompó—résekkel Befejeződött a román pártkongresszus Tegnap Bukarestben be­fejezte munkáját a Román Kommunista Párt XII. kongresszusa. A kongresszus egyhangú­lag jóváhagyta a Központi Bizottság beszámolóját a XI. és a XII. kongresszus kö­zötti időszakban végzett te­vékenységről és a párt to­vábbi feladatairól. A kong­resszus jóváhagyta Románia szociális-gazdasági fejleszté­sének az 1981—1985-ös idő­szakra szóló terve irányéi-1 veit és az 1990-ig szóló fej­lesztés távlati irányait, a tu­dományos kutatások, a tech­nológiai fejlesztés és a mű­szaki haladás eredményei meghonosításának 1990-ig terjedő programját, vala­mint az energetikai fejlesz­tés 1981—1990-es időszakra szóló programját. Elfogad­ták a tudományos kutatá­sok, a technológiai fejlesztés és a műszaki haladás vív­mányai meghonosításának 2000-ig szóló fő irányelveit, valamint a járások további kiegyensúlyozott fejlesztésé­nek programját is. A kong­resszus jóváhagyta a Román Kommunista Párt szervezeti szabályzatának módosítá­sát is. A kongresszuson Nicolae Ceausescu mondott záróbe­szédet. A kongresszus újraválasz­totta Nicolae Ceausescut az RKP főtitkári tisztségébe. A kongresszus megválasztot­ta az új Központi Bizott­ságot, amelynek 245 tagja és 163 póttagja van. Rakéták és tárgyalások Dánia halasztást javasol A Nyugat-európai Unió közgyűlésének hadügyi ál­landó bizottsága úgy véli, hogy a nyugat-európai kö­zéphatósugarú rakéták kor­szerűsítésével egyidőben tárgyalásokat kell kezdeni a Szovjetunióval a fegyverzet korlátozásáról és a középha­tósugarú nukleáris rakéták számának csökkentéséről. A NATO nyugat-európai tagjainak többségét tömörí­tő kormányközi szervezet bi­zottsága csütörtökön hozta erről nyilvánosságra jelenté­sét, amelyet december 3-án a Nyugat-európai Unió pári­zsi közgyűlése elé terjeszte­nek. A dán kormány a NATO decemberi értekezletén azt akarja javasolni, hogy fél évvel halasszák el az új, középhatótávolságú, nukle­áris rakéták nyugat-európai telepítésére vonatkozó dön­tést — mondotta pénteken Kjeid Ölesen külügyminisz­ter a kormányzó szociálde­mokrata párt egyik frakció­jának ülésén. Jólesik megemlékezni — az általános fegyverkezési ver­seny, a rendkívül nehéz le­szerelési tárgyalások köze­pette — egy olyan megálla­podásról, amely már létre­jött és igazolta önmagát. Tíz évvel ezelőtt lépett érvény­be a nukleáris fegyverek el­terjedését megakadályozó szerződés, népszerűén szólva az atomsorompó. Az atom­fegyverrel rendelkező aláíró hatalmak vállalták. hogy nem adnak át senkinek e veszedelmes fegyverből, a többi csatlakozó pedig nem kéri és nem gyártja. Ezzel elvileg valóban leengedték a sorompót. Azóta 113 állam csatlako­zott a szerződéshez, így a kezdeményező Szovjetunió, valamint az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia, akik­nek már van atomfegyve­rük, s egy sor fejlett ipari állam, az NSZK, Japán, Olaszország, amelyeknek tu­dományos felkészültsége és gazdasági adottsága meglen­ne a gyártáshoz. Többek kö­zülük nemzetközi fórumo­kon rendszeresen hangsú­lyozzák: nem is kívánnak atomhatalommá válni. Nem igazolódtak, az aggodalmak, hogy e korlátozás miatt a nem atomhatalmak hátj-ia- nyos helyzetbe kerülnek a nukleáris energia felhaszná­lása, az úi technológiai ered„ ménvek alkalmazása tekinte­tében. Világszerte gyorsan szaporodnak az atomerőmű­vek. exportjuk virágzó üzlet­ággá lett és az NSZK pél­dául — az egyik aláíró nem atomhatalom — óriási ösz- szegekért szállít kész erő­műveket Brazíliának. De éppen itt van — az atomerőművek elterjedése körül — az egyik nem meg­oldott probléma. Az áram­forrásul szolgáló reaktorok bizonyos fajtájának mellék- terméke a plutónium. Már­pedig ez az atombomba alapanyaga lehet. Elméleti­leg tehát az az állam, ahol ilyen erőművek dolgoznak, nukleáris fegyverhez juthat. Ilyenformán nemcsak az okoz gondot, hogy két tény­leges atomhatalom, Francia- ország és Kína máig sem csatlakozott a szerződéshez, jónéhány „küszöbállam” is kívül tartja magát e meg­állapodás keretein. Ilyen a Dél-afrikai Köztársaság, Iz­rael, Egyiptom. India. Pa­kisztán. (Dél-Afrika valószí­nűleg már át is lépte a ve­szélyes küszöböt.) Jobb ellenőrzést! Elengedhetetlen feladat tehát „befoltozni a lyuka­kat” az atomsorompó szer­ződésen, rávenni a kívülál­lókat a csatlakozásra. Egyet­értenek az aláírók abban is, hogy tökéletesíteni kell az ellenőrzés módszereit: még inkább elzárni az utat az atomfegyverek áramlása előtt, s hatékonyabban fel­ügyelni az üzletet és az ex­portot. Csökkenteni a kí­sértés lehetőségeit, hogy va­lamely állam, amely békés célú reaktorokat vásárol — fegyvergyártással próbál­kozzék. A