Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-17 / 243. szám
F A Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 243. szám, október 17., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MÉM-tájékozta tó Növekvő tejhozamok Jó ütemben haladnak az őszi munkák A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére az utóbbi években számos kormányhatározat és más intézkedés született, hatásukra gyors ütemben növekedett a tejtermelés, elsősorban a hozamok 30 százalékos növelése révén. A jelenlegi 3180 literes tehenenkénti tejtermelés a hazai szarvasmarhatenyésztésben rekordnak számít. Ezzel együtt nőtt az egy főre jutó tejfogyasztás is, 110-ről 150 kilogrammra. Mindezt Németh Lajos, az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség főigazgatója jelentette be tegnapi sajtó- tájékoztatóján a MÉM-ben. A környékbeli nagyüzemekből és háztáji gazdaságokból felvásárolt csaknem hatmillió liter tejet dolgoztak fel ebben az évben a Szolnoki Tejipari Vállalat kunszentmártoni sajtüzemében. Harminchat vagon Hajdú sajt készítését tervezték 1979-ben, de már az eddig eltelt kilenc hónap alatt hatvanegy vagonnal szállítottak a szajoli érlelőbe. Az ízletes Hajdú sajtot többek között Törökországban, az Egyesült Államokban és Görögországban is értékesíti a vállalat. Képünkön: Tizenkét órán át hűl az ömlesztett sajtmassza a formákban, amelyeket félóránként kell megforgatniuk a sajtüzemben dolgozó asszonyoknak (Fotó: Temesközy) Tószegen nem módosították a tervet Ésszerű termelésszervezéssel pótolják az árvízkárokat a Petőfi Tsz-ben Nullával a végtelenbe A műszaki igazgató a sonkát próbált gyakorlati szak- ! ember elnézésével mosolygott, amikor elképedtem szavain: évről évre fejlődő, j keresett terméket készítő * vállalatánál a gépek felének értékét már nullára leírták. Régen megszolgálták áru- ; kát, mégsem értek még meg a kiselejtezésre — magya- | rázta. Igaz, többségükkel már nem lehet precíz munkát végezni, azonban durvább műveletekre, nagyolásra még igen alkalmasak. Pazarlás lenne kidobni őket. A beszélgetés a tömör magyarázat után kissé elvon- tabb témára terelődött. A vállalatvezető azon bosszankodott, hogy az amortizációs kulcsok túl általánosak, átlagos elhasználódási idővel számolnak. Pedig miiven óriási különbség van a közepes és a nagyértékű berendezések fizikai és erkölcsi kopása között? Mennyivel másabb feladat . hárul egy esztergára ott. ahol tömegesen készítik a termékeket. és ott, ahol minden alkatrészből csak egyet—kettőt gyártanak. „A mi egyedi gépeket termelő vállalatunknál alig tudnánk kifizetődő munkát adni a legkorszerűbb, igen pontosan dolgozó, számítógéppel vezérelt gépeknek. Egyet—kettőt készítünk minden munkadarabból. állandóan új. a gépek feladatait megszabó programokon törhetnénk a fejünket. Már-már teljesen igazat adtam a nullára leírt, a könyvelés szerint semmit nem érő gépek munkája mellett kardoskodónak, amikor egy sokkal kisebb vállalat főkönyvelőjének érvei jutottak az eszembe. A régi berendezések dolgoztatása mellett harcolt, és a vita során ő is sok cáfolhatatlan igazságot állított csatasorba nézetei igazolására. Az egyik, a legdöntőbb ez volt: „Nem hiszi el, de abban a kis kócerájban dolgoztunk a legnagyobb haszonnal, amit eladtunk. A nullára leírt gépek szinte ingyen termeltek, amortizációt nem számoltunk el. Mégis ugyanannyi bevételt hoztak, mint régen, hiszen ugyanolyan termékeket készítettünk velük.” Persze az „ingyen munkára” nem egészen igaz, hogy semmibe nem kerül. A berendezések korával együtt növekednek a karbantartás költségei. Ám ennek ellenére még megtalálható egy olyan életkor, amelynek eléréséig a matuzsálemen nyert haszon ellensúlyozza a javítás kiadásait. A berendezések gondos használattal, rendszeres ápolással akár évtizedekig is működhetnek „hatékonyan”. De miféle hatékonyság ez? Igaz, sem a példaként említett nagy, sem a kis vállalatot nem róhat.iuk meg csupán azért, mert régi gépeket is használnak. Ha jól sáfárkodnak az