Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-16 / 242. szám
1979. október 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 .. .szelíden fodrozódik a sárgás víz, engedelmesen simul a gátak szorításába. Békésen tűri, hogy „testéből” elszívja az életet az ember a saját hasznára. A part- menti fák ott kelletik, nézegetik magukat ebben a természetes tükörben. Igen, ilyen a Tisza. .. .tajtékzik a víz haragjában, felkorbácsolt hullámai marják, szaggatják a szakadó partokat, tépik, a partmenti fákat. A hideg, zöldesszürke áradat tombolva rombol mindent, mi útját szegi. Igen, ilyen a Tisza. .. .fehér bundába öltöztek a fák, a hidak, a töltések, fölvette téli ünneplőjét a folyó. A bágyadt napsütés sem olvasztja a vastag jégpáncélt. Igen, ez is a Tisza. Milyen a Tisza? Szelíd és vad, emberbarát és embergyűlölő, áldott és átkozott. Akik a partjai mentén élnek, akiknek munkát ad, akik úgy ismerik minden szeszélyét mint önmagukat, soha nem akarnak elszakadni tőle. II nagyhalain Jövőre lesz ötven esztendeje, hogy szolgálatba lépett. Tiszafüredtől Csong- rádig járja a folyó két partját. — A szolgálati szabályzat szerint havonta kétszer gyalogosan kell bejárni a folyamszakaszt. Régebben megtettem én a napi 30—40 kilométeremet, de most már jó, ha 25 kilométerre futja. Aztán most már egyre többet megyek motorcsónakkal. .. Szurmai Károly, a vízügyi igazgatóság folyamfelvigyó- zó műszaki tisztjének és munkatársainak dolga, hogy hajózható legyen a Tisza középső szakasza, hogy a folyami építkezéseknél mindenki betartsa a vízjogi törvényt. Hogyan jegyezte el magát a „vizes” szolgálattal? Apja gátőr volt. Ö mint kisgyerek, nyáron a teheneket őrizte. Az idős Szurmai intette: be ne engedd a jószágokat a véderdőbe, mert ledrimbolják a facsemetéket. De milyen a gyerek? A játék elviszi a kötelességtől. Meg is húzta a fülét a vízmester. Akkor azt monda: ez, nagyhatalmú ember, ennek még az apám se mer szólni, hát én is vízmester leszek! És később serdülőkorától kezdve megtanult mindent, amit a vízmesterséghez tudni kell: a sarka ntvúéDítéstől a rőzsenok- róckötéstől az építésvezetésig. a tervezésig. — Kiváló vízi mérnökök mellett dolgoztam — mond,- ja, és látszik, nemcsak az eszével, a szívével is emlékezik azokra az időkre. — Olyanoktól tanultam a folyamszabályozást. mint Zor- kóczi Zoltán. Jolánkai GyűD Tisza Süt a nap, de a vízen ringó kishajóban — az öreg Albatroszban — bizony összébb kell húzni magunkon a kabátot. Hiába, ez már az ősz! Vasas Imre kishajóvezetőt láthatóan nem zavarja a hideg. — Huszonhárom éve csinálom. Dolgoztam uszályon, tanyahajón, kishajón, most a Volvóval járok, személyt szállítok vagy árut összesen 100 kilogrammig. — Szívesen vállalkoznak az emberek erre a munkára? — Nem mondhatnám. Sokat kell távol lenni a családtól. Amíg uszályon dolgoztam. a család minden gondját az asszonynak kellett vállalni. Most minden nap hazajárok. Így kényelmes. Ezt a munkát szeretni kell. Én kerítésen belül nem tudnék megmaradni. — Maga szerint milyen a Tisza? Veszélyes folyó? — Az — mon.d,ia helvbe"'- hagvólag, és hozzátesz'. — veszélyes, de szép. Hirtelen apad. hirtelen árad. egyik n Pintér Takaros gátőrház a VII 6-os, Szolnok alatt. A házhoz vezető szőlőlugast már leszüretelték. a fólia sincs most „szolgálatban”. Pintér János gátbiztos és felesége otthona, szolgálati helye ez. Nem véletlenül mondom, hogy a házaspár szolgálati helye, mert a gátőrök feleségei —. ha a férj távol van, márpedig a folyamszakaszukat járni kell. Pintér iú vízmester la. Ok mondták: hosszú évek tapasztalata bizonyítja, hogy duzzasztóműtől lefelé, felfelé, legalább egyki- lométeres egyenes szakasznak kell lenni, mert a Tisza