Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-11 / 238. szám
1979. október 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A munkaverseny is legyen rugalmas EGY KERÍTÉSEN BELÜL Termék kulcsátadással A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny eddigi legfőbb tapasztalata, hogy a korábbiaknál jobban igazodik a helyi feladatokhoz^ a mennyiségi túlteljesítések’ helyett a termékek verseny- képességét, a gazdálkodás javítását szolgálja — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Juhász Ottó, a SZOT titkára. A szakszervezetek vaskos példatárban összegezték a brigádok vállalásait, eredményeit, de még ezek a brigádsikerek sem elégségesek ahhoz, hogy a vállalatok egészének a munkája mindenütt hatékonnyá, állami dotációk nélkül gazdaságossá váljék. A dolgozók a korábbiaknál kritikusabban teszik szóvá az anyag- és alkatrészellátás zökkenőit, az állásidőket, a szervezés hibáit, s egyben maguk is segítenek megszüntetni ezeket a gátló tényezőket. Ezért alakulnak komplex brigádok, erősödik a különböző kollektívák közötti együttműködés. Fejlődés tehát ezen a területen is van, bár korántsem kielégítő mértékű. A SZOT titkára fontos feladatként említette, hogy legyen rugalmas a munkaver- seny= vagyis: a vállalati gazdálkodásban végbemenő változásokat kövesse. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny 1980 december 31-ig tart, vagyis e két esztendő népgazdasági terveinek sikeres megvalósítására mozgósít. A vállalati felajánlások több vonatkozásban átfogják ezt az időszakot, de nem mindenben. Ezért szükséges, hogy az év végén^ illetve a jövő év elején, amikor már részleteiben is ismertek lesznek a feladatok a vállalat helyzetéhez igazítsák a munkaverseny-vállalá- sokat. A munkaverseny szervezésénél most mindenütt nagy energiát fordítanak arra, hogy gazdaságpolitikai céljaink tömeges társadalmi támogatást kapjanak. Egyoldalúsághoz vezetne azonban, ha bárhol háttérbe szorulnának a munkaverseny embertfor- máló, szocialista viszonyainkat erősítő vonásai. Ezzel gazdasági törekvéseink is csorbulnának, hiszen a termelés, a szakmai és a politikai képzettség, a művelődés, a közéletiség és a jó üzemi légkör között szoros az ösz- szefüggés — mondotta a SZOT titkára. Rékasi koránkelők Ilyenkor, ősz elején már egyre hosszabbak az éjszakák. Reggel fél öt táján, mire a tehenészeti telep bejáratához értünk, már pirkadt. Annyira, hogy a portásfülke ablakából jól. látta Baranyi Mihály, kik karikáztak el az istállók irányába. Jelölte is, szép, szabályos ikszekkel a jelenléti íven, ahogy érkeztek sorra kerékpárral Berényi Béla, Lantos István, Vancsikné és a többi tehenész, az állatgondozók, takarmányosok — a zagyvarékasi koránkelők. öt órakor elköszönt az éjszakai elletős, a három éjjeliőr. Tornán János, a téesz fiatal ágazatvezetője — ő is az elsők között jött ki reggel a telepre — a bejegyzési naplót nézegette. — Ügy látom, nem történt az éjszaka semmi különös. Éltetés se volt, az éjjeliőrök se találtak rendellenességet. — Csak azt ne ’ mondja, főnök — szól közbe a brigádvezető, An,d,ródi Istvánná —, hogy előfordult mostanában ilyesmi. A főnök nem is mondta, különben, ha akart volna, se mondhatott volna semmit, mert ha egyszer Andródiné átveszi a szót . — Tudja, most már nagyobb gondot fordítunk az energiatakarékosságra. Ezt be is vettük a munkaVer- seny-vállalásaink közé, a brigádnaplóba. Először sokat tanakodtunk, mi a csudában lehetne versenyezni itt nálunk, a szarvasmarhatelepen, hiszen végzi mindenki a dolgát. Csakhát nem mindegy, hogy hogyan! Beírtuk hát — mutatta is rögtön a brigádkrónikában —, hogy versenyre kelünk a lelkiismeretesebb munkavégzésben. Űtban a