tudomány már megtalálta az ellenőrzés ha­tékony módszereit, csak al­kalmazni kell. Nemzetközi előírások sza­bályozzák a sugárzó anyag szállításának módozatait is. Valamely terrorista csoport ugyanis arra az elhatározás­ra juthat, hogy elrabol egy adag plutóniumot s ezzel zsarol égy-egy kormányt vagy akár államcsoportot. Nem kell feltétlenül atom­bombát gyártaniuk a terro­ristáknak : néhány száz gramm plutóniumból köny- nyen készíthető igen veszé­lyes sugárzó fegyver. . El­engedhetetlen tehát — ezt követelte nemrég a Szovjet­unió — a szállítási előírások szigorítása. A londoni klub Mindenképpen növeli az atomfegyver elterjedésének veszélyét az a törekvés, hogy az atomerőművek tu­lajdonosai maguk állítsák elő természetes uránból a fűtőanyagot: a dúsított uránt és a plutóniumot. A más — nem plutóniumtermelő — reaktorok kifejlesztése és elterjesztése mellett ezt, a kérdést meg lehetne oldani nemzetközi ellenőrzés alatt álló dúsító üzemek fölállítá­sával. Ezek a központok ga­rantálnák a nem-atomhatal- mak ellátását, csökkentenék az atomfegyver elterjedésé­vel kapcsolatos aggodalma­kat és lehetőségeket, még a sugárzó hulladék őrzésére is könnyebben lehetne így nemzetközi jellegű megol­dást találni. „Londoni klub” — ez a neve a fejlett atomiparral rendelkező országok rend­szeresen összeülő együttesé­nek. A nemzetközi életben ritka egyöntetűséggel tár­gyalnak és határoznak itt. Nemrég úgy. döntöttek pél­dául, hogy csak annak ad­nak el reaktort, aki aláveti magát a semleges nemzet­közi ellenőrzésnek. E „klub” munkája és általában atom- sorompó-szerződés tíz esz­tendeje mutatja, hogy le­hetséges az együttműködés olyan • kényes kérdések­ben is, mint a nukleáris technológia. A teljes megol­dást természetesen — mint a fegyverzetkorlátozás más kérdésében is — az általános politikai enyhülés hozhat csak. — KS — MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB titkára pénteken fogad­ta Burgert Róbertét, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a Bábolnai Ál­lami Gazdaság igazgatóját. A megbeszélésen a két or­szág mezőgazdaságának együttműködésén belül a Bá­bolnai Állami Gazdaság ál­tal a Szovjetunióban létesí­tendő iparszerű baromfihús- üzemek építéséről volt szó. BRÜSSZEL A Közös Piac bizottsága pénteken hivatalosan beje­lentette. hogy november 26- án Wilhelm Haferikamp- nak, a bizottság külkapcso- latokka] foglalkozó alelnö- kének vezetésével 'küldött­ség utazik Moszkvába a KGST-vél folytatandó tár­gyalásokra. A közös piaci bizottság szóvivője a beje­lentéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az EGK célja a kapcsolatok „norma­lizálása”. állandó jellegű együttműködés megteremté­se a két szervezet között. LA PAZ A bolíviai fővárosban csü­törtökön katonák egy cso­portja behatolt a belügymi­nisztérium épületében levő állami titkosszolgálat helyi­ségeibe, és az ott levő do­kumentumok nagy részét megsemmisítette — jelentet­te be pénteken Jorge Sedum megbízott belügyminiszter. A miniszter néhány részle­tet is közölt az esetről: az akció idején a katonák nem engedték be az épületbe a belügyminisztert, a doku­mentumok egy részét eléget­ték, másik részét pedig el­szállították. A katonák az­zal indokolták cselekedetü­ket, hogy „magasabb kato­nai körök” parancsát telje­sítik. HANOI A vietnami—kínai kül­ügyminiszter-helyettesi . tár­gyalások 14., Pekingben megtartott ülésével egyidő­ben Hanoiban, a megszokott gyakorlatnak megfelelően összefoglalót adtak ki a kí­nai provokációkról. A VSZK külügyminisztériumának nyi­latkozata úgy fogalmaz, hogy „az október végén megtartott tárgyalás óta fo­kozódott a kínai provoká­ciós tevékenység. Kína fo­kozta háborús készülődé­sét,,. A nyilatkozat figyel­meztet rá, hogy kínai rész­ről növelték a határon állo­másozó csapatok létszámát, és az eddiginél is több bom­bázót, hadihajót összponto­sítottak Hainan-szigetén. * * * Hanoiban a Julius Pucák érdemérmek átadásával be­fejeződött a Nemzetközi Új­ságíró Szervezet végrehajtó bizottságának 19. kibővített ülése. Az érdemérmet egy- egy haladó gondolkodású vietnami, csehszlovák. ja­pán, argentin, zimbabwei és Puerto Rico-i, valamint há­rom. a Somoza-rendszer el­leni harcban elesett nicara- guai újságírónak ítélték oda. A szervezet 1979. évi nemzetközi újságírói díját a vietnami újságírás fejlesz­tése érdekében kifejtett te­vékenységének elismeréséül Hoang Tungnak. a Nhan Dán főszerkesztőjének nyújtották át. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Bonnban fogadta ai NSZK-ban tartózkodó A. A. Gromiko szovjet külügyminisztert (Telefotó - KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom