Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-16 / 242. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. október 16. fait irodalmi műsor Szolnokon „CSILLAGOK ÓRÁJA” A szolnoki Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében tegnap este került sor a „Csillagok órája” című észt. irodalmi műsor nyilvános rádiófelvételére. A műsorban 13 észt költő versei, valamint zeneművek hangzottak el kitűnő hazai és észt művészek előadásában. A nyilvános rádiófelvételen — amely az észt—Szolnok megyei testvérkapcsolat jegyében került a megye- székhelyen megrendezésre — részt vett Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára. Az észt költészet estjéről lapunk holnapi számában tájékoztatjuk részletesen olvasóinkat. Csontvázak — földgömbök A tanítás szoígáíatáhan Csontvázak, térképek, elektromos eszközök, idegennyelvű hangszalagok és színes diaképek — néhány tárgy a több mint 2000 féle taneszközből, melyet a TANÉRT az iskolák, a pedagógusok számára gyárt. Az oktatáspolitikai irányelvek célja, hogy az iskolai tanítás megkönnyítésére egyenlő színvonalú felszereléssel, a bemutató eszközök széles skálájával rendelkezzenek' az ország általános iskolái. A vállalat fővárosi és debreceni gyáregységeiben készülnek azok a taneszközök, amelyek segítségével biológiai, fizikai, kémiai jegusok ötletei teszik tökéletesebbé. Számos pedagógus újító javaslatát is figyelembe veszik egy-egy eszköz megtervezésekor. Az új tantervek bevezetésével ebben a tanévben a vállalat termék- szerkezetének 40 százalékát megváltoztatták. Ma már nem csak az iskolában lehet oktatójátékokkal, érdekes taneszközökkel találkozni, hanem a gyermekek szülei is — viszonylag olcsón — megvásárolhatják őket. Ha egy gyerek például a kémia vagy fizika iránt érdeklődik, a szülők néhányszáz forintért hasznos műszereket, felszereléseket ajándélenségeket mutatnak be a tanárok, hogy a tanulók százezreit ismertessék meg a természet titkaival... A tanácsok a költségvetésbő] nagy összegeket költenek taneszközök vásárlására, s az állam is évi 60 millió forintos központi céltámogatással segíti az általános iskolák felszerelését. Az új tanterveket új eszközök egészítik ki. Az Országos Pedagógiai Intézet a tantervekkel együtt a taneszközökre is javaslatot tesz. ezeket a gyakorló pedagókozhatnak csemetéjüknek a TANÉRT boltjaiból. Jelenleg a négy fővárosi bolton kívül Debrecenben. Pécsett és Győrben vannak TANÉRT üzletek, ahol megrendeléseket is elfogadnak olyan hiánycikkekre, mint műanyagból készült emberi vagy természetes állati csontvázakra, térképekre, föld- gömbökre. A vállalat tervei szerint a közeljövőben új boltot nyitnak Miskolcon és Szegeden, később Békéscsabán is. B. I. Gyerünk a moziba be Mozaikok ogy „ filmes vállalat” munkájából . — Szeret moziba járni? A kérdést Kunhegyesen, Jászapátiban és Szolnokon különböző foglalkozású és életkorú nézőknek tettük fel, a helyi filmszínházak előcsarnokában. Egyetlen megkérdezett sem válaszolt nemmel. A további kíváncsisko- dásunkra kapott válaszokból azonban a/ közönség nagymértékű ízlésbeli megosztottságára lehet következtetni. De erről később. Az azonban ténykérdés, hogy a Jászságban, a Kunságban és a Tiszazugban örvendetesen növekszik a mozilátogatók száma, legfrissebb adatok szerint az ország 19 megyéje között ebben az előkelő második helyen állunk. Ezt a lá— Miért nem jár sűrűbben moziba? — A jó filmeket megnézem, igencsak, de sokszor „bevásárolok”. — Hogyhogy? — Mert olyan filmre is bejövök néha a tanyáról, amiért a gádorajtó kilincsét se érdemes megfogni, nemhogy 8 kilométert biciklizni. — Miért nem kér tájékoztatást, mondjuk a mozisoktól? Kötelességük, hogy eligazítsák, — Áh, nekik mindegy, csak befizessem a pénzt. Az alkalmi, de a filmforgalmazás lényegét érintő beszélgetést Pál Szabó Mihály, 23 éves kunhegyesi tsz-tag- gal folytattuk. A fiatalember akaratlanul a lényegre tapintott: a kulturális terméket szolgáltató szervezet vállalati pénzügyi rendszerben működik, nyereség reményében. Ügy, szóval az állam ezen is nyerni akar, kérdezhetné némi maliciával a tények egyik felét ismerő mozinéző. Ennek azonban ellentmond — amit kevesen tudnak — hogy aki jegyet vált egy-egy művészileg, erkölcsileg igényes filmre, rögtön 6, illetve 8 forintot kap a „nagykasszából”. Ennyivel dotálják ugyanis a jegyet kiadó vállalatot minden igaz filmélményre vágyó mozinéző után. A „bóvlifilmet” viszont — tisztelet a kivételSzokták mondani: a- kultúra nem árucikk. így igaz, de ára van. Ennek bizonyítására néhány adat: a kes- kenyfilmes mozikban azonnali cserét igényelne 46 vetítőgép, a normálfilmes mozikban 8, mindösszesen csak 21 vetítőgépnek van korszerű fényforrása, — ami a jó kép alapja. A hangerősítő csak a megye 14 mozijában jó, 25-ben elfogadható, 18 erősítőt „már tegnap” cserélni kellett volna. MindöszA művelődéspolitikai feladatok teljesítését és a nyereséges vállalati gazdálkodás összehangolását tehát a tárgyi feltételek hiánya is nehezíti. Megoldhatatlannak tűnő feladatot jelent némely helyre a filmek szállítása. A normálfilm nehéz áru, csak vonattal vagy gépkocsival, céljárattal szállítható. A MÁV kisebb vonalakon már nem togatási arányt a tőlünk jóval nagyobb filmiparral rendelkező országok némelyike is megirigyelhetné: amíg hazánkban — 1978-ban — 6,75 mozilátogatás jut egy lakosra, Nagy-Britanniában csak 2,27. Nálunk tavaly 72 millió mozijegyet vásároltak, a megye filmszínházainak ez év első hat hónapjában közel másfél millió látogatója volt. Ebben az időszakban 16 és fél ezer mozielőadást tartottak. Ezt az örvendetesen növekvő forgalmat egy szerény, mindössze 302 főfoglalkozású dolgozóval működő „szolgáltató vállalat”, a megyei Moziüzemi Vállalat bonyolította le, sok gond és baj közepette. nek — csak felemelt helyáron nézheti meg a néző. Az „átlag mozisnak” — megint leírjuk: tisztelet a kivételnek — tehát az volna az érdeke, hogy minél több, nagy nézőszámot vonzó „akármilyen” filmet vetíthessen, hogy nyereséges legyen. De a filmforgalmazás — egyszerűbben a film, a mozi — a közművelődés szerves része, a televízió, a rádió után a legnagyobb tömegeket érintő művelődési lehetőség. Mit tegyen a mozis vállalat, aki bizony ha nem is két úr szolgája, de egyformán függő viszonyban van a művelődési és a pénzügyi szervekkel?! De ez csak csupán a direkt kapcsolat. További függőségek: milyen filmeket gyárt a magyar filmipar, milyen filmeket hozunk be külföldről, hány kópiát, milyen .gyorsan szinkronizálják stb. S a legdöntőbb függőviszony: mit szól mindezekhez áz ezerfejű cézár, a közönség?! A megyei Moziüzemi Vállalat irányításában • kilenc főiskolai, illetve egyetemi végzettségű közművelődési szakember dolgozik, akik ugyan tudják, hogy a vállalati gazdálkodás ésszerű normatíváit be kell tartani, pénzügyi megközelítésből is eredményesen kell dolgozniuk, de számukra mégis különbség van forint és forint között: közművelődési nézőpontot képviselnek. sze 31 ,mozi rendelkezik a korszerű műszaki normáknak megfelelő akusztikai burkolattal. A mozik többsége régi épületben működik, a vállalat fennállása 25 év alatt 8 filmszínházat épített. Csupán tárgyi rekonstrukcióra csaknem 124 millió forintra lenne szükség. Ez utóbbi meghökkentően nagy összeget egy kicsit a „nyereségcentrikus” pénzügyi szakemberek igazolására említettük. szállít úgynevezett „pakk- kocsival” — a normálfilmes mozik keskenyfilmre történő „átállása” viszont minőségi romlás lenne. Míg a vállalat igyekszik az üzemvezető hálózatban minőségi cserét végrehajtani — jelenleg még csak hét érettségizett üzemvezetőjük van — súlyos gondokat okozó külső tényezők nehezítik munkájukat! Mégis, ebben a helyzetben is egyre eredményesebben dolgoznak. Erőteljesebbé