fejőistálló felé, Tornán János elmondta, hogy az első hallásra fura versenynek nem maradt el az eredménye. — Az első hat hónapban a tavalyi félévinél 150 ezer literrel több, összesen egymillió liter tejet értékesítettünk azonos számú állatállománytól. Az idén eddig 10 dekával csökkentettük az egy liter tej előállításához felhasznált abrakot, és a ANDRÖDI ISTVANNE: „A jószág gondozáshoz lelkiismeret kell” borjúelhullási százalékot is leszorítottuk ötre a tavalyi hat százalékról. Ez utóbbi már jobb a megyei téeszát- lagnál. Szakszerűen kifejtette az ágazatvezető, mi minden múlik a tehenészeti dolgozók lelkiismeretességén. — Ha úgy tetszik, nálunk a perceken is forintok múlnak. Az, hogy az abrak, a TOMAN JÁNOS: „Három hónapja nem hullott el borjú a telepen” zöldtakarmány a lehető legjobban hasznosuljon, az a takarmányosokon múlik, azon, hogy betartják-e az adagolási utasításokat, mindig időben etetnek-e. A fejők, ha csak kót-három perccel később helyezik fel tőgymosás után a fejőgépek kelyheit, lehet, hogy öt-hat deci tejjel is kevesebbet tudnak kifejni, egy-egy tehéntől. Számoljon utána: mindegyikük negyvenöt, ötven jószágot fej meg reggel is, délután is. A fejőistállóban szorgoskodó tehenészek már kitakarították a jászlakat, végeztek az abrak kiadagolásával is. Készülődtek a fejőshez, már kéznél volt a tíz Alfa-Laval fejőgép, a tejeskannák, a terelőlapátos kihordószalag már eltüntette a trágyát a tehenek alól. — Régen persze nem így volt — mondta Kovács Gá- bomé, a telep Bözsi nénije. —• Én csak tudom, huszonegy éve vagyok fejő a té- eszben. Rólunk ír riportot, koránkelőkről? Hát már az is korán van, az öt óra? Tizenöt éve még megszólított néhányszor a rendőr, mit lófrálok éjnek idején az iroda körül. Hát vártam a tejeskocsit, kettőre jártunk ki a legelőre, ott fejtük hajnalban a gulyát. Mire tíz-tizen- két marha tőgyit végigrángattuk, bizony, nem éreztük a csuklónkat. Géppel fejnek, mint mondják, már 1965 óta. Persze, a munkájukat most sem a könnyebbek között emlegetik. Megfizetik a koránkelést, a szombat-vasárnapokat meg a karácsonyi, szilveszteri ügyeletet is. Bözsi néni például 6200 forintot számolt ki a borítékból a múlt hónap végén. Nem irigylem érte, ahogy sorolja egy napjának teendőit. r— Reggel ötre itt vagyok a teheneim között. Nem később. nem előbb, mert a marha megérzi, ha késik az abrak, elcsorgatja a tejet, ha idejekorán megmosom a tőgyit. Megéreznek ezek mást is, a gondoskodást, hogy ki hogyan bánik velük. Ha hiszi, ha nem, a Páva meg a Cidrus rám is bőg. ha két- háromnapi szabadság, szabad nap után viszontlátnak. Kilencre végzek, azután vár a konyha. Kettőkor megint itt vagyok a telepen, este hatig, fél hétig tart a műszak. Kovácsné Bözsi néni lánya már nem lesz tehenész. Szegeden tanul, a tudomány- egyetemen. Akad azért fiatal a szarvasmarhatelepen is. — Hogy szeretem-e ezt a munkát? — kérdez vissza a legfiatalabb fejő szakmunkás, Alföldi Sándor. — Gondolja, hogy ezt csinálnám, ha nem telne benne kedvem? — Közel a megyeszékhely meg Jászberény is. Találna fiatalon más, tisztább munkát is... — Persze, aztán buszoz- hatnék, meg vonatozhatnék naponta kétszer. Különben se szégyen az istállószag, legföljebb kellemetlen. És hol keresnék négy és fél ezret? Este hat után nekem is áll a világ, mint a többi fa- lumbeli fiatalnak. Mozi, a hétvégeken diszkó, hetenként háromszor a községi csapattal fociedzés. — Utána gondolom, egy kis sörparti...? KOVÁCS GABORNÉ: „£n csak tudom, huszonegy éve csinálom” — Nagyon ritkán, akkor is csak módjával. Nemcsak a sport miatt. Hamarosan úgy is kitölti a tanulás a szabad időmet, beiratkozom a törökszentmiklósi szakközépiskolába. Azt hiszem, érettségivel