Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 18. KÜLPOLITIKÁI * KORKÉP Kína - Nyugat-Európa Hua huszonnégy napja Huszonnégy nap telt el attól a perctől kezdve, hogy Hua Kou-feng a párizsi repülőtér betonjára lépett, addig, amíg négy nyugat-európai ország meglátogatása után repülőgépe újra kínai földön, Urumcsiban szállt le. Még körútja előtt fogadta a BBC-televízió forgatócsoportját, s nyilatkozatában elsősorban a „hegemonizmus elleni küzdelemről” beszélt. (Ezt a kifejezést akkor használják Peking mai vezetői, ha a Szovjetunióról van szó.) „Minden számbajöhető erővel készek vagyunk egyesíteni erőinket ebből a célból” mondta az angol tv-riporte- reknek a kínai kormányfő és pártelnök. ________________________ I szovjetellenesség jegyében # Bár különböző hangnemben, de lényegében ugyanezt ismételte meg Hua Párizsban, Bonnban, Londonban és Rómában. A szembeszökő hangnemkülömbség oka, hogy nem Giscard d’Es- taing, s főleg Helmut Schmidt jelenlétében nem lehetett olyan kínosan átlátszó és nyers szovjetellenes tirádát elmondani, mint a moszkvai szándékokat és politikát szándékosan sötétre színező, nem egyszer hidegháborús beállítottságú Margaret Thatcher, .angol konzervatív kormányfő előtt. Ha Franciaországban és az NSZK-ban a Szovjetunióval való baráti kapcsolatok (a Rajna partján ezt még külön motiválja a keleti politika bővülő folytatásának szándéka) akadályozták, hogy Hua nyersebben fogalmazzon, Rómában az olasz kommunisták súlyának és tekintélyének felismerése tartotta vissza ettől. Londonban azonban már nem érzett semmiféle gátlást. A szovjetellenes politikai megnyilatkozások konkrét ellenértékeként Hua legfeljebb a Londonban kapott fegyverszállítási ígéretet könyvelheti el. (Harrier-tí- pusú, helyből felszálló vadászbombázók szállításáról van szó.) Másutt csupán előkészítették a további tárgyalásokat olyan ipari berendezések szállításáról, amelyeknek egy része katonai célokat is szolgál. Érdemes ennél a tárgykörnél a már említett BBC-interjú egyik részét idézni. Hua azt állította, hogy a modernizálási programmal Peking gigantikus kísérletet tesz a nyugati világ utolérésére. Hozzátette: sokan felteszik a kérdést: miért e sietség? „Az a véleményünk, hogy egy elmaradott ország nyitott a támadás előtt”. Hua tehát azt próbálta sugalmazni angol nézőinek, hogy Kínát, az elmaradott országot támadás fenyegeti. Ez csak kiegészítése volt a szokásos kínai világábrázolásnak, amelyben a Szovjetunió mindenkit fenyeget. A meglátogatott négy állam vezetése és közvéleménye, függetlenül a pekingi propagandaszólamoktól, objektív képet alakított ki magának a vendég országának helyzetéről. Kína népessége valószínűleg elérte már az egymilliárdot; a gabonatermés tavaly meghaladta a háromszázmillió tonnát — ám a népességnövekedés ellen az egygyermekes család modelljét reklámozó vezetés az élelmiszerellátásban is gondokkal küzd. Hallatlanul Becsvágyó tervek sorát hirdették meg, majd e célkitűzéseket a nyilvánosság előtt mérsékelték. Az egész kínai életet átfogó úgynevezett „négy modernizálás”-ban, ha történt is elsőbbségi, rangsorolási változtatás — általában a mezőgazdaság, a könnyűipar javára —, a fegyverkezési tervek mérsékléséről a vezetés hallani sem akar. Hua egyáltalán nem titkolt fő céljainak egyike, az ipari berendezések vásárlása és hitelek megszerzése, nem járt azzal az eredménnyel, amit Pekingben reméltek. Két megnyilatkozás segít megérteni, mennyire nem azonos fontosságú a két fél számára a Nyugat-Európa és Kína közötti gazdasági együttműködés. Az első Genscher külügyminiszter, a ZDF tv-állo- másnak kijelentette: Bonn és Peking gazdasági kapcsolatai jelenleg olyan nagyságrendűek,' mint a nyugatnémet— luxemburgi kapcsolatok. A második: Bemard Buckman- nak, a brit—kínai kereskedelmi tanács alelnökének nyilatkozata. Buckmann a maga 25 éves tapasztalataira hivatkozva óvott minden olyan illúziótól, amely a most 350 millió font összegű brit kivitel gyors bővítését reméli. (Egyébként Hongkong— Kína gazdasági kapcsolatainak összege kilencszer nagyobb.) A magyarázatot abban kell keresni, hogy a kínai üzlet — egymilliárdos ország piaca! — nem ígér sem gyors, sem biztos profitot. Hiszen Pekinben nincs készpénz- vagy nemesfém-fedezet; a hitelek törlesztésére a majd megnyitandó olajkuta- kat, s az egyelőre csak térképen szereplő nyersanyagbányákat ajánlották fel a kínai politikusok. Érdekes volt figyelni: szinte egyetlen komolyabb értékelés sem mulasztott el emlékeztetni rá, hogy Hua négy fővárost érintő körútja idején egy ötödikben Kína számára fölöttébb fontos megbeszéléssorozat zajlik. A moszkvai szovjet—kínai külügyminiszter-helyettesi tárgyalásokról van szó. Peking szzámára ott és most lehetőség adatott, hogy a régóta — és nem Moszkva hibájából rendezetlen kínai—szovjet viszonyt terhelő kérdéseket feltárják, megoldják. Ezek a tárgyalások felölelhetnék és rendezhetnék a Moszkva— Peking kapcsolat minden valóban kétoldalú kérdését — úgy persze, hogy Peking ne kísérelje meg más, a tárgytól idegen témák tárgysoro- zatra-erőltetését. Be nem váltott remények A nyugat-európai út nem váltotta be a reményeket. Kína számára a következő évtized rendkívüli tennivalókat ír elő. A Szovjetunió — és a többi szocialista ország — nyilván számos területen tudna a kölcsönösen előnyös együttműködés jegyében közreműködni abban, hogy a valóban elmaradott Kína behozza hátrányát. Ehhez Moszkva és a szocialista világ a békés egymásmelleit élés politikáját ajánlja. Ez ugyan más, mint amit Hua Kou-feng Párizstól Rómáig 24 napon át hirdetett —, de Kína számára ez lenne az igazán célravezető. Gárdos Miklós Mongol népgazdaság II Drágakő-hegy kincsei Jelképnek is tekinthető látvány tárul az utazó szeme éllé, ha a mongóliai Darhan városától észak-nyugatra vezető vadonatúj műúton 180 kilométert autózik. A végtelennek tűnő lankák harmóniáját egy új ipari komplexum kibontakozó körvonalai »törik meg. Erdenetben, Mongólia legfiatalabb, lendületesen fejlődő iparvárosában vagyunk. Mongol— szovjet együttműködéssel egy hatalmas réz. és molibdén kombinát épül itt, amelynek első lépcsője már üzemel. A gyáróriás az ország legnagyobb ipari létesítménye lesz, évente 16 millió tonna réz-,, és molibdén-ércet fog feldolgozni. Ez azt jelenti, hogy a világ tíz legjelentősebb ilyen létesítménye közé tartozik majd. Erdenetijn-Obo, magyarul Drágakövek-hegye — így hívták e helyet évszázadokon át. A régi idők vándorai itt türkizre bukkantak, ám korunk geológusai mást is sejtettek, s nem csalódtak. Hét éve hatalmas rézkincset fedeztek fel, s kiderült, hogy itt található az Ázsia (a Szovjetuniót kivéve) feltárt rézkészléteinek mintegy fele. Erdenet ma 35 ezres város, 1980 végére 50— 55 ezer lesz a lakosok száma. A dúsító művön kívül több könnyűipari üzem is épül, s ilymódon a munkások családtagjai számára szintén munkaalkalmat teremtenek. Erdenet — azt írtuk — jelkép. Jelképe annak a folyamatnak, amelynek eredményeként az elkövetkező években — évtizedekben gyökeresen új irányzata alakul ki Mongólia részvételének a nemzetközi munkamegosztásban. A mongol föld ugyanis ásványkincsekben is gazdag, egyebek között jelentős ón-, foszforit-, vas-, wolfram-, fluor- és szénkészleteket fedeztek fel a kutatóexpedíciók. Bizonyára az sem véletlen, hogy a KGST geológiai állandó bizottságának székhelye éppen Ulánbátorban van. A fűtőanyag és energetikai ipar számottevő eredményei az 1971-ben kezdődött mongol—szovjet együttműködésen alapulnak. Az ágazat részaránya egyébként az ipari termelésben már ma is meglepően magas, 9 százalék, s az ipari termelő alapok egyharmadával is ez az ágazat rendelkezik. A fűtőanyagok és az ásványkincsek kiaknázása egyik pillére annak a célkitűzésnek, hogy Mongólia a közeli jövőben ipari-agrár országgá váljék. Ezt a törekvést jelzi az exportszerkezetének alapvető módosulása is: évtizedünk végére az ország kivitelében a színesfém-koncentrátumok. az ércek és az ásványok részarányukat tekintve vezető helyet foglalnak el. Gyermekvillamos Tallinnban Tallinnban elindult útjára egy olyan villamos, amelynek utasai csakis a gyerekek. A gyermekvillamos azonnal felismerhető. Kocsijainak oldalain a mesék és trükkfilmek hősei láthatók, belül pedig játékok várják a kicsiket, akik zenét is. hallgathatnak, vagy egyszerűen kinézegethetnek az ablakon. A villamos egy óra alatt egész Tßllinnon áthalad. Az ifjú városi lakosok megismerkednek az ó- és az új várossal. Látják a modern Tallinnt, a magasépületeket, a korszerű lakótelepeket, a zöldellő parkosított tereket és a városi parkokat. LENGYELORSZÁG Előtérben a gazdaság kérdései Lengyelországban, akárcsak hazánkban, a kedvezőtlenül változó világgazdasági körümények, a belső gazdálkodás magasabb követelményei előtérbe állítják a népgazdasági egyensúly kérdéseit Ez a téma szerepelt a legnagyobb súllyal Edward Gierek és a lengyel újságirók immár hagyományossá vált rendszeres találkozóinak legutóbbi fordulóján is. Ahogy a LEMP KB első titkára kiemelte: az ország a párt nyolcadik kongresz- szusára készül, s ez a nagyfontosságú esemény megkívánja az alapos munkát, hogy felmérhessék a megtett utat és felkészüljenek a jövő nem kis számú problémát rejtő feladatainak — mindenekelőtt a gazdaságiaknak — a megoldására. Tudjuk, a kedvezőtlen nemzetközi háttér mellett a közgazdászoktól független, természeti tényezők — tavaszi árvíz, nagy hidegek, majd szárazság — tették még nehezebbé az idei évet. Ennélfogva az idei első félévben gyakorlatilag az 1978. második félévi szinten maradt a termelés, és az év kilenc hónapjának mutatói alapján mintegy kétszázalékos termelésbővülést értek el, ami kevesebb az előirányzott ütem felénél. Erről is szólt Edward Gierek, hangoztatva, hogy az utóbbi hónapok jó eredményeit meg kell tartani, sőt további erőfeszítéseket kell tenni, a tervben előírt 4,9 százalékos iparitermelés-növekedés elérésére. A hetvenes évek elejének nagyütemű beruházásnövelő politikáját az idén módosítják, az eddigieknél kevesebbet fordítanak invesztációkra, a már megkezdettek befejezésére törekszenek, s a csökkentett beruházások révén felszabaduló anyagi erőforrásokat átirányítják a népgazdaság más kulcsfontosságú területeire. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a fogyasztási cikkeket előállító iparág-csoport, amelyben — ellentétben a beruházási javakat előállító ágazatokkal, amelyek az idén 10 százalékkal mérséklik a termelést — dinamikus növekedéssel, mintegy 8 százalékos bővüléssel számolnak. Jelentős eszközöket összpontosítanak emellett a lakásépítés ütemének élénkítésére is. Kiemelt fejlesztési terület a külkereskedelem, és háttere, az exportra termelő iparágak, amelyekben az átlagot meghaladó ütemű termelésbővítést vettek tervbe. Emögött az a szándék áll, hogy javítsák az ország nemzetközi fizetési pozícióit, hiszen Lengyelország a hetvenes évek derekáig nagyösszegű hiteleket vett fel korszerű üzemek létesítésére, arra számítva, hogy a kölcsönöket ezen vállalatok termékeinek a világpiacon való értékesítésével törlesztik. Am a tőkés világpiacokon a verseny kíméletlen felerősödése — hisz manapság jószerével mindenki exportálni akar kereskedelmi mérleghelyzetének a javítására — megnehezíti a lengyel külkereskedők, az exportőrök helyzetét is. Az év eleji időjárási viszonyok megnehezítették a közlekedés, az energiaellátás amúgy sem könnyű helyzetét. Edward Gierek erről szólva rámutatott; noha 1971—78 között az energia- termelés 80 százalékkal nőtt, az ország szükségletei még ennél is nagyobb mértékben bővültek. Mint mondotta, meg kell szüntetni az energiaellátásban tapasztalt kimaradásokat (ennek következménye volt egyes üzemek ideiglenes leállása), jobban fel kell készülni a kulcsfontosságú negyedik negyedév sikeres befejezésére, íly módon is javítani lehet és kell a munka termelékenységét, amely az elmúlt időszakban az előirányzott 5 százalék helyett, csak feleannyit nőtt. Akárcsak hazánkban, Lengyelországban is központi helyen szerepel a munka termelékenységének, hatékonyságának a problémája. Ennek a kérdésnek a megnyugtató megoldása — szélesebb értelemben a meny- nyiségi és minőségi mutatók javítása — a további dinamikus fejlődés, a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás legfőbb záloga. D. P. Az NDK második legnagyobb lakásépítésén Űj városnegyed Lipcsében A Lipcse-Grünau új lakónegyed ötszáz hektárnyi terület más részén még földgépek marják a talajt. Odébb szerelődaruk mozognak. Egy ideiglenes fahídon áthaladunk az S-Bahn (gyorsvasút) vágányai felett és máris a 2. és 3. számú lakónegyed építkezéseihez jutunk. Itt találhatjuk az NDK talán legnagyobb „fazekát”, ahol nem kevesebb, mint 13 ezer építőmunkás és diák számára készül az ebéd. Itt találkozunk Günter Waltherrel, a Grünaui építkezés vezető tervezőjével és helyettesével. Magukkal hozták a terület beépítési tervét. A tervből mindenekelőtt a méretek ragadnak meg: 100 ezer ember él majd ezen a területen, annyi, mint egy közepes városban. A nyolcvanas évek közepére nyolc lakónegyed áll majd itt, a hozzájuk tartozó. épületekkel a kereskedelem, a kultúra, a sport céljára, továbbá éttermek és közhivatalok. Nem kevesebb mint 28 iskola, 22 bölcsőde-óvoda, 14 üzletközpont, két rendelőintézet, gyógyszertárakkal és 8 körzetiorvosi rendelő tartozik még az új építményekhez. A magyar túristák is jól ismerik Lipcsét. Itt a híres vásárvárosban épül az NDK második legnagyobb lakótelepe. A város nyugati részén, Grünau kerületben nem kevesebb, mint 33 ezer össz- I komfortos lakás várja majd a beköltözőket. Eddig több mint 3 ezer lakást vettek birtokba a boldog tulajdonosok. Az elkészült új lakónegyedben alig egy éve még feldúlt pusztaság volt a tér helyén, ahol ma ápolt parkot, fiatal fákat, játszóteret és ruhaszárító területet találunk. A Grünau 1. telep lakói eddig 16 ezer önkéntes munkaórát dolgoztak, hogy szépítsék a környezetet. A lipcsei szakemberek így számolnak be a nagy munkálatokról: Egy várost tulajdonképpen háromszor építenek; először a tervezők és építészek vetik papírra, másodszor az építőmunkások valósítják meg és végül harmadszor — maguk a lakók. Ezt bizonyítja Lipcse—Grünau példája. Az elkészült első lakónegyedben már minden a helyén van, a lakásoktól kezdve az iskoláig, tornacsarnokig, óvodáig, bölcsődéig, vásárcsarnokig, orvosi rendelőig és postahivatalig, az A generáltervező elmondja, hogy a legnagyobb változatosságra törekszenek az egyes lakónegyedek építésénél. Az épületek között az öt- és hatemeletesek 11 és 16 emeletesekkel váltják egymást. A 4. lakónegyed elkészült épületeibe már költöznek az első lákók. S nem messze innen, ott ahol a „Népek csatájában” annak idején Napóleon seregeit szétverték, megkezdődtek az előkészületek a Lipcse ötödik új lakónegyedének építéséhez. Gáti István Építik a gyorsvasút első állomását Grünauban Összeállította: Hájos László