így nvert pénzzel, akkor még dicséret is illeti őket. Ám a vállalatoknak kétségtelenül hasznot hajtó fogás csak különleges eseteikben tesz jót az egész ország gazdaságának. Például. akkor érdemes alkalmazni,- amikor valamelyik áru iránti szükségletet feltétlenül, áldozatok árán is ki kell elégíteni. Ha ugyanis jól utána nézünk, akkor elavult gépekkel dolgozni mindenképp áldozat. Például a hatékonyságot vonszolják a pazarlás oltárára. V. Sz. J. Hangsúlyozta, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése mezőgazdaságunk egyik központi feladata. A fejlesztés alapvető feladataként jelölték meg a tejtermelés növelését, a kistermelői tehénállomány csökkenésének fékezését és egyidejűleg a nagyüzemi állomány növelését. A határozatok nyomán a tehénállomány összességében az elmúlt két évben növekedett. A felvásárlási ár emelése, valamint a többletértékesítési prémium bevezetése össztönző- leg hatott a tejtermelésre és a tejfelvásárlásra. Ugyanakkor a húsmarha-tenyésztés A világnézeti nevelés és a személyiségformálás a fő téma a szocialista országok közoktatási minisztereinek tegnap Balatonaligán megkezdődött III. konferenciáján. A háromnapos eszmecserére — közoktatási miniszterével az élen —• tizenegy ország küldte el szakembereit. A tanácskozás tegnapi megnyitóján részt vett dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. A tizenegy delegáció együttesen ötvennégy tagját dr. Polinszky Károly, hazánk delegációjának vezetője köszöntötte, majd kiegészítéseket fűzött „A tanulók marxista—leninista világnézetének formálása a Magyar nem fejlődött ilyen gyors ütemben. A szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságát kedvezően befolyásolja az egyszerű és olcsó tartási technológiák fokozatos bevezetése és elterjesztése. Az ágazat egyik gondja, hogy a kistermelői tehénállomány, különösen az utóbbi félévben jelentősen csökkent. A helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha több segítséget kapnak a takarmányellátáshoz és több kisgép áll rendelkezésre. A sajtótájékoztató második részében Mészáros István, a MÉM főosztályvezeNépköztársaságban” címmel előterjesztett nemzeti beszámolóhoz, majd szólt az óvodai nevelés fontosságáról, a középiskolákban bevezetett új tantárgy, a Világnézetünk alapjai kérdéseiről. A közoktatási miniszterek konferenciájának részvevői beható eszmecserét folytattak a tanulók marxista— leninista világnézetének formálásáról, a tudományos alapok elsajátításáról. A konferencia részvevői a következő két napon véleményt cserélnek a közoktatás időszerű kérdéseiről, ezenkívül megvitatják a korábbi két konferencián elfogadott sokoldalú együttműködési munkaterv végrehajtásának tapasztalatait. tője tájékoztatta az újságírókat az időszerű őszi mezőgazdasági munkák állásáról. Mint elmondotta, az őszi árpa és rozs vetése gyakorlatilag befejeződött. Nagyrészt elvégezték a lucerna és más nyárvégi növények vetését. Búzából a terület 43 százalékát vetették be. Mivel a vetésterület 85 százalékán már végeztek a -talajelőkészítéssel, s nincs vetőmaghiány sem, nemcsak szükséges, hanem lehetséges is a vetés gyorsítása. A betakarítási helyzetet elemezve a MÉM általában kedvezőbbnek ítéli a jelenlegi állapotot, mint az elmúlt hetekben. Gyakorlatilag teljesen befejeződött a napraforgó és 93 százalékban a szója betakarítása. A hét végére befejezik a rizs szedését is. A szőlő szüretelésében a gazdaságok 67 százalékos teljesítésénél tartanak, míg a kistermelők talán már a hét végén befejezik a szüretet. Púja Frigyest fogadta a portugál kormányfő Maria de Lourdes Pinta- silgo portugál miniszterelnök tegnap délelőtt fogadta a hivatalos látogatáson Lisszabonban tartózkodó Púja Frigyes magyar külügyminisztert. A találkozón jelen volt Gazdik Ede, a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete. A magyar külügyminiszter a miniszterelnökségen tett látogatása előtt Joaquim Silva Lourenco portugál mezőgazdasági és halászati miniszterrel folytatott megbeszélést. A