nem tűri az ívet. Hát ez bebizonyosodott az egyik nagy építkezésünknél. Most aztán toldozhatják, nyomkodhatják a töltést, mint Paja a dudát. Mert minden folyónak megvan a maga jellegzetessége, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Akiktől én tanultam, mindig előrelátóan gondolkodtak. Már akkor, 30—35 évvel ezelőtt, egységes folyamszabályozási terveket csináltak, öntözésről, csatornázásról beszéltek, ami akkor teljesen ismeretlen volt. — Ügy véli, mi nem jól képezzük a szakembereket? — Szerintem a tanmenet nem jó. Hogy lesz ma valaki vízépítő mérnök? Először elvégzi az iskolát, aztán ha kikerült egy munkahelyre, nem egy irtózik tőle. megijed, a nehézségektől. Nem ismeri a folyók természetét. Én megfordítanám. Ügy csinálnám, mint az erdészek. Először dolgozzon, szeresse meg azt amit csinál, aztán menjen iskolába. Szeresse meg úgy, mint ahogyan ő is megszerette. Mert a vizes élet korántsem könnyű foglalkozás. elparancsol család mellől, szabadidőtől, kedvteléstől. Ezt szívvel kell végezni. — Van üi családiban, aki követi foglalkozásában? — Az egyik lányom itt a vízügynél agrármérnök. Remélem, majd az egyik unokám vízi mérncik lesz, de legalább vízmester. szebb legnehezebben hajózható folyó. Az embernek úgy kell ismerni, mint a tenyerét. Addig nem is lehet senki hajóvezető, amíg három év alatt lépésről lépésre meg nem ismerte a Tiszát. Na és amikor zabolátlankodik... És mesél-mesél árvizes emlékekről — amikor felrobbant a Volvo motorja, amikor a zúgó áradatban megrongálódott kishajóról alig tudtak megmenekülni. — mert veszélyben is volt bőven része. Aztán megmutatja jogosítványát: ötféle vizsgát kellett letennie ahhoz. hogy ikishajóvezető lehessen. — Beszéltem dunai hajósokkal. Ők azt mondják, nem jönnének a Tiszára. önérzetesen csendül a válasza: — Mi meg nem mennénk a Dunára hajózni. Mindenki a maga folyóját szereti. Mi ezt. mert nekünk innét keli megélni. De én azt mon,d,om. minden elfogultság nélkül, hogy a Tisza szebb! dinasztia János őrjárása például 8450 folyamméter — az asszonynak kell átvenni a helyét. Egyszer a vízügyi igazgatóság vezetője azt mondta: „A hűségjutalmat nálunk a gátőrök feleségei is megér- delmelnék.” Pintér János viszont örömmel mondja: „Szeptember óta a feleségem is munkásállományban van. mert úgy igaz ez, ahol HŰTENI! A várható napi legmagasabb hőmérséklet: pénteken 17—21, szombaton 18—23, vasárnap 15—20 fok körül. Csak három lapszámot idéztem a múlt hétről. Ugyanis melegedett, felmelegedett az idő. Volt, aki észrevette fejfájásán, olyan is, akinek az ízületei jelezték ezt a melegfrontot. S voltak szép számmal olyanok is, akik közvetlen környezetükben, esetleg otthonukban tapasztalták a meleget. Mivel valóságosan melegük volt. A melegérzetet pedig nemcsak az ablakon besütő, falakat átmelegítő napfény okozta. A radiátor is, amelyet október elején sokan simogattak hiába. Akkor ugyanis hideg volt, jóllehet reggelente mínuszokat mondott a rádió. Persze kis idő kellett hozzá — néhány nap, ami elég volt egy alapos influenzára is — s a távfűtők működésbe léptek. Mit tagadjuk, jól fűtöttek. Ezért lapozgattam a fűtési idény első, hivatalos napján visszafelé az újságot. Ugyanis pénteken, meg szombaton és vasárnap is sokfelé tárt ablakokon áradt — ki az utcára a meleg. A távfűtők dolgoztak, s a kinti melegben hiába zárta el — aki tudta — lakása radiátorait. Befűtött, nagy meleget csinált, a cső is. — Nagy meleget, mi az hogy! — panaszkodott Ko- máromy György a távfűtők nevében. — A Széche- nyin volt olyan lakás, ahol vasárnap 65 fokot mértek! Kánikulában fűteni? Ablakon meleget, drága energiát éppen most, az energiaféltő takarékosság idején? Az ingatlankezelő