is tehenész maradok majd. Ami pedig az esti kimaradást illeti, edzés után vagy bármikor, nekem az a véleményem, holnap is nap lesz, újra helyt kell állni, és megint korán kelünk. Temesközy Ferenc A műszaki kutatás és fejlesztés tekintetében nincs könnyű helyzetben a Hűtőgépgyár, már csak azért sem, mert hazánkban nincs hűtőtechnikai kutatóintézet. A gyárban pedig viszonylag kevés a napi gondok mellett kutatással, fejlesztéssel foglalkozó mérnökök száma, fl kezdet és a vég A különböző kutatóintézetekkel ezért tartanak fenn széles körű kapcsolatot. Vitathatatlan, hogy ők — mivel egy-egy szűkebb szakterülettel foglalkoznak — alaposabban tudják kimunkálni a részfeladatokat. Az előny mellett azonban gondokat és temérdek munkát jelent ez a hűtőgépgyáriak számára. Mivel az egyetemek és a kutatóintézetek a gyártól kapott témák kimunkálásához nem rendelkeznek helyismerettel és kellő információkkal, a vállalat műszakiaitól szerzik be azokat. Előfordul olyan eset is, hogy néhány általuk készített tervet „adaptálni” kell. Gondot jelent az is, hogy a kutatóintézetek nem érdekeltek az általuk készített tervek megvalósításában — tehát a vállalat műszaki gárdájának kell kijavítani a tervezés hibáit is. A kezdet és a vég egyaránt rájuk háruL Ha figyelembe vesszük, hogy az ötödik ötéves terv időszakában több mint egy- milliárd forintot költ a Hűtőgépgyár beruházásra és fejlesztésre, kézenfekvő, hogy az üzemi pártbizottság és a gyár valamennyi kommunistája miért fordít fokozott gondot arra, hogy a tudományos kutató és fejlesztő munka közvetlenebb kapcsolatba kerüljön a termeléssel. Intézet a gyárban Fáradozásuk eredményeként már megkötötte a KGM, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Hűtőgépgyár azt a szerződést, amely egy hűtőipari kutatóintézet létesítését irányozza elő Jászberényben, a gyár telepén. Az előkészítő munkálatokat már az idén megkezdik, s két-három év alatt befejezik. Ez a döntés a meglevő laboratóriumok fejlesztése mellett új kísérleti üzem építését is jelenti. Ezáltal lehetővé válik, hogy az új termékeket „kulcsátadással” bocsássák a termelő részlegek rendelkezésére. kiküszöbölve ezáltal ezerhyi kezdeti nehézséget. Az új kutatóintézet haszna vitathatatlan. Eddig licencek, know-how vásárlások útján eljutottak olyan szintre, amivel piacot tudtak szervezni maguknak, de pozíciójuk további erősítéséhez a saját kutatás, fejlesztés elengedhetetlen. Persze, jól tudják a hűtőgép- gyáriak is azt, hogy nem kell mindent kitalálni, ezért az új intézet célkitűzései között nemzetközi tudományos tapasztalatcsere, a tudományos eredmények át- vétele-átadása is szerepel. A Hűtőgépgyár biztosítani tudja az új intézet személyi feltételeit. Alkalmazottai között százával vannak olyan mérnökök, akik kellő szakmai gyakorlattal, nyelvtudással és külföldi tapasztalatokkal rendelkeznek. Felkészültségük fokát jelzi — többek között — az is, hogy huszonnégy érvényben levő szabadalmuk van. Több száz általuk készített célberendezés üzemel. Legfontosabb az ember A Hűtőgépgyár anyagi erejét inkább a termelésre fordította, a kutatás feltételeinek javítására mostanában tesznek hathatós lépéseket. Az új műszerek, egyéb beszerzések és beruházások nélkülözhetetlenek, de igaza van Kókai Rudolfnak, az üzemi pártbizottság titkárának, aki azt vallja: ebben a munkában is az emberekkel való foglalkozás. a tudatformálás az elsődleges. Alacsony műveltségű emberekkel ugyanis nem lehet széles körű technikai forradalmat csinálni. A tudatformálás mellett az üzemi pártbizottság rendszeres figyelmet szentel a műszaki fejlesztés eszmei irányítására, céltudatosságának ellenőrzésére. Mérlegeli, hogy a vállalati