Tisza Szolnok megyei szakasza mentén gazdálkodó termelőszövetkezetek mindegyike alaposan megsínylette az idén a folyó közelségét. Talán a tószegi Petőfi Tsz-nek jutott ki leginkább a „vizes gondokból”, a szövetkezet 6500 hektárnyi területéből ugyanis 1160 hektárt február elejétől május közepéig tartósan víz borított. Négyszázhúsz hektár őszi búza teljesen kipusztult az úgynevezett Réti területeken, amelyek újramű- veléséhez csak június első napjaiban kezdhettek hozzá. A termelőszövetkezet vezetősége és a szakvezetők idejében felmérték a várható veszteségeket. A vízborította területekről mintegy 200, a megmaradt, de az aszályos ősz és a tavaszi rendkívüli szárazság miatt gyengén kelt táblákról 230 vagon búza hiányzott. Így csupán kenyérgabonából 13 millió forint körüli kiesést kellett elkönyvelniük. Az árvizes területeken tetemesen megnőttek a termelési költségek. hiszen csak a talajok fertőtlenítésére ezer forintnál többet kellett költeni hektáronként. Az aszályos és a vizes hónapok okozta terméskiesések, a többletkiadások ösz- szesen 20 millió forintnál nagyobb eredménycsökkenést okoztak a gazdaságnak. A vezetőség mégis úgy határozott, hogy nem módosítják a szövetkezet eredeti árbevételi tervét, hanem — bízva a tagság lelkiismeretes munkájában — a termelési szerkezet ésszerű változtatásával igyekeztek ellensúlyozni a gondokat. Silókukorica és napraforgó vetésével sikerült újra hasznosítani az árterület nyolcvan százalékát, de a fennmaradó földekre a pangó vizek miatt később sem mehettek rá a gépek. Az állattenyésztésben dolgozók a 62 milliós árbevételi tervük 10 százalékos túlteljesítését vállalták a növénytermesztési kiesések pótlására. A háromnegyedévi termelési adatok birtokában Székely József, a téesz elnöke biztosítva látja a hiányzó húszmillió megtermelését. Az újra hasznosított területeken csaknem ezer vagon jó minőségű silókukorica termett. Ugyanott a napokban kezdték meg a júniusi vetésű napraforgó betakarítását, ötven vagon termést ígér ott a növény. A téesz felső földjein lévő napraforgótáblákról is a tervezettnél két mázsával több, 22 mázsa magot „szüreteltek” egy- egy hektárról. Az eredetileg ütemezettnél ötven hektárral nagyobb, összesen 650 hektár cukorrépa-területről a tervezett 380 mázsát szedik hektáronként, de a tizennyolc %-os cukortartalom révén ennek a növénynek az értékesítésénél mintegy hárommillió forint többletbevételre van kilátás. Kitettek magukért a pótvállalások teljesítésében az állattenyésztők is. A szarvasmarha-ágazatban dolgozók egész nyáron szecskázott zöldlucemával etették a jószágokat. Az eredmény: a tehenészek időarányosan a vállalt 120 százalék helyett 150 százalékra teljesítették tejtermelési tervüket. Ez azt jelenti, hogy a kilenc hónap alatt 223 ezer literrel több tejet szállítottak a feldolgozó iparnak, mint az előző év azonos időszakában. A gépjavító műhely brigádjai és a traktorosok az alkatrészekkel, üzemanyagokkal való fokozottabb takarékosság révén a költségek ötszázalékos csökkentésével járultak hozzá az eredményekhez. Ezekben a napokban meglehetősen nehéz körülmények között munkálkodnak — más gazdaságokhoz hasonlóan — a tószegi téesz- tagok a jövő évi termés megalapozásán. A tartós szárazság nem csak nehezíti a vetést, hátráltatja a talajmunkákat, hanem jelentős többletköltséggel is jár. — Mindezen gondok mellett is szervezetten, tervszerűen kelL végezniük a betakarítást, amelyek sikeres befejezése a végleges záloga annak, hogy a Petőfi Tsz a tartós árvíz okozta veszteségek ellenére valóban teljesíthesse az eredtíileg előirányzott 150 milliói árbevételi tervét. T. F. A Repülőgépes Szolgálat kaposújlaki bázisain olyan fiatal repülőgépvezetőket oktatnak, akik nemrég szerezték meg szakszolgálati engedélyüket Nyíregyházán. A fiatalokkal - akik az iskolában egy géptípussal repültek - megismertetik az AN-2 típusú repülőgé- peV illetve a helikopterrel történő munkát is II szocialista országok közoktatási minisztereinek konferenciája