vált közművelődési tevékenységük: tavaly például 12 rendezvénysorozat gazdái ' voltak, ezeknek az előadásoknak, vetítéseknek csaknem ötvenezer látogatójuk volt. Ma már népszerűek a megyében a filmes kiállítások, a különböző tematikus előadássorozatok, a filmbaráti körök, az archívfilm klubok, stb. Javul a szervező munka, ezt az is bizonyítja, hogy a közelmúltban rendezett honvédelmi filmnapoknak több mint húszezer látogatója volt, de nagy érdeklődés nyilvánul meg a szolidaritási filmnapok iránt is. A differenciált filmforgalmazás egyre inkább előtérbe kerül, s a jelek szerint ez a módszer jól vizsgázik a gyakorlatban. Együtt a magyar filmmel A vállalat közművelődési tevékenysége — érdekes módon — együtt javul a magyar filmek színvonala emelkedésével. A néhány évvel ezelőtti vállalati mélypont egybeesik a magyar filmgyártás gyengébb éveivel. — Milyen filmeket néz szívesen? Akit megkérdeztünk: Tímár János jászberényi szakközépiskolás. — Magyar filmeket. — Miért? — Maholnap munkát vállalok, érdekel a társadalmi valóság, s a magyar filmekben számos olyan fontos kérdést vetnek fel, amelynek megoldásában „ott kell lennem”. Ezt azért mondtam így, mert ki sem tudnám ezeket kerülni. Ügy érzem, a magyar filmek nem csapnak be. — Ezt hogy érti? Más filmek becsapták? — Ha nem is szó szerint, de óriási csalódást okozott számomra jó néhány nagy dirrel-durral beharangozott szuperfilm: a Csillagok háborúja, a Pokoli torony, a Buffalo Bill... mondhatnám még... Sokan így gondolkozhatnak a mozilátogatók közül, mert a magyar filmek nézőszáma folyamatosan emelkedik. A legkiválóbb hazai filmalkotások nemcsak a mozikban, a műsorrend szerinti vetítéseken vonzzák a közönséget, hanem a közművelődés szerves részévé váltak. A januárban—februárban rendezett falusi filmnapokon tízezernyi néző vett részt, még több a politikai filmnapok (rendezvényein, vagy az ünnepi könyvhét vetítéseikor. Jó a vállalat munkakapcsolata a különböző filmes alkotókollektívákkal, s ez a művészközönség találkozókban is meglátszik: hat hónap alatt hét új magyar film forgalmazás előtti bemutatóját tartották a megye különböző városaiban, községeiben. Bizonyára ezek a találkozások is nagyban elősegítették a magyar filmek népszerűségének rohamos növekedését. Ebben a tekintetben — tehát a magyar filmek látogatottságában — a megyei vállalat az igen előkelő ötödik helyen áll az országos „tabellán”. Tiszai Lajos Van különbség forint és forint között A legdrágább áru Ki vigye a filmeket? Teréz-napi vásár Fazekasok, népi, és iparművészek, bőrdíszműárusok, szűcsök és virágkereskedők gyűltek össze az ország különböző vidékeiről vasárnap a MOM Szakosíts Árpád Művelődési Házban. „Minden vasárnap vasárnap Budán” címmel szilveszterig tartó, nagyszabású rendezvénysoro-' zat kezdődött. A nyitó, Teréz-napi vásárt —, kihasználva a tavaszias napsütést, a kellemes enyhe időt — már kora reggeltől sokezren keresték fel. Szinte órák alatt megüresedtek a pultok, alkalmi sátras eladóhelyek. A legkelendőbb portékák közé tartoztak a kerámiavázák, edények, bőrből készített bizsuékszerek. Forró hangulat, tomboló közönség, látványos színpadi produkció, remek muzsika jellemezte az Omega és a Hobo Blues Band vasárnap esti szolnoki koncertjét. A liszaligeti sportcsarnokban megrendezett hangverseny a borsos jegyárak ellenére több mint telt házat vonzott, ugyanis a fiatalok egy része a küzdőtérre, á pódium elé szorult és állva hallgatta a két és félórás koncertet. Szolnokon első alkalommal szerepelt a Hobo együttes. Az „előjátszók” az 5—10 évvel ezelőtti rock és blues slágerek magyar nyelvű tolmácsolását tűzték műsorukra. A Rolling Stones és Jim- mi Hendrix nótákat nagy lelkesedés, ünneplés kísérte. A Hobo bemutatkozása olyannyira sikerült, hogy a muzsikusok csupán két-három ráadás dal után hagyhatták el a pódiumot, megfelelően