elhatározások szinkronban vannak-e a párt gazdaságpolitikájával. Az említett témakörökkel több pártbizottsági, illetve végrehajtó bizottsági ülésen foglalkoztak az idén is. Megtárgyalták például a műszaki kutatás helyzetét és fejlesztésének feladatait; a párt- és tömegszervezeti oktatás alakulását; a dolgozók kulturális ellátottságát. A káderhelyzet figyelemmel kísérése pedig folyamatos. A termelési szerkezet fejlesztésének tapasztalatait a közeljövőben tárgyalják. A kutatáshoz, fejlesztéshez tartozó területek mindegyikével foglalkozik tehát az üzemi pártbizottság, és hathatósan ösztönzi az ilyen munkára az alapszervezeteket is. Szükség is van erre, hiszen az utóbbi években mind a belső, mind a külső feltételek alaposan megváltoztak, a gyártás és gyártmányfejlesztéssel ösz- szefüggő, átgondolt gazdaságpolitikára van szükség. Arra, hogy minden kedvező lehetőséget kihasználjanak. Kemping-hütök Ez utóbbi témakörbe tartozik egyébként az. hogy most van folyamatban Franciaországból egy kempinghűtőket előállító komplett gyár átvétele. A jövő év első félévétől már termelnie is kell az elképzelések szerint 25, 35 és 55 literes hűtődobozokat, illetve lakókocsikba szerelhető kisméretű hűtőszekrényeket gyártó üzemnek. Az előzetes piackutatás szerint úgy tűnik, hogy az új termékek export- lehetősége nagy lesz. A nagyobb fejlesztések mellett a kisebbekre is ösztönöz az üzemi pártbizottság. Így például az újítómozgalom élénkítésére. A gyár dolgozói tavaly 781 javaslatot tettek, melyekből 325 hasznosítható volt. Csupán az anyagmegtakarításra tett javaslatok több mint 38 millió forint hasznot jelentettek. A kutatás, fejlesztés súlyának növekedése persze nem jelénti a Hűtőgépgyárban sem azt, hogy nincsenek a témával összefüggő gondok. Ezeket akarja oszlatni az üzemi pártbizottság, amikor — többek között — a gyártmányfejlesztésben szorgalmazza az energiatakarékos kivitelt; a gyártmányfejlesztések átfutási idejének csökkentését; az importanyagok kiváltását; a műszakiak közgazda- sági szemléletének javítását és így tovább. Ebben a munkában sokat jelent, hogy a pártbizottság titkára korábban az egyik üzemi kutatóhely vezetője volt. Nem véletlen, hogy Pócz István gyártásvezető így summázza a műszakiak véleményét: — Az üzemi pártbizottság jól koordinál, céltudatosan irányítja a kutató, fejlesztő munkákat. Simon Béla AZ ALFÖLDI OLAJIPAR HÍREI Földgáztranzit Új automaták Az államközi szerződéseknek megfelelően szeptember 6. óta Kiskundorozsimáról távvezetéken földgázt szállítanak Jugoszláviába. A kiszállított mennyiséggel azonos mértékben a Szovjetunióból földgázt veszünk át. A földgáztranzit — melynek lebonyolításával a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatot bízták meg — mindhárom állam érdekét szolgálja. * * * Az OLAJTERV tervező kollektívája munkájának eredményeként az NKFV hajdúszoboszlói üzemében két portábilis földgázelőkészítő berendezéssort telepítettek. Egyikük az Ebes, a másik pedig a Kisújszállás térségében feltárt földgáztelepek úgynevezett leművelésére szolgál. A berendezéseket egy helyi jelző vezérlőközpont és egy távfelügyeleti központ egészíti ki. Ezek lehetővé teszik, hogy a berendezések állandó kezelőszemélyzet nélkül, automatikusan üzemeljenek. A A kezdet és o vég. Első képünkön a Kőolajkutató Vállalat fárátomya a Xunszentmárton—Szentes közötti út mellett A második képen: az NKFV végterméket előállító szegedi gázüzeme. (Fotó: TKt) két berendezést prototípusként kezelik. * * * A Daboz-I. fúrásponton augusztus óta tart az Alföld negyedik, ötezer méternél mélyebbre tervezett fúrása. A 300 napig tartó munka során 5500 méter mélyre hatolnak le a Kőolajkutató Vállalat dolgozói.