a megyeszékhelyen 4400 lakást, s néhány intézményt, hivatalt fűt. Nem, mindenütt nem volt kánikula. A távfűtők ugyanis a házak hőközpontjaiban zárták el a meleget. Sokfelé sikerrel. A Széchenyin , azonban műszaki hiba következett be, ugyanígy a József Attila úti lakótelepen is. Máshol illetéktelen kezek „önkéntes távfűtők a lakók közül” csodával határos módon (vagy nem is úgy, ki tudja) kinyitották a hőközpontot s a meleg csapjait is. Az első bejelentés óta dolgoznak a távfűtők, igyekeznek elhárítani a hibákat, önmagukat is hibáztatják: a melegközpontokban kellett volna elzárni a hő útját. Az illetéktelen beavatkozók ellen nincs mit tenniük, legfeljebb levonni a tanulságokat a hőgutás napokból. Hétfőn az előrejelzések szerint ismét meleg volt, s úgy hírlik a közeli napokban is befűtenek az „égiek”. Ezért — fűtési idény hivatalos ideje ide vagy oda — szerényen javasolnám a hétre a fűtőknek: ne serénykedjenek! Ha már mindenáron „megkezdték az idényt”, módosítsanak egy kicsit. Röviden: nem fűteni! Hűteni! S hideg zuhanyt azokra is, akik miatt többszáz lakásban szenvedtek az emberek. Energiatakarékosság idején — energiapazarlás miatt! — sj — Szakmunkástanulók orszáyos fesztiválja Vitafórumok, szakmai bemutatók nincs gátőmé, ott nincs gátőr se.” Vagyis most jár az addig önkéntes munkáért forint is, ha nem is sok. — Szépen emelkedett a fizetésünk ,— veszi védelmébe a szolgálatot a gátbiztos. — Amikor ’64-ben kezdtem, 900 forintot kaptam egy hónapra. Most 3250 forint a fizetésem. Szóval ballagunk a ház felé, ott idős ember vár ránk. „Az édesapám” — mondja Pintér János. „ — Tőle vettem át a szolgálatot 1964-ben”. „Én meg az édesapámtól ’39-ben” — mondja az idős férfi. Ügy ám! A Pintér-dinasztia 1907 óta vigyázza ezt a folyamszakaszt, azóta otthonuk a gátőrház. Az apa elköszön, mi pedig bemegyünk a takarosán berendezett házba, ahol minden gondos asszonykezekre vall. — A feleségem elvitte a párttagsági bélyegeket, mert ő az alapszervezetükben a gazdasági felelős, — magyarázkodik a gazda. — Mi tartotta itt ezt a családot, miért ez a hűség a vizes szolgálathoz? Költő sem válaszolna tán szebben: — Mert szép! Mert az ember látja a természet folyamatát, ahogyan telet tavasz követ, ahogyan mindig más ruhába öltözik a folyó, az erdő. Aztán az árvíz! Jó tudni, hogy az ember városokat, falvakat, életeket óvhat a bajtól, szenvedéstől. II pénz nem minden — Rossz nincs is benne? — Hát amikor árvíznél egybeszakadnak az éjszakák a nappalokkal, az rossz. Aztán van veszedelem is. Az emberekkel. Sokan ide akarják hordani a szemetet5, a védtöltésre, azt pedig nem engedhetem. , — Soha nem gondolt arra, hogy elmegy innét? — Miért mennék el, ha ezt a munkát szeretem? És szeretem a gátőrházat is, ahol születtem ,— mondja, és hozzáteszi: — A fiaimnak is mindig azt mondtam, ne menjetek el, lehet. hogy másutt többet fizetnek, de nem minden a pénz. — És ők? — Itt dolgoznak a Vízügynél. János technikus, Sándor, a javítóműhelyben. — Hány órát van szolgálatban naponta? — Nyáron kilencet, télen hetet. Gátbiztos vagyok, 43 kilométeren 6 gátőr tartozik hozzám. Sokat vagyok távol a háztól. — Nyáron még csak jó. de télen, amikor hideg van... Rámnevet: — Jól éltű ember, nagyszőrű kutya nem fázik. Milyen a Tisza? Szelíd és vad. emberbarát és embergyűlölő, áldott és átkozott. Milyen a Tiszát szolgáló ember?... Varga Viktória M Az UVATERV megbízásából készülnek az alaptérképek a Szolnokon, a Bajcsy-Zsi- linszky úttól a déli ipartelepig vezető új út kijelöléséhez. Képünkön: a szükséges méréseket végzik Számítógéppel Gépalkatrészkereső szolgálat A Szolnok megyei AGRO- KER Vállalat a nagy őszi munkacsúcs félidejében, figyelembe véve