előkészítve a másfélezres közönséget az Omega fogadására. A népszerű zenészek mintha az űrből landoltak volna a koncertre, úgy tűntek elő a hatalmas füstfelhőből, szkar íanderbe öltözve. A szürkeségből fokozatosan bontakoztak ki az előadók, s velük együtt bújt elő a hangfalakból az együttes Gammapolisz című nagylemezének nyitódala, melyet Kóbor János — alkalmi emelvényről — szinte a sportcsarnok tetejéről énekelt mikrofonba. Örvendetes volt látni, hallani, hogy a rutinos, sok-sok koncert tapasztalatával felvértezett Omega „amatőr” lelkesedéssel tudott muzsikálni, s ez által fergeteges sikert aratni. — fekete — Fotó: Dede I ífl A hallgató számára mindig különleges eseménynek számít, ha az államirányítás, a politikai élet kiemelkedő személyiségei közvetlen-kötetlen, „élő” beszélgetés keretében szólnak országos, a társadalom minden rétegét és csoportját érintő kérdésekről, feladatokról. Különösképp így van olyan esetekben, amikor a megszólaló személyiség szakterülete valamilyen okok miatta társadalmi közgondolkodás homlokterébe kerül, egyszóval: aktuális arról beszélni. Kulturális életünknek, köz- művelődésünknek ez idő tájt nem kevés neuralgikus pontja van, s az elkövetkező évek sem kecsegtetnek a legjobb kilátásokkal. De a gazdasági élet meglehetősen feszült volta ellenére sem mondhatunk le arról, hogy művészeti életünkben, köz- művelődésünkben keressük a lehetőségeket a hiányosságok fölszámolására. „ Gondolatjel” volt a címe, annak a vasárnap délután elhangzott műsornak, amelynek első részében Pozsgay Imre, kulturális miniszterrel közművelődésünk. kulturális életünk helyzetéről, a kulturális kormányzat elképzeléseiről beszélgetett Kepes And-, rás, a műsor szerkesztő-riportere. Beszélgetett — a hallgató szempontjából aszó legjobb értelmében, s mindezt azért nem árt följegyezni, mert a rádió és a tévé gyakorlatában számos esetben nem készülhet igazi interjú a megszólaltatott kiemelkedő személyiséggel azért, mert a mikrofont tartó riporter nem tud felnőni a feladathoz, nem egyenrangú partnere beszélgetőtársának. Kepes András alapos tárgyismeret birtokában s valóban a közvéleményt — vagy legalábbis annak illetékes részét — képviselve tette fel kérdéséit Pozsgay Imrének. Így eshetett szó a színházi életben közelmúltban bekövetkezett. immár jó produkcióban is megmutatkozó változásokról, az irodalmi folyóiratok „profiltalanságá- ról” arról, hogy a képzőművészeti élet megcsontosodott szervezete immár gátja az előbbrelépésnek, tehát föl- tehetőleg intézményes változásokra lesz szükség. És így tovább — a jelenlegi gazdasági helyzet és a köz- művelődési program összefüggéseinek, bizonyos konfliktusainak őszinte elemzéséig. Kepes —, ha kellett — újra is kérdezett, törekedett egy-egy részlet többoldalú megvilágítására, remekül végezte a riporter dolgát. Mindent összegezve: nemcsak információban gazdag. művelődéspolitikai szempontból fontos műsort hallottunk, hanem .— kitűnő interjút is. A „Gondolatjel” további részletei —, ha nem is közvetlenül — jól illeszkedtek a kulturális miniszterrel készített interjú tartalmához. Röviden Az „Ötödik sebesség” szerdai adása — meglehetősen vegyes benyomásokat keltő' módon — „rokonműsorát”, a szolnoki rádió „Farmer és nyakkendő” című adását köszöntötte jubileumi 200. jelentkezése alkalmából. A hangulatos, néha egészen jó ötleteket is felvillantó műsorban kifejezetten zavaró volt a csak „vájtfülűeknek” való (vagy nekik sem?) elmélkedés a „nyitott ház” — elnevezésű, művelődési otthonok működésével kapcsolatos kísérletről. Tetszett viszont Fáy András zenés beszámolója a sopoti nemzetközi dalfesztiválról, s nemcsak az elhangzott egy-ikét kellemes szám. hanem az érdekesen elkészített, eleven-hangú apró riportok miatt is. — eszjé — Látványos koncert, nagyszerű muzsika \ i .1 Az Omega és a Hobo együttes hangversenye Szolnokon