a mezőgazdasági gépek nagy igénybevételét, a talajművelő eszközök gyakori meghibásodását, törését,, hétfőtől országosan új szolgáltatást vezetett be: a mezőgazdasági gépalkatrészek számítógépes Display rendszerű kereső szolgálatát. A vállalatnál megrendelt és pillanatnyilag nem kapható pótalkatrész után a gazdaságok beszerzőinek nem kell az ország más részeibe búvárkodni, a központi számítógép Display egységéről azonnal m'egálla- píthatják, hogy a keresett cikk az ország mely AGRO- KER vállalatánál szerezhető be. A Szolnokhoz legközelebb eső vállalat készletéről tájékoztatják a megrendelőket. de igény szerint — a vállalat saját költségére — a megyébe, sőt géptörés esetén a gazdaság területére szállítják az alkatrészeket. A Szolnoki AGROKER Vállalat ötletes, úi szolgáltatásáról írásban értesítette a megye valamennyi mező- gazdasági nagyüzemét és más érdekelt intézmények, szervek vezetőit. Az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági megyéjében az őszi munkák jórésze még hátra van, a rugalmas intézkedéssel segíteni akarják a betakarítás, a szántás, vetés biztonságát, a mezőgazdasági nagyüzemek takarékossági céljainak valóraváltását. Az országos szakmunkás- tanuló napokon részt vevő mintegy 200 vidéki küldött vasárnap reggel, a BVSC Szőnyi úti uszodájában találkozott, ahol a második nap programja játékos vízi- vetélkedővel kezdődött. A fiatalok ezután négy autóbusszal indultak városnézésre: s a főváros nevezetességeivel ismerkedtek az alkalmi idegenvezetőként közreműködő Kölcsey gimnazisták kalauzolása mellett. Déltől a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri székháza volt a „házigazda”. Valóságos fesztiválpalotává alakult át a toronyépület. — A rendkívül nagy ér- - deklődés, ötezer lelkes fesztiválrésztvevő, számos szakmai bemutató, a több óráig is elhúzódó vitafórumok igazolták a szervezőket: Jó kezdeményezés volt az első országos szakmunkástanuló napok megrendezése — mondotta az MTI munkatársának adott nyilatkozatában Varga László, a KISZ KB titkára. Ezután utalt arra, hogy az utóbbi időben számos magasszintű határozat született a szakmunkástanulók helyzetének javítására, a szakmunkásképzés fejlesztésére. A KISZ-nek is jobb mozgalmi módszereket kell kir dolgoznia. A mostani rém dezvény kiváló példa arra, hogyan lehet a szakmai tudásra, felkészültségre alapozva kibontakoztatni a szakmunkástanulók érdeklődését. Mintegy 200 szakmunkásképző iskola 150 ezernél is több tanulójának képviselői bizonyíthatták szakmaszeretetüket, munkájukhoz való kötődésüket, helytállásukat, bemutatták szakmájuk szépségeit egymásnak és a szakközépiskolás. gimnazista és tizenéves úttörővendégeknek egyaránt. A KISZ azt tervezi, hogy a jövőben ha nem is évente, de rendszeresen megszervezi ezt a fajta rendezvénysorozatot. láték — a la carte Azaz „rendelésre" - stílusosan ezt a címet viselte a megyebeli fogyasztási szövetkezetek és takarékszövetkezétek szocialista brigádjainak vetélkedője, melyet a Szolnok Étteremben rendeztek. Tizennégy brigád - ők bizonyultak legjobbaknak a selejtezőkön - találkozott vasárnap délelőtt, hogy a Tanács- köztársaságra emlékezzék, természetesen feladványok formájában, és hogy számot adjon szakmai ismeretekből, gazdaságpolitikából. Kellemes, hangulatos, szellemi pezsgés jellemezte a több órás „lazítást*', a csapatok lelkiismeretesen készültek, és igen jó kondícióban versengtek s az immár hagyományos szellemi erőpróbán - minden év októberében kerül sor rá - s ezúttal a tiszafürediek Ifjúság Szocialista Brigádja bizonyult a legjobbnak. Képünkön a versenyző brigádok egyike, a jászapátiak csapata, a Hámán Kató Szocialista Brigád tagjai. Emberek a